Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-13 / 42. szám

e

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1928 október 13

i

i

i

i

I

VÖRÖS fis TüfiSJI

„Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyel képviselete raktáron tart: oséplögarnitu- rákat, szívó-, gáz és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetögépeket és minden egyéb

mezőgazdasági (11) gépet.

Főraktár: Szekszárdon.a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49.

I

I

szélni a kereskedelmi iskola, a csendőriskola előnyös létesítéséről, azonban nem akarom tovább fárasztani Önöket.

Én a még meglevő erőm és tudásom teljességével Kívánom szolgálni e várost, én Szekszárdot széppé, naggyá, a kultúrában fejletté akarom tenni. Én azt akarom, hogy mindenki lelje meg a maga munkakörét e városban, hogy ezt a helyet kedvvel, jóleső érzéssel keresse fel az idegen!

Tekintetes Képviselőtestület I Én azt akarom, hogy piros-pozsgás arcú szekszárdi gyerekek sikeresen vehessék fel a reájuk váró nehéz életfeladatokkal szemben a küzdelmet!

Ezekhez kérem az Önök támogatását I

A képviselőtestület a beszéd után percekig lelkesen Ünnepelte a polgár mestert.

Magyar hét!

Ismeretes a fővárosi lapokból, hogy november hó 3-ától 11-ig az egész országban „Magyar hetet“ tartanak, amelynek jelentősége az, hogy fogyasztó közönségünkkel megismertessük a magyar árut és a magyar kéz munkájával meggyőzzük őket arról, hogy felesleges sok szükségletet külföldről behozni, mert a magyar termékek azokkal egyenlő értékűek.

Ezen hazafias mozgalomhoz váró sunk kereskedői és iparosai is a legnagyobb készséggel csatlakoztak és igen jelentékeny azoknak a száma, akik vállalkoznak arra, hogy ezen közgazdaságunkra annyira fontos propaganda eszmének minden igyekezetükkel, kirakataik és üzleti tevékenységük felajánlásával szolgálatot tehessenek.

A kereskedelemügyi minisztert az vezette ezen gondolat felvetésére, mert kereskedelmi mérlegünk elrémitő statisztikát mutat arról, hogy csonka országunk mint vérzik el gazdaságilag a nagy összegű behozatalok miatt és igy lassan, de következetesen, mint Biklik át az idegen tőkések kezére ez a megmaradt csonka ország és koldussá szegényedett em bértömege.

Valóban ideje volt, hogy országunk fogyasztó közönségét, de különösen Budapest népét, felrázzuk abból a közönyöasógoől, amely feltétlenül a gazdasági és ezzel kapcsolatosan egy újabb politikai veszedelemhez juttatja nemzetünket. Ha már a gazdasági szerződések gyenge voltunk miatt nem köthetők meg úgy, hogy abból reánk, kicsinyekre, gazdasági előnyök hárulhassanak és ha a mezőgazdasági terményeink nagyon mérsékelt kivitele nem teheti lehetővé részünkre, hogy a külföld gyártmányai elé tiltó vámhatárokat emeljünk, társadalmilag kell odahatnunk, hogy minél kevesebb és csak a legnélkülözhetetlenebb és nálunk elő nem állitható gyártmányok hozassanak be külföldről.

Esen álláspontra való helyezkedést a legkomolyabban megkívánja .tőlünk, nemcsak hazafias érzésünk, de szociális kötelezettségünk is, mert mindaddig nem lehet tökéletes politikai konszolidációnk, mig itt munkanélküli nagy tömegek vannak, akik könnyen vezethetők szélsőségekbe lelkiismeretlen és a szociálpolitikából is hasznothuzó vezetők által. A leggazdagabb embertől a legszegényebbig át kell, hogy hasson mindenkit a kereskedelmi miniszter által megpendített „Magyar hét“ eszméje, a

mely reméljük, rövid volta dacára is oly kötelességek felismerésére vezet mindenkit, amely kötelességek át- érsé8e nemcsak az ország gazdasági megerősödéséhez vezet, de alátámasztja a vagyoni biztonságot és le • vezető caatornája egyúttal a szociális I elégedetlenségnek is.

fl kormányzó beszélgetése 3ankó főispánnal

a hősök ligetéről.

A kormányzó a gyönki hősök szoborleleplezési ünnepségén Jankó Ágoston főispánnal beszélgetést folytatott. A beszélgetés során a kormányzó gazdasági, hazafias, kultu rális és népegészségügyi szempontból egyaránt jelentős kérdéssel foglalkozott és annak az óhajának adott kifejezést, hogy az ország községeiben a háború alatt elesett vitézek hozzátartozói minden egyes hősi ha lőttük emlékére a község alkalmas területén emlékfát ültessenek. Az elesett hősök emlékének megbecsülése és kegyeletes tiszteletben tartása ezáltal a késői ivadékokban is tovább élne. De az emlékfák ültetése más fontos célokat is szolgálna: a falvak közelében, vagy azok területén kiesebb nyilvános kertek, ligetek keletkeznének, melyek népegészségügyi szempontból országszerte áldásosán éreztetnék hatásukat.

Az ország mai területén — mondotta a kormányzó — kevés a fa, kevés volt a háború előtt is, a forradalomkor pedig a faállomány jelentékeny részét kipusztitották. Az országban befásitott területek hiányában kevés a csapadék, kevés a harmat, a szélben és a porban pedig a tüdővész könyörtelenül szedi áldozatait.

{^.Szükséges volná ezért, hogy fási- J tás utján lehetőleg minden község- I nekj egy kis erdeje, parkja, vagy |

nyilvános kertje legyen. Az ilyen nyilvános kert egészséges, kellemes »és szépíti a községet. A parkírozott területeken, esetleg a község hősi szobra körül minden egyes község beli hősi halottnak meg lehetne a maga emlékfája, melyet hozzátartozói szakszerű felügyelet mellett ültetnének, locBolgatnának és szeretettel ápolnának. Minden ilyen fát a hősi halott nevét feltüntető külön táblával kellene ellátni és esetleg hozzá lehetne tenni, hogy hol, mikor és milyen kö rülmények között esett el. Az ilyen emlékfák ültetését újabban Olaszországban kezdték, ahol ennek a gon dolatnak számos hive van. Jó volna, ha a facsemetéket maguk a csalá dók vásárolnák, mert igy jobban is ragaszkodnának hozzá. Egy-egy csemete ára aránylag olyan olcsó, hogy azt a legszegényebb családok is köny- nyen megvehetik. Szépészeti és egyéb célszerűségi szempontok szükségessé teszik az elrendezésnek egységes megszervezését, igy például annak a megállapítását, hogy a községnek melyik része volna a befásitásra legalkalmasabb, milyen fajtájú fa ültetése volna célszerű és igy tovább. Az ilyen parkírozások céljaira egyébként — mondotta a kormányzó — leginkább a felhagyott, régi temetők területei a legalkalmasabbak.

Célszerű volna az elrendezésnél a különböző fajú fák ügyes és ízléses

LAKOS"

ruhákat vegyileg fest és tisztit

legjutányosabb árban.

Gyászpuh^k legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű

vásznak és festő kartonok eladása. Plisszirozást és gouvrirozást vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: Lajos király-utca 7

csoportosítása. Ahol nyilvános kert, vagy liget számára nincs hely, ott fasort mindenesetre lehet ültetni. Ezek létesítésénél viszont ugyanazon fajtájú fák ültetése kívánatos, még pedig olyan fáké, amelyek a kérdéses vidéken a legjobban fejlődne^ és hosszú életűek. A fa szeretetét — mondotta a kormányzó — már nyolc éve hangoztatom és örömmel látom, hogy már több helyen szépen halad a fásítás. Kérni fogom a vármegyék főispánjait, hogy ebben az irányban hazafias mozgalmat indítsanak.

Értekezlet a borszösetkezet flsyében.

Vitéz Vendel István polgármester folyó hó 7 én délután */* 4 órára a városháza közgyűlési termébe értekezletet hivott össze a szekszárdi szőlősgazdákat annyira érdeklő borszövetkezet létesítése ügyében. Az értekezleten igen számosán jelentek meg.

Vitéz Vendel István bevezető szavai után dr. Kunczer Jenő városi tiszti főügyész olvasta fel az alapszabály - tervezetet, amelyhez többen szóltak hozzá. — Az értekezlet kimondotta, hogy a szőlőtermelő gazdákra égetően sürgősnek tartja a borszövetkezet létesítését és ez okból a belépési nyilatkozatok aláírása céljából egy permanens bizottságot küldött ki, amely bizottság működését már a hétfői nappal a városháza nagytermében megkezdette.

Az alapszabálytervezet megvitatásánál határozatba csak az szögezte- tett le, hogy egy üzletrész értéke 25 pengő lesz és mindenki, aki egy üzletrészt jegyzett, minimálisan 5 hektoliter bort köteles terméséből évenként a szövetkezet pincéjébe beszállítani.

Reméljük, hogy szőlősgazdáink megértik saját érdekükben való szövetkezés fontosságát és hamarosan jegyezve lesz a földmivelésügyi minisztérium által kívánt 100 000 pengő üzletrész és az évi 5000 hektoliter bor beszállítására vonatkozó kötelező nyilatkozat is meg lesz, amely után a szövetkezet már megalakulhat és az állam részéről a jegyzett üzletrészeknek megfelelő üzlét- résztőkére, ugyanannyi forgótőkére és végül a berendezésekre is jelentékeny összegre számíthat.

A szövetkezet létesítése érdekében más vidékek is igen jelentékeny tevékenységet fejtenek ki és minden politikai összeköttetéseiket felhasználják arra, hogy a szövetkezet náluk létesüljön. Értesülésünk szerint majdnem bizonyosra vehető, hogy Szekszárdon Létesül a három borszövetkezet közül az egyik, a fentebb jelzett jelentékeny állami támogatással, ha csak gazdáink nemtörődömségükkel el nem ütik magukat attól a nagy erkölcsi és anyagi sikertől, amelyet egy ilyen borszövetkezet létesítése vidékünkre jelenthet.