Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-10-23 / 42. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 október 23. r ■ 5 ■ VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; a nagy raktár és javitómfihely SÖMrtEH S V. mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér I Telefon szám 51 J boldogulás és jogrend csak anyagilag rendezett állapota ál­lamban következhet be. A magyar nemzet tanúságot tett ez áldozatával nagy államalkotó képességéről, mert amikép a világ­háborúban vérének hősies ontásá- val, úgy a legutóbbi esztendők súlyos válságai közepette verejté­kével, munkájával és teherviselé sével is kiérdemelte a magyar jö­vendőt. — Ezt a nagy munkát, a szanálás művét, nem veszélyeztethette a kor­mány azzal, hogy lemond, de ma, midén a kúria jogerős ítélete igazolja a kormány ártatlanságát, s elmúlott az az idő is, amikor a bankügyhöz hasonló izgalmak a szanálás nagy művének végrehajtását veszélyeztet­hetnék, a kormány teljesítette köte­lességét s a nemzetgyűlésnek már az év elején megkapott bizalmi nyilat­kozata után az államfő előtt is fel­vetette a bizalmi kérdést. (Helyeslés.) A kormányzó nem fogadta el a le­mondást, hanem biztosította a kabi* netet változatlan bizalmáról. Ez az újból megnyilvánult bizalom uj köte­lességeket ró a kormányra s e kö­telességek között a legfontosabbak egyike a magángazdaság szanálása. E tekintetben már eddig Lis jelentős lépéseket tett a kormány. A kisipar megsegítése A beruházások révén nemcsak uj értékeket termelt az országnak, ha­nem egyben munkaalkalmakat, tehát kereseti lehetőségeket és megélhetést biztosított igen sok ember számára. Kétségtelen, hogy minden társa­dalmi osztály és minden foglal­kozási ág nagy nehézségekkel küzd, közöttük azonban talán a legnehe­zebb sorsa a kisiparosságnak van. A pénz vásárlóképeBségének csökke­nésével, mtyd a fokozott teherviselés következtében a nemzetnek minden rétege mérsékelte igényeit. Ez álta­lában a szükségletek kielégítésének csökkenésével járt, ami végeredmény­ben a kisiparosság kereseti lehetősé­geinek - csökkenését hozta magával. Fokozta a kisiparosság helyzetének súlyosságát az a tény is, hogy amig a többi termelési és foglalkozási ágak, ha nehézségekkel is, de mégis hitel­hez juthattak, addig a kisiparosság sehogysem juthatott hitelhez. Az ingó jelzálog. A kisiparosság érdekében készült, g hamarossan letárgyalandó ingójel- álogról szóló törvényjavaslat, amely­SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zínner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. F. Szabó Géza nek életbeléptetésével a kisiparos felszerelésének és berendezésének értékében épen olyan hitelalapot talál, mint amilyen a mezőgazdasággal fog­lalkozóknál a föld. Az iparos a maga berendezését, raktárát, anyagi érté­két leltároztatja és azt a telekkönyvi hivatalnál elhelyezve alapot nyújt a hitel biztosítására. Ez az intézkedés biztositéka lesz annak, hogy a kis­iparosság ne juthasson többé olyan nehéz helyzetbe, mint a múltban volt. (Helyeslés). A frankügy a jog­rendet is veszélyeztette. Kétségtelen, hogy ma egész mások az állapotok, mint a kommunizmus bukása után voltak, amikor önkényes cselekmé­nyeket követtek el. Ha kormány a frankügy kezdetén lemondott volna, kiújultak volna ezek az önhatalmú cselekmények és a pusztulás felé so­dorták volna az országot. Mikor te­hát a kormány annak idején a nép­szerűtlenség ellenére is megmaradt helyén, egyben a jogrendet is biz­tosította. Ma már elmondhatjuk, hogy az anyagi előrehaladásnak olyan fázi­sába kerültünk, amikor a terhek könnyítéséről lehet szó. Ez lassan, fokozatosan, a nemzet egészségének visszaszerzéséhez mérten be is kö­vetkezik. (Helyeslés). A gazdatársadalom megsegítése. Csonkaországunk még jellegzete­sebben agrárállam, mint a régi Nagy­in agyarország volt. Épen ezért, ak­kor, amikor a beruházások tekinte­tében elsősorban a gazdatársadalomra tekintett á kormány, az egész ország érdekeit is előmozdította, mert hi­szen a földgazdasági ág támogatá­sával a vásár ló képességet, az igé­nyek emelkedését s ezzel valamennyi foglalkozási ág támogatását is elő­mozdította. (Helyeslés). A kormány semmiféle különbséget nem tesz tár­sadalmi osztályok, vagy felekezetek szerint, hanem mindenkit egyformán értékel, aki a nemzet érdekében dol­gozik. Beszéde további során a minisz­ter megértésre és összetartásra hivta fel a választók figyelmét, mint azokra a kellékekre, amelyek egyedül lehet­nek alapjai az ország talpraáliitá­Bának. I A miniszter lelkesen fogadott bé­I szódé titán nemzetgyűlési képviselő mutatott rá az összetartás és harmónikus munka jelentőségére, kifejtette a kormány céljait s Bethlen István gróf politi­kájának támogatására hivta fel a választókat Bethlen István gróf neve — mondotta — nemcsak programm, hanem erény is. (Taps és helyeslés),. Vannak, akik ezeket az erényeket letagadják. De a nemzetnek nem szabad felülni hamis próféták igéi­nek ■—■ akár felekezeti, akár politi­kai szempontból igyekeznek azok éket verni a nemzetbe —, hanem követnie kell a kormányt azon az utón, amelyet a nemzet reorganizá­lása céljából kitűzött. (Helyeslés). A beszámológyülést a Himnusz eléneklésével fejezték be s Keck László kormányfőtanácsos záróbe­széde után Bethlen István gróf mi­niszterelnököt táviratilag üdvözölték. A lakoma. A beszámolót követő diszebéden az eUő felköszöntőt Beich Oszkár főszolgabíró mondotta a kormány­zóra, magasszárnyalásu beszédben emlékezve még a kormányzó érde­meiről. Utána P. Kovács Raymund, a simontornyai ferencrendi-zárda fő­nöke, méltatta Pesthy Pál dr. igazság­ügyminiszter érdemeit^ m rámutatva azokra a jellemvonásokra, amelyek választói törhetetlen ragaszkodását biztosítják számára, egyben pedig vezetőszerepre predesztinálják. Máté nyugalmazott iskolaigazgató a mi­niszter kíséretében megjelent képvi­selőket köszöntötte fel, Nagy Lajos református lelkész a főszolgabirórá ürítette poharát. Pesthy igazságiígyminiszter válaszfalt Ö8zöntőjóben azokról a szá­lakról emlékezett meg, amelyek ke­rületéhez ffizik és amelyek elszakit- hatatlanok, majd a minden társadalmi réteget összefogó szeretetre mutatott rá, mert meggyőződése, hogy semmi­féle eszközzel nem lehet annyit elérni, mint a szeretettel. Az az óhaja, hogy Simontornya község, amelyben a leg­nagyobb felekezeti és polgári meg­értés uralkodik, adjon példát kerülete többi községének, kerülete pedig az egész országnak, mert csak a meg­értés és harmónikus együttműködés lehet alapja a nemzet talpraállásának. Hosszantartó ünnepléssel fogadott beszéde után i R dem Valóban művészi és modem I fényképeket ■ HÖGER ! I főhercegi udvari fényképész készít Szekszárd Széchenyi-utca 28. szám. (Molnár bőrkereskedő házában) I .^rárfl^j Platthy György nemzetgyűlési képviselő mondott lel­kes pohárköszöntőt, rámutatva azokra a súlyos áldozatokra, amelyeket a nemzet a szanálás érdekében hozott, A mai nemzedék kötelessége az volt, hogy az a összeomlás után előkészítse a nagy reorganizáció munkáját s a következő nemzedéknek folytatnia kell azt. Az egész nemzetnek egye­sülnie kell a nemzeti egység zászlója alatt. Ez a nemzeti egység az egyet­len kivezető ut mai helyzetünkben, s erre ürítette poharát. A látogatások. A lakoma során még számos fel- köszöntő hangzott el, majd a minisz­ter megtekintette a simontornyai ipa­ros olvasóegyesületet és a polgári kör helyiségeit, ahol mindenütt hossza­sabban tartózkodott, közvetlenül el­beszélgetvén az egyesületek tagjai­val, s ahol melegen ünnepelték őt. Á miniszter és kísérete az esti órákban tért vissza a fővárosba. Szekszárd és a mohácsi veszedelem. ^ Irta: Dr. Bevilaqua Béla. Szekszárd városa méltóan fogja ki­venni részét a mohácsi veszedelem négyszázadik évfordulójának meg­ünnepléséből : a szombaton és vasár­nap lefolyó ünnepségek keretében. A ősi vármegyeház falába díszített em­léktáblát leplezi le a magyar királyi Hadtörténelmi Muzeum kezdeménye­zésére. Ez az emléktábla részlete az Aggházy Kamii, a Hadimuzeum h. igazgatója — kit a Kämmerer s a Döry családok révén rokoni kapcsok fűznek a megyéhez — által kezde­ményezett ama emléktábla sorozat­nak, mely a tragikus véget ért fiatal király és seregének útja mentén Érd, Ercsi, Dunapentele, Danaföldvár, Paks, Tolna, Szekszárd és Báta köz­ségekben fogja hirdetni az örök ke­gyeletet, amivel az utókor adózik szülőföldje történetének és ősei em­lékének. *«*A királyi serég 1526 julius 20-án, pénteken indult el Budáról. Vonulá­sának útja Érd, Ercsi, Dunapentele, Dunafőldvár, Paks, Tolna, Szekszárd és Báta voltak. — Tolna vármegyén julius 28 és augusztus 20 között vo­nult át a királyi sereg. Ebből a 32 napból julius 28 tói aügusztus 4-ig tartózkodott a király Dunafőldvározí, augusztus 4—6 ig Pakson, augusztus Legnagyobb választékban, meglepő ölesé árakban, legdivatosabb kabátok és női ruhák Pirnltzer József és Fiai áruházában, Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents