Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-07 / 15. szám

1928 április 7. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 POGÁNY MÁRCIUSI ÉNEK. Kinyílott bús börtöne a télnek, rab remények onnan már kifutnak s hirdetik, mint ünnepi her oldok, diadalmas jöttét Márciusnak. Március van, mikor a magasból földre ssáll as isteni ígéret, s friss fuvalmak lobogója leng és seng pacsirta, mint méltó kiséret. Megmosdülnak a mesők, as erdők. És vigabb a visek habverése. Március van. A teremtő hónap. Csodavárás. Álmok magvetése. A Nap csókja egyre tüsesebb less, hogy mátkája, a Föld, beleressket: érsi, majd e csókokból fakadnak eljövendő kalássok, geresdek. Ami nyugssik a barásdák mélyén, ami hamvad lelkek rejtekében, ősi titkok varásserejétől új életre lendül meseképpen. Ibolyát és róssassin rügyecskét ssórnak bűvös kesek sserte-sséjjel: festegetik a fakó világot a tavassnak tündérecsetével. Minden súg most egy pogány oltár, hol illatosnak füvek és fakérgek; s fénynek, ssinnek lakomája mellett evoés as ember és a féreg. SZAMOLÁNYI GYULA. terjedelmében az fogadtassak el. — Dr. Orbán Márton az állandó választ­mány javaslatát pártolja, mert szűk* ségesnek tartja a még függőben lévő földbirtokreform ügyeknek egy külön­álló bíróság utján való rendezését. — Simontsits Elemér v. b. t. t., felső­házi tag az állandó választmányi ja­vaslatot pártolja és kéri azt elfogadni. A nemzet most vivja élethalálharcát a gazdasági téren. Egységes frontra I van tehát szükség. A törvényható­sági bizottság Bethlen István grófot tartja vezérének és azt követi. A birtok teljes forgalmi szabadságát veszélyesnek látja, mert az a föld­birtok árának leeséséhez vezetne és még nehezebb volna az elégséges hitelek megszerzése. A Földbirtok­rendező bíróság megszűntével szük­ség van égy oly szervezetre, amely az állami elővásárlási jogból származó birtokok elosztásával foglalkozik. A birtokbiróság mentesíteni fogja a föld Egy doboz ára 80 fillér. — Kapható gyógyszertárakban és drogériákban kijelenti, hogy híven ahhoz a hagyo­mányhoz, amelyet a vármegye min­denkor megtartott és követett, min­den gondolatában és cselekedetében a haza önzetlen szolgálata fogja irá­nyítani. A jelenlévők lelkesen meg­éljenezték az igazságügyi minisztert, amely meleg üdvözlés ntán áttért a törvényhatósági bizottság a tárgyso­rozat letárgyalására, amely a 34 ik pontig minden felszólalás nélkül tár­gyaltatott le. A Gazdasági Egyesület inditványa váltott csak ki erősebb vitát. Bár az alispán előterjesztése alapján hozott állandó választmányi javaslat és a Gazdasági Egyesület vezetői inditványa között csak egy igen finom nüanszbeli eltérés volt, mégis, mint említettük, e pontnál nagyobb, igen élvezetes vita fejlődött ki. Az állandó választmány azt java­solta, hogy a birtokbiróság felállítá­sát a kormány bölcsességére bizza, mert meg van győződve, hogy e kér­désben való döntést a kormány a nemzet egyetemes érdekének figye­lembevételével hozza meg. A Gazda­sági Egyesület ezzel szemben azt óhajtja, hogy írjon fel a törvényható­sági bizottság, hogy tiltakozik a bir­tokbiróság felállítása ellen. A vitát báró Fiáth Tibor, a Gazdasági Egye­sület elnöke nyitotta meg és ismer­tetvén a Gazdasági Egyesületnek a birtokrendező bíróság, továbbá a bir­tokok megkötöttsége, a gazdaság vi­telére szükséges kölcsönök felvételére, a földmivelésügyi miniszter büdzsé­jének támogatására vonatkozó indít­ványát, kérte, hogy az állandó vá­lasztmány javaslatával szemben egész Megtérés. Nem kérdezi: hol voltál eddig, Szép napfelkeltétől napestig. Azt sem kérdezi: merre jártál ? Óh nem kiváncsi: mit csináltál ? Hányszor csúfoltad, hányszor hagytad, Ha drága keresztjén kacagtak... Ő elfelejti minden vétked... Csak átölel..., csak örül néked... ... Reszket a lábad ? Szemed könnybe ? Mit mondjál Néki? Hogy köszönj be? Csak hullj le szótlanul Elébe: Néki nincs szüksége beszédre! Kovácsáé Huszár Jolán H balkánt lány. — Irta: dabotczi Fekete Lászlóné. — Mosolygott csendesen és két dolgoB kezét az ölébe eresztette. Nem volt társasága, gondolatai hozták eléje néha a múltat és azon szövögette a jövendő szép terveit. Nem a maga jóvoltáért. Mire való lenne az már ilyen hófehér fejjel. Hanem a kislány miatt. Néha felijedt ágyában, mintha valami nagy szerencsétlenség érte volna, körül­nézett a fekete éjszakában. Nem volt semmi és Verőn ott lélegzett szép egyenletesen a szomszéd ágyon. — Óh, óh Istenem — sóhajtott az özvegy —mire jó ez? Nincs semmi baj, nincs semmi, csak az én aggó­dásom teremti ki ezeket a fárasztó éjszakákat. • Sok időbe tellett, mire elpihent. És álmait is megzavarták küzködő látomásai. Most, hogy mosolyogva tette le kezét ölébe, vigaszos gondolat futott át agyán. Igen, igen, ő a szivére hallgat és a szeretőiére és Verőn legyen boldog, ahogy ő akar. Ez lesz az ő boldogsága is. A kertben rábólintottak az akácok és az almafáról halovány rózsaszín virágszirmok hullottak alá. Nincs senki, aki Verőn kedvét szegné és nem is Icbz soha. Annyira örült Boldizsárné, annyira, hogy szépen, csendesen elkezdtek hullani szeméből imára kulcsolt kezére a könnyek. Olyan furcsa volt egy mo­solygó szemet sirni látni. Verőn is furcsának találta és ka­cagva csókolta össze a hófehér fejet és a két mosolygó síró szemét. * ólomszürke felhők néztek be Bol­dizsár Verőn ablakán. Szürkék voltak, mint a bársony hátú egérkék, de nagyok, óriások, hogy Verőn' mikor kinézett, még a súlyúkat is érezte szinte. Mintha a mellét nyomta volna valamennyi. Nehezek voltak s ktiz- ködve kellett védekezni, ellene. Hörögve szakadt fel a sípoló köhögés s ijedt forróság szökött tőle arcára. Öh, hogy ápolták, védték otthon, hiába volt. Nem hallgatott ő senkire. A drága, őszfürtü édesanya reszkető öleléséből sietett kibontakozni és jönni, jönni idegenbe, mert Boldizsár Verőn nem akart olyan lenni, mint a többi lánytársa. Nem, nem. Hátán végigborzongott a hideg, ha arra gondolt, hogy neki is férjhez kell menni, lakást rendben tartani, gyere­keket nevelni. Ez üldözte el hazulról is, ezért ölelte, simogatta az anyját, mig elengedte. El, az egyetlent. Verőn haza gondolt, becsukta szemét és fájt nagyon valami. Úgy érezte, mintha az anyja ülne mellette s mosolygós arccal társalogna most is gondolataival. Keserűséggel eszmélt magára és futni szeretett volna haza... haza és beleroskadni a két reszkető, ölelő kar közé. LAKOS" ruhákat vegyileg fest és tisztít legiutányosabb árban. Gyászruhák legsürgősebben készíttetnek* Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Pli8szirozá8t és gouvrirozást vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: Lajos király-utca 7 mivelésügyi minisztériumot ezen ne­héz és kényes ügyben és így bizto­sítékul fog szolgálni arra, hogy ezen birtokügyek protekció kizárásával intézteinek el. Báró Schell József felszólalásában kidomborítja, hogy a Gazdasági Egyesület inditványa nem irányul gróf Bethlen István ellen, ö és gazdatársai a legnagyobb bizalom­mal látják gróf Bethlen Istvánt a kormány élén, ez azonban nem zárja ki, hogy a gazdatársadalmat igen élénken érintő ügyben szavukat el ne juttassák a kormányhoz. A Gaz­dasági Egyesület indítványának el­fogadását kéri. Dr. Pesthy Pál igazságügyi mi­niszter felteszi a kérdést, ha a Föld­birtokrendező Bíróság befejezi műkö­dését, inauguráljon e az állam egy másik szervet, avagy tegye teljesen szabaddá a birtokok adás-vételét ? -— Simontsits Elemér bizottsági tag reá­mutatott már azokra az okokra, ame­lyeknél fogva a földbirtok szabaddá tétele még nem opportunus. Szerinte figyelembe véve az általános pénzte­lenséget, veszedelmes volna a birto­koknak teljes szabaddá tétele, mert az az összes magyar birtokok hitelképes­ségére megrázkódtatással járna. De veszedelmet látna abból a szempont­ból is a birtokok szabaa'forgalmában, hogy idegen, nem kívánatos elemek kezébe kerülnének szegénységünk folytán a magyar birtokok és a pénz hatalma utján könnyen elveszne, a miért annyi vér folyt és amiért oly rettenetes küzdelmet folytattunk a háború befejezte óta, megszűnne ma­gyarrá lenni a még megmaradt kis Felkelt, felöltözött. Mannfeld pro­fesszor előadására készült, onnan nem maradhatott el, Világos gondolatai, gyönyörű beszéde úgy vonzották Ve - ront, mint a májusi reggel napsütése. Dél régen elmúlt, mire visszakerült az előadásról. Jegyzeteit pillanatra átnézte és utána fáradtan dőlt le ruhástól az ágyára. Szemben, kis asztalán egy festett kép állt. Mellette az anyja és apja fényképei. Régi kopottas vászon volt a kép, ügyes kis festmény. Verőn apja festette ifjú korában. A leány úgy szerette, ragaszkodott hozzá, hogy magával is hozta. Falusi tanyát ábrázolt gémes kuttal, hazatérő gabo­nás szekérrel. Az eresz alatt kuko­rica-, meg paprikafüzérek száradtak. Az emberek barnák voltak rajta és leérzett róluk kemény tenyerük ereje. Szemükben világolt a lelkűk, hivő, sokszor csalódott s mégis bizakodó magyar lélek. Verőn nézte őket. Aztán az apját, anyját s a végén úgy érezte, hogy otthon van, nyár van, az emberek takarítják udvarukba az Isten áldását. Szinte összeremegett, mikor felhang­zott a villamos csengetés, autótülkölés. Lelke messzire kalandozott, kevés volt az idő visszaszállni. m i ITÍIP AK fogsorok, arany fogak, foghúzás, fogtömés, törött rUlSiAAlL fogsorok javítása azonnal— elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon, I a „Szekszárd-Szálló“ mellett — TELEFON 107 |

Next

/
Thumbnails
Contents