Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-08 / 50. szám
1928 december 8. TOLNAMÉGYEI UJÖAG 3 parancsnok, ellenőrző megbízott vitéz Zerinváry János cserkészparancsnok, titkár Debulay Antal cserkésztiszt. A harmadik tagozatot az intéző* bizottság adja. £bbe minden egyes szervezőtestttlet egy-egy tagot kttld, azonkívül a kiküldöttek 4 tagot választottak meg, ezek: Hagymássy Zoltán Tolna vármegye főjegyzője, vitéz Szekeres Gyula vármegyei test* nevelési felügyelő, Tamás Viktor reál- gimnáziumi igazgató és Zakariás József pénzügyi tanácsos. Az elnöklő cserkészkerületi elnök a cserkészjelvény t ezután a vármegyei cserkésztanács tagjainak ünnepélyesen átadja, akiknek a nevében Jankó Ágoston főispán és Szóvald Oszkár alispán köszönték meg a cserkészek bizalmát és a cserkész céloknak hathatós támogatására tettek Ígéretet. Az elnök a Tolna vármegyei cserkész szervezetet megalakulnak jelentette ki és az ünnepélyt bezárta. Az ebód. A oserkészvendégek tiszteletére az Iparos Székházban egy órakor ebéd volt, melyen mintegy 50* en vettek részt. £sen — cserkész szokás szerint — felszólalás nem volt. Tiszti gyűlés. Délután 4 órakor a gimnázium tanácskozótermében tiszti értekezletre jöttek össze a cserkészcsapatok kiküldöttei és a megjelent cserkész- vezérek,' melyen szakkérdésekkel fog lalkoztafc. Díszelőadás az Iparos hazbanA nagyszabású jubileumi ünnepet díszelőadás fejezte be. Nyolc órakor már zsúfolásig telve volt az Iparos Székház nagyterme, úgy hogy a rendezőségnek' nagy gondot okozott a vendégek elhelyezése. Az előadáson végig ott láttuk a vármegyének és városnak vezetőférfiait családjaikkal és a város intelligens közönségét. Az előadást Faludi Ferenc cserkészparancsnok rövid beszéddel nyitotta meg, mély után Fejős Károly öreg cserkész irredenta költeményeket szavalt nagy hatással. Aután pedig megkezdődött Wagner Alajos premontrei tanár „Ddos cserkészek“ cimü cser készdaljátékának előadása. A háromfelvooáaos darabban a szebbnél-szebb jelenetek váltakoztak abban az eredetiségben, ahogy csak cserkészdarabban tudnak eredetiek és bájosak lenni szerelem, házasság nélkül, úgy hogy mégis mulattatók és nemesitők. A darab szereplőiről nehéz LAKOS' ruhákat vegyileg fest ás tisztit legjutányosabb árban. Gyásiruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Plisszlrozást és gouvrirozá8t vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tár 5 Üzem: Lajos király utca 7 Szokatlan olcsó Arak 1 Figyelmes n«™igáiA. j Ha hasznosat és |«M||AaamsaMasna keresse jó takar venni faPaClOnyra fel a Versenydruházat Szekszárdim (Elsiet mj HT ■ Szekszárd Szálló éttermével szemben *^1 a téli áruk rendkívüli olcsó bevásárlási forrását Cipőáruk: férfi és női divatcipők mér 16 pengős árban; — gyermekcipők minden minőségben és nagyságban, bélelt posztőcipők, bakancsok. Sár Cipők nagy mennyiségben 5.20 pengős árban. Kötött áruk: kötött kabátok és mellények 8.50-től, swetterek, pulloverek, sálok, harisnyák, keztyük. Divatáruk: férfi ingek, nyakkendők, női fehérneműk, babikelengyék nagy választékban. Jelszavam: olcsó árakon a legjobbat nyújtani vevőimnek! 1120 volna bírálatot mondani, mert kivétel nélkül mindenki a lehető legjobbat nyújtotta a maga szerepében. A hölgy- szereplők között kitűnt Szabópál Böske a grófné szerepében jó játó kával és Bsóp hangjával, Stockinger Baba gyönyörű alakításával és nagyszerű táncával, Molnár £lsike bájos énekeivel. Nagy hatást ért el Makk Jóssef a cigány szerepében, Kákonyi István a grófnak méltósággal való alakításában ; kitünően játszotta meg Horváth Ferenc a botos ispánt. A kis cserkészek játéka is bájos, tánca nagy tetszést aratott. A közönség tetszése élénken bizonyította azt, hogy mindegyik megtette a kötelességét és hogy valamennyien „jó munkát“ végeztek. Az előadások szünetjelben „cser- készbüffé* volt. Az előadáshoz a kisérő zenét a Szekszárdi Zeneegye sü<et szalonzenekara adta Berényi István karnagy vezénylésével. A változatos darab nehéz kardalait, nehéz táncBzámait könnyedén és biztosan vezette ez a zenekar és Berényi karnagy ismét tanúságot tett arról, hogy rövid idő alatt is hogyan leket egy zenekarral kiváló teljesítményt elérni. Ezúton is rámutatunk a Zeneegylet hasznos működésére és támogatásának szükséges voltára. Bz az előadás is élénk bizonysága annak, hogy Szék- szárdon igazi műélvezetben csak akkor lehet része a közönségnek, ha tőle telhetöleg a művészi törekvéseket támogatja. Az előadás után sorsjáték volt, melyen 300 tárgy került kisorsolásra. Á közönség kitűnő hangulatban éjfélután 1 óráig volt együtt. Tcmploniszentelés Mórágyon. Nagy és felemelő ünnepség szinhelye volt Mórágy november hó 25 én. Az ottani németajkú reformátusok megnagyobbított s újraépített templomát szentelték fel a község áhitatos ünneplése közben. £nnek a meglehetősén mostoha, kistó zordon fekvéBÜ falunak lelkes és ősi hitéhez hűséges lakossága elavult és szűknek bizonyult templomát a nyomasztó gazdasági viszonyok ellenére hihetetlen erő feszítéssel, valami 80 000 pengő költséggel, az Isten ékes hajlékává építette. A gondban, a fáradtságban, az erőfeszítésben a gyülekezet kiváló és mindenütt becsült s szeretett lelki- pásztora, Szakács Imre járt elől, s hűen támogatta az egyházi és községi elöljáróság. Az esős-sáros idő ellenére a reggeli érákban már ünneplőben az egész falu. Az állomásról hosszú kocsisorban érkező vidéki vendégeket a templom felé igyekező zsoltáros hivek köszöntgetik. — Mikor az uj díszes orgona megszólal, fekete pa- . lástos lelkipásztorok sora lép a templomba. Fiatal arcokon öröm, hajlott öregekén meghatottság. A felszentelő imádságot dr. Kovács J István, nyug. államtitkár, theol. professzor mondta. Klasszikus szavai míg szépen-zengőn I betöltik a boltozatokat, a lelkek Isten j trónusa elótt boldogan hódolnak. Az uj szószékre a gyülekezet hajdani s most is a régi szeretettel szeretett pásztora, Bilkei Pap István theologiai tanár lép. Milyen meleg, milyen áldott minden szava ... Amint a szivekhez ütődnek, kibuggyannak a meghatottság könnyei. A beszéd után a német szóhoz szokott ajkakról felzúg a Hymnus. Úgy harsog, hogy a Tisza partján se külömben. Ez a derék nép ha nyelvében nem is, de érsésében szinmagyar. Az urvacsorai ágendát Lombos Alfréd bonyhádi és Szakács Imre helybeli lelkészek mondották. Szavaik emlékezetesek. A tolnai ref. egyházmegye lelkipásztorai és világi elöljárói szép számmal vettek részt az ünnepségen. Az említetteken kivttl ott láttuk Gilicze Sándor kajdacsi lelkészt, az egyházmegye főjegyzőjét, Babay Béla sárpilisi lelkészt, egyház- megyei tanácsbirót, Szilágyi Béla őcsényi, Arany DéneB decsi, Mészöly Győző alsónyéki, Molnár László hátai, Tóth Lajos szekszárdi lelkészeket, Bodnár István egyházkerületi tanácsbirót, dr. HagymáBsy Zoltán várm. főjegyzőt, egyházmegyei tanácsbirót, Pongrác® Lajos gyógyszerészt, a Bála- szék—Sárközi Takarékpénztár vezérigazgatóját, Müller Imre tb. főszolga bírót s még sokakat a környékről és az ottani intelligenciából. A népes közebéden Szakács Imre, Bilkei Pap István, dr. Kovács J. István, dr. Hagymássy Zoltán, Wagner János alsónánai lelkész és a mórágyi egyház gondnoka mondottak nagyhatású pohárköszöntőket, dicsérve a hívek áldozatkészségét. Az ünnepség lefolyása után a vendégek Szakács Imre lelkész kedves hajlékában töltöttek emlékezetes órákat. Tolnovűrmegye és o selyem- termelés. A magyar közönségnek túlságos rajongása a külföldi árucikkek iránt nemrég arra késztette a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy a közönséget figyelmeztesse ama nagy nemzeti veszedelemre, melyet a sok külföldi áru behozatala jelent akkor, amikor a magyar árut alig lehet külföldre kivinni. Ezért rendezte meg a magyar hetet, hogy minden magyar vásárlót figyelmeztessen arra, hogy csak magyar árut vásároljunk s ez által nemzeti jólétet, munkaalkalmat s végeredményben általános boldogulást és vagyonosoddal érhessünk el. Minden kereskedő megtette a maga kötelességét s propagandát csinált a magyar árunak. Ez azonban még korántsem elegendő ahhoz, hogy nem zeti jólétünket előmozdítsuk. Szükségünk van állandó propagandára és különösen fokozottabb —* termelésre azokból a cikkekből amelyek nálunk is előállithatók s ezáltal a külföldi behozatal csökkenthető volna. Ezen a téren Tolnavármegye kö zönségére kiválóan szép nemzeti feladat vár, t. i. az, hogy a selyem BXDOODOBOIMN m élkü lözh etetlesi *. termelésben úgy mint eddig is, ezentúl is legelői jáijon valamennyi vármegye közül z az eddigi termelést a lehetőség szerint emelje az eddiginek többszörösére. A 346 millió pengős külföldi behozatalból ugyanis igen jelentékeny tétel esik a selyemárukra. Ptdig ha figyelembe vesszük azt, hogy minőség tekintetében a magyar selyem első helyen áll, hogy nálunk minden feltétel meg van a selyemtermelés nagymértékű fokozására, akkor kér- desnünk kell, hogy miért nem termelünk többet 1 ? Miért hősünk be a külföldről selymet, mikor nálunk is a legkitűnőbb selyem termelhető s olyan sok szegény és ráérő ember van Magyarországon, akire nagyon ráférne az a 100—400 pengő, amit junius havában igen könnyű muoká-. val meg tudpa szerezni. Az összes vármegyék közűi ugyan Tolnamegye termelte majdnem állandóan a legtöbb selymet, igy a múlt évadban is 69.104 kgr. gubót váltott be 175 213 pengő értékben. As utánunk következő Baraoyamegye már csak 49 693 kgr. ot termelt 130.327 pengő értékben. Tekintélyes össsegok ezek, de eltörpülnek akkor, ha figyelembe vesz- Bzük, hogy vármegyénkben csak 2752 egyén, Baranyamegyében csak 2229 egyén foglalkosott a jövedelmező selyemtermeléssel, ami az összes lakosságnak alig 1 °/0-át teszi ki. Papoknak, jegyzőknek, tanítóknak és más értelmiségeknek kellene tehát állandóan figyelmeztetni, buzdítani a falusi szegény népet, hogy legalább 100 ember közül 10 szentelné megát erre a könnyű foglalkozásra, amikor az évi selyemtermelésünk az eddigi 400.000 kgr. helyett ennek tízszeresére emelkednék. Mert lám, a kicsi Bulgária szorgalmas népe, mely pedig sokkal nagyobb gondot fordít földjei művelésére is, éppen ötször, az olasz nemzet éppen . tízszer s a japánok 800 szór annyi selymet termelnek, mint mi. Sőt Szerbia és társországai (SHS) szintén jelentékenyen többet termel a selyemből, mint mi, pedig ezeknek, valamint az uj Románia magyar eredetű részének is e mi kiváló szekszárdi selyemtenyésztési központunk □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ P Mielőtt festményeit és családi fény- ^ □ képeit bekereztetné, ne mulassza el q □ megtekinteni □ § BELASITS ISTVÁN § g ÜVEGES Q Q SZEKSZÁRD» GARAY.TÉR q n szép és díszes képkereteit. □ □ ——— □ □ Szolid árak! Pontos kiszolgálás! □ 9 Esküvői ajándékokban dús választék. ^ ” Épület- és egyéb üvegezést elfogad. ~ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□
