Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-13 / 42. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928. október 13. TAVASZI | és n y á r i angol Követeim meg- H érkeztek, melyekből mérsékelt árak mellett készítek £ ItlwitSItBncBItet és felülfghet. ■ Sápszky Andor, férfiszabő Szikszárdon. Hozott anyagok feldolgozásit is vállalom n ■ ■ ■ Szénáid Oszkőrné előadása Budapesten. A XX. országos katolikus nagygyűlés alkalmából a Szociális Misszió- társulat f. hó 9 án d. o. 10 órakor tartotta a társulat Krisztina-téri szék házában országos értekezletét. Ebből az alkalomból a székház nagyterme zsúfolásig megtelt. Olt voltak a misz sziós nővérek teljes számban, élükön Farkas Edit .alapitó fónöknővel, továbbá az ország minden részéből a vidéki szervezetek elnökei és kiküldöttei. Az értekezleten az ország elő kelősége köréből számosán jelentek meg. A tolnamegyeiek sorából részt- vettek Kiss Lajos szekszárdi apátplébános, Buzsáky Imre prépost plébános, Szévald Oszkár alispán családjával, Ujsághy Gézáné a szekszárdi és Keller Gyuláné a duna- földvári misszió szervezet kiváló elnöknői, továbbá Dicsenty Ernőnó, d \ Ringbauer Ferenc és Kende Mercedes Szociális Missziós nővér. Az értekezletet Rótt Nándor veszprémi megyéspüspök nyitotta meg, majd Farkas Edit főnöknő tartotta meg a „Missziós szellem kiépítéséről“ szóló előadását. Utána a pécsi szervezet elnöknője Martinovics Ernő ezredes neje a szervezeti munka gyakorlati irányításáról beszélt. Ezekután következett Szévald Oszkórné, Tolna- üármegye alispánja nejének nagyszabású előadása a vidéki szervezésről, melyre az országos központ felkérése folytán vállalkozott. A fél óráig tartó szines és kiváló szónoki erővel és temperamentummal tartott kitűnő előadást a nagyszámú hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel kisérte. Az előadás keretében felhozott értékes megfigyelések, az életből merített tapasztalatok és a köz- ' vélemény lelkületéből sarjadzó megállapítások a hallgatóság körében gyakran oly méretű lelkesedést és tetszést váltottak ki, hogy a szónok a közönség folytonos tetszésnyilvánítása folytán több ízben is kénytelen volt megszakítani előadását. A szekszárdi kiküldöttek büszke örömmel voltak tanúi társuk kivételes nagy sikerének. Az alapitó főnöknő és a nyíregyházi prelátus ékes szavakban mondtak köszönetét Szévald Oszkár- nénak a tartalmas előadás által szerzett élvezetért és követendő példaként állították oda a missziói társulat ér dekébeu kifejtett buzgó munkásságát. Midőn lapunk hasábjain Szévald Oszkirné országos sikeréről beszámolunk, mi is őszinte örömünknek adunk kifejezést afölött, hogy az ő buzgó és fáradhatatlan maD&ássága immár a vármegye határain túl is megérdemlőit méltánylásra talált és { teljes elismerést aratott. Telefon: 107 Telefon: 107 MAUTNER GYULA áll. vizsgázott fogtechnikus jogosítva foghúzásra, fostömésre. Készít: leszállított árakon, részletre is, m fi foga kát, fogsorokat, arany-fogakat. Szekszárd, Széchenyi - utca I. szám. fl szekszárdi polgármester beszámolója és programmja. Szekszárd r. t. város legutóbbi közgyűlésén, ahol a képviselőtestület bizalma impozáns módon nyilvánult meg a város vezetője mellett, vitéz Vendel István nagyhatású beszédet mondott, minden részletében chrono logikusan ismertetvén azt a munkát, amellyel a várost az igazi városokhoz hasonlóvá teonie és valódi kultur- nivóra emelnie sikerült. Programmot adott egyúttal a jövő feladatairól is A pompásan felépített beszédet, amely Szekszárd legutóbbi tiz esztendejének teljes kulturhistöriai összefogta lása, a maga egészében közöljük részben azért, bogy a város minden polgárát tájékoztassuk a szőnyegen forgó kérdésekről, különösen p^dig az adózás ügyéről, részben pedig tanulságul a vármegye fejlődésre hivatott nagyobb községéi számára. A beszéd szövege a következő: Tekintetes Képviselőtestület! Meghatva állok itt e pillanatban, amidőn a tekintetes képviselőtestület mai közgyűlésén, a legutóbbi tisztviselői választásból kifolyólag támadt félreértést eloszlatva, úgy a személyem, valamint hivatali működésem iránti bizalmáról impozáns módon biztosított. Lelkem mélyéből jövő őszinteséggel mondok köszönetét a bizalomért, de különösen azért, hogy vele hitet és erőt adtak nekem. A hit fáklyáját gyújtották meg bennem, hogy a köz érdekében hosszú éveken át, oly rendkívüli súlyos viszonyok mellett, — amilyenek nemcsak a város, hanem a nemzet életében is alig-alig fordultak elő, — fáradságot nem ismerve, egészséget >em kímélve, sőt ezt feláldozva teljesített közérdekű munkám nem megy feledésbe. Erőt nyertem a mai napon, hogy e város kulturális és anyagi előbbrevitelén továbbra is lelkesen, eredményesen munkálkodjam. Örökre feledhetetlen közgyűlése lesz hivatali életemnek a mai és Ígérem, hogy minden erőmet, a legjobb tudásomat fogom a még reám váró nagy feladatok megoldásába fektetni. Tekintetes Képviselőtestületi A közelmúlt idők nehéz éveiben több fontos kérdésben álltunk szemben egymással és mégis az országos, a városi választások után, illetve az egyéb közérdekű ügyek feletti vita befejeztével polgártársaim érdekeit párt-, társadalmi állásra és felekezetre való tekintet nélkül mindenkor egyforma szeretettel és buzgó- sággal szolgáltam. Fölemelt fővel, büszkén állok itt, Önök előtt, amidőn kijelentem, hogy e városban senki sem mondhatja el rólam, miszerint én az előbb említett ellentétek miatt bárkivel szemben is valaha a harag, a bosszuállás, vagy a megtorlás álláspontjára helyezkedtem, vagy hogy különbséget tettem városi polgár és polgár között. Ajtóm mindenki számára egyaránt nyitva volt I Jól tudom azt, hogy a képviselőtestület kizárólagos joga a tisztviselőválasztás, ám a törvény azon parancsa, miszerint a polgár- mester kötelessége a város önkormányzatának és közigazgatásának a vezetése, önmagától adja nekem azt a jogot, hogy a tiszt- I viselői választásoknál a véleményemet nyil- I vánithassam. Ezt megtettem a múltban és cselekedni fogom a jövőben is I E helyről megemlítem még, hogy a legutóbbi választás hullámai is elsimultak már a lelkemben és abból kifolyólag mindent elfeledve állok újból a legnagyobb készséggel polgártársaimnak egyformán a rendelkezésére I Ezek után engedjék meg, hogy a már részben teljesített és a jövőben végzendő egy pár városfejlesztési dologról beszéljek. Anélkül, hogy a múltra vonatkozóan csak egy parányi neheztelést is vonatkoztatnék, vagy azért bárkit is a legcsekélyebb mértékben okolnék, kétségtelenül megállapítható, hogy városunk a háború előtt a fejlődés tekintetében visszamaradt. Ha figyelembe vesz- szűk azt a belügyminiszteri nyilatkozatot, amely azt tartalmazza, hogy egy város nem akkor lesz azzá, amikor a nevet megkapja, hanem akkor, ha megfelelő intézmények létesítésével arra rászolgált, úgy elmondhatjuk, hogy olyanokkal alig-alig rendelkeztünk. Az elmaradottságból kellett tehát kiemelni Szekszárdot. Olyan intézményeket kellett létesíteni, amelyek a városias jelleget megadják és amelyek lehetővé teszik, hogy úgy a város lakói, valamint az itt megforduló idegenek legalább is a minimális kulturigé- nyeiket kielégíthessék. Enélkül az idegenek elkerülik a várost és nincs boldogulás, az alkotott közüzemek elmaradása esetén pedig nem létesültek volna és létesülnének a jövőben az állami és egyéb közintézmények, amelyek úgy a város, valamint ennek lakói gazdasági helyzetére áldásosán kihatnak. Közvetlenül az összeomlás után, akkor, amidőn a megszálló kérlelhetetlen ellenséges csapatok ezrével és ezrével utasították, illetve üldözték ki tűzhelyükből honfitestvéreinket és ezek mind nagyobb és nagyobb számban keresték fel városunkat, a lakásínség tűrhetetlenné vált nálunk. Középületek irattáraiban, iskolák tantermeiben és lakóházak kamráiban húzódtak meg azelőtt jobb világot látott, több tagból álló családok. Intézkedni kellett tehát, hogy a lehetetlen állapotok megszüntettessenek. Városi lakásokat építettünk, amelyek cca 13,000.000 papirkoronába kerültek Ha figyelembe veszem a nyújtott kölcső- nön felül az építéshez még szükségessé vált, a város által eladott rétek árát és ezek átlagos hasznát, jövedelmét, úgy kétségtelenül megállapíthatom, hogy az előbb említett anomáliák kötelességszerü megszüntetése mellett is a nagyobb részben kölcsön utján történt városi kislakások építése elsőrangú befektetés volt és ma azok az adómentesség figyelembevétele mellett legalább is tízszer akkora jövedelmet hoznak a városnak, mint amekkorát a beléjük fektetett vagyon értéke adna. Mindenki előtt még ma is ismeretes az a rendkívüli nagy munkanélküliség, amely az összeomlás utáni időkben jelentkezett Meg kellett tehát ragadni az alkalmat, hogy a munkás nép keresethez jusson, hogy a városban állami és más munkák legyenek. A pénzügyi palota akkor tervbe vett építése tekintetében minden lehetőt elkövettünk, hogy az a megvalósulás stádiumába jusson. A város anyagi erejéhez mérten a telek megszerzéséhez hozzájárult és igy lehetővé tette, hogy ma egy nagy palota áll a gyönyörű parkkal szemben ott, ahol azelőtt libák legeltek, . A pénzügyi palota építése után újabb | munkaalkalomról kellett gondoskodni. EzidŐ- I rrsn | és uborkásüvegek fl I minden nagyságban kaphatók g Belasitsnál I SZEKSZÁRD, GARAY-TÉR Esküvői ajándékokban dús választék. Épület- és egyéb üvegezést elfogad. I tájt vetődött fel az a gondolat, hogy nemzeti bankfiókot kellene létesíteni Szekszár- don. Hosszas tárgyalások után sikerült ismét egy szép épülettel a várost gazdagítani, a népnek kenyeret adni, végül pedig a város által emelt palotát több száz milliós nyereséggel a Nemzeti Banknak örök áron eladni. A munka, a kenyér teremtése mellett a város rendezéséről sem feledkeztünk meg. Virágoskertté alakítottuk át a teljesen elhanyagolt sétakertet. Olyan hellyé varázsoltuk azt, amelyet ma pihenőül, üdülés szempontjából is szívesen keres fel a város egész polgársága és amelynek közepén áll az igen előnyös pénzügyi tranzakcióval elkészített szekszárdi Hősök szobra. Ez a szobor a Hősök emlékéhez méltó, szépsége, mfivészi értéke hires az egész országban. Méltányos áron való telekadással lehetővé tettük az államépitészeti székház létesítését, amely csinosságával szintén nagymértékben emeli és tetszetőssé teszi az idegen számára városunk belépőjét. A jelen időben folyamatban lévő hatalmas méretű uj kórház felépítéséhez is a lendítő eszmét a dr. Treer István kórházi igazgató főorvos és a köztem, a polgármesteri hivatalban lefolyt beszélgetés adta meg. Sikerült az irányadó köröket ingyen városi telek adásának a kilátásba helyezésével, majd e helyütt 80.000 pengőnek több éven át részletekben való lefizetésével az uj kórház felépítéséhez megnyerni. Hogy mit jelent egészségügyi, kulturális és gazdasági szempontból az uj 350 ágyas kórház Szekszárdra és lakóira nézve, azt bővebben magyarázni feleslegesnek tartom. Azonban szükségesnek vélem e helyütt is megemliteni, illetve hangsúlyozni azt, hogy a kórház 112.000 pengős hozzájárulása nélkül városunk legfontosabb közegészségügyi intézménye, a csatornázás aligha létesült volna. A közel jövőben fog felépülni e Nemzeti Bank-fiók mellett az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztára. A bemutatott tervekből ítélve impozáns épület lesz ez is, mint közintézmény pedig nagyban hozzá fog járulni közműveink fenntartásához, jövedelmezőségéhez és a város idegenforgalmának előmozdításához. Rátérek most tekintetes Képviselőtestület a sokat hántorgatott aszfaltozási munkálatokra. Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy ezek nem ötletszerűen, hanem meghatározott terv szerint hajtattak végre. Vezérelvül fogadtuk el azt, hogy elsősorban azon utcák járdáit aszfaltoztatjuk be, amelyeken a főforgalom bonyolódik le, másodsorban azokat a tereket készíttetjük el, amelyek rendezése város- fejlesztési és szépészeti szempontból elengedhetetlenül szükséges. Ez utóbbi tételnél azonban figyelemmel voltunk arra, hogy — amennyire csak lehetséges — a kivitelnél a város anyagi megterhelése enyhittessék. Az első szempontot figyelembevéve a temetőkhöz, a vásártérre, a sportpályára vezető és ezeket összekötő járókat készíttettük el. Ki kell emelnem azt a ténykörülményt is, hogy az aszfaltozási munkák árának igen tetemes részét a közintézmények viselték. A törvényszék, a kir. ügyészség, fogház előtti és ezek körüli, a vármegyeház és várkert, a m. kir. reálgimnázium, a pénzügyigazgatóság előtti, a Nemzeti Bank. az államépitészeti hivatal előtti és körüli aszfaltburkolatok tetemes, több milliárdos költségeit a nevezett intézmények viselték, azok fedezésére a város egy fillért sem fizetett ki. Rendeztük a Garay-teret és a Béla-teret. Nem lehetett tovább tűrni, hogy e főtereken, — ahol a minden vonatkozású városi élet főforgalma bonyolódik le, — pocsolya legyen, hogy az alig számbavehető áron szerzett vásár* és helypénzszedési jogból befolyó igen szép jövedelem, — mert a Béla-térnek különösen esőzés idején előálló sártengere a piacra árusítani jövő idegeneket elriaszcMPClffiC V Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy cementárugyáramban egy hidraulikus cementlapprést állítottam be, melyen a legszebb mintás cementlapokat készítem, már árusitom is. Figyelemre méltó még az összes saját készítésű cementáruk, úgymint: átereszcsövek rainden átméretben; 80 és 100 cm. átméretü kutgyüriik, fagyálló, hornyolt cementcserép, mindenféle vályúk, kuttetö, kapu- és kerítésoszlopok stb. stb. — sirkoraktáramban a legdrágább fekete, svéd és szürke gránit és nálam készült márványsiremlékektől a legolcsóbb vasbetétes fagyálló mükő- siremlékek, sirszegélyek is jutányosán részletre is. — Terrazó és műkőmunkákhoz szükséges kavics és zúzalék, cementfesték, friss cement, dunakavios, csiszoló és fényező anyagok, köpor is. Tüzifaraktáramban felölezve prima száraz bükk és puhafa hasáb, továbbá szil tűzifa, melyek vaggontételben is megrendelhetők. Fenti cikkek nálam jutányos árban beszerezhetők saját telepemen (Vasúti fasor 14—18. sz. ___1 . *. . . . alatt) s azonnal szállíthatók. — Kérem a n. é. közönség szives pártfogását kiváló tisztelettel HDlSCIlSDOOCuSr UQOIl BS Fid Mutscfumbacher Jenő SZCKSZAMlOll to
