Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-08 / 50. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 december 8. órás és ékszerész Szekszárd, Kaszinó - Bazár I ■ I I Raktáron tart mindennemű fali- és I inga-, valamint zsebórákat. Arany-, ezüst- és dnbléárukban nagy választék ® ezüst dísztárgyak és optikai cikkek J fl szekszárdi cserkészek jubileuma. . Vasárnap, folyó hó 2-án cserkész- nap volt Ssekezárdon. A varmegyé­nek több községéből cserkészcsapa­tok érkeztek a városba, hogy részt* vegyenek a szekszárdi cserkészek 15 éves jubileumi ünnepén, továbbá a vármegyei cserkészcsapatok közös szervezetének megalkotásán. Vendégek érkezése.- Itt voltak a bonyhádi cserkészek vitéz Zsrinváry János reálgimn. tanár, parancsnok vezetésével, a gyönki reálgimnázinm csapata dr. Tüske Bála tanár, parancsnokkal az élén, a dombóvári 667. számú csapat kép­viseletében megjelent egy ra]. — A cserkészek Ünnepét nagyban emelte a bajai 282. se. Tóth Kálmán cser készcsapát 18 tagból álló zenekará­nak közreműködése. A nagyszabású Ünnepre városunkba érkezett dr. Igaz Béla prelátus kanonok, főrendiházi tag, a VII. C8erkészketület elnöke is, akit szombaton este 8 órakor az állomáson Kiss Lajos apátplebános és a szekszárdi cserkészcsapat szer­vező bizottsága fogadott Tamás Vik­tor szervezőteBtületi elnök, reálgim- názinmi igazgató vezetésével. A Ma gyár Cserkészszövetség részéről Szie- berth Árpád őrnagy, a VII. cser- készkerttiet ügyvezető elnöke, dr. Zsembery Gyula a Magyar Cserkész szövetség társelnöke és Vidovszky Kálmán, továbbá Éry Emil a szek­szárdi cserkészek egykori parancs­noka és Sántha Olivér cserkésztiszt jelentek meg. fejtetem Mtetetetetetetete mate tetaausiBHa te tete jjtaitetetetegitetetetemigjf^| a 3 3 3 3 3 3 3 3 a a Tolnamegyei első rádió-szakvállalat Fábián Sándor, Szekszárd Telefon 139 Hitelbank-patota (korzó) Telefon 139 Rengeteg elismerőlevél bizonyítja, hogy elsőrendű árut szállít és szakszerű munkát végez. Kérjen árajánlatot. El E E E B E E E E E E E Akkumulátor raktár, töltés és Javítás (gJreimraEiramrarareimram fáimra mmrBireimreireireireimrginnrjreimrareimmrareirei a Zenésóbresitő és istentiszteletek. Reggel 7 órakor a 282 cserkészek zenekara pompás indulóira ébredt fel Szekszárd lakossága; az aránylag kicsiny, de precízen játszó cserkész- zenekart mindenütt élénk csodálko­zással és nagy tetszéssel fogadták. Fél 9 órakor az árvalány baj as cser­készek a templomba vonultak. A belvárosi katolikus templomban dr. Igaz Béla ünnepi nagymisét mondott fényes papi segédlettel, mialatt a Cecília énekkar Gollernak gyönyörű Szent Alajos miséjét adta elő Berta Antal karnagy vezetésével, kiváló betannlássai. Szentmise előtt Meyef Lajos tolnai plébános lépett a szó­székre és csodálatosan szép beszéd­ben fejtegette a három cserkész- erénynek : a lelkesedésnek, a fegye­lemnek és a szeretetnek a mivoltát. Ugyanakkor Istentisztelet volt a ref. templomban is, ahol N»gy Zoltán szólt a cserkészifjusághoz és Isten, király, haza eszméjét fejtegette nagy­hatású beszédében. Ezután a csapatok a cserkészzene­kar indulóira a reálgimnáziumba vo­nultak, ahonnan fél 11 órakor zászlóik alatt a hősök szobra elé vonultak. Itt Szieberth Árpád ügyvezető elnök helyette el a szekszárdi cserkészek babérkoszorúját. Innen a vármegye­házhoz vonultak fel a cserkészek az ünnepi közgyűlésre. Tizenegy órára már nagy és fé­nyes közönség volt együtt. Az ün­nepélyt a zenekar a C^erkészindn'ó val nyitotta meg, majd Tamás Vik tor igazgató, a jubiláló csapat szer- vezőteBtületének elnöke nyitotta meg az ülést, üdvüzölvén a megjelent caerkéezkiküldötteket és csapatokat, valamint a nagyszámban megjelent közönséget. Azután a szót dr. Zsem- bery Gyulának, a Magyar Cserkész­szövetség kiküldöttjének adta át, aki a cserkészet kialakulását, szándékait ismertetve, történelmi példákon mu­tatta ki azt, hogy a magyar nemzet bukásait sohasem a túlerő okozta, hanem az erkölcsi erők megfogyása. Csak akkor lehet ismét naggyá a magyar, ha erkölcsi kiválóságai ke­rekednék felül. A magyar cserkész- mozgalomnak az a célja, hogy ezt az erkölcsi erőt hatványozza. A vi lágos és logikusan felépített beszéd mély hatást tett a közönségre. Ez után Éry Emil, a népszerű „Mili bácsi“ szólt a szekszárdi cserkészek­hez és felelevenítette előttük a csa­pat szép múltját. Mint apa szólt kis fiaihoz es figyelmeztette őket, hogy az elődök nyomdokain haladjanak. A történelmi fejlődés menetének meg­felelően utána Faludi Ferenc a je lenlegi parancsnok szólalt fel és is­mertette a csapat jelenlegi viszonyait és a jövő feladatait. Kiemelte a csa­patnak azt a szándékát, hogy hősi halottainak emlékét két díszes zászló val kívánja megörökíteni. A zászlók egyikére Abay Béla, a másikra Kayos Károly cserkészek neve van hímezve. A zászlóavató beszédet Molnár Jó- | zsef felsőkereskedelmi iskolai tanár, □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ ANGOL úri divatszöveteim az őszi és téli idényre megérkeztek, ame­lyekből szolid árakkal készítek zakó* és alkalmi öltönyöket, felöltöket és téli kabátokat. SfiPSZKy HílDOR FÉRFI SZABÓ SZEKSZÁRD, SZENT 1STVÁN-TÉR. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom. □ □ □ □ □ □ □ □ □ Q □ D .□ □ □ □ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a a csapatot alakitó cserkészek egyike mondotta, mely alatt szem nem ma­radt szárazon. Mély hatást keltett az az is, amikor özv. Kayos Balázsné, az ünnepelt hősi halott édeB anyja az nj cserkészzászlóra szalagot kötött. A család nevében vitéz Tihanyi Szi­lárd vitézi székkapitáDy szólalt fel és figyelmeztette a cserkészeket, hogy haladjanak a zászló után és lebegjen szemeik előtt mindenkor hőseik pél­dája. Abay Béla hozzátartozói névé ben Éry László a csapatnak szintén első cserkésze és alapító tagja díszí­tette fel a zászlót megható szavak kíséretében. A vármegyei ceerkészszervezet megalakítása. Az elnöklést ezntán dr. Igaz Béla prelátas kanonok, kerületi elnök vette át, kinek felszólítására Faludi Ferenc vármegyei megbízott előterjesztette a tolnavármegyei cserkéBZszervezet tervezetét, melyet a megjelent csa­patok kiküldöttei egyhangúlag elfo­gadtak és megbízták annak hivata­los felterjesztésére. A tolnamegyei cserkész szervezet eszerint 3 tagozatból áll. Az első tagozatot alkotja a Tolna vármegyei (Cserkésztanács. Eanek diszelnöke dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, el­nöke Jankó Ágoston főispán, társ­elnöke Szévald Oszkár alispán, tagjai a vármegyének közéleti vezetőférfiai, az egyházi és gazdasági élet vezér- emberei. A szervezet másik részét a válasz­tott tisztikar alkotja. Ennek tagjai: elnök Meyer Lajos tolnai plébános, főtitkár: Faludi Ferenc cserkész­vény, az egész padlót elfödő nagy szőnyegek ea a sűrűn lelógó vascsii- lárok sovány kárpótlást nyújtanak. Mégis kimondhatatlan fönség és méltóság honol e dómban — a régi dicsőség visszfénye Hogy a törökök is mily nagyra becsülték, mutatja az a tény, hogy összes nagy mecsetjei­ket a Hágia Sophia mintájára épí­tették. igy ez rabságában is hódo latra kényseeritette a mohamedán épí­tészetet. Persze, mi keresztények,azt szeretnék, ha e csudás építmény újra azzá lenne, ami volt, ha újra régi dicsőségbe öltözne és felszentelt ol táráról fel8zállna az örök engesztelő áldozat. — Bizonyára világesemény lenne. Isten újai kifürkészhetetlenek. Azt mondhatjuk, hogy Konstanti nápolybán az ozmán hatalom már letűnt. A nagy mecset közelében levő szültánpalota épületei már muzen mok, az egykori fény és dicsőség­nek tárnát mutogatva, mint az előtte elterülő bizánci versenytér aző szürke obeliszkjeivel. Ott láthatók a ezultán- palota termeiben a remek faragásu, drágakövekkel pazarul díszített tró­nok, művészi páncélzatok, nyereg tartók, szablyák, zászlók, sorjában □égy század szultánjainak tulyos disz- öltöoyei, tollas turbánjai, a különféle érdemrendek, hormánypálcák egé­szen az ezüstveretü, ékköves kar­dokig, hosszuszáru pipák, egy-egy haremhö gy piperecikkei, aranyos bölcső, elefántcsont ékszerdobozok stb. Amint e tárlatokat végigjárjuk és az erkélyekről kitekintettünk a Márvány tengerre, az ázsiai partra, a végelaihatatlan háztömegekre, me­lyek látásánál a korlátlan padisah magát a világ urának gondolta, arra eszmélünk, hogy itt minden már a múltról, regél és arról, hogy igy tü nik le az emberek dicsősége. Es tényleg, manapság Konstanti­nápoly nagyrészt régiségeiből is él. Ezek és páratlan fekvése azon érték, mely az idegeneket mágnesként vonzza, akár Velence, Vagy Nápoly. A másfél milliónyi nép i pedig küzd megélhetéséért, igyekszik európaia- sodni. A török- férfi már úgy öltöz­ködik és viselkedik, mint más euró­pai nagyváros polgára. Turbán csak ritkán, fez már egyáltalán nem lát­ható. Bár a közönséges sorsú nő csak szórványosán, igy is fél vagy egész fátyollal mutatkozik, még ezideig hordja hagyományos rabságának je­leit, mert nehéz hirtelen szakítania százados múlttal. Sorsa a mi sze­münkben szánalmas. Mintha szám­űzött, csak fel emberi lény volna. Mereven előre, vagy csak félénken oldalra nézve halad el a járó-kelők mellett, bt-mumiázva egyszerű ruhá­jába, egyesek az ut mentén koldul- nak, gyermekkel karjukon, külön ben érdeklődés nélkül minden iránt. Nos, a modern szellem behatolása egyelőre itt is kevés örvendetest ígér és attól kell tartani, hogy a török nő a társadalmi igával erköl­csi erejét is elvesztheti, hogy a má­sik végletbe essék. Ilyen jelek is számosán észlelhetők. Vájjon az uj szellem behatolásával a mohamedán lélek előbb nyílik e meg a keresz­ténység számára is? Egy kis sétahajózást is végeztünk a Bosporus mentén, hogy a város­ban látottak kerek és összhangzatos képpé olvadjanak. A tovakigyózó tengerszoros két oldalán régi és uj paloták, fürdő- és nyaralóhelyek, közben ódon romok, ismét a hegy­oldalra kapaszkodó falvak, a száraz­földbe nyíló völgyek, folyton uj, vál­tozatos benyomások a szemlélő szá­mára. Valóban szebb, elragaclóbb fekvés nem gondolható. E nagy köz­ben, mit az európai és ázsiai part alkotnak, a régi nagy város ugyan­csak kifejti paratlan szépségét, pa­norámája ismét elfeledtet, vagy Ki­simít mindent, ami benne visszatet sző, piszkos, elszomorító volt. —- A minarettekkel körülvett fehérfalu me­csetek, melyek szinte kiszámított tá­volságban a fődombokat koronázzák, a Seratki és Galatorony, a hullámos talaj jóleső elevenséget, mozgalmas­ságot hoznak a rengeteg kiterjedésű háztengerbe. Miközben hajónk tovasiklott a Már­vány-tenger kék tükrén, az arany- szarv-dombon álló szültánpalota és a Hagia Sophia legtovább intettek bú­csút és tekintetünket mindaddig nem tudtuk levenni a varázsos szépségű képről, mig végre teljesen eltűnt a szürkeségben és távolról már csak á kopár partok kisértek ntunkon. (Folytatása kör.)] Mutsdienfincher Ödön és Fin emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. ku'gyűrűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kutteiő, kerítés- és kapuoszlopok, eteiő és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; danahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedl^pok készítése stb. — Síremlé­kek; fekete svéd gránit, márvány s mŰKŐ k é s z p én z ár b a n részletre is.— Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és • aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legiutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®0®®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents