Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-03-13 / 10. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 március 19. ti VARRÓGÉPEK ■ kerékpárok, villamossági cikkek; m nagy raktár és javítóműhely S SONHER S ■ mechanikusnál Szekszárd,öaray-tér ™ időben egyedül volt alkalmas a társadalmi egyensúly és a békés munkálkodás helyreállítására, a katasztro fális felforgatás elkerülésére. Hadik János gróf azt mondja, hogy ha sikerült volna Budapesten preventív intézkedésekkel a forradalmat elkerülni, akkor sor kerülhetett vo na árra, hogy a harctérről hazatérő csapátokat az ország határain azzal fogadjuk, hogy elvárjuk tőlük, mint a világ első katonáitól, akik csak dicsőséget és becsületet szereztek a magyar névnek, — kizárva a háború folytatásának gondolatát, az ország határait, családjuk tűzhelyét megvédjék és megakadályozzák, hogy egy ide geh katona is magyar földre tehesse á lábát. Meg vagyok győződve, — folytatja Hadik — hogy minden becsületes magyar katona a háborúban tanúsított bátorságát és hősiességét felfokozva védte volna hazája határait. Ha ez a tervem megvalósulhatott vólíia, egészen bizonyos, hogy az őr- faág integritásának kérdése ma másképen állana. Minderre azonban, saj- nos, nem került a sor: katonáink elszéledtek és fájdalmasan kellett tapasztaltok, hogy őket, akik minden pillanatban készek voltak hazájukért a harctéren életüket feláldozni, a forradalmi közvélemény a magyar nemzet Szégyenére, megbecsülés és elismerés helyett a legdurvább meg- áláttatásokban részesítve, — lealáeé gúnnyal fogadta. Ma már tisztán látjuk, hogy ki mérlegelte helyes ítélőképességgel az akkori államférfim feladatokat. Hadik János grÓ( helyesen cselekedett, hogy emlékünkbe idézte teljes nyíltsággal az akkori napok tanulságait. A frank- Üggyel országrontást folytatók lelki- ismeretlen táborának tudatos ferdítéséi legelsősorban Hadik János grófot szeretnék diszkreditálni azok közül, akik e szélsőséges politikai harcnak káros következményeire felhívták a közvélemény figyelmét. Ez érthető is, mert Hadik JánoB gróf szenvedélymentes, a történelmi okozatokat megvilágító nyilatkozata véglegesen a kellő értékére szállította le Vázsonyi bosszuérzetéből fakadt argumentumait. Egy ideig csak megy meghami sitani a tényeket, elferdíteni a valóságot, de az ország becsületes és józanul gondolkodó társadalma csakhamar megvetéssel fordul el azoktól, akik szenvedélyük által elvakitva, maguk játsszák el a jogukat, hogy vágyaiknak és erkölcBbiráskodásukTelefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton-és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagos, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavies, járdaburkoio gránitdara. nak hitelét elismerjék. Vázsonyi Vilmost a nemzetnek ez az ítélete már el is érte. IQ március. Irta: Dr. Magyarász Ferenc. A régi március tizenötödike csak nem vesztette el hitelét. Az idők járása csak nem temette be avarral ezt a szép kikeletet ? Avagy teljesen kiveszett már a lelkűnkből a fogé konyság a múltak küzdelmei, eredményei és értékei iránt ? Vagy ezek az eredmények koptak meg talán annyira, hogy nem illenek már bele az uj világrendbe? Hiszen tagadhatatlan tény, hogy a történelmi eredmények a történelmi eseményeknek függvényei s amit az egyik kor, az egyik nép, az egyik társadalmi rend, mint nagy vívmányt dicsőit, .azt más időknek más embere nem tudja úgy megbecsülni, tehát nem érti sem a megszerzés lelkesedését, sem a veszteség fájdalmát. Wiseman biboros örökítette meg emlékirataiban azt a jellemző epizódot, hogy mikor az Írek O’Connel vezetésével visszaszerezték páriámén- ária jogaikat, a római ír kollégiumi növendékei nagy ünnepet rendeztek, de a római nép, mely nem tudta, mi a parlamentárizmus és mi annak jelentősége az alkotmányos életben, érthetetlenül bámulta a szép kivilágítást. így el lehetne képzelni azt a kort ób azt a magyar népet is, mely nek köztudatából már kiveszett a március idusának emléke, sz emléknek megbecsülése. Ezért hasznos és szükséges, hogy néha néha fölrázzuk ezeket az emlékeket azokkal az érzelmekkel együtt, melyek elválaszthatatlanok tőlük. Nincsen napjainkban semmi szükségünk arra, hogy március idusától épp a forradalmi gondolatot ragad juk ki és azt iparkodjunk a mai kor gyermekének lelke , elé állítani.. Láttunk mi már forradalmat eleget, po litikait, nemzetit, vallásit, gazdaságit és erkölcsit, melyeknek mind egyike egymagában is elegendő volt ahhoz, hogy örökré kiábránduljunk belőle. Más két eszme az, amelynek kikeletére, évenkénti visszatértére és bőséges gyümölcsére nagyon, de na- I gyón is szükségünk volna: a márciusi bátorságra és áldozatkészségre. Minden forradalom bátorságot követel és a szabadság Bátbori Erzsé betje mindig is szeretett vérben fürdeni. Minden forradalom két hatal más téttel játszik : a jogokkal és szabadsággal, melyeket ki akar vívni, meg a saját szabadságával és életével, melyeket sokszor föl kéllett ál- dozniok azoknak, kik a közszabad- ságért küzdöttek. Ezt a két márciusierényt kell nekünk, niint megújító, termékenyítő tavaszi esőt és életenergiát átvinnünk az aj márciusba, a munka bátorságát, meg a józan önmérséklet áldozatkészségét. Mert a munka, az a munka, mely országokat épít és nemzeteket fart fönn, az a munka, mely leköti az embernek egész erejét és idejét, az a munka, mely nem játszik és nem válogat a hangulat szeszélye szerint: bátor elhatározást, elszántságot követéi. Ez a becsületes, nem kalandos, nem erkölcsi iúgoványók zsómbékjain szőkdelő, tisztességes és verejtékez munka egyuftal áldozat is, melynek értéke hasonlíthatatlanul nagyobb minden szópuffogtatásnál, sallangos, mellverdeső hazafiasságnál. Elég sokáig voltunk rabfai az ál- hazafiságnak, hadd segítse immár ás uj márciusban a munka és az áldó zatkészség talpra a magyart! A szegénységről. Irta: Boross Zoltán. Urmánczy Nándor irta: Csonka- magyarország leszegényedését feldarabolása okozta és mostani határaival életképtelen. Mint gazda, én úgy gondolom^ hogy hazánk feldarabolása hasonlít egy uradalomhoz, melyet szétszedtek és megmaradt a kastély, egyharmad birtokkal maga körül. Erre igen Zok példa volt, van és lesz. Amint ez megtörtént, bárom eset szokott be következni. 1. A régi, megszokott életmódot folytatja a birtokos, megtartja teljes személyzetét, lovait, kocsijait, autóit és él tovább úri módon. Szedegeti fel — hiányzó jövedelmét pótlandó — a kölcsönöket, először j jó helyről, aztán rosszabb helyről, végre az uzsorástól, kiMtán bele is J ül az ősi fészekbe, honnan egy rózsá- I val a gomblyukában lép ki a régi r FIGYELEM! I Épületéhei — mielőtt a szükséges üveget beszerezné, kérjen ajánlatot ■ BELASITs! István üvegestől Szekszárdon I Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, to- NI ■ vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek ■ Tükrök és dísztárgyak birtokos, mindenkit okolván, asak önmagát nem, tönkrejutásáért. 2. A birtokos, vagy fis, egy jó házassággal visszaszerzi az elvesztett birtokrészeknek megfelelő vagyont és akkor nincs semmi baj, marádhat minden a régiben, ha a jövedelmével a kiadás Összhangban marad. 3. A birtokos észhez kap — uj. üzemtervet csinál. Azonnal a birtoka jövedelméhez arányit minden kiadást. Szegényebb lett, szerényebben él. Mindén talpalatnyi területet gyümölcsöztél, takarékoskodik ób két cél lebeg szeme előtt, megtartani, ami megmaradt és visszaszerezni, amit elvesztett. Brre is sok példa volt és lesz is, bár ehhez igen sok lemondás, energia és lélkt nemesség szükséges. Igen, lelki nemesség kell a szegénységhez, mely nem oly borzasztó, .mint hiszik. Nem kell a szegénységtől félni. Á most sokat emlegetett régi jó időkben voltaképpen, mindenki szegény volt, de boldog is egyszersmind, mert szegénysége érzetében kisebbek voltak igényei, melyeket ki is tudott elégíteni. Megszokja az ember a szegénységet. mert aki a háborúban volt, jól tudja, hogy az igénytelenségnek nincsen határa. A szegénység összehozza az emberi sziveket, szeretet lép az irigység helyébe, jobban megtalálja egymást sok szegény, mint sok gazdag. Pedig, ha valaha, úgy a mostani időben kellene nekünk, megmaradt marokbyi magyaroknak összefogni, egymást megérteni. De, hogy fogalomzavar ne legyen^ én mindig a tisztességgel elviselhető szegénységet értem és nem a nyomort: A nyomor már nagy baj. Ez faár mindenre képesitheti az embert, műveltség, rang, vallás és korkülönbség nélkül. Aki éhezik, aki fázik, aki gyermekének nem tudja a mindennapi kenyeret megadni, aki rongyokban kénytelen járni, szóval aki nyomorban van, az már nem emberi érzésekkel, de állati ösztönökkel van csak felruházva és ha önhibáján kívül kerül ezen állapotba, minden cselekedete menthető, és a nyomortól űzött cselekedetek már borzalmasak. Szerintem, bárhogy megszabdaitak is bennünket, a kormánynak első kötelessége a nyomornak ntját állani, mely hogy csápjait nyújtogatja, mutatja a családirtás és az öngyilkosok statisztikája. Búd pénzügyminiszter ur nagy statisztikus volt — a sta- I tisztikából tanulni szokott az ember, | csak ez az egy célja van. (Bár. az A francia kereskedelmi szerződés életbeléptével eredeti párisi divatu szövetujdonságok beérkeztek, melyeket meglepő olcsón árusítunk. Tavaszi hölgy és leányka felöltők nagy választékban raktárunkra érkeztek ^4oa Pirnitzer József és Fiai áruháza Szekszárdon a\V4q Alapítva 1
