Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-26 / 22. szám
1928 május 26. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 fi falóban művészi és modem I fényképeket ■ NÜflSBB HÖGER főherceg! udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár- féle házban). I fótafutáshoz álltak fel a leventék, mely idő alatt Lovas István K. levente szavalt s a ref. dalkör a „Nyu- gosznak ők, a hős fiák“ cimü gyászdalt énekelte el. Az ének elhangzása után a ref. templom tornyában meg szólalt a gyászharang, mire 4X100 méteren 7 levente stafétacsapat indalt az erkölcsi testületek koszorúival. Az első Almáéi János lett a község ko- szornjával. Az ünnepséget a m. kir. csendőrség, önkéntes tűzoltó egyesület és a levente egyesület diszmenete zárta be. Az ünnepséget a község elöljárósága rendezte, a hősök szobrát a helybeli ur höl gyek díszítették. Pálfán a leventék felkeresték a Hősök sírját és ott kegyeleteBen emlékeztek a világháborúban elesettekről. Ezen alkalommal Szamosi Ferenc r. k. tanitó megható emlékbeszédet mondott. Tolnán. A nemzet hőseihez, méltó ünnepies keretben áldozott Tolna íb a világháború hősei emlékének. Ez alkalomból a II. Lajos-téren felállított díszes lombsátorban tábori misét tartott Meyer Lajos plébános, melyre a helyőrség, leventék, tűzoltók, iskolák, egyesületek zászlók alatt vonultak fel. Szentmise alatt Koehr János kántortanitó vezetése mellett régi magyar egyházi énekeket adott elő az iparosdalárda nagy precizitással. Az ünnepély fénypontja Meyer Lajos plébános hazafias hévtől lelkesítő szentbeszéde volt, amely a többezerre menő hallgatóság lelkében mély nyomokat hagyott. Ezután az ünneplő közönség a leventezenekar hangjai mellett a temetőbe vonult, ahol a honvédség képviselőjének irredenta eszmékben gazdag ünnepi beszéde után a helyőrség, testületek és egye sületek megkoszorúzták a virágokkal elborított hősök sírjait. A lélekemelő ünnepély a „Hymnusz“ és „Szózat“ hangjaival végződött. Tengődön a hősök májusi emlékünnepén úgy a róm. kath., mint a ref. templomban ünnepi istentisztelet volt, s azokon Hortobágyi József esperesplebános és Imreh Károly h. ref. lelkész méltatták az ünnep jelen tőségét. D. e. 11 órakor az ünneplő falu népe mindkét templom összes harangjainak zugáBa közben a háborúban hősi halált halt és hazai földbe szállított három tengődi katona sírjához vonult, ahol az ünnepség a „Hymnusz“ éneklésével kezdődött. Imreh Károly magas szárnyalása ünnepi beszédet tartott, majd a ref. dalárda a magyar Hiszekegyet énekelte el. Diczendy Pál községi főjegyző lelkes^szavakkal áldozott a hősök emlékének s kitűnő szónoki hévvel adta elő Hortobágyi József ezen alkalomra irt s lapunk mai számában közölt „Feltámadás“ e. hazafias költeményét. Ezután a ref. dalárda a „Tudjátok-e, mi a haza?“ kezdetű irredenta dalt énekelte el Malomsoki Ferenc ref. kántortanitó kitűnő vezetése mellett. — Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. — Mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Ssek- szárd. Telefon 91. i Fekete Hugónál nagy választékban és elsőrendű minőségben kaphatók: M Úri és nördivatáruk. Kél és éternek fonott 1 szandál. Kői és férfi tenlsz-dnék. Kél, férfi- I és stermek-cipök. m Kaszinó-bazár. (355) Telefon 60. ez. Értekezlet a Borszövetkezet Ötyékén. A Szekszárdi Népbank helyiségében szilkebb körű értekezlet volt vasárnap, f. hó 20-án, egy Szek- szárdon létesítendő Pinceszövetkezet ügyében. Az értekezleten Szekszárd nagyobb szőlősgazdái vettek részt és Schneider János előadása alapján nagy helyesléssel fogadták a Szekszárd szőlőbirtokosaira rendkívül fontossággal bíró Pinceszövetkezet létesítésének tervét, amelyet a földmivelés- ügyi minisztérium is hajlandó erkölcsileg és anyagilag támogatni. Az értekezleten a Pinceszövetkezet kérdéséhez dr. Albers Rezső ügyvéd, Boross Zoltán gazdasági intéző, Kiss Lajos apátplébános és Szeghy Sándor gyógyszerész szóltak hozzá, ez utóbbi kifejtvén a Pinceszövetkezet létesítésének rendkívüli nagy horderejét, elismeréssel nyilatkozott az eszme megpenditője: Schneider János tevékenységéről, dr. örffy Imre és dr. Éri Márton országgyűlési képviselőkről, akik oly szeretettel karolták fel a felvetett eszmét és akiknek hathatós közbenjárása a földmivelésügyi minisztériumban lehetővé tette, hogy a szőlősgazdáink érdekeit szolgáló Pinceszövetkezet megalakitásáról már beszélni lehet. Az értekezlet a Pinceszövetkezet sürgős megalakítását, a szekszárdi borvidék jó hírnevének visszaállítása és a gazdák nehézségein való könnyi tés szempontjából feltétlenül szűk ségesnek és kívánatosnak tartja. Az alapszabályok kidolgozására és a szükséges előmunkálatok elvégzésére egy 8 tagú bizottság küldetett ki, amelynek tagjai sorába beválasztattak : dr. Albers Rezső, Boross Zoltán, Főglein József, dr. Martin József, Majsai István, Schneider János, Szabó János és Szeghy Sándor. A bizottság munkálatainak elkészülte után az értekezlet tagjai, mint alapítók, kibocsátják a szövetkezet megalakítására vonatkozó alapítási tervezetet. A szövetkezet működése a tagok borainak bepincézésére, összeházasitására, megelőlegezésére és értékesítésére fog kiterjedni. Borok vételével nem foglalkozik és igy a borkereskedelemnek nemcsak hogy konkurrenciát nem csinál, hanem annak érdekeit íb fogja szolgálni, amikor nagyobb mennyiségben egyforma, a szekszárdi borvidék karakterét tartalmazó bort tud rendelke zésükre bocsájtani. Reméljük, hogy Szekszárd szőlősgazdái fel fogják ismerni az alakítandó Pinceszövetkezetnek saját érdekeikre való nagy fontosságát, különösen a kisebb gazdák, akikre nézve ezen szövetkezetnek legnagyobb előnyei hárulhatnak. Szekszűrd e$y u] múzeummal gyarapodott. Különös szenzációi Szekszárd városának a selyemgyár előtti óriási fehér hólyagok. Az emberek tömegesen állják körül ezeket a csodabogarakat. Az történt ugyanis, hogy a gyár előtti eperfákat egészben fehér tüllhálóval takarták be. Bámulói nézik, találgatják, vájjon mi lehet ez? Alighanem valami léggömb, mondja az egyik, ezekkel fognak az északi sarkra repülni. Közben megtapogatja a fehér hálót, — de szelei. Talán pspagályok vannak benne? — találgatják. Nem — mondja egy bölcsebb, alighanem banán fog teremni rajta. Ezek után bátorságot vettem magamnak és bemerészkedtem a selyem- gyárba bővebb felvilágosításokat szerezni. Sachsenheim Edgár főfelügyelő ur kérdéseimre készséggel magyarázta meg a tüllháló titkát. A fákra selyemhernyókat helyeztek ki, hogy az évezredes szobafogságuk után élvez zék a szabad természetet. Hogy azonban a verebek el ne hordják őket, hálóval kellett a fákat körülvenni. És mi értelme van ennek ? Az, hogy a hernyókat az időjárás mostoha viszonyainak az elviselésére is szoktassák, megedzzék és ilyen edzett hernyók petéit használják fel a tovább szaporításra, a gubótermelésre. A szekszárdi selyemgyárban eddig íb a világon a legegészségesebb sely- mérpetét készítik, mivel Pasteur módszere szerint a törvény értelmében a petét gór-cső alatt vizsgálják meg. A felvilágosítás meglepett, mert erről ezideig nem is hallottam. Annál nagyobb volt csodálkozásom, mikor Sachsenheim főfelügyelő ur megmutatta az uj múzeumot, melyet a vitézek napján, május 27 ón fognak először a nyilvánosság részére megnyitni. A gyár emeleti termében az egész földkerekségen létező különféle selyemhernyótenyésztési módok, a Telefon: 107 Telefon: 107 MAUTNER GYULA Ml.[vizsgázott foetechnikus Jogosítva foghúzásra* fogtömésre. Készít: leszállított árakon, részletre is, mfifogakat, fogsorokat, arany-fogakat. Szekszárd, Széchenyi - utca I« szám. Mindenféle alkalmi M I ajándékok | ■ nagy v&iasziCKD&n m olcsón beszerezhetők ■ TÓTH JÁNOS ! órás éa ékszerésznél, Szekszárd (Korzó) hernyótól, a gubón át a selyemszövet gyártásáig minden megtalálható. A museum megnyitásának napjára különböző módszerü minta hernyó- tenyésztéseket matatnak be. A magyar tenyésztési módok mellett olyan külföldi tenyésztést is lehet látni, ahol nemcsak a fára helyezik a hernyókat, hanem a fákat viszik a hernyókhoz 1 A leveleket ugyanis vess- szőstől metszik le a fáról és a hernyók a lombos vesszőkre lesznek telepítve, ott mászkálnak ágról-ágra, levélről- levélre, mintha a szabadban a fákon volnának. A múzeumban képeken, grafikonokon láthatják, mi volt a selyemtenyésztés Nagymagyarorszá- gon és mi maradt meg belőle. A magyar selyem tenyésztés múltjától a jelenéig minden emlék a múzeumban gondos ízléssel van összehordva. A tolnamegyeieknek különösen kedves az a tadat, hogy a selyemtenyésztés nagyarányú fellendítése a megyéből indult ki, a selyemtenyésztés ma Tolna megyében a legelterjedtebb és hogy ez a különleges muzeum is Szekszárdon született meg. Erdélyiek Szamolányl Gyuláról. Lapunk kiváló munkatársa, olvasóink kedves poétája, Szamolányi Gyula hire a rabságban Dyögő Erdélybe is eljutott verseskötetei révén. Örömmel és büszkeséggel látjuk, hogy Erdély knltur gócpontjában,4 Kolozsváron, a kiváló, de szerénysége folytán személyileg megyénkben is kevéssé ismert poétánk, mily nagy hatást ért el legújabb verses kötetével.— A Kolozsváron megjelenő „A Hírnök“ cimü tekintélyes irodalmi folyóirat május 9 én megjelent számában a következőket írja: „Szamolányi Gyula, a dunántúli írók egyik legrokonszenvesebb egyénisége, Harangjáték címmel új verses- könyvet irt, amely Szekszárdon jelent meg. A választékos ízléssel kiállított könyvecske egyik másik versével már találkoztunk a Magyarság, a Nemzeti Újság, a PeBti Hírlap és a Napkelet hasábjain, miután Szamolányi a vidéki irék közül ama kevesek közé tartozik, akik szívesen látott vendégek a pesti redakciókban. Érdemes, lehiggadt költői múlt áll a szerző mögött. Egy csendesen és szerényen dolgozó alkotóművész értékes múltja, amely az igazi szép keresésében és felBzinrehozásában telt el. Szamolányi áhitatos, rajongó szédültje a szépnek, a művészi finomságnak, a szócsipkézeteknek. Pompás rímei elevenen érzékeltetik az értelem és az érzelem intelligenciáját, azonban komoly és izmos férfiassággal, erőteljes és kiforrott móddal. A technikája teljesen kifejlett, hibátlan és könnyed. Versei ötletesek, túlontúl terheltek nehéz, gondosan ötvözött gondolatokkal. Kiforrott, kész költő, aki higgadtságában immár eljutott oda, hogy — a szükséges művészi ökonómiával és önfegyelmezéssel — minden versében csak a tökéletes szépséget s az abszolút jót adja. A Harangjáték szinte koronája eddigi
