Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-10-23 / 42. szám

1926 október 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Értesítés« I öszi és téli angol szöveteim meg­érkeztek, melyekből mérsékelt áron készítek ■ OltOng. felOHS s téllkabtttokot | ■ Kérem t. rendelőim további szí- ■■ vés pártfogását. Sápszky Andor férfiszabó. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom 6—14-ig Tolnán, augusztus 14—16 ig Szekszárdon, honnan 16 án vonnlt Báta felé, melyet kétszeri megszállás után, 20-án értek el. A sereg az aránylag rövid utat tehát 32 nap alatt tette meg. Természetesen az utat sokkal rövidebb idő alatt is meglehetett volna tenni, ámde a ki­rály lassan menetelt, hosszú táboro­zásokat tartott, hogy a gyülekező csapatokat bevárhassa. Ercsitől előre küldte Tolnára a nádort, a reumás bántalmai miatt sántító Báthory Andrást, hogy az gyülekeztesse az érkezőket. — A táborba körülbelül 12.000 harcos gyűlt össze. A Tolnán töltött napok meddő és pártoskodó vitákkal teltek el. Szekszárdra ke­serű hangulattal indult el a király, ki Tolnán odavágta a vitatkozók szemébe: „Azt hiszitek, hógy szár­nyaitok .vannak srepülni tudtok? Látom, hogy itt mindenki csak kibúvót keres, én tehát elmegyek Mohácsra, nehogy valaki azzal vá­doljon, hogy én keresek kibúvót /“ A nemzeti tragédia lejátszódott és szeptember 5 én, szerdán már a győztes II. Szuiejmán szultán vonult át Szekszárdon Buda- felé... A magyar 8 török seregek útja á másfélezer- éves római légióut volt, mely Rómá­ból Eszéken s Mohácson Aquincumig (a mai Óbuda) s innen Bécaig veze­tett. Ennek történelmi szakasza a mai Bezerédj-utca a Városházától a Ferenc-kórházig. Az emléktábla is történelmi helyet örökít meg: az ősi szekszárdi apátság várszerü épületé­nek romjaiból 1839-bfen épitett vár- megyeházát, melyet Fóliák hires pesti építész tervezett. Szék szárd gazdagabb lesz tehát egy történelmi emlékkel. A múltat őrzi e tábla, azét a városét, melyben Bezerédj István élt, a magyar felocsudás humánus, kitűnő harcosa a szabadságharc előtti évek­ben ; Béri Balogh Ádám, Rákóczi generálisa, kit a Várdomb felé vezető országút melletti százados szilfára akasztatott Heister labanc generális. Itt volt vendége Liszt Ferenc a ki­halt br.Augusz-családnak. Ide tér­tek meg Csapó Vilmos mezőhencsei birtokos és Fördős István megyei alispán a szabadságharc első győ­zelme, az 1848 október 7-én vívott 0zorai ütközet után. Bezerédj Pál IGETI Állító EKSZÁRD Iroda s Mozival szemben. JóhirnevOf közismert. Telefoni 36. évi karbantartását és szak­szerű javítását vállalom B Sommer mechanikus | Szekszárd. Mindenféle írógépekhez kellékek I és alkatrészek beszerezhetők. nevéhez fűződik a selyemtenyésztés országos reformja. Itt élt és alkotott - Qaray János, a költő, itt él és alkot' unokaöccse, Garay Ákos, a tolnai magányába visszavonult kitűnő mű­vész : a magyar baka, a magyar huszár s a magyar ló rajzolója. Ide fűződik az ősi Bonyhádi Perczel, Szluha, Dory stb. családok története. Itt irta gyermekségünk kedves verses­könyvét, a „Flóri könyvet“ Bezerédj Amália. Wosinszky Mór, a kitűnő régész pap itt alkotott csendben, alapját vetve meg a kiváló Múzeum­nak. Tolnamegye szülötte a lengyeli tudós gróf, Apponyi Sándor, ki világhírű könyvgyűjteményét és birto­kát a Nemzeti Múzeumra hagyta. Itt kezdte meg bírói pályáját Pesthy Pál igazságügyminiszter. A régi (Vájftljartí'tca már csak em­lékét őrzi az ősi szekszárdi várnak, melynek emlékét egy napra fel fogja idézni a vasárnapi kegyeletes ünnep. Jeftyzffftyfllés. Tolnavármegye Jegyző Egyesülete folyó hó 20-án tartotta igen népes rendes közgyűlését Szekszárdon a vármegyeház nagytermében. A köz­gyűlés megnyitása előtt Szatmáry Jó­zsef nyug. állományú ezredes a nem­zeti munkavédelem vezetője fejtette ki a nemzeti munkavédelem nagy fontosságát és ajánlotta ezen nagy­jelentőségű ügynek támogatását az összegyűlt jegyzők figyelmébe. Ezután Purth Adolf egyesületi el­nök megnyitotta az ülést, amelyen, mint vendégek, megjelentek dr. Éri Márton alispán,- Szévald Oszkár vm. főjegyző, Szongott Edvin főszolga­bíró, Dobos Gábor az Orsz. Jegyzői Árvaház elnöke, Vargha Károly az Orsz. Jegyzői Egyesület pénztárosa és Schneider János lapunk szerkesz- tője. Jankó Ágoston főispánt Choi­noky Lajos és Várkonyi Imre tagok­ból álló küldöttség hívta meg. Purth Adolf elnöki megnyitójában meleg szeretettel üdvözölte a meg­jelent vendégeket, akik az ülésen való részvételükkel kifejezést adtak annak a nagyrabecsülésnek, amellyel a jegyzők nehéz és igen fontos mun­kája iránt viseltetnek. Az üdvözöl­tek nevében Jankó Ágoston főispán és dr. Eri Márton alispán válaszol­tak, sikert kívánván az összegyűltek tanácskozásához és kifejezésre jut­tatták azt a nagyrabecsülést és igaz szereteten alapuló érdeklődést, amely- lyel a jegyzők minden jogos érde­keit kisérik. Ezután Purth Adolf elnök olvasta fel az elnöki jelentést, amelyben hosszan foglalkozott a statusrende­lettel, az okirat kényszer ügyével, jelezte, hogy a statusrendezés foly­tán legközolebb 10 jegyző vonul nyugdíjba és kegyeletesen emléke­zett Keszler Károly, PeBthy József, Bernáth Ferenc, Himmel Vilmos és Vargha Lajos egyesületi tagok el­halálozásáról. Az elnöki jelentéshez elsőbben dr. Éri Márton alispán szólt hozzá és kifejtette, hogy a statusrendeletnek azon intézkedését nem tartja helyte­lennek, hogy a jegyzők közvetlenül az alispánnak vannak alárendelve. A jegyzők tekintélyének emelését szük­ségesnek tartja és hiszi, hogy a köz­igazgatási reform, amely már nem kéBhetik soká, ezt kellőleg kifeje­zésre íb fogja juttatni. A statusren- deletnek igaz vannak hiányai és hé­zagai, de annak pótlásai remélhetők. A jegyző ma sem eszköz, hanem tényező, ha arra egyéni kvalitásai alkalmassá teszi, amelyet a közigaz­gatás összeB vezetői méltányolnak és elismernek. O azt az Ígéretet teheti, hogy mig a statusrendelet hiányai pótoltatnak, addig is marad, ami ed­dig volt, a jegyzőknek igazságos és megértő vezetőjük. Németh Árpád azt fejti ki, hogy az elnöki jelentés tulajdonkép nem azt kifogásolta, hogy a jegyzők az alispán alá vannak rendelve, de ez a statusrendelet három gazdát is je­löl ki a jegyzőkkel szemben, a kép­viselőtestületet, az alispánt és a bel­ügyminisztert. Ez utóbbinak, aki nem ismerheti közvetlenül a jegyzői kart, a rendeletben biztosított jogát tartja veszedelmesnek és sérelmes­nek a jegyzői karra, mert ehelyütt érvényesülhetnek idegen intenciók és befolyások a kötelességét pontosan teljesítő jegyzőkkel szemben. A jegy­zőnek felebbvalója csak az alispán legyen, aki közvetlenül ismeri a köz­ségeket és azoknak vezetőit is. Az alispánok igazságos intézkedésében biznak a rendelet hézagai dacára. Az elnöki jelentésért Purth Adolfnak jegyzőkönyvi köszönetét indítványoz szavazni. Vargha Károly az Orsz. Jegyző Egyesület pénztárosa köszönetét mond az üdvözlésért és az után a status­rendelet történetét ismerteti és az Országos Jegyző Egyesületnek ez ügyben kifejtett munkásságáról szól. Kifejti a status előnyeit is. Felhivja a jegyzői kart, hogy a november 6-án tartandó országos kongresszu­son terjesszék elő a statusrendelettel szembeni kifogásaikat és sérelmeiket, hadd láBBa a belügyminisztérium is, hogy nemcsak az Országos Jegyző Egyesület vezetősége, de az egész ország jegyzői kara elégedetlen a statusrendelettel. Dobos Gábor országos jegyző árvaházi elnök köszönte meg az el­nöknek az árvaház vezetőjének apost- rofálását. A jegyző árvaházak álla­potáról beszélt. Szerinte ezen intéz­mények csak büszkeségei lehetnek a magyar jegyzői karnak, mert ezek tanúbizonyságai annak, hogy a jegy­zők testületi élete nem üres frázis, hanem igenis annak keretén belül al­kotó munka folyik. Eltérve beszédének tulajdonképeni tárgyától a jegyzői sta- tusrendeletre vonatkozólag megjegyez­te, hogy azzal a magyar jegyzői kart deklasszifikálták. Az elnöki jelen­tésre vonatkozó választmányi javas­latot Takács Gyula, egyesületi fő­ti iniinnnniinii ■■■■■■■■■■■■■»■■■a ■■naBHiiiiiiniuiiiun ■■■■■■■■■■■■■■■■u■■H■■■■ ■■■■■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ m ■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■ iiu SS SS Bründl 3ános és Szabó 3ános vizműépitkezési vállalata Szekszárd, Vasúti fasor 6. szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a leg» jutányosabb áron, egy évi jótállás mellett ház! uizoezeíéki W csatornázás! berendezéseket ■■ SS SS Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. száhi alatt. Hosszabb lejáratú kedvező fizetési feltételek. 312 ■■ m ■■ ■■ SS ES9H üHHIíhéííí ■■■■■■■■■■■■■■■■ sns mm ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■§■■■

Next

/
Thumbnails
Contents