Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-26 / 22. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ ■ 1 \ TAVASZI I és n y á r i angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt árak mellett készítek divntöltőDvSket és felöltőket. i ■ ■ ■ ■ ■ 1 ■ Sápszky Andor, férfiszabó Szikszirdon. ■ ■ 1 Hozott anyagok feldolgozását is vállalom ■ 1 wmmmmmmwm ■ szép Ünnepe, amelyen több ezren vettek részt, a Szekszárdi Dalárda és Dalkör együttes éneke fejezte be, akik ábitatkeltőeifc a Hymnus-1 énekelték Bénán Lipét karnagy vezetésével. Bátaszéken. Impozáns keretek kö zött hódolt Bátaszék község közönsége elesett hősei magasztos emléké- . nek. Az összes iskolák és társadalmi, egyesületek zászlók alatt templomba vonultak, majd hőseipek lelkiüdvéért tartott ünnepélyes szentmise után a templomtéren a hősök szobra előtt állottak fel s Janczer Pál kántor, karnagy vezetésével a dalárda eléne* kelte a magyar „Hiszekegy“-et. Azután Baum Béla elemi iskolai tanuló és Botos István polgári iskolai tanuló szavaltak el mély átérzéssel két ir redenta költeményt. A dalárda „Nem, nem, soha !“ eléneklése után Pongrác I Lajos gyógyszerész lépett a szónoki emelvényre s a legnagyobb figyelem között gyönyörű beszédben emlékezett meg hőseinkről. Beszédében visszapillantást vetett ezeréves történelmünkre .p az azon végigvonuló legendás hőstettekkel párosult véres katasztrófákra, összehasonlítást tett a világháború által nemzetünket ért szerencsétlenséggel, s az ebből adódó tanulság nyomán, megszabta a cse lekvés útját, amely a trianoni szégyenbéke megváltoztatásán keresztül vezet a szebb, boldogabb jövő felé. A mindvégig nagy figyelemmel kisért beszéd után Walter László levente szavalta el „Üzenet messze sírokra“ cimü költeményt, majd befejezésül a zenekar kisérete mellett a Hymnuszt énekelte el a közönség s emelkedett hangulatban oszlott szét. Pünkösdi magyar ének. Együtt ül im a tizenkét tanítvány Piros pünkösd ragyogó reggelén S az áldott Mester eltűntét siratván, Szivükből már-már száll a hit s remény. Úgy érzik, mintha titkon ráborulna Sötét fellegként csöndes árvaság És fájdalmukban mélyen elborulva Zokogják halkan lelkűk bánatát. Egyszerre mint sebes szél zendülése, Titkos hang kél az égből s száll tova, Csodás lángnyelvek égő, szent tfizébe’ Szárnyal szivükbe Szentlélek szava. Állnak merengve, némán, ihletetten, Mély gyászáról mind elfeledkezik S átéli lelkűk gyönyörrel betelten Az istenülés boldog perceit. S széledvén szerte megzendül az ajkuk Bűbájos hangján áldott, szent ige, Nem volt ily édes még soha a hangjuk, Mind mint apostol szól és zeng ime. Beszédes ajkuk mély, szent szózatára Hő áhítattal hallgat im a nép S a Krisztushivők boldog táborába Uj hitre gyulva ezrével belép. Évszázadok, majd hosszú ezredévek Születtek aztán s tűntek már tova S százmilliókra nőtt az uj igéknek Legyőzhetetlen földi tábora, S ha megzendül e százmilliók imája S Istent keresve száll az ég felé, Oh benne zeng, zokog s jajdul ez árva Szegény, letiport magyar nemzeté. Ülünk mint rég a tizenkét tanítvány Piros pünkösd ragyogó reggelén S dicső, nagy múltúnk eltűntét siratván •Szivünkből már-már száll a hit s remény. Váriuk, hogy mint sebes szél zendülése Szent hang szárnyaljon, láncokat törő, S fényes lángnyelvek égő, szent füzébe’ Ragyogjon ránk az uj magyar jövő, E szent jövőért hosszú ezred óta A hősök drága vére egyre hullt, Dicső küzdelmük glóriába vonta Emlékedet, ragyogó, drága múlt. Ezért állottak nem remegve gyáván A félvilággal küzdelemre ki Világégésnek szörnyű orgiáján Magyar mártírok hős százezrei. Bús lelkünket, mely hálás hódolatra Gyűlt nemrég mártirhőseink iránt, Szálld meg ma áldón Szentlélekjhatalma, I Mutass a vak sötétben uj irányt! I Gyújtsd föl szivünket fényes, hősi lángra I S tedd szózatossá néma ajakunk, Hogy megnyilhassék szent fogadkozásra: I Mártírjainkhoz méltók maradunk! | Szomorú lelkünk bánatdulta éjén i Fényes-ragyogva gyűlj föl csodahit, ! Sivár jelenünk szörnyű pokla mélyén ! Idézd fel múltúnk hősi álmáit, j Add a kezünkbe titkok drága kulcsát, ; Lássuk, szemünk ha égre föltekint, Hogy szent jövendőnk csillagát kigyujtják 1 Ott fönn is értünk küzdő hőseink. BABAV/GÉZA. Dunaföldváron. A Hősök emlékünnepe Dunafóldvárott, mint miode ntitt, vasárnap d e. folyt le. A Dunapart sétányán óriási tömeg vette körül a Hősök Bzobra előtt felállított tábori oltárt. A leventék és az iskolák tanulói álltak az oltár mellett, mig vele szemben a hatóságok, hivatalok, testületek képviselői foglaltak hdyet, akiknek első sorában ott láttuk dr. Z'inszky Istvánt, a kerület orszgy. képviselőjét, dr. Erdélyi Aladár ceglédi képv., dr. Klein Antal tolnai képviselőt és Becht Ödön főszolgabírót. Az Isfentisztelet Bazsáky Imre prépost plébános szentbeszédével kéz dődótt, utána pedig fényes segédlettel főpapi nagymisét mutatott be az Urnák, mely alatt a levente zenekar játszott. Végezetül fogadalomtételre hivta Auguszt Imre levente páter az Újoncokat, melynek végeztével a folyamőrség, a Levente Egyesület és a Tüzo'tó Egyesület tagjai diszelvo nulást tartottak a Hősök emlékszobra előtt. Ertényben, A világháború hősei iránt Értény község is egész napon át hegyeletesen áldozott emléküknek. Reggel a levente egyesület a hősi temető sírjainál diszfelvonulással némán tüntetett; a templomi szent- I beszéd kizárótag az ő érdemüket I méltatta. Délután az iskolák és levente ifjúság bevonásával hazafias ünnepély I volt a hősök tiszteletére. 1928 május 26. IQvesezései^ I és kép ke petezések I ■ Belasltsnál ■ SZEKSZÁRD, GARAV-TÉR * a legolcsóbb áron és leg- ■ szebb kivitelben készíttetnek |»j tnekj Nagymányok. A bányatelep tisztikara és a bányászok nagy tömege szintén méltóképen ünnepelték meg a hősök emlékünnepét. Pápai Ágoston tanító az iskolás gyermekekkel egy irredenta melodrámát matatott be amely igen nagy hatást keltett. Nagel Elza bátorhanga beköszöntőjével, Zu- gerics Mária, mint a darab főszerep lője és Lévay Zoltán mély hatást és tetszést váltottak ki. A többi szereplők is igen jók voltak. Pápai Ágoston tanító, aki nemrég került Dorogról Nagymányokra, tüzes ünnepi beszé det mondott, amely nagy lelkesedést váltott ki. Az ünnepély sikeréhez hozzájárultak Lévay Margit tanítónő vezetésével a melodrámában szereplő gyermekek szülei, akik a jelmezeket nagy szeretettel készítették el és Szetlák Lajos bányaaltiszt, aki a díszítési munkálatokat végezte. Őcsényben. őaény község lakossága f. hó 20 án szép, kegyeletes ünnepséggel adózott hősi halottai emlékének. Délelőtt 9 órakor a róm. kath., 10 órakor pedig a ref. templomban volt ünnepélyes istentisztelet, mely után a szépen feldíszített hősök szobra körül gyülekezett a lakosság. Az erkölcsi testületek felvonulása után az ünnepséget a ref. dalkörv nyitotta meg a „Hiszekegy “ elének- lésével. Utána Puskás Margit továbbképző isk. tanuló szavalt igen hatásosan, majd Szilágyi Béla ref. lelkész tartotta meg magas szárnyalásu, lelkes ünnepi beszédét, melynek végén nemes elhatározásokat ébresztő szavakat intézett a fogadalmat letenni készülő leventékhez. A soros leventéktől Kiss Gergely közs. főjegyző a fogadalmat kivévén, kegyeleti staBÖtét, hideg valóságában. Az élet kis múzsái, jó tündérkéi az ártatlan, bájos virágok. Munkájuk áldásos értékű. Könnyebbé, szebbé, jobbá, boldogabbá teszik az életet. Mivel az élet szebbé tétele a szép- lelkü nők hivatása, azért a jó Isten eme drága kis teremtései is az ő hü gondjuk alá tartoznak. Az életszépitő női kézben hatalmas erejűvé lesz a virág, mellyel a maga kis vdágába, az otthonba varázsol elsősorban ott honias légkört. Az a nő, aki szereti a családját és az otthonát, az ha többet nem is bir, de egy pár négyzet- méternyi területet virágos kertté léptet elő a maga házatáján, jól tudván azt, hogy egy tenyérnyi szép virágos kert több hasznot hajt a családjának és neki, mint kétszerakkora krumpli-ágyás. Az igazi otthonból nem hiányozhatik a virág. Pathologikus tünet az, ha egy lakásban nincs virág. Ott a lélek erői nincsenek harmónikus egyensúlyban. Ahol van virágos kert, de elhagyatott állapotban, ott a család élete is hasonló. Aki boldogabb akar lenni, aki boldogabb otthont akar, az szeresse jobban a virágot! Legyen az asztalán, az ablakában, a kertjében sok sok üde, jól ápolt, szép virág, hogy a maga és családja élete tele legyen friss örömmel, üdeséggel, kedvvel, erővel, békével! És jusson abból a virágból másnak is. Néhány szál virággal a szeretetet ápoljuk, azt a szeretetet, amely éltet éB bol- { dogit. Néhány virágszál drága aján- j I dék, mert máB életét teszi szebbé, * derűsebbé, boldogabbá. Jusbod aztán a virágos kertünk virágaiból a temetőbe is. Egy régi mondás azt az igazságot hirdeti, hogy ha meg akarjuk ismerni egy város, egy falu népének az erkölcsi értékét, akkor leg először nézzük meg a temetőjét 1 A temető megmondja, hogy van-e lélek, van-e szív, van-e tisztességérzés, van-e önbecsülés az illető város, vagy község népében? A halottak sírjai megmondják őszintén. Az édesanyai és apai sírok, amelyeken fű és gaz nő, a derék apák, papok, tanítók, orvosok s a nép javáért sokat áldozó, dolgozó vezető emberek sírjai, amelyeket felver a bozót, az elhagyatott, szemétdombszerü temető nem a teme- ben pihenők emlékét és kegyeletét { sérti, hanem az élők hírnevét, erkölcsi I értékét! Ne legyen egy város, egy község temetőjében se gondozatlan sírhely, mert az vádol, az erkölcsi bizonyítványt állít ki rólunk elítélő, lesújtó tartalommal. Viruljon kint a temetőben is a virág 1 Viruljon a hősi sírokon, ha ellenséges fogoly sírja is az! Legyen virágos kertté ez az egész, széttépett kis ország! Akkor a hétköznapok gondja, fáradalma nem fogja legyőzni, felőrölni bennünk a magyar lelkierőt, hanem eleven, üde éB erős lesz az s önmagában hordja a végső, igazi magyar kikeletet! „Szeresd a virágot és ne féltsd szivedet, mert ki azt szereti, rossz ember nem lehet! Tudod, mi a virág? Az éjét jósága! Tudod, mi a jóság ? A lélek virága!“ (Petőfi S.) A tavaszi és nyári évadra beérkezett újdonságok Mintás ^ Pirnitzer József és Fiai, Szekszárdim TeMrmegge legnagyobb áruháza IHT* Legnagyobb választék. Legolcsóbb árak.
