Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-13 / 33. szám
IX. évfolyam. Szekszárd, 1927 augusztus 13 33. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ggerkeszt&ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Befizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap Megjelenik minden szombatos. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéiit 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Br. Kornfeld Hörle tiszteletbeli doktor. Olvasóink a fővárosi és a pécsi lapokból értesülhettek már, hogy a Kormányzó ö fő méltósága megengedte a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, hogy Kornfeld Móric bárót, dr. Fischer Ferenccel, Baranya—Somogy vármegyék és Pécs szab. kir. város főispánjával és Nendtvich Andor, Pécs város polgármesterével együtt a Pécsen székelő Erzsébet tudományegyetem tanácsa az orvostudományi kar tiszteletbeli doktorává avathassa és részére a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltathassa. Br. Kornfeld Móric felsőiregi nagy- birtokos, felsőházi tag, a Ganz— Danubius rt. helyettes vezérigazgatója, évek óta, vagyonokkal féléró adományokkal támogatta a diák szociális intézményeket és főként az orvosi továbbképzést. Mindezt névtelenül tette, nem azért, hogy ember társai tiszteletét, a lapok dicséretét, vagy a magasabb helyek elismerését nyerje ki, hanem, hogy adományaival sok-sok ifjút segítsen arra, hogy magát az orvosi tudományokban ki képezhesse és igy a szenvedő emberiség segítségére legyen. Mi régen tudtuk, hogy ki az a nagylelkű emberbarát, aki a pécsi egyetem orvosi menzáját fejedelmi adományokkal támogatja és büszkék voltunk arra, hogy e nemesen érző férfiút, köz gazdasági életünk legnagyobb ipari vállalatainak egyik vezérét, megyebeli nagybirtokosaink sorában tisztelhetjük. Mintagazdasága messzeföldön hires, humánus jó szivét megérzi gazdaságának környéke is, mert mindenütt ott van diszkréten, ahol támo gatásra, segítésre van szükség. Mikor a szekszárdi Ferenc kórház szekere kátyúba került, az első kérésre jelentős adománnyal sietett a kórház támogatására és hogy a gyönki kápolnában a katholikusok imája szállhat már fel, abban is jelentős része van. És mindezt csinálta névtelenül, mert hitvallása: adni abból, amit az Isten neki adott, azoknak, akik reá vannak szorulva. Mikor a pécsi egyetemi tanács hálából br. Kornfeld Móricot tiszteleti doktorai sorába avatja és ezzel a tudományok mecénása előtt az elismerés őszinteségével adózik e kiváló testület, úgy érezzük, hogy a tudományok képviselőinek eme megnyilatkozásához illő, hogy hozzáfűzzük vármegyénk közönségének elismerését íb. Igaz ugyan, hogy br. Kornfeld Móricnak saját lelki megnyugvása, — amikor fájdalmakat enyhít, tehetségeket segít és ment meg az éhezés kínjaitól, — adja a legtöbbet érő ellenszolgáltatást, azért örömmel kö szöntjük lapunk hasábjain is őt tiszteleti doktorságában, mert nemes cselekedeteivel nemcsak támogatja a magyar kultúrát, ifjaknak a magyar élniakarás harcába való beállításával j nemcsak építi a jövőt, de példát is matat, mint kell élni, mint kell csele* | Az alispánt jelentés. Szévald Oszkár alispán a törvényhatóság nyári közgyűlése elé bő beszámolót terjesztett a tavaszi közgyűlés óta lefolyt eseményekről. Á jelentés az elmúlt időszak legkimagaslóbb eseményének, Horthy Miklós kormányzó junius 19 iki duna földvári látogatásának felemlitésével kezdődik, megállapítva, hogy Duna- földvár közönsége a hősök emlékszobrának leleplezésére érkezett kormányzót, az államfőt megillető ünnepélyesseggel fogadta és a magyarságot jellemző meleg, hazafias érzésének és az államfő iránt tartozó kötejes hűségének kétségtelen bizo nyitékát szolgáltatta. A vármegye nagy fejlődésre hivatott legnépesebb községének impozáns fénnyel s a legkomolyabb keretek között lefolyt ünnepe feledhetlen szép emléke marad mindazoknak, akik annak szemlélői voltak. A hercegprímás halálával a nemzetet ért veszteséggel foglalkozik ezután a jelentés. Csernoch János bíboros hercegprímás julius hó 25 én a nagy szellemek és lelkek példát adó türelmével és megadásával visszaadta jóságos lelkét Teremtőjének. Az ö elmúlását nemcsak a magyar kath. egyház gyászolja, melynek feje, első főpapja volt, hanem a fájdalom közös érzésében egyesül a magyar nemzet, amely benne nemcsak a magas közjogi méltóság kiváló betöltőjét, hanem az emberi lélek legnemesebb és legtökéletesebb erényeinek birtokosát siratja. A vármegyét mély fájdalmának és az országos gyászban oszto- zásának legtökéletesebb kifejezése céljából a nagy halott végtisztességén Jankó Ágoston főispán vezetésével küldöttség képviselte. Az alispán indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság Csernoch prímás érdemeit jegyzőkönyvében örökítse meg és az esztergomi székeskáptalanhoz részvétiratot intézzen. Az elmúlt időszaknak a megyei ünneplés kereteit meghaladó eseménye volt a junius hó 12-én Pakson lefolyt ünnepség, amikor a közönség Deák Ferencnek állított emléket, emléktáblával jelölvén meg azt a házat, hol a haza bölcse közeli rokonainak, a Szeniczey családnak körében több alkalommal megfordult. Az ünnepségnek különös jelentőséget adott, hogy az ünnepi beszédet, a haza bölcsének az igazságügyminiszteri székben jelenlegi utóda, vármegyénk nagy fia: dr. Pesthy Pál mondotta. — A felsőház, a képviselőház, a magyar tudományos akadémia, a vármegye és az ország legelőkelőbb irodalmi egyesületeinek jelenléte az eseményt ■ még ünnepélyesebbé tették. I A vigasztalannak tetsző magyar éjszakában, mint fényes csillag jelent meg az elmúlt hó közepén Rother- mere lord nagyjelentőségű cikke, melyben azt hangoztatta, hogy a trianoni béke revíziója nem pusztán magyar érdek, hanem attól függ egész Közép-Éurópa jövő boldogulása. Reméljük, hogy az ő és társai erőteljes megmozdulása által egy világközvélemény alakul ki hazánk igazai mellett. Az alispán örömmel állapítja meg, hogy a nagy szivek szeretető és a nagy elmék hangja hasonló érzésre hangolták a vármegye minden rendű és rangú lakosát, akik magyar érzésük nyilvánításával bekapcsolódnak abba a mozgalomba, melynek célja a nemes lord iránt érzett nagy hála és elismerésnek nyilvánítása és további küzdelemre való ösztönzése. A törvényhatósági bizottság régebben elhatározta, hogy a szekszárdi Ferenc közkórházat a kor követelményeinek megfelelő módon megépíti, ha e célra BÍkerül nagyobb államsegélyt kieszközölni. Már leérkezett az alispánhoz a népjóléti miniszter rendelete, mely szerint a kórház céljaira az 1927/28,1928/29 és 1929/30 költségvetési évekbe!) három egyenlő részletben 1,200.000 pengő (15 milliárd korona) államsegélyt ad azzal a kikötéssel, hogy az építési költségek fennmaradó 1,200.000 pengő összegének megszerzéséről a vármegyének kölcsön utján kell gondoskodni. Hogy a vármegyének a kölcsön törlesztésére a fedezet meglegyen, a kórházi napi ápolási dijakat 14 éven keresztül 26 pengő fillérrel felemelte. A népjóléti miniszter elhatározása a vármegyét hozzájuttatja a modern kor igényeinek teljesen megfelelő uj kórházhoz oly időben, mikor még CBak gondolni is merészség lett volna arra, hogy a vármegye a kórház túlzsúfoltságának megszüntetése, a fertőző osztálynak nedves, sülyedt épületben elhelyezése, az ürgödrök kérdésének megoldatlansága miatt a régi épületben szükséges és lényeges átalakításokat és bővítéseket a maga anyagi erejéből eszközölhesse és az ezzel járó tetemes kiadásokat viselje. A kölcsön felvételére az alispán a szükséges lépéseket megtette s a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél éB a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál biztosította. A vármegye köz- és népegészségügyi állapotára és fejlesztésére nézve korszakalkotó jelentőséggel bíró ezen kormányintézkedés alkalmával az alispán hálatelt Bzivvel gondol Vass József népjóléti miniszter elhatáro- I zására és dr. Pesthy Pál igazság- . ügyminiszter fáradozására, sikeres > támogatására, mellyel lehetővé tették, hogy az uj kórház építése valóra váljék. Egyúttal indítványozza, hogy Vass József és dr. Pesthy Pál miniszternek az uj kórház létesítése körüli hervadhatatlan érdemeit a törvényhatósági bizottság közgyűlési jegyzőkönyvében örökítse meg s a törvényhatóság mélységes háláját és köszönetét feliratban hozza tudomásukra. Az aratási munkálatok fennakadás nélkül, gyorsan nyertek befejezést. Sztrájkmozgalomnak legcsekélyebb jelensége sem észleltetett, ami a gazda és munkás között a józan megértés alapján létrejött aratási megállapodásoknak tudható be. Egyetlen gazdaság sem maradt aratómunkás nélkül, viszont minden dolgozni akaró munkás alkalmazást nyert. A vármegye kivándorlóinak túlnyomó része Kanadába gravitál, azonban a kanadai kivándorlás sem mutat a múlt évekhez viszonyítva emelkedést. Zágonyi Sámuel nyug. alezredes a kivándorlási propaganda ellensúlyozására országos körútra indult és a Kanadában szerzett tapasztalatai ismertetésével ezer és ezer kivándorlót térített el kivándorlási szándékától. Vármegyénk területén Zágonyi Szék • szárdon, Tamásiban és Pakson tartott nagyhatású előadást. A közigazgatás menete zavartalan • ságának bejelentése után az alispán ismerteti a vármegyei alapok állását, a közegészségügyi állapot kedvezd voltát, a népesedési mozgalmi adatokat, a szekszárdi Ferenc-közkórház- ban ápolt betegek statisztikáját és hogy az április hó végén létesült „Szekszárdi Mentőegyeslllet“ nek a Ferenc-közkórházban állomásozó uj mentőautóját — rövid működése óta — máris több mint 100 esetben vették igénybe. Az egészségügyi személyzetben beállott változások közt megemlíti a jelentés, hogy dr. Novák Miklós műtőorvost, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárát, ki múlt évi november óta már mint helyettes működött, a főispán a Ferenc-közkórház sebészeti osztályának főorvosává kinevezte. Az állategészségügyet tárgyaló fejezet részletesen foglalkozik a ragadós állati betegségek statisztikájával és megemlíti, hogy a mételykór a folyó év tavaszán nagyon érzékeny károkat és veszteségeket okozott. A mételykóros állatok községenként összeirattak -és Tolna vármegye a szegény tulajdonosok részére teljesen ingyenes, a földmivelésügy miniszter pedig a kisgazdák állatai részére kedvezményes áru „distolt“ osztatott szét, mely gyógykezelés hatásos és nagyon eredményes voltáról a gazdák meggyőződtek és mindjobban igénybe is vették. A mezőgazdaságról szóló rész szomorúan állapítja meg, hogy a földhöz • juttatottak közül csak kevesen vankedni annak, aki hazáját szivével szereti éB akit rangja és vagyoni helyzete kiemel embertársai sorából.
