Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-08 / 50. szám

1928 december 8. TOLNAMÉGYEI UJÖAG 3 parancsnok, ellenőrző megbízott vitéz Zerinváry János cserkészparancsnok, titkár Debulay Antal cserkésztiszt. A harmadik tagozatot az intéző* bizottság adja. £bbe minden egyes szervezőtestttlet egy-egy tagot kttld, azonkívül a kiküldöttek 4 tagot vá­lasztottak meg, ezek: Hagymássy Zoltán Tolna vármegye főjegyzője, vitéz Szekeres Gyula vármegyei test* nevelési felügyelő, Tamás Viktor reál- gimnáziumi igazgató és Zakariás Jó­zsef pénzügyi tanácsos. Az elnöklő cserkészkerületi elnök a cserkészjelvény t ezután a vármegyei cserkésztanács tagjainak ünnepélyesen átadja, akiknek a nevében Jankó Ágoston főispán és Szóvald Oszkár alispán köszönték meg a cserkészek bizalmát és a cserkész céloknak hat­hatós támogatására tettek Ígéretet. Az elnök a Tolna vármegyei cser­kész szervezetet megalakulnak jelen­tette ki és az ünnepélyt bezárta. Az ebód. A oserkészvendégek tiszteletére az Iparos Székházban egy órakor ebéd volt, melyen mintegy 50* en vettek részt. £sen — cserkész szokás szerint — felszólalás nem volt. Tiszti gyűlés. Délután 4 órakor a gimnázium ta­nácskozótermében tiszti értekezletre jöttek össze a cserkészcsapatok ki­küldöttei és a megjelent cserkész- vezérek,' melyen szakkérdésekkel fog lalkoztafc. Díszelőadás az Iparos hazban­A nagyszabású jubileumi ünnepet díszelőadás fejezte be. Nyolc órakor már zsúfolásig telve volt az Iparos Székház nagyterme, úgy hogy a ren­dezőségnek' nagy gondot okozott a vendégek elhelyezése. Az előadáson végig ott láttuk a vármegyének és városnak vezetőférfiait családjaikkal és a város intelligens közönségét. Az előadást Faludi Ferenc cserkész­parancsnok rövid beszéddel nyitotta meg, mély után Fejős Károly öreg cserkész irredenta költeményeket sza­valt nagy hatással. Aután pedig meg­kezdődött Wagner Alajos premontrei tanár „Ddos cserkészek“ cimü cser készdaljátékának előadása. A háromfelvooáaos darabban a szebbnél-szebb jelenetek váltakoztak abban az eredetiségben, ahogy csak cserkészdarabban tudnak eredetiek és bájosak lenni szerelem, házasság nél­kül, úgy hogy mégis mulattatók és nemesitők. A darab szereplőiről nehéz LAKOS' ruhákat vegyileg fest ás tisztit legjutányosabb árban. Gyásiruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Plisszlrozást és gouvrirozá8t vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tár 5 Üzem: Lajos király utca 7 Szokatlan olcsó Arak 1 Figyelmes n«™igáiA. j Ha hasznosat és |«M||AaamsaMasna keresse jó takar venni faPaClOnyra fel a Versenydruházat Szekszárdim (Elsiet mj HT ■ Szekszárd Szálló éttermével szemben *^1 a téli áruk rendkívüli olcsó bevásárlási forrását Cipőáruk: férfi és női divatcipők mér 16 pengős árban; — gyermekcipők min­den minőségben és nagyságban, bélelt posztőcipők, bakancsok. Sár Cipők nagy mennyiségben 5.20 pengős árban. Kötött áruk: kötött kabátok és mellények 8.50-től, swetterek, pulloverek, sálok, harisnyák, keztyük. Divatáruk: férfi ingek, nyakkendők, női fehérneműk, babikelengyék nagy választékban. Jelszavam: olcsó árakon a legjobbat nyújtani vevőimnek! 1120 volna bírálatot mondani, mert kivétel nélkül mindenki a lehető legjobbat nyújtotta a maga szerepében. A hölgy- szereplők között kitűnt Szabópál Böske a grófné szerepében jó játó kával és Bsóp hangjával, Stockinger Baba gyönyörű alakításával és nagy­szerű táncával, Molnár £lsike bájos énekeivel. Nagy hatást ért el Makk Jóssef a cigány szerepében, Kákonyi István a grófnak méltósággal való alakításában ; kitünően játszotta meg Horváth Ferenc a botos ispánt. A kis cserkészek játéka is bájos, tánca nagy tetszést aratott. A közönség tetszése élénken bizonyította azt, hogy mindegyik megtette a kötelességét és hogy valamennyien „jó munkát“ végeztek. Az előadások szünetjelben „cser- készbüffé* volt. Az előadáshoz a kisérő zenét a Szekszárdi Zeneegye sü<et szalonzenekara adta Berényi István karnagy vezénylésével. A vál­tozatos darab nehéz kardalait, nehéz táncBzámait könnyedén és biztosan vezette ez a zenekar és Berényi kar­nagy ismét tanúságot tett arról, hogy rövid idő alatt is hogyan leket egy zenekarral kiváló teljesítményt elérni. Ezúton is rámutatunk a Zeneegylet hasznos működésére és támogatásának szükséges voltára. Bz az előadás is élénk bizonysága annak, hogy Szék- szárdon igazi műélvezetben csak ak­kor lehet része a közönségnek, ha tőle telhetöleg a művészi törekvése­ket támogatja. Az előadás után sorsjáték volt, melyen 300 tárgy került kisorsolásra. Á közönség kitűnő hangulatban éjfélután 1 óráig volt együtt. Tcmploniszentelés Mórágyon. Nagy és felemelő ünnepség szinhelye volt Mórágy november hó 25 én. Az ottani németajkú reformátusok meg­nagyobbított s újraépített templomát szentelték fel a község áhitatos ün­neplése közben. £nnek a meglehető­sén mostoha, kistó zordon fekvéBÜ falunak lelkes és ősi hitéhez hűséges lakossága elavult és szűknek bizo­nyult templomát a nyomasztó gazda­sági viszonyok ellenére hihetetlen erő feszítéssel, valami 80 000 pengő költ­séggel, az Isten ékes hajlékává épí­tette. A gondban, a fáradtságban, az erőfeszítésben a gyülekezet kiváló és mindenütt becsült s szeretett lelki- pásztora, Szakács Imre járt elől, s hűen támogatta az egyházi és községi elöljáróság. Az esős-sáros idő ellenére a reggeli érákban már ünneplőben az egész falu. Az állomásról hosszú kocsisorban érkező vidéki vendégeket a templom felé igyekező zsoltáros hivek köszöntgetik. — Mikor az uj díszes orgona megszólal, fekete pa- . lástos lelkipásztorok sora lép a temp­lomba. Fiatal arcokon öröm, hajlott öregekén meghatottság. A felszentelő imádságot dr. Kovács J István, nyug. államtitkár, theol. professzor mondta. Klasszikus szavai míg szépen-zengőn I betöltik a boltozatokat, a lelkek Isten j trónusa elótt boldogan hódolnak. Az uj szószékre a gyülekezet hajdani s most is a régi szeretettel szeretett pásztora, Bilkei Pap István theologiai tanár lép. Milyen meleg, milyen áldott minden szava ... Amint a szivekhez ütődnek, kibuggyannak a meghatott­ság könnyei. A beszéd után a német szóhoz szokott ajkakról felzúg a Hymnus. Úgy harsog, hogy a Tisza partján se külömben. Ez a derék nép ha nyelvében nem is, de érsésében szinmagyar. Az urvacsorai ágendát Lombos Alfréd bonyhádi és Szakács Imre helybeli lelkészek mondották. Szavaik emlékezetesek. A tolnai ref. egyházmegye lelkipásztorai és világi elöljárói szép számmal vettek részt az ünnepségen. Az említetteken kivttl ott láttuk Gilicze Sándor kajdacsi lelkészt, az egyházmegye főjegyzőjét, Babay Béla sárpilisi lelkészt, egyház- megyei tanácsbirót, Szilágyi Béla őcsényi, Arany DéneB decsi, Mészöly Győző alsónyéki, Molnár László hátai, Tóth Lajos szekszárdi lelkészeket, Bodnár István egyházkerületi tanács­birót, dr. HagymáBsy Zoltán várm. főjegyzőt, egyházmegyei tanácsbirót, Pongrác® Lajos gyógyszerészt, a Bála- szék—Sárközi Takarékpénztár vezér­igazgatóját, Müller Imre tb. főszolga bírót s még sokakat a környékről és az ottani intelligenciából. A népes közebéden Szakács Imre, Bilkei Pap István, dr. Kovács J. István, dr. Hagymássy Zoltán, Wagner János alsónánai lelkész és a mórágyi egy­ház gondnoka mondottak nagyhatású pohárköszöntőket, dicsérve a hívek áldozatkészségét. Az ünnepség le­folyása után a vendégek Szakács Imre lelkész kedves hajlékában töl­töttek emlékezetes órákat. Tolnovűrmegye és o selyem- termelés. A magyar közönségnek túlságos rajongása a külföldi árucikkek iránt nemrég arra késztette a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy a közönséget figyelmeztesse ama nagy nemzeti veszedelemre, melyet a sok külföldi áru behozatala jelent akkor, amikor a magyar árut alig lehet külföldre kivinni. Ezért rendezte meg a magyar hetet, hogy minden magyar vásárlót figyelmeztessen arra, hogy csak magyar árut vásároljunk s ez által nemzeti jólétet, munkaalkalmat s végeredményben általános boldo­gulást és vagyonosoddal érhessünk el. Minden kereskedő megtette a maga kötelességét s propagandát csinált a magyar árunak. Ez azonban még korántsem elegendő ahhoz, hogy nem zeti jólétünket előmozdítsuk. Szük­ségünk van állandó propagandára és különösen fokozottabb —* termelésre azokból a cikkekből amelyek nálunk is előállithatók s ezáltal a külföldi behozatal csökkenthető volna. Ezen a téren Tolnavármegye kö zönségére kiválóan szép nemzeti fel­adat vár, t. i. az, hogy a selyem ­BXDOODOBOIMN m élkü lözh etetlesi *. termelésben úgy mint eddig is, ezen­túl is legelői jáijon valamennyi vár­megye közül z az eddigi termelést a lehetőség szerint emelje az eddiginek többszörösére. A 346 millió pengős külföldi be­hozatalból ugyanis igen jelentékeny tétel esik a selyemárukra. Ptdig ha figyelembe vesszük azt, hogy minő­ség tekintetében a magyar selyem első helyen áll, hogy nálunk minden feltétel meg van a selyemtermelés nagymértékű fokozására, akkor kér- desnünk kell, hogy miért nem ter­melünk többet 1 ? Miért hősünk be a külföldről selymet, mikor nálunk is a legkitűnőbb selyem termelhető s olyan sok szegény és ráérő ember van Magyarországon, akire nagyon ráférne az a 100—400 pengő, amit junius havában igen könnyű muoká-. val meg tudpa szerezni. Az összes vármegyék közűi ugyan Tolnamegye termelte majdnem állan­dóan a legtöbb selymet, igy a múlt évadban is 69.104 kgr. gubót váltott be 175 213 pengő értékben. As utá­nunk következő Baraoyamegye már csak 49 693 kgr. ot termelt 130.327 pengő értékben. Tekintélyes össsegok ezek, de el­törpülnek akkor, ha figyelembe vesz- Bzük, hogy vármegyénkben csak 2752 egyén, Baranyamegyében csak 2229 egyén foglalkosott a jövedel­mező selyemtermeléssel, ami az összes lakosságnak alig 1 °/0-át teszi ki. Papoknak, jegyzőknek, tanítóknak és más értelmiségeknek kellene tehát állandóan figyelmeztetni, buzdítani a falusi szegény népet, hogy legalább 100 ember közül 10 szentelné megát erre a könnyű foglalkozásra, amikor az évi selyemtermelésünk az eddigi 400.000 kgr. helyett ennek tízszere­sére emelkednék. Mert lám, a kicsi Bulgária szorgalmas népe, mely pedig sokkal nagyobb gondot fordít földjei művelésére is, éppen ötször, az olasz nemzet éppen . tízszer s a japánok 800 szór annyi selymet termelnek, mint mi. Sőt Szerbia és társországai (SHS) szintén jelentékenyen többet termel a selyemből, mint mi, pedig ezek­nek, valamint az uj Románia magyar eredetű részének is e mi kiváló szek­szárdi selyemtenyésztési központunk □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ P Mielőtt festményeit és családi fény- ^ □ képeit bekereztetné, ne mulassza el q □ megtekinteni □ § BELASITS ISTVÁN § g ÜVEGES Q Q SZEKSZÁRD» GARAY.TÉR q n szép és díszes képkereteit. □ □ ——— □ □ Szolid árak! Pontos kiszolgálás! □ 9 Esküvői ajándékokban dús választék. ^ ” Épület- és egyéb üvegezést elfogad. ~ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

Next

/
Thumbnails
Contents