Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-22 / 52. szám
X. évfolyam. 52. szám. Egyes szám ára 50 fillér. Szekszárdi 1928 december 22 Snrkesztitoég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Slőfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona)« egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. niraeteseK arai: a legkisebb hirdetés dija I pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegy .isi, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Praesepe splendidum. Irta: Dr. Magyarász Ferenc. Pázmány Péter a szent karácsonynak titkáról elmélkedvén, idézi sz. Ágostonnak e fölkiáltását: Tündöklő jászol. (Prédikációk 106. 1.) Az ellentét, a szokatlan jelző csakugyan megkapó: istálló és jászol, barmok lakása és etető helye, bevonva olyan csodálatos fényességgel, melynek sugarai elhatnak a földnek legtávolabbi sarkaiba és kétezer esztendő óta mit sem vesztettek ragyogásuk erejéből. Tündöklő jászol! A saját rendeltetését kereső, a végső célját sem ismerő emberi értelmet ez a jászol tanitja meg arra, hogy amint nem a véletlen szele sodorta őt e földre, úgy céltalan bolyongásra sincsen teremtve, hanem ahogy annak a tündöklő jászolnak kisded lakója az égből jött a földre, úgy kell neki is a földről az égbe emelkednie. Tündöklő jászol! Az antik görög világ meghozta az emberiségnek a művészetet, a szépnek kultuszát; Róma világhatalma a katonai és politikai erőt és a fejlettebb jogrendet jelenti; Fenicia bátor hajósnépének tengeri utjain indul el az ókori ipar és kereskedelem; Izrael népének dagadó nemzeti érzése és faji összetartása kétségtelenül egyike azoknak a történelmi tényezőknek,.melyek ezt a népet az ellenséges áramlatok zuhatagában mindenkor fönn tudták tartani, — de szépség és művészet, világhatalom és jogrend, ipar és ke reskedelem, faji öntudat és nemzetiség nem tudta meghozni az emberiségnek az igazságot, a békességet, a boldogságot. Ezt a három ajándékot a tündöklő [jászolnak köszönhetjük. Tündöklő jászol! Fénye bevilágít azokba a földalatti odúkba, ahol a rabszolgák milliói évezredeken keresztül tengetik nyomorult életüket. Baromi sorsra születnek és megsirat - lanul távoznak ebből az életből, mely mosolyt egyet sem fakasztott sorsukat átkozó ajkaikról. És ime a tündöklő jászol fénye biztatóan integet a legszegényebbek, a legnyomorultabbak, a legutolsók felé: a szabad ság napja hajnalodni kezd . . . Tündöklő jászol! Káprázat-e, déli- i báb e, amit e jászol fényénél látha tunk ? Az emberi társadalom szivében megmozdul a szeretet, melyet az ókori pogányság csak az önzés alakjában ismert. A szegények, az elhagyottak, az árvák, a betegek, az aggok számára hajlékok épülnek, az utca szülötteit, a senki gyermekeit az irgalom vezeti kézen s még a gályarabok vasláncos padjára is rávilágít az emberiesség érzetének egy- egy félénken ipibolygó, de egyre erősbödő sugára. Tündöklő jászol! Ott áll mellette a keresztény asszonyok legelseje, kire ámuló reménységgel tekint föl a nő, I az a nő, ki eddig csak méltatlan já tékszere volt férje kényének, az a nő, ki egy végzetes és átkos körforgásban áldozata és egyúttal okozója és terjesztője volt minden idők erkölcsi romlásának, de a tündöklő jászol mellett álló nőben újra megismerheti a tulajdon ősi ideálját. Tündöklő jászol! Föléje borulnak a gótikának kőbe lehelt boltivei, előtte sorakoznak a bizánci bazilikák merev méltóságú mozaikképei és a keresztény festészet utolérhetetlen madonnái, körülötte hangzik föl, amit az egyházi ének- és zeneköltészet századokon át remekbe alkotott. Tündöklő jászol! A vértanuk innen lépnek dalolva a vérpadra, a lemondás hősei innen merítik az erőt em berfölötti küzdelmeikre, az uj tudó mány itt gyújtja meg fáklyáját, a Szekszárd városában egy újabb templom emelkedik ki a házak tömkelegéből. Egy újabb harang ércnyelve hívja az embereket, hogy dicsérjék az Istent és az Istenházában magukba szívják az egymás szerete- tének érzését. Valahányszor egy ilyen vára épül valahol az Istenimádás nak és emberszeretnek, mindannyiszor valami megtisztult érzés költözik az emberek szivébe, mert gyö- I nyörü gondolat és megdönthetetlen keresztény hit apostolai innen indulnak az evangélium világhódító útjára. Tündöklő jászol! Vájjon a te fényed van-e oly erős, hogy valaha is megismerhesse a világ, hogy mit köszönhet tenéked ? És ha meg is tudná ismerni, vájjon volna- e benne annyi erő» hogy a megismerésnek erkölcsi és lelkiismereti következtetéseit is levonja? E következtetések mind egy szóba sürithetők: szeretet. Ennek az isteni erénynek emberi ünnepe a karácsony. És annál szebb lesz a karácsony, mennél jobban közeledik benne az, ami emberi, ahhoz, ami isteni. Szegény ember, gondjaid és kínjaid nyájának őre, sötét éjszak fé- j lénk vándora, keresd, hogy megtaláld • az utat a tündöklő jászolhoz! igazság rejlik a fölavatást végző püspök szavaiban : »Minden templom- építés, országépités.« Mi ünnepnek tekintjük mindenkor, ha valamely egyháznak főpapja városunk területére lép, hogy itt hirdesse az Isten igéjét és az embereket önmagukba szállásra, önmagukkal való számvetésre buzdítsa, mert azt éreztük és tapasztaltuk, hogy bármily felekezet harangja szóljon is, bármily templomban búgjon is fel az Kapy püspök felavatta a szekszárdi evangélikus templomot. Karcolatok keleti utómról. Irta: Fauszt Antal plébános. (Folytatás.) Az Ígéret földjén. Palesztina kezdettől fogva belekapcsolódott a legrégibb keleti népek kulturközösségébe. A megváltás előkészítésére, az evangélium terjedésére különösen alkalmas volt. Ezért isteni Ígéret folytán a választott nép tulajdona lett. Äz észak déli elzártság biztosította a faji és vallási egységet, a kulturnépek közé ékelés a szükséges történeti és kulturális fejlődést. Erre szolgált az egyptomi száműzetés és a babyloni fogság is. Mikor vonatunk átvitt a sinai sivatag északi részén, a választott nép történetének legrégibb emlékei újultak fel bennünk. Erre jártak a patriár kák, itt vándorolt Mózes népe. És mindjárt feltűnt, hogy bár vonat köz lekedtk már itten, a régi mód is dívik : a tevék és szamarak most is épugy teljesítik kötelességüket, mint évezredekkel ezelőtt. Mindig többen és többen szállnak fel a sivatag lakói, a beduinok s ezek is a régiek öltözködésre, viselkedésre. A redőnnyel és üveggel elzárt ab lakokon is behatol a finom homok. Mihelyt hajnalodib, kíváncsian szem léljük a különös vidéket. Nemsokára a termékeny sároni síkság mester ségesen öntözött ültetvényei közé értünk. — A déli vidék kiönti bőségszaruját, narancs, citrom, füge, banán és olajfatelepek váltakoznak és gátat vetnek a sivatag terjeszkedésének. Már az igazi Palesztinában vagyunk. A lyddai átszállás után hamarosan a judeai hegyekben kígyózik tova a vaspálya. Komor és kopár sziklás hegyoldalak, csupán a repedésekben, törmelékes helyeken szórványos vegetációval, itt ott lapos- tetejű, szürke, terraszos házcsoportokkal, falvakkal. Bár fáradtak vagyunk, várakozással gondolunk a jövendőkre. Hiszen már közel vagyunk célunkhoz, Jeruzsálemhez. Milyen lesz első meglátása ? Fölérünk az észrevétlenül emel kedő fönsikra, újabb, részben még épülő házcsoportok előttünk és oldalt : Jeruzsálem nyugati oldala. A hatás nem volt rendkívüli, mert a szent város épen erre terjeszkedik, az uj lép tehát előtérbe. Hála kel a szívből, hogy szerencsésen célunkhoz értünk. Az autók gyors iram ban visznek az óvárosba, de mintha csak a szent helyet akarnák respektálni, a peremen megállnak és a kövezett, szűk és lejtős utcákon gyalog kocogunk végig szállásunkig. A szent Jeruzsálem. A legrégibb és a legszentebb városban ! Története mondhatnék Ábrahámig nyúlik vissza, tehát négyezer éves. Es mely pontja a földnek tud oly változatos múltra mutatni ?! Rendeltetését Dávid ismeri fel végleg és megteszi az ország politikai és vallási középpontjának. Ettől kezdve Jeruzsálem és Palesztina sorsa szorosan egy. A salamoni templom fel építése és felavatása az egész ország dicsősége, miképen a város pusztulása egy a nép fogságba hurco- lásával* * S igy megy ez ezer éven át. De a legszentebb város is. Kiválasztása, hogy egyetlen áldozati helyen legyen az ószövetségnek s mint ilyen Krisztus keresztáldozatának oltára, páratlan jelenség a történetben. Épen ez azon vonzó mágnes, mely az idők folyamán százezreket indított a szentföldi zárán doklatra, ez a szentség az a biztosíték, hogy Jeruzsálem élő város fog maradni mindvégig. Első látogatásunk a város s vele Palesztina főszentélyének Bzólt. Hányszor lebegett előttem' ezen ódon, tiszteletreméltó, sok vihart látott Szentsirtemplom! Szinte minden köve, része egy-egy történet. Miután a kereszténység a katakombákból kiszabadul, szent Ilona császárné megépítteti az első impozáns szent- sir bazilikát a IV. század elején. Helyén a keresztesek, megtörvén az időközben erőre kapott mohamedán hatalmat, uj templomot emelnek, azt, amely most, 800 év után, is rendű letlenül áll. Tekintettel vannak a történet és hagyomány által meg szentelt összes emlékekre és bizonyos keleti vonások belevegyitésével az akkor dívó korai román stilben építkeznek. Persze jelenleg már ismét alapos renoválásra szorulna, mert a török uralom alatt nagyobb része a keleti felekezetek kezére jutván, egysége megbontatott, a huzamos torzsalkodások következtében elhanyagoltatok. így a szentsir templom története hűséges vetülete az utolsó századok sajnálatos hitbeli szakadásának, vallási közömbösségének. Ezek az elgondolások azonban nem zavartak első látogatásunknál, hisz mint adott tényt már előbb elkönyveltük. Tudvalevő, hogy az ősi templom a Kálvária és Krisztus sírja fölé épült. Keresztény hivőnek ez elég, hogy a legbensőbb megillető- déssel lépje át küszöbét. Néhány tájékoztató szó vezetőnktől és már otthon éreztük magunkat. Ami a lélekben itt végbemegy, szavakkal ki nem fejezhető. Az a tény, hogy a világmegváltó áldozat véres drámája itt történt, ellenállhatatlanul térdre kényszerit, leírhatatlan érzelemmel tölti meg a szivet. A kétezeréves esemény részletei szinte láthatóan megjelenülnek: a keresztre szegezés, a kereszt felállítása, az Ur Jézus háromórás szenvedése, az utolsó szavak, a csőcselék lármája, megdöbbenése, a kisérő természeti jelenségek, a drága holttest levétele, be- balzaamozása. eltemetése az uj szikla-
