Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-13 / 42. szám

1928 október 13. 'OLNAMEGYE1 ÚJSÁG Jt< n aiwim« HlwiInMa. szetsiri □ SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben Kedvező fizetési feltételek S ING E R VARRÓGÉP RÉS ZVENYTARSASÁG Marton János, Szekszárd, Bartina-utca 57/b. szám. Bonyhádon: Zárda utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Pakson: Szent István-tér 1. szám. tóttá, — alaposan megcsökkenjen. Nem lehe­tett a város ezen főtereit az eddigi falusias állapotban hagyni, állandó jellegű, jó és könnyen tisztán tartható burkolattal kelled ellátni azokat a helyeket, amelyeken a város­nak történelmi nevezetességű, legmonumen- tálisabb épületei állanak. Az ezen tekintélyes összeget igénylő be­ruházás törlesztéséül szolgáló, a vásár- és helypénzszedésből származó bevételeket mi szereztük meg 1 Erre beszédem későbbi ré­szében fogok reámutatni. Tekintetes Képviselőtestületi Köztudo­mású, hogy villamosművünk elavult volt, gépei a természetes elhasználódás folytán a szolgálatot kezdték felmondani. A gőzgépek, amelyeket már a háború előtt ócskavasként akart eladni a város, a felemésztett anyag ellenértékét nem adták kellően vissza, a folyton nagyobbodó áramszükségleteket pedig az egyéb gépek már-már alig bírták kielégí­teni. A' mai és a fejlődő kornak megfelelően kellett tehát újjáépíteni a város legrentábi- lisabb közüzemét. Hosszú tárgyalások és hozzáértő szakértők véleményének meghallgatása után 25 évre szóló szerződést kötöttünk a Salgótarjáni Kőszénbányával, amely szerint ez a mázai telepéről Szekszárd város jelen és jövő igé­nyeit a szükséges villamosárammal ellátja. Természetesen a belső hálózatot is a modern követelményeknek megfelelően kellett átalakítani. És annak dacára, hogy a magas­feszültségű áramot idevezető hálózathoz való hozzájárulás és a város tulajdonát képező belterületi vezeték, valamint a transformátor- állomás elkészítése tetemes összegeket igé­nyelt, ma a magánfogyasztók olcsóbban élvezik a Villanyt, mint a békében. (A háború előtt 1 Kw. áram dija 80 aranyfillér volt, ma pedig 72 pengőfillér.) A villamosmű előbb vázolt transaktiója tehát a város közönségének hátrányára nem vált. De nem vált a város kedvezőtlen anyagi megterhelésére sem, mert az esetleges uj gépek vásárlásával semmivel sem állott volna elő kevesebb költség, a bányával kötött szerződés lejárta pedig olyan határidőben állapíttatott meg, amely semmiesetre sem kevesebb bármilyen gép élettartamánál. Tekintetes Képviselőtestület 1 Az állam által nyújtott Speyer-kölcsön felhasználásával elkészítettük a vízvezetéket. A háború után elsők voltunk a többi városok között az említett közmű létesítését illetően. Mindenki tudja azt, hogy Szekszárd sik területen fekvő részein az ivóvizek az egész­ségre egyenesen károsak voltak. Meg kellett tehát az egészséges ivóvíz kérdését oldani. Azzal pedig, hogy elsők voltunk a elkészí­tést illetően, nem fizettünk rá, mert az utá­nunk jövő többi városoknak már a csőkartell 30°/0-os áremelésével kellett megküzdeniük. Természetesen azoknak ezen közmű hasz­nálati dijait is magasabban kellett megálla- pitaniok, miéit is a dolog úgy áll ma, hogy a vízmüvet a háború után létesített helységek közül a mi városunk vizdija a legalacsonyabb. Aki tárgyilagosan tud gondolkozni és a vízmű használatánál nemcsak a fizetett dija­kat tekinti, az kelljen értékelni tudja azt a mérhetetlen egészségügyi és anyagiakat is jelentő ellenértéket, amelyet a vízmű nyújt. Hogy mi a vizmü egy városban, talán külön megindokolnom nem is volna szük­séges, annyit azonban az ellenvetőkre való figyelemmel kénytelen vagyok mégis meg­említeni, hogy a vízfogyasztás folyton foko­zódik, jeléül annak, hogy ezen közművünket a város közönsége mindjobban és jobban megkedveli. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövő szekszárdi embere büszke lesz reá és egy nem várt, csak igen rövid ideig tartó üzemzavar esetén is erősen érezné annak a hiányát. A vizmü létesítése idézte elő a csatorná­zás szükségességét azon városnegyedben, ahol az állami és egyéb középületek vannak, amelyek a tetemes vizfogyasztás mellett a Ajánlja őszi szükségletek beszerzésére dúsan felszerelt raktárát női- és férfi rubakelmékben, divat-bársonyokban, flanelok­ban, kötött mellényekben, pulóver és jumperokban és angol gyapjú harisnyákban. Garantáltanels6 rendű cipőkben S«“, oálasztéK O Seiner és Klin$en*ie finom női Kottátok (“1 ■a részletre is előnyös árban ■■ «aaB szennyvíz elvezetésének a nehézségeivel küz-* döttek Meg kellett tehát valósítani a csatornázást ezen, u. n. belső övezetben, mert a nagy épületekből kifolyó szennyvíz egyrészt a köz- egészségügyet igen károsan befolyásolta volna, másrészt köztisztasági és rendészeti szempontból is erős foltot hagyott volna az említett rész városias külsején. A létesítés anyagi nehézségeit több mint egy évig^tartó kemény munkával leküzdöttem, amennyiben a közintézmények tulajdonosait sikerült a csatornázás eszméjének megnyerni és annak elkészítéséhez szükséges költségek fedezé­sére tőlük megfelelő hozzájárulást kieszkö­zölni. Így állott elő az a helyzet, hogy a cca 600.000 pengőbe kerülő közmű megéoitésé- hez a két kórház 112.000 pengőt, a kir. tör­vényszéki épület-komplexum 48.000 pengőt, a m. kir. állami reálgimnázium 32.000 pengőt, a selyemtenyésztési felügyelőség 32.000 pen­gőt, a két polgári iskola 32.000 pengőt, a Nemzeti Bank 26000 pengőt, a vármegye 24.000 pengőt adtak, vagyis körülbelül a létesítési költség 50%-át biztosították. Természetesen az előbb emlitett intézmé­nyek bizonyos időre a csatornadíj költségei­nek a fizetése alól mentesültek, de ha figye­lembe veszem azt, hogy az adott összegek 5°/o-kal számított évi kamatja is több, mint az általuk évenkint fizetendő csatornadíj, úgy a folyósított összegeket nagymérvű se­gélyeknek kell tekintenem. Végül, ha a szek­szárdi kir. pénzügyigazgatóság épületére eső csatornadíjnak 40.000 pengőben való és 25 évre szóló megváltása tekintetében a m. kir. pénzügyminisztériummá! is megegyezésre ju­tok, úgy a közmű alkotási költségeinek több mint a felét előteremtettem. Ehhez a magam részéről több kommentárt fűzni nem kívánok I A viz- és csatornaműnek a város jövendő fejlődésére vonatkozó rendkívüli nagyfontos­ságát mi sem jellemzi jobban, mint az az eset, hogy amidőn az uj kórház ügyében egy al­kalommal a Népjóléti Minisztériumban meg­jelentem és a felépítés szóba kerüli, mind­járt azt a kérdést intézték hozzám, hogy van e a városnak vízvezetéke és csatornázása ? Az egészségügyet szolgáló fenti két köz­mű a város fejlődésének a lehetőségét óriási lépésekkel vitte előre, mert most már nincsen akadálya annak, hogy bármilyen fontosságú és nagyméretű köz- vagy magánépület a város területén létesülhessen. Tekintetes Képviselőtestületi Méltóztassék elhinni, hogy nem a magánháztartások által fizetendő évi 50—70 pengős közüzemi dijak, hanem a már létesített és erősen hiszem, hogy a még nagyszámban létesítendő köz- intézmények több ezer pengős használati dijai fogják lehetővé tenni a város nagy- közönségére nézve a közmüvek olcsó hasz­nálatát. Ne haragudjon meg tehát senki reám, ha most is éppen úgy, mint hivatalba lépésem első pillanatától kezdve azt hangoz­tatom, hogy minden közintézményt Szekszárd számára kérünk. Minél több palota emelődik városunkban, annál könnyebb és olcsóbb lesz a megél­hetés, mert lesz munkaalkalom minden idő­ben, a közműveknek pedig tekintélyes jöve­delmük, amelyek gazdaságilag igen előnyö­sen fognak kihatni összes polgártársainkra. A munkaalkalom szó megemlítésével hozom kapcsolatba a városunkon keresztül vonuló Séd-patak rendezését is. Súlyos, gyógyíthatatlannak látszó sebe volt már igen régi időktől fogva a Séd-patak valamennyiőnknek. — Évről-évre tekintélyes összegeket kellett a háztartás költségveté­sébe felvenni, hogy az időnként megismét­lődő rohanó ár által megrongált partok meg­köthetők legyenek, hogy utcasorok a pusz­tulástól megmentessenek. Tartós, eredményes munka — sajnos — nem volt produkálható mert az egyik év munkáját a következő évek záporozásai következetesen mindig elpusztí­tották. Talán 10 éves gyermek voltam, mi­dőn a Bálint-hid bedőlt és a Nagy Sándor- féle hid körül a pusztulás megkezdődött. Azóta hány ház semmisült meg, hány adó­alany ment tönkre I A közelmúltban pedig már úgy állott a helyzet, hogy a felső város­negyed lakói csak nagy kerülővel juthatnak, a templomukhoz. A Séd-menti lakosokon már-már az a csendes lemondás vett erőt, hogy házaikat a pusztulástól megmenteni nem lehetséges. Kértemre Mayer János földmivelésügyi detektoros és lámpás készülékek, valamint alkatrészek leg­olcsóbb beszer­zési helye. ******<* Akkumulátor töltőállomás. Szerelés és javítás jótállással! Kérjen árajánlatot I rádió- és villamossági vállalata Szekszárd, Széchenyi-utca 12. szám. Budai Ferenc miniszter személyesen járta velem együt végig a Séd medrét és amidőn a szinte ijesztő földcsuszamlásokat meglátta, meg­szólalt, hogy a város a pusztulást a saját anyagi erejéből megakadályozni képtelen és ígéretet tett, hogy a várost állami segéllyel támogatni fogja. Kaptunk is már és még fo­gunk is kapni segélyt, amelyeken dicséretre méltó és mindenki által megtekintheiő méretű építkezés folyik. Erről a kérdésről majd még bővebben fogok Önök előtt nyilatkozni ak­kor, amidőn a vonatkozó miniszteri leirato­kat bemutatom. Messze földön emlegetik az itt folyó me­derrendezési munkálatokat, a sok szekszárdi fuvaros és munkás pedig a földmivelésügyi minisztérium által nyújtott fejedelmi segély­ből a megélhetéshez szükséges keresethez jutott. Egy város polgármesterének ma egészen más, — sokkal több a munkaköre, mint a- békében volt. Ma nemcsak arra kell ügyelni, hogy a befutó ügydarabok gyorsan, ponto san elintéztessenek, hanem a város vezető­jének teljes erejével arra kell törekednie, hogy minden városfejlesztési politika mellett is megfelelő munkaalkalma, vagyis kenyere legyen a népnek. A békében, a boldog Nagymagyarországban mindenki könnyen megtalálhatta a maga munkáját, ma azonban a gazdaságilag is földretepert csonka hazá­ban a munkást a mindennapi kenyér meg­keresése igen gyakran súlyos helyzet elé állítja. Mi lett volna itt Szekszárdon, ha az ügy­darabok kényelmes elintézésének az állás­pontjára helyezkedtünk volna, ha a hihetet­lenül súlyos gazdasági években nem adtuk volna meg az alkalmat a népnek a minden­napi kenyér megszerzéséhez. Azok, akik a város szükségszerű, de talán szokatlanul gyors fejlődésében veszedelmet látnak, sok­kal jobban aggódhatnak majd akkor, ha azok, akiknek dolgos két kezükön kívül másuk nincsen, munka nélkül állanak 1 Tekintetes Képviselőtestületi A város anyagi erejének a teljes megerőltetésével megtett mindent a jövő fejlődés érdekében. Az eddigi alkotások köteles fenntartása mel­lett kevés vár tehát városi megoldásra. Csupán két dolog az, amelyekkel a jövőben mégis foglalkoznunk kell. Az egyik a köz­vágóhíd közeli létesítésének a szükségessége, a másik a kövezés. A közvágóhidat meg kell valósítanunk, nemcsak azért, mert erre utasítást kaptunk, hanem azért is, mert a régi olyan rossz állapotban van, miszerint ott a közfogyasz­tásra szánt húsok előállítása a közegészség- ügy veszedelme nélkül tovább nem folytat­ható. Mindannyiónk egészségéről van szó és én a kérdést úgy akarom megoldani, hogy a közvágóhíd felépítésével sem a város vagyonában, sem a háztartásában eltolódás ne történjék. Azt akarom, hogy a közvágóhíd befolyó jövedelme elegendő legyen az évi tőketörlesztésre. Erről bővebben majd a létesítés előterjesztésekor fogok a képviselő- testület előtt beszélni. A kövezést illetően szintén kész tervünk van. Nevezetesen főutainkat a nagymérvű forgalom alól tehermentesíteni és ezért a Mátyás király-utcát, a szép Sétákért körüli úttesteket, a Selyemgyár és a Gimnázium melletti utcákat burkolatokkal kell ellátni. Mindezekhez természetesen tőke szükséges, tehát a kivitelre csak akkor kerül a sor, ha az megszerezhető úgy, hogy a felveendő kölcsön hosszú lejárata mellett a háztulaj­donosok is, meg a város is alig-alig érezzék meg a reájuk eső építési költségek törlesz­tését. Amikor a polgármesteri széket elfoglal tam, megemlítettem programmomban, hogy minden erőmmel arra fogok törekedni, mi­szerint a város jövedelmeit szaporítsam. Éne irányuló munkámban is eredményeket tudok felmutatni. Előzőleg már utaltam arra, hogy a városi kislakások szépen jövedelmező objektumok. Köztudomású, hogy hosszas alkudozások után sikerült a magyar királyi Tanulmányi Alaptól a vásár- és helypénzszedési jogot 3 vagon búza értékéért örök áron megvenni. Ennyibe került az a jog, amelynek a gyakor­lása évenkint több mint 20.000 pengőt hoz a városnak I Ehhez sem akarok bővebb kommentárt fűzni I A nagyméltóságu m. kir. földművelésügyi minisztérium a kereskedelemügyi miniszté­riummal egyetértőiig azokban a hónapok­ban, amelyekben országos kirakodóvásár nincs, engedélyezte a havonkinti állatvásárt. Ez is folyton fokozódó jövedelmet hoz a városnak. Égetően szükségesek ezek a jövedelmek és lesznek fontosak még mások is, mert méltóztassanak elhinni, hogy pótadóból egy várost fejleszteni szinte képtelenség. Biztos jövedelmeket hozó bevételi forrásokat kell teremteni, mert csak igy leszünk képesek Szekszárdot a városias fejlődés utján to­vábbra is előre vinni. Tekintetes Képviselőtestület 1 Városfej­lesztési politikámhoz tartozik még az is, hogy a forgalom fellendítésével egészséges, lüktető gazdasági élet fejlődjön ki Szek­szárdon. A múlt egészségtelen közlekedési politi­kája mellett elmondhatjuk, hogy kis váro­sunk csaknem árván maradt a vármegye dél­keleti sarkában. A fővonalnak a Kapos völ­gyében való megépítése, a Dunának Bajá­nál való áthidalása az egészséges gazdasági élethez elkerülhetetlenöí szükséges forgal­mat elterelték tőlünk, tehát mindenáron arra kell törekednünk, hogy e régi nagy hibákat kiküszöböljük. Tolnavármegye nemes áldozatkészségével a szekszárd—bátaszéki vonal nemsokára el- sőrangusittatni fog és igy alapos kilátás van arra, .hogy már a jövő évben vonatközleke­désünk gyökeresen megjavul. Meg kell te­remtenünk a Dunával való kapcsolatot is és hajóállomást kell szereznünk Szekszárdnak. A körülbelül 4 kilóméter távolságú gemenci utat minden áron ki kell építeni, hogy tö­megáruinkkal az olcsó vizi szállítást igénybe- vehessük. El kell készíteni a helyzeténél fogva min­denféle tekintetben hozzánk gravitáló Bo- gyiszló községhez vezető utat is. Mindkét dologban feltétlenül számítok Tolnavárme­gye tekintetes Törvényhatósági Bizottságá­nak áldozatkészségére és már e helyütt is kérelemmel fordulok a Nagyságos Alispán úrhoz, hogy bennünket az emlitett kérdések megoldásában hathatósan támogatni szíves­kedjék. A múlt napokban olvastam az újságban, hogy kb. 4000 km útvonalat államosít az uj útügyi törvénytervezet. Feltétlen hiszem, hogy Tolnavármegye úthálózatából tekin­télyes nagyságú fog államosittatni és igy a vármegye útügyi kiadásai lényegesen eny­hülni fognak, miért is a fentebb emlitett két kérdés megvalósítása nem ütközik különös nehézségekbe. A vármegyének is érdeke, hogy területé­nek Szekszárd körül elfekvő délkeleti része ne kapcsolódjék egy idegen város és vár- megye gazdasági érdekszférájába. Ennek a nagy vidéknek a gazdasági meg­erősítésére fordított megyei tőke bőven kár­pótlásra talál a vármegyei terhekhez való könnyebb és nagyobb hozzájárulás mér­vében. Tekintetes Képviselőtestületi Még egy körülmény tisztázásához kérem szives türel­müket. Unos untalan azt hallani, hogy Szekszár­don sok az adó I jól tudom, hogy nem kicsi az adózó polgároknak a terhe, azon­ban azoktól, akik ezt a dolgot előszeretettel terjesztik, azt kérem, szíveskedjenek lelki- ismeretesen megmagyarázni a népnek azt is, hogy kinek fizetik a sok adót. A képviselőtestület által elfogadott 1929. évi háztartási költségvetésben 145.565 pengő a fedezetlen hiány, amelynek a fedezetéül szolgál az 56°/o-os pótadó. Azonban, ha ezen összegből leveszem a jövő évben 33.789 pengőre emelkedett vármegyei hozzájárulást, amelyet azelőtt külön vármegyei pótadó alakjában fizetett az adózó polgár, ha le­számítom a jövő évben első ízben fizetendő állami rendőrségi hozzájárulás 21.600 pengőt kitevő terhét, ha levonom a vallásminiszteri rendelet alapján a jövő évtől kezdve fize­tendő két polgári iskola dologi kiadásainak 8.300 pengős tételét, úgy a fedezetlen kiadás csak 81.876 P marad és az 56°/o-os pótadó kb. 31%-ra zsugorodik össze. Kérdem, hogy mely időben volt a pótadó százaléka ennél kisebb Szekszárdon? A közüzemek dijait adózás terhének fel­tüntetni téves kiindulási alap, mert a köz­üzemek ellenértéket is nyújtanak az igénybe­vevőknek 1 Még sok véghezvitt munka eredményét tudnám felsorolni, sokáig tudnék még be-

Next

/
Thumbnails
Contents