Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-17 / 51. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 december 17. Mielőtt festményeit és családi fényképeit bekereteztetné, ne mulassza el | megtekinteni f BELASiTS 1STVÁM j SZEKSZÁRD, GARAY-TÉR | mintájú képkereten i Szolid árak 1 Pontos kiszolgálás I | Esküvői ajándékokban dús választék. ] j Épület- és egyéb üvegezést elfogad. I nem gyűjt, tékozol.“ A kommun az egyházak tétlenségének bizonyítéka *j pogányság, mely az egyházak által elhanyagolt, vagy rozsául gondozott területen burjánzott fel. A Krisztus nevéről nevezett közösségeknek nincs idejök habozni. Frontba seregeljen a szeretet és béke, a megértés és egység krisztusi frontjába minden keresztyén. Testvérként vegye fel a pokolnak a kereszt elé vetett bajvívó és harcra hivó kez- tyüjét és munkálkodjék. Bibliát, hogy hitet, igazságot, hogy szeretetet, megélhetést, hogy békét teremtsen. Rombolja le a maga ingadozását, vagy felszedett bűneit, hogy megtisztultan indulhasson, kezében az üdv olajágával, afelé a kelet felé, mely éhes torkát rátátja az emberiség javaira és mindent és mindenkit elnyel személyválogatás nélkül. Keresztyének! krisztusi erőt a világra, hitet a telkekbe, hogy a pokol erőinek sem alkalma, sem helye ne legyen ott. Jánosi György. nem-ünnepély. A szabaddá lett nagy Lengyel- ország e napokban ünnepelte a 40 es évek lánglelkü szabadságharcosának, Bem Józsefnek emlékezetét, aki török- országi száműzetésében 77 évvel ezelőtt ezen időben hunyt el. Az egykor hátalmas, most Trianonban megcsonkított Magyarország ezen lelkes ünnepélyből maga is kivette részét és f. hó 11-én az egész megmaradt ország hálás kegyelettel adózott a magyar szabadságharc egyik legkiválóbb I RfiDIÓT felszerelést márkás készülékkel egy évi girancia mellett, 4 havi részletfizetésre is Fábián Sándor és rádió-szakvállalata Szek8zárdon, Hitelbank-palota (a nagytrafik mellett). Telefon 53. sz. és legönzetlenebb vezére emlékezetének. Szekszárd városa is ünnepélyt tartott a városháza nagytermében, ahol Szekszárd lakosai oly nagy szám ban jelentek meg, hogy nemcsak a nagyterem, de az azelőtt lévő hatalmas előcsarnok is teljesen megtelt a kegyelettel emlékezőkkel. Az ünnepélyt a Szekszárdi Dalkör nyitotta meg a nemzeti ima hangjaival. Utána Jankó Ágoston főispán mondott lelkes és mélyenszántó beszédet, amelyben méltatta Bem tábornoknak a magyar szabadságharcban kifejtett nagyszerű tevékenységét és kifejezést adott annak a gondolatnak, hogy amily rokonszenvvel tekintett a nagy magyar nemzet a szabadság- harc idejében a rabságban sinyiő lengyel nemzet felé, épen olyan ren- dithetetten hittel bízik most e csonka nemzet a naggyá és szabaddá lett Lengyelország példáján, hogy nemzeteket el lehet nyomni, szét lehet darabolni, de az igazság nem marad,- hat el, az igazság föltárnád és így ebből a csonka országból is lesz még újra Nagy-Magyarország! Főispánunknak lelkes beszédét hatalmas tapssal honorálta az ünneplő közönség, A Dalkör szép irredenta éneke után Blázsik Ilonka, a szekszárdiak kedvelt szavalója adta elő mély át- érzéssel Pósa Lajosnak „Bern apó“ című versét, amelyet szintén igen nagy tetszéssel fogadtak a jelenlévők. Egy újabb irredenta dal eléneklése után Németh Qyula ev. lelkész mondotta el emlékezését Bem apóról, amelynek tartalmát dióhéjban a következőkben adjuk: 1848 nov. 10-én Magyarországon egyik honfitársának golyója fogadja. Okt. 31-én Kossuth, ha nem is hidegen, 1 de tartózkodva tárgyal vele, aki kész a magyar szabadságharc szolgálatába állani, Dec. 8-án a szilágysomlyói táborban egy székely atyafi, a csalódott közhangulat kifejezőiéként, azt mondja róla, mikor megjelenik, hogy az erdélyi hadsereg fővezér- ségét átvegye: >No, ha ez volt Bem, akkor menjünk haza és készüljünk a halálra. Ez ugyan nem védelmez meg bennünket sem a német, sem az oláh ellen.« • S pár hónap múlva, ugyancsak »közhangulat« ki fejezőjeként, Petőfi már azt Írja róla: »Mi ne győznénk, hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka, Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga« stb.... S a büszkeséghez, bizalomhoz, rajongó szeretet járul... »Bem apó« ... • Kossuth 1849 nyarán már így kéri nagy- nagy bizalommal: »Vegye át az összes hadak főparancsnokságát! Az Ön puritán jelleme, hadvezér! tudása talán még segíthet hanyatló ügyünkön.« Honfitársai meg úgy becsülik ma már, annyira hálásak és büszkék, hogy tegnap, halála évfordulóján országos ünnepet rendeztek emlékére s a jövő tavasszal hamvait is hazaviszik Aleppoból. • Hogyan lett a gyűlölet tiszteletté, a fity- málás rajongássá, a tartózkodás bizalommá?! Nyilván nem alacsony, jelentéktelen termete, sebforradásos, nem szép arca', szúró, hideg tekinteté művelte ezt I De csudds hadvezért tehetsége, bátorsága; leleményes, villámgyors esze, gyorsan cselekvő, vas akarata. Erdély hány helye a tanúja ennek} ... Méginkább elpusztít hat lan, leverhetetlen bizalma, hite. A szerencsétlen segesvári csata után Marosvásárhelyen katonái sopánkodva, aggódva, kétségbeesetten fogadják, veszik körül. Mit csinálunk ?!-... Az öreg rendíthetetlen nyugalommal mondja: Verekszünk tovább 1 S hogy bizalma szuggesztiv erejű volt, mutatja az is, hogy hat napra reá már Szebenből verte ki az ellenséget... igen, a roskadozó, elcsigázott honvéd kiegyenesedett, a hatvány arcok kipirultak, a lelkek visszanyerték rugalmasságukat, hitüket, ha Bem hite előttük világolt... Még ennél is inkább az a szeretet és tisztelet, amellyel minden önzés és hiúság, ANGOL I ■ I 1 úri divatszöveteim az őszi és téli idényre megérkeztek, amelyekből szolid árakkal készítek zakó- és alkalmi öltönyöket, felöltö- és téli kabátokat. Sápszky Andor férfiszabó. Szekszárdon Hozott anyagok feldolgozását is vállalom I ■ I minden dicsőségvágy nélkül a magyarságot, magyar katonáit magához ölelte hol harag- vón, hol gyöngéden, hol ujjongva büszkén, hol kesergőn. Érezzük-e, mennyi van mindebből még abban a kifakadásban is, amely- lyel Branyiszkánál a szertezü lő, szétszélyedő magyar seregre reákiált: »Magyar, nem ismerek reád !« ... abban a pár búcsúszóban is, amelyet katonáihoz intéz, mielőtt elhagyja az országot: »A csapás irtóztató, de né csüggedjenek el; csak az a nemzet hal meg, amelyik nem akar élni.« A magyar nép lelkét megvette az, hogy ő megtette, amit Petőfi versben énekelt: >Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én ...« Egy nemzetnek, amely élni akar, amely nem akar meghalni, nemcsak jól megszántott mezőkre, de sírdombokra, nemcsak dobogó szivekre, de szent hamvakra, nemcsak feszülő izmokra, de megszentelt történelmi hagyományokra, emlékekre is szüksége van. Ezt érzi a lengyel nemzet, amikor Bem hamvait hdzaviszi, sírt hántol föléjük, emlékét ápolja. Érzi e a magyar nemzet is ? Érzi-e Bemmel való viszonyában is? Érezze 1! ha élni akar, ha nem akar meghalni. Hálában és büszkeségben, örömben és el nem halványodó kegyeletben dobbanjon a szive Ő feléje ... Ezt megteheti még Erdély rab népe is. A csonka ország magyarságának leikéből is telik tán még ennyire II... Nemcsak a megkapó gondolat volt nagy hatással a közönségre ezen emlékbeszédből, de az a közvetlen, élvezetes előadás is, amely nagy vonásokban oly hűén festette meg a szabadságharc ezen kiváló hadvezérének arcképét, amelyből mindenki, aki nem ismerte is Bem apó életét eddig, megismerte e kicsiny termetű, de lánglelkü férfiúnak nagyságát. A magas nivóju emlékünnepélyt a Szekszárdi Dalkörnek igen szépen intonált „Hiszek egy Istenben“ című imája zárta be. mert nem akart minden úron, még az igazi művészet rovására is, nagy képüsködóssel, extra vaganciákkal kimagaslani. Itt levő képei között nagyon bájos a „Decsi leány“, pompások a „Bátai alvégen“, „Napié* mente a bátai partokon“. Ezek: a képek egyébként a „Leányfej“ című képpel együtt már megjárták a Mű csarnok kiállítását is és ott is ní»y tetszést arattak. — Kisebb képei » „Holt Duna mellett“, „Hazafelé“, „Füzfaerdő“, „Decsi utca“, „Borús este“, „Decsi faluvég“ s még egy bátai kép mind hangulatos, szép alkotások. Arcképei (dr. Leopold Kornél, dr. Kalmár Vilmosné, dr. Horváth Jenőné) élethű, beszédes, jól sikerült portrék. De mégis legszebb talán a Lonkayné Nászay Palika remekbe készült arcképe, amely — kivált arcának lehelletszerü finomságával — általános feltűnést kelt. Én azt hiszem, hogy Áldor J. Lászlóról még nagyon sokszor és nagyon sok szépót fogünk hallani. Felfelé ívelő pályájának még cBak legfeljebb a derekáig jutott el. De ismerve szorgalmát, erős akaratát, ő fokról-fokra csak — feljebb mehet. Az Aldor kiállítás háta megett levő egész fal s a kisterem egy része Miklósi M. Ödöné, ő mar öreg mester számba megy az itteni fiatalabb kollégái között. Régen ismerjük markáns, kifejező, hangulatos olaj képeiről s könnyed, lehelletszerü pasztell- jeiről. Épp a múlt heti számunkban emlékeztünk: meg kitünően sikerült legújabb óla (festésű arcképeiről. (Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, kalocsai nagyprépost, dr. Dréhr Imre népjóléti államtitkár, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi állam titkár és dr. Chorin Ferenc udvari tanácsos, főrend, a Salgótarjáni Kő- szénbánya Részvénytársaság elnöke.) Ezúttal itt is leginkább olajfestményekkel szerepel, bár van néhány pompás pasztellje is kiállítva. („Al föld“, „Csend“ stb. Tóth Margitka most kiállított pasztell-képe is nagyon szép.) Mindjárt az első szemléletre hatalmas vászna, a „Vadvirágok“ ötlik szemünkbe. Nagy arányú voltánál fogva aligha kap privát vevőt. Valahol a múzeumi falon volna a helye. Kisebb képei azonban nagyon kívánkoznak és oda valók is a magánházak falaira. Lehetetlen ezeket itt mind felsorolni. Mint szép művészi készséggel megfestett dolgokat mégis felemlítem a „Tarjáni házakat“, „Nyirfákat“, „Dunaerdőt“, „Mátra vidéket“, „őszi verőfényt“, „FütyÖl a szélt“, „Vén számadót“, „Pincesort“, „Üt á faluba“, „Dunán innen“, „Nyugalom“. „Salgótarján felé“ s a nagy jellemző erővel megfestett „Kászauer bácsi“ pompás alakját. S nem annyira színeivel, mint jó beállításával s erőteljes rajzvonalaival megállítja a nézőt a: „Hiszek egy Istenben“ is. De nem az a fő, hogy én itt miket emlegetek fel. A kritika mindég egyéni s mindég az a legszebb és legjobb kép, amely valakinek tetszik és — megveszi. Úgy hallom Miklósit jobb sorsa (legalább remélem az,) Budapestre viszi körünkből. Aligha nyílik tehát még egyszer ily alkalom a tőle való vásárol hatásra. A Miklósival szemben levő falat Karácsonyra Pirnitzer József és Fiai áruházában Szekszárdon vásárlásnál 101 100 pcnaő üflrentö engedmény vásárlásnál 5%
