Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-03-27 / 12. szám

6 TOLNAMEGYEI; ÚJSÁG 1926 március 27. sokára egy szebb, biztatóbb jövő de- i rlije váltja fel. örvendetes, hogy a kereskedelem- I ügyi miniszter a közúti alap költség- | vetését jóváhagyta és a folyó évre előirányzott munkálatok mielőbb kéz* detUket vehetik. A kereskedelemügyi miniszter azt is elrendelte, hogy a köz­úti költségvetés keretében a jelen év folyamán foganatosítandó építkezése­ket és szállításokat a megye verseny- tárgyalás kiírása utján biztositsa. Az elmúlt időszak alatt elkészült a Szekszárd—bonyhádi törvényható sági közút 2—3 km. szakaszának utátépitési és felemelési munkálata ^ ugyancsak teljes befejezést nyert a mintegy 2 km. hosszú Alsónyék köz­séget az állami úttal összekötő közút kiépítése és lehengerelése, valamint az Alsónána—mórágyi törvényható­sági közút 0‘300—0 950 km. szakasza is ; kiépíttetett továbbá a Dunaföldvár —németkéri közút első 1*400 km. szakasza, foganatosíttatott több km. szakasz lehengerlése stb. és mintegy 20 darab kisebb-nagyobb műtárgy építése nyert befejezést. A vármegye közlekedési vonalai­nak javítására átlós utak volnának szükségesek. Hogy a mintegy 60—70 km. hosszú útszakasz kiépítésével fel­merülő nagy összeg fedezete elvisel­hetetlen terhet ne jelentsen, erről akként vél gondoskodni, hogy min­den vasúti állomással bíró községben a közönség a vármegye közönsége javára ne sorompóé, hanem kizárólag vasúti vám lerovására köteleztessék b az ebből származó jövedelem fogja azután az utépitéssel felmerülő költ­ségek fedezetét képezi. Ezzel kapcsolatosan megemlíti a jelentés, hogy Tóth Henrik miniszteri tanácsos február végével nyugdíjba vonulván, az államépitészeti hivatal vezetésétől megvált. Csak hálával gondolhatok -— úgymond az alispán — Öméltóságának értékes és önzetlen támogatására,-melyet közutaink meg­javítása körül kifejtett törekvéseim megvalósításánál velem szemben min­denkor tanúsított. Éppen ezért meg­ragadom az alkalmat, hogy itt a nagy nyilvánosság előtt úgy a magam, mint a törvényhatóság közönsége nevében íb hálatelt szívvel mondjak Öméltó­ságának köszönetét és legmelegebb elismerést azokért a soha nem felejt­hető értékes szolgálatokért, melyeket vármegyénk érdékóben hosszú évtize­deken át tanúsítani szives volt. A községi jegyzői hivatás fontos ságának méltatása után megemliti a jelentés, hogy a köz érdekében ki­fejtett önzetlen és becsületes munkás­ságuk elismeréséül Purth Adolf báta- széki, Bereck István simontornyai, Horváth László szakcBÍ, Stollár József németkéri és Várkonyi Imre gyönki vezetőjegyzőket a Kormányzó a IV. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. A telefon bevezetéséről és a jár dák építéséről szóló beszámoló után áttér a jelentés arra, hogy a felhatal­mazási törvény alapján a közadók kezelése tárgyában kiadott rendelet szerint a pénzügyigazgatóság és adó­hivatal a városi és községi közegeket 50 aranykorona értékéig terjedhető rendbírságban marasztalhatja. A tör vényhatóság lehetetlen állapotnak tart­ja, hogy a községi jegyző, akinek -megvan a fegyelmi hatósága, ennek kikapcsolásával más, nem fegyelmi hatóságok részéről is rendbírsággal sújtható legyen. Ezen visszás helyzet megszüntetése érdekéből fel kellene a belügyminiszterhez írni, ahogy pénz­ügy- és igazságügyminiszterrel egyet értve ezen fontos kérdést a közigaz gatás jól felfogott érdekében mielőbb mindenkit kielégítő módon rendezni Éhgyomorra már egy fél pohár Schmidthauer világhírű keseruviz jó étvágyat, kellemes közénést és munkakcdvet biztosit Örömmel emlékezik meg a jelentés a haladás iránt oly fogékony Szek­szárd városnak a vízvezeték létesíté­sére vonatkozó elhatározásáról. Ha tán egyesek Jelkéből bizonyos ellen­szenvet váltott is ki a város vezető­ségének ezen elhatározása, a pénz­telenséget okozó nehéz közgazdasági viszonyok kedvezőbbre fordultával a most elégedetlenkedők is megbé- külnek, utódjaik pedig egész bito- nyosan hálásak lesznek az elődök bölcs elhatározásáért. Országos szenzációt keltett a szek­szárdi róm. kath. belvárosi templom leégése. Szerencse, hogy ez. a gyö­nyörű, méreteiben is hatalmas, — a Dunántúlnak egyik legszebb és mű­vészi szempontból is legértékesebb műalkotása teljesen a tűz martalé­kául nem esett, Fájó érzéB fakadt Szekszárd lakossága lelkében az üsz kös falak láttán s ennek nyomán tá madt azon erős elhatározás, hogy a szép templom mielőbb régi szépsé­gében állíttassák, vissza, meg is ter­metté gyümölcsét, mert a kegyur és a város lakosságának áldozatkészsége rövidesen eltünteti a tüzkatasztrófá- nak minden nyomát.. — Bejelenti az alispán, högy gróf Tisza István sír­jára, halálának évfordulója alkalmá­ból a vármegye közönsége nevében koszorút helyeztetett el és hogy gróf Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak, a Budapesten megtartott emlékünnepén a főispán vezetése alatt Simontsits Elemér v. b. t. t., Döry Frigyes, Schneider Gábor, Ivaniőh Antal megyebizottsági tagokból álló küldöttségben résztvett s a Széchenyi szobor talapzatára a törvényhatóság nevében koszorút helyezett. Örömmel tudatja, hogy báró Kom féld Móric nagybirtokos 30 milliós tekintélyes adománya lehetővé tette, hogy a Ferenc-közkói háznál már rég nélkülözött és igen szükségelt külön gyermekszoba létesittessék és minden igénynek megfelelő módon berendez- tessék. Huszth Aladár bányaigazgató 2 milliós adományát pedig, miként a múltban ezúttal is, mint karácsonyi ajándékot, a szekszárdi árvaháznak juttatta. A vármegyei közalapokról szóló kimutatás után részletesen megemlék­ezik a jelentés a közegészségi állapot­ról, a heveny fertőző betegségi ese­tekről, a piacok és élelmiszerüzletek, nemkülönben mészárszékek, hentes­boltok, tejcsarnok- és tejgyüjtő vagy feldolgozó telepek, szikvizgyárak, korcsmák, vendéglők, borbélyműhe- lyek, szállodák, vágóhidak, járvány­kórházak ellenőrzéséről. Az egészség- ügyi személyzetben történt legfonto­sabb változás a vármegye tiszti fő­orvosának : dr. Dragits Imre m. kir. eü. főtanácsosnak végleges nyuga­lomba vonulása voltmunkakörét (újév uta) hivatalból kirendelt állandó helyettese látja el. Dr. Bálint Géza egyetemes orvostudor Bátaszéken, dr." Robi nihal András p'dig Tolnán, mint magánorvos letelepedett. A legutóbb engedélyezett nagykónyi uj gyógy­szertárat Schäfer Aladár — novem­ber hóban — felállította és meg­megnyitotta. Az állategészségügyről és a mező- gazdasági állapotról, a lótenyésztés­ről, a legelők feljavítása és gondo­zásáról, a munkás- és cseléd viszonyok­ról és földbirtokreform végrehajtásá­ról szóló részletes beszámoló után a vármegye tanügyének megfelelő voltát tudatja örömmel az alispán. Március 15. Bátán. Bensőséges ünnepséggel adózott március 15-ének emlékére a bátai ifjúság. Az egymást megértést és testvériséget hogy minél jobban kiemeljék, a r. kath. és a református dalárda közös ünnepségre hívta össze a község apraját, nagyját. A szokat­lan nagy számban megjelent közön­ség előtt magasszárnyalásu beszéddel Faith Jenő r. kath. plébános nyitotta meg az ünnepélyt, majd felváltva a r. kath. és ref dalárda énekelte a szebbnél-szebb hazafias dalokat és ugyancsak felváltva szavaltak gyö­nyörű irredenta költeményeket. A Himnusz eléneklése után, melyet a két dalárda a közönséggel együtt énekelt, Molnár László ref. lelkész záróbeszédével ért véget az ünnepély. Döbröközön Varga Kálmán espe- resplébános reggel 8 órakor ünnepé­lyes misét mondott, melynek áhítatát emelte az iskolásgyermekek szép éneke. Utána levonultak a tanulók az iskolába, ahol a községi elöljáró­ság s nagy számban megjelent ven­dégek előtt folyt le az ünnepély, mely a magyar Hiszekeggyel vette kezdetét. Varga Kálmán esperes­plébános hazafias érzelmektől izzó szavakban ecsetelte a nagy nap jelen­tőségét s a nagy múlt . emlékeiből kiindulva, utal a mai súlyos időkre s az ezekben teljesítendő vallási és hazafias kötelességek végzésére. Lel­kesítő szavait az iskolásgyermekek által előadott szavalatok követték. Szabó Kálmán tanító, oktató és bűz ditó szavakban vázolta az 1848 már­cius 15-iki nagy nap fontos esemé­nyeit. Esperes plébános buzdító záró szavai után a Himnusz elhangzásá­val végződött a szép ünnepély. Nagydorognak, ennek az újabb időkben fejlődésnek indult községnek összlakossága szinte párját ritkító meleg szeretettel, egyetértéssel ünne pelte meg fi hó 14-én és 15-én is a márciusi nagyidők emlékét. Az ünne­pélyek sorozata kezdődött vasárnap délelőtt és délután ünnepélyes isten- tisztelettel, majd a délutáni isten- tisztelet után a végre lakáshoz jutott legrégibb társadalmi egyesület, a Pol­gári Olvasókör vonult a hősök szobra elé a község elöljáróságával, élén Tory Sándor főjegyzővel, a leventék cso­portja, a polgári ifjúsági kör, a „Falu“ készülékek szerelése garancia mellett _______ egész Tolnamegyében. ________ , Szakszerű felszerelés,.versenyképes olcsó árak. * Raktáron készülékek egy lámpástól nyolc lámpásig. | Rádiójavilás, átalakítás, szaktanács minden megkezdett óráért 30.000 korona. I Lámpák, accumulator- és anodtelépek, fejhallgatók, Brown hangszórók nagy választékban, igen olcsón. Fóbián Sándor rádió vállalata Szekszárd, (A városház meiletíj Telefon 53. RÁDIÓ orsz. földm. szöv. helyicsoportja, nagy­számú ünneplő közönség kíséretében. A közösen énekelt „Hymnus“ elhang­zása után Joó András reform, lelkész tartott a szobor előtt hasonlatokban tartalmas szép beszédet. Ennek el hangzása ntán az elemi iskola növen­dékei közül egy kis fiú és egy kis leány szavalták Miklós István és ifjú Gyeuizs József helybeli egyszerű föld­műves polgárok alkalmi szép költe ményeit, amelyekben az árvák beszél­tek a hős apákhoz 1 Majd ifj. Kovács István, az ifjúsági kör elnöke, sza vált szivbemarkolóau. Itt az ünnepély a „Hiszekegy“ éneklésével végződött. A község legifjabb társegyesülete, a „Falu“ orsz. földm. szövetség helyi­csoportja nemcsak a nagy idők em­lékének hódolt kegyelettel, de a mai sivár helyzetet is ssivhsz szólóan megjelenítette. Bevezetésül Bérdy Mar­gitka szavalta el nagy hatással Papp Vary Elemérné „Harangszó“ cimü gyönyörű költeményét, majd kitűnő előadásban színre hozták Erdélyi Gyula „Esküszünk“ cimü, a buda­pesti Szabadság téren a négy szobor körül lejátszódó éjféli jelenetét, A szereplők játékukkal frenetikus ha­tást értek el. — Színre került még Pásztor József „Fekete toborzó* cimü egyfelvonásos irredenta sziuműve, — amely könnyekig meghatotta a kö­zönséget. Végül az összes szereplők, az ünneplő közönséggel együtt hódol­tak Nagy Magyarország előtt. Az előadás tiszta jövedelme a községben már égetően szükséges „Kultur-ház“ építési alapja javára szolgált, amelyre 600.000 korona fordittatott, tehát az eUő ezer darab tégla megvan. — Másnap a községi elemi iskolás nö­vendékek Árky Józsefné tanítónő, Turcsányi Sándor, Térmeg Sándor és Imreh Károly tanitók fáradságos munkájuk eredményeként ugyancsak könnyekig megindító irredenta kis színműveket adtak elő nagyszámú érdeklődő szülő je'en létében, ahol minden szereplő kis fiú és leány tény­leg át is érezte a mondanivalóját. Régen — nagyon régen —- vagy talán sohasem volt, amikor a .község apraja-nagyja ilyen egy szív, egy lélek lett volna, ami mindenesetre a nagy türelmet, tapintatot igénylő s a . vezetésre hivatottak: lelkész, főjegyző, tanitók fáradságos, kitartó munkál­kodásuk olyan eredménye, amely, ha így folytatódik: a „Kultur-ház“ csak­hamar felépülhet. Felsőireg község hazafias lakossága az elesett hősök emlékszobránál ün- nepalte meg ez évben is március 15 ét. Az ünnepélyen részt vett a lakosság nagy számban, azonkívül megjelent a tanulóifjúság, leventék, egyesületek, elöljáróság testületileg. — Nagyban emelte az ünnepély nívóját a báró Kornfeld féle uradalmi fúvós zenekar, mely a legprecízebben játszotta alig félévi gyakorlat után a szebbnél-szebb alkalmi darabokat. Az ünnepi beszé­det Palái János mondotta. Költeményt szavalt Lőrincz Mancika, Mariiy La­jos'és Jenvay Géza. Kisuejke. A kisvejkei leventék agilis oktatójuk: Reisner István h tanító rendezésével méltóan ülték meg a nemzeti ünnepet. Nem néhány sza­valat sablonos elmondása, hanem az „ősi erények“ történelmi színmű elő­adásával vonzották maguk köré 4 esetben is nemcsak a község, hinem Závod, Lengyel, Mucsfa és Nagy- vejke lakóit is. Az előadás a hallga­tóságot mélyen meghatotta. Az elő­adást befejező Himnusz igazi imává vált, mikor a szereplők és hallgatók egy szívvel és lélekkel énekelték azt. Ahol ily lelkes leventék apostolkod­nak, ott nem kell félteni a mi derék németnyelvű népünket némely újság

Next

/
Thumbnails
Contents