Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-03-13 / 10. szám
Egyes szám ára 2500 kopona. VIII. évfolyam. Szekszárdi, 1926 március 13 10. szám. SzwfeNctütég is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. fdriwirtm 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. BUMactési díj félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. HMatéaek Arai: A lagkliabb hirdeti* dtja 10000 korona. A hirdetés egy M milliméter széles hsséboa mii llm ét er soronként 1000 korona. KBigyttlétl rénfénytérsaségl stb. hirdetések llOOkor. — Állást keresőknek SO sxáxa- lék engedmény. A hlrroratban elhelyezeti reklámhír, eljegyzési hír, se*, lé dl hír, valaaünl a nyüttér eoronkínl 8000 koronába kerül. A hercegprímás békeszózatáról. Irta: Bodnár István. A forradalmak forró levese leg- többször a — konzervativizmus falakában fő meg. Paradoxon talán es, de mégis igán. Nem akarok példá kárt meesne kalandozni. Felhozhatnám pedig, hogy a nagy francia evolnció megindítói pillanatig sem gondoltak reá, hogy voltaképpen sárkányfogakat vetnek el, amely okból aitán elképzelhetetlen véres szörnyetegek bújnak eló. A nagy francia forradalom előestéjén, vagy talán már inkább hajnali pitymallodásán Turgot a királynőé intézett hires levelében felsorolt pénzügyi reformeszméivel, vagy Necker, sí alkotmányosé nép- gyttléet kiforsairosó fellépésével s a mindvégig királypárti Mirabeau, sőt Siegés apát, a harmadik rendet túlsúlyra segítő indítványával egy pillanatra sem hiúik, hogy annyi sok ssác ártatlan embernek a gilotinhoi vesető lépcső első fokát ők ácsolják Sasse. Nem csnfolom meg a Bocskai, Bethlen, Thököly, II. Rákóczi Ferne szabadságharc-mozgalmát a „forradalom0 elnevezéssel, hiszen a magyarnak voltaképpen csak két forradalma volt: a Dózsa-féle paraaat- lásadáa a a fehér őszirózsának a vörös szegfUvel való összeölelkezése. Da ha valaki mégiz „rebelliseknek0 bélyegezné ezeket a fenköltlelkü szabadsághősöket, a mérhetlen uradalmiak dúsgazdag birtokosait, bátran a szemükbe vághatom, hogy ezek a nagy, tiszteletreméltó férfiak már csak életkörülményeiknél fogva sem lehettek s nem is voltak — forradalmárok s inkább csak a vérig elkeserített konzervatív gondolkodás talajából sarjad ki s hoz vérpiros virágot a magyar szabadság-mozgalom nyíló rózsafája . .. Széchenyi István gróf, a „legnagyobb magyar0 mar- dozó önvádjával a lelkében ugyan a „forradalom felszitójának, előidézőjének0 minősiti önmagát. De mily szelíden békés az ő — forradalma, a magyar lelkek ugarjának felszántása s a haladás tiszta magjának abba nem íz egy, de két kézzel való bele- szórása, elvetése?! Pompás négyes fogaton indult el ő, a tudás, a láng ész, európai műveltség, a haza- szeretet jámbornak, szelídnek hitt táltosaival. Eszébe se jutott, hogy nála szilajabb legény is oda ugorhat a bakra, aki gyorsabb tempójú haladást sürget s épp azért kikapja kezéból a vezető gyeplőszárat. Pedig hát úgy lett. A lánglelbü Kossuth Lajos jól közibe csapott a haladás lovainak, de maga se gondolta, bogy olyan hamar — Debrecenbe, Világosra a onnan Turinba ér . . . Ez a sok példa tehát azt bizonyítja, hogy Arany Jánosnak, a nagy költőnek van igaza, aki oly gyönyörűen mondja az ő halhatatlan Toldijában, hogy dóré még csak zejteni se lehet, | vagen mi is lesi az eldobott kővel.0 | Mert: „Ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg?0 A szomorú mának is van egy ilyen életigasságs: Tűzzel senkise játsz- szék I Aki — gyerek, aaért nem. A felnőtt pedig éppen eaért ne! Ma pedig a felnőttek játszanak vele. A konzervatizmus fazekában ma is hangosan rotyog a békétlenség forró levese. Bűnös, láthatlan kezek (Ámbár mintha egyszer már láttuk volna azt a szőrös Easau kezet a Tisza István elleni halálos gyűlölet felssításá- ban?) — egyre kavaiják s marok- számra szórják abba a borsot, a mé- reggyilkos paprikát. S egy néhány, forradalommal kacérkodó mágnás, alapjában tehát konzervatív főur, ügy balkezesen, ssalonnát akar pirítani a radikalizmus, a demagógia tűiénél, elfelejtve, hogy nagy láng ea ahhoz a — kis pecsenyéhez. Eléghet a nyárs is, a pecsenye is s kapkodhatják ssájnkhoÉ utólag majd a saját kezüket, amint nemrégiben egyszér már kapkodták. Isten látja a telkemet, nem szeretem a — politikát. S ki ne unná már eat a nemzetgyilkoló frankügyet? De mint igaasigos embernek mégis csak meg kell bélyegeanem azt az ádáz politikai hajszát, amely most a kormány feje ellen folyik. A szeplő télén Oral lovagok jelmezében forradalommal kacérkodó, lázadozó főurak s olyan letűnt politikai nagyságok vonulnak fel koronatanúknak, akik maguk is elismerik, hogy a szerencsétlen frankügynek szomorú hősével, a nála való vacsorákon bizony-biz együtt mártogattak, igaz csak a — salátás tálba .. . Hogy hallottak a készüld hamisításról. Sőt megborzad az ember lelke aa akkora cinizmuson: akad köztük olyan is, aki a hamisítványok kliséjét is látta, de mindeddig — hallgatott. . . Mintha a pokol krátere nyílnék meg előttemI Mekkora gyúlölség lakhatik azoknak az embereknek a lelkében, akik önmagukat is vádolva, lesznek — vádlókká s akik a Kafa mondta, Panni mondja öregasszonyos suttogásra éppen most akarják befeketíteni, azt a talán utolsó politikai nagyságunkat, akire még ad a külföld valamit, s épp akkor akarják elgáncsolni, amikor mint a bibliai Dániel próféta, fegyvertelen kézzel odamerészel menni Genfbe, a reánk acsarkodó oroszlánok barlangjába... Meg kell borzadnia az embernek a lelkek ekkora sötétjén, a rosszmájúság ily óriásarányu epeömlésén, a politikai szinvakság, bazafiatlanaág ily hebehurgya, észszerütlen eltévelyedésén . .. Még az az ezer szerencse, hogy e vigasz tálán sötét éjtszakában feldereng egy halványka sugár, s a bábeli aür- aavarban végre okoz magyar siót is hallunk. Mert a szelidlelkü főpap: Csernoch János és illusztris társainak szózata a magyar társadalomhoz, okos szó, magyar sző és igaz szó. Éppen ezért nem elég csak elolvasni. A lelkek táblájára kell vésni, aminthogy annak idején kőtáblára vésték a Mózesi tízparancsolatot: Ma minden becsületes magyar embernek össze kell fogni. Mágnásnak, urnák, munkásnak, a föld népének. Senki ze fitymálja a napszámos kezét, mert az a munkától kérges. De a napszámos se irigyelje az űrét, hogy egy árnyalattal talán fehérebb, mint az övé. (Van ma elég baja mindenkinek !) S a kormos, munkától szurtos kéz is lehet tiszta, ha — becsületes, a fehér kés is lehet piszkos, ha reá becstelenség tapad. De hogyha valakinek tiszta a keze, miért azt mindenáron bekormozni akarni? Ezzel ugyan nem lesz fehérebb a mások kormos keae se. Ezt a nyomorult, mindenkitől el hagyott, szegény Magyarországot, csak mindnyájunk egyetértése, összetartása mentheti meg. Másutt is van széthúzás, veszekedés, de amikor a nemiét, a haza jövőjéről van szó, kiesik az egymás mellének szegezett kés a kezekből s kézszoritásra egymásba ssaladnak a tenyerek. Visszajön a lelkek harmóniája . . . Ez kellene itt minilunk is... Rendőrség, ügyészség nyomozzon, a bíró ítéljen, de mi — ne Ítéljünk, mert hebehurgya, gyülölaégdiktálta Ítéletünkkel ezt az egész világ előtt már amúgy is bevádolt osonka kis Magyar- országot ítéljük — halálra. Ezt pedig talán még Vázsonyi Vilmos se akarja. Habár ő sokat — akar. ., A nagy magyar főpap és társainak szózata találjon hát utat a szivekhez. Legyen márciusi fagyolvasztő napsugár, amely meghozza a tavaszt, a lelkek tavaszát, a megengesztelődés verőfényét. . . Hadik arőf válasza Vázsonylnak. A magyar nemzeti társadalomra mély benyomást tett Hadik János grófnak az az intelme, amellyel rámutatott arra, hogy mily káros következményekkel járhat az ország gazdasági életére azoknak a szélső elemeknek a frankügy körül folyta tott könnyelmű, politikai játéka, akik gyűlölködő törekvéseiket, Bethlen István gróf miniszterelnök ellen indított hadjáratukat többre becsülik az ország érdekeinél. VázBonyi Vilmos, Hadik János grófnak állásfoglalása után, az objektív bírálat helyett a személyes polémia terére vitte ellenvéleményét, mert joggal tartott az ország polgári társadalmának ítéletétől, amelynek kialakulására rendkívüli hatással volt a napi politikától távol álló kiváló nem- zetgaadáSB érvelése. — Azért újság- nyilatkozatokban olyasmivel hozako dik eló, ami a mostani helyzettel semmiféle összefüggésben nincs és Hadik János grófnak a forradalmi időkben követett magatartását a tényeknek meg nem felelő világításba helyezve próbálja a Hadik János gróf intelme nyomán különösen a közgazdasági élet tényezőire és a magyar vidék gazdatársadalmára döntő jelentőséggel kiható tárgyilagos megállapítások hatását lerontani. Erre a homálykeltésre Hadik gróf azzal felel, hogy a legteljesebb nyíltsággal feltárja az akkori eseményeket, hogy a közvélemény a való tények ismeretéből tudja meg végre, hogy mi az igazság azzal aa insziuu- áoióval szemben, hogy Hadik János grófot nem vesette a forradalom meg- gátlásában kellő erély, holott Vássonyi állítólag szorgalmazta azt. Mindenki tudja, hogy Hadik János 1918 ban, október hó 29-én kapott megbízatást kabinetalakitásra, de másnapra, mire a kormánylistát összeállította, az már nem alakulhatott meg, mert az október 31 re tervbe vett eskületételt meghiúsította az előző éjjel kitört forradalom, melynek siettetése ép aaokuak érdeke volt, akik Hadik János gróf kormány programújának közzétételétől a forradalom meghiúsulását féltették. Hadik grófnak már 30-in sem katonai, sem rendőri erő nem állott rendelkezésére, hogy a hatalmat kézbe vegye, de azt, mint esküt nem tett designált miniszterelnöknek az alkotmány szerint nem is lett volna joga tennie. Mikor Hadik és Lukaohich jelentéséből a forradalom éjjelén értesült a király az itteni állapotokról, közölte Hadik gróffal, hogy Károlyi Mihályt óhajtja miniszterelnökké kinevezni. Ezzel Hadik Jánoa gróf megbízatása tárgytalanná vált s minden további szerepe megszűnt. Vássonyi most utólag, amidőn már feledésbe mentek félig-meddig ezek a mozzanatok, azzal a szemrehányással áll elő, hogy Hadik János gróf elhárította az ő figyelmeztetéseit, amelyekkel a forradalom letaposását, a forradalmi jelszavakkal elbóditott elemek Iegázolását ajánlgatta. Hadik János gróf erélyesen vissza- utasitotta a neki szánt ilyen szerepet, mert céltudatos kormányprogramm- jától, a társadalom széles rétegeinek ób kiváltkép a munkásságnak meggyőzésétől az ország és a gazdasági élet érdekében helyesen irányított evolúciótól, egy egészséges szociálpolitikától remélte a forradalmi fel- forgatás és országromboláB megelőzését, amelynek provokilásával lehetett volna katasztrófát előidézni, de nem a forradalmat elfojtani. Hadik gróf minden törekvése arra irányult, hogy a munkásságot, amelynek nagyobb része csak a bolsevista elemek agitációja által sodródott a forradalomba, elválassza a rombolásra késs elemektől, amelyekkel szemben igenie az állam egész hatalmi szigorával kivin elbánni. Hadik János gróf erős szociális érzékkel átitatott kormányprogramul ja rendet teremtett volna, s abban az
