Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-07 / 15. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG i 1928 április 7. fÖveiezfis ‘.TI I és kép ke petezések | a Belasltsnál a szekszArd, garay-tér a legolcsóbb áron és legszebb kivitelben készíttetnek I mmmmmmmmm voltak a szokottnál többen jelen. A napirend előtt Jankó Ágoston főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg ez év jannár hó 6 án elhunyt Kovács Sebestény Endréről, aki vármegyénknek a háború ideje alatt 4 éven át főispánja volt, továbbá Forster István és Vesztergombi Antal Főglein törv. hatósági bizottsági tagok elhalálozásáról. Indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy Kovács Sebestény Endre és Forster István özvegyeihez részvétiratot intéz. Gyönyörű szavakban emlékezett meg a katholikus világot ért azon emlékezetes eseményről, hogy a pápa őszentsége dr. Csernoch János bíboros hercegprímás elhalálozásával megüresedett legmagasabb egyházi és közjogi méltóságba Serédi Jusztinián szerzetest nevezte ki. Tolnavármegyét is magával ragadta, úgymond főispánunk, „az egész országon uralkodó öröm és lelkes hangulat, mert érzi e vármegye is, hogy az uj hercegprímás a vallás, erkölcs és politikai életünknek ezen nagy jelentőségű tényezője, hazánk boldogabb korszakának előkészítésében sikeres munkát fog végezni. — Ebből az érzésből legmélyebb tisztelettel és hódolattal üdvözli a vármegye közönsége az uj hercegprímást és arra kéri az Egek Urát, hogy áldja meg az ő munkáját és segítse valóra váltani működésébe vetett hitünket, bizalmunkat és reményünket. “ Ezután hódoló tisztelettel és örömteljesen emlékezett meg arról, hogy március hó 1 én múlt 8 esztendeje annak, hogy a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává, válasz tóttá. „Rendes körülmények között 1 Női, Férfi és gyermekcipők IS elsőrendű minőségben, nagy választékben kaphatók 355 Fekete Hugó üzletében Szekszárdi Kaszinóbazár. — Telefon: 60. szám i Húsvéti szózat. Halál-fekete néma éjsetétben Meg-megcsillan már husvét hajnala. Ereszkedik az égből hófehéren Szent küldöttként az Isten angyala. És fejthetetlen csodamódra imhol Kilép a bús, sötétlő sziklasírból Egekből intő cél felé haladva Az Üdvözítő glóriás alakja. Pompában fénylik újra ifjúsága, Testén beforrtak már a sebhelyek. Örök szerelme árad a világra S uralg már ismét a lelkek felett. Mély, szent igéi ezredekbe zengnek: Feltámadást és életet jelentek. Testem nem válhat hitvány földi röggé, S kik Bennem hisznek, élnek mindörökké! Hiába vitte hát a földi gazság A Golgotára s kínzatá agyon, Ama örökszent isteni igazság Kitört a sírból már harmadnapon. Az őrség is lám mindhiába volt ott Őrizni azt a néma kriptaboltot, Óh, mert e földön fegyver merre, hol van, Mely szembeszállhat égi hatalommal ? Minden, de minden földi fegyver hitvány Ahhoz, hogy újból elveszítse Őt, Ki tovaindul diadalmas útján Lelkűnkbe adni bíztató erőt. Hogy mindenek, kik itt Őbenne hisznek, Erejét hordják győzhetetlen hitnek, Harmadnapon mely játszva töri már át A legsötétebb földi kripta zárját. Két ezredéve már a nagy csodának, Hogy a Koponyák bús hegye alatt Egy síri boltra husvét fénye áradt S legördült róla mázsás sziklalap. E nagy csodának drága, szent emléke Ma is fellobban milliók leikébe’ És mindenütt, hol síri vermet ásnak, Hitét felgyújtja szent feltámadásnak. Az Ő példája álljon' itt előtted. S számodra égi biztatás legyen, Gálád kezek kit orvul sírba löktek, Bús Golgotát járt mártírnemzetem. Ki ísteneszmék hitvallója voltál, Mikor még fényben állt az ősi oltár, Most, amikor nagy múltad visszasírod, Hidd, hogy nem rejt örökké sziklasírod! Csak Őt kövesd, keresztre feszített nép. Fény lengi már át sírod éjjelét S e röpke daiban égi üzenetként. Húsvéti szent hit hangja zeng feléd. Honnét az örök isteni igazság Elindult immár érted vívni harcát, Készen van ott már rólad az Ítélet: Jó voltál s hű, tiéd az örök élet 1 8 esztendős évfordulót nem szoktunk jubilálni, — mondja főispánunk — azonban, amikor egyes évek, sőt hónapok alatt oly események és sorsfordulatok történnek, amik valóban történelmi korszakot jelentenek, akkor az egyes esztendők betöltésénél is, indokolttá válik a történtek felett való elmélkedés. Azon utón, amelyet Babay Géza. Horthy Miklós’Magyarország konszolidációja érdekében 8 esztendő alatt bejárt, már nevezetes mértföidköve- ket állíthatunk, mert az alatt az idő alatt végezte el úgyszólván mindazt, ami az ország további nyugodt és céltudatos fejlődés-alapját képezi.“ Kifejezésre juttatván a kormányzó Őfőmél lóságának az építő munka és lan a nyelv zeneiségének éreztetésében. Akik legmélyén akarják megvilágítani költészetét, nem egyforma jel lemzést adnak róla. írói munkássága olyan Bokrétü, tömérdek mondanivalójától írásai olyan zsúfolt tartalmúak, hogy búvárlóját ámulatba ejti; kiki azt látja benne legfeltűnőbbnek, ami a maga leikéhez legközelebb, íme például: — Kevés mai írót ismerek az egész világirodalomban, akinek annyi önmagában szép, költői témája volna, mint neki — mondja az egyik. — Annyi városi költő után ő az első világvárosi költő, aki magyarul szólalt meg. — A száz ellentétből egységbe fogott embernek, a ritka művésznek lényege az emberszeretet. — Aki Babitsot olvassa, az utolsó kis verstöredékig érezze ki belőle, hogy filozófust olvas, — jegyzi meg egy essay-iró, aki a költőben a filozófust keresi. És katholicizmuaáról szólva egy másik: — Papi lólek, a hitére vetett hang - súllyal, Önmagát csak eszköznek véli az istenség, az eszmény szolgálatában, melynek dicsőségét minden tehet ségével öregbiti .. . s Adyval összehasonlítva, emez az Istennel harcoló örök éretnék, Babits a ösztönös hívő. Bár visszafojthatatlanul lirikusnak tudja magát, úgy érzi, hogy verseiben több olyast nem mondhatott el, amit cBak amúgy lehet kimondania. Vallomás-félében nyilatkozik ilyen címen : Örökkók ég a felhők mögött. Van-e ennél a pár szónál találóbb szava az idealizmusnak és optimizmusnak ? Aki nem érti, olvassa tovább. Hitvallásából csak a magyarságáról mondottakat idézzük: — Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényiteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden szint, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más szint, más kincset el akarnék vetni vagy meggy cngitenil Kifogásolt magyarságáról pedig egyebütt azt hangoztatja:... Ó nemzetem, mikor leginkább ellened szóltam is, a Te hangod beszélt belőlem akkor is, a Te eleven lelkiismerer s ■ TAVASZI és nyári angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt árak hieUett készítek BIviilBllSnqöRct és feiaitökel. Sápszky Andor, férfiszabó Szokszárdon. Hozott anyagok leidolgozását Is vállalom I I« I erkölcsi restauráció érdekében kifej, tett teljesítményét, a Mindenhatót arra kéri, „hogy Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját áldja meg, hogy mielőbb elérhessük nemzeti ideálunkat, vagyis a nagy és boldog Magyarországot.“ Indítványozza, hogy Ófőméltóságát Tolnavármegye közönsége kormányzói működésének 8 ik évfordulója alkalmából felirattal üdvözölje. A főispán lelkes szavait a törvényhatósági bizottság állva hallgatta végig és indítványának elhangzása után hódolat- teljes ragaszkodásuknak a jelenlévő bizottsági tagok lelkesen adtak kifejezést. Még egy örömteljes eseményről tett főispánunk bejelentést; amely vármegyénk közönségét közelről érinti. Magyarország kormányzója dr. Pesthy Pál igazságügyminisztert a hazának tett értékes szolgálatai elismeréséül az I. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki. „Büszkék vagyunk, — mondta a főispán — hogy Tolnavármegye adta az országnak az igazságügyi minisztert, aki a konszolidáció munkájának legnehezebb korszakában oly jelesen tudta megoldani a legkényesebb igazságügyi feladatokat és a polgári törvény- könyv megalakításának befejezésével“ nevét beírta a magyar jog történelmébe. A vármegye közönsége nevében lelkes örömmel üdvözölte a közgyűlésen jelenlévő igazságügyi minisztert; aki mellett lelkesen tüntettek a törvényhatósági bizottság tagjai. Dr. Pesthy Pál a szülő vár megyéjét forrón szerető fiú hálájával mondott köszönetét az üdvözlésért és ted!... szemedre hánytam sok titkos bűnödet! és nagyítottam őket, mint a lelkiismeret! — nekem ahhoz is jogom volt! mert én és Te eggyek vagyunk! s talán az a sejt vagyok ép a Te agyadbau, ahol a lelkiismeret lakozik. (Vájjon Berzsenyi, Széchenyi, Vörösmarty, Petőfi kezében nem volt ostor ?) Van valami izenni valója is Babits Mihálynak szerényen és önérzettel azok részére, akik csak gáncsolni szeretik — Tettünk valamit evvel a nyelvvel, ami nem volt kicsiség, tettünk valamit ezzel a kultúrával s aligha van ma magyar ifjú, ha valóban a Kuliura gyermeke, aki ne tartoznék nekünk valamivel. fi. Gy. Hölgy- és lány tavaszi kabátok. Kész női ruhák. L i c h t m a n Joss ti Uwensteln c# Burkhart i Soclmtzy W 00 G y u k i t s egyedárusitása } MziMIngoi leraknia } eflgeflfll nftlnnk knphnfóh nagy vffluszttkhon H a m e r I i kizárólagos lerakató Legnagyobb választékban PlRlilTZER József ós Fial Mázdban Tolnavármegye legnagyobb áruháza Alapítva 1840-ben
