Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-10-09 / 40. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 október 9. r ■ ■ ■ v. VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; « nagy raktár és javítóműhely SONHER S mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér V Telefon szám 51 J széktartó és Kodcz főhadnagy. Fél 10 órakor a hivatalos személyek és előkelőségek a leventék, valamint a polgári iskolai fink és leányok hoBszu sorfalai közt a gyönyörű fekvést! ősi kegyúri templomba vonultak, mialatt Mestyán Rezső gyönki kitűnő zene* kara a Pesthy Pál-indulót fújta. A hosszú vonalon végig példás rendben és csendben állt a nép. A gyönyörű virágokkal dúsan díszített templomban Léh József plébános mondotta a szentmisét és gyönyörű jelenet volt, amikor a mise végén mindenekelőtt az államfő megbízottjának és gróf Apponyi Géza kegyurnak nyújtotta megérintés végett a szenteltvíz hintőt. Mise alatt a kóruson a polgári iskolai dalárda énekelt, de különösen szép volt egy halk, kettős női szólam, melyet Konca Juliska tanítónő és Hornincsek Irma tanárnő adott elő finom érzékkel és igen dallamosan. Fél 11 órakor diszközgyülés volt a főtéren a megkoszorúzott hősi emlékszobor előtt, amelyre a kormányzót képviselő testőrparancsnokot Gre linger József főjegyző, Hermann Jakab bíró és Wildanger Antal elöljáró, mint küldöttség hívta meg. A fényes kísérettel megjelenő vitéz Hegyessy alezredest dr. Bauengärtner József képviselőtestületi tag üdvözölte, majd a vitézek apró gyerme kei szép bokrétákat adtak át az államfő reprezentánsának, Jankó Ágoston főispánnak, gróf Apponyi Gézának és dr. Éri Márton alispánnak. Az orsBágos tözskapitány magas szárnyalásu beszéde után Stockinger János földbirtokos, mint szomszéd üdvözölte a hőgyészi vitézeket, végül pedig Jankó Ágoston főispán intézett igen meleghangú beszédet a hőgyéssi közönséghez. A közgyűlés berekesztése után vitéz Hegyessy- Igmándy Géza törzskapitány indítványára az egész közönség elmondotta a magyar H'szekegyet, azután pedig a társaság 25 kocsin kivonult a Szúnyog csárdához, ahol a vitézi telkek feküsznek. Itt a nyílt mezőn diadalkapu alatt Dőrypatlan község nevében Forray Aladár főjegyző üdvözölte az államfő megbízottját, valamint a vitézi szék és a vármegye képviselőit. A törzskapitány beszédet intézett a vitézekhez, kiknek nevében vitéz Tóth Márton járási hadnagy gyújtó szavakkal | válaszolt. Végül Léh József plébános • beszentelte a vitézek földjeit. Fél 2 órakor 100 teritékü lakoma j SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése, — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, ót- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. I ■ I n^^i Valóban művészi és modem fényképeket HÖGER főhercegi udvari fényképész készít Szekszárd Széchenyi-utca 28. szám. (Szeghy gyógyszertár mellett.) I volt vitéz Ladány József vendéglőjében, előzőleg azonban a vitézi rend és a vármegye képviselői meglátó gatták a grófi családot. Ebód közben az első feiköszöntőt a főispán mondotta a kormányzóra és utána még számos tartalmas és szellemes pohár- köszöntő hangzott el. 4 órakor a főispán asztalt bontott, mert az előkelőségek teára voltak híva a kastélyba. fl magyar iparosifjuság a cserkészmozgalomban. Már a magyar társadalom is észrevette azt, hogy a magyar cserkészmozgalom másfél évtizedes munkája gyönyörű eredményekkel járt. — A cserkészeknek közel harmincezernyi száma, a képzettség foka és a kifogástalan CBeskészszellem egyaránt a vezetőhelyre emelik a magyar cser- j készetet a világ cserkészmozgaimá- ban. Erről könnyen meggyőződhetett az idén a magyar közönség azon része, amely az idei Nemzeti Nagytábort fölkereste, vagy az arról hozott lapjelentéseket figyelemmel kisérte, különösen pedig az, aki a magyar cserkészeket a külföldiekkel összehasonlította. De nemcsak mi, a külföld szakemberei is megállapítják ezt. Gyöáyörüsóggel olvastuk legutóbb is azt, hogy a nemzetközi cserkészkonferencián Kanderstegben (Svájc) a magyarországi kiküldöttek az érdeklődés központjába kerültek és a világ főcserkésze Baden Powel megkülönböztetett figyelemben részesítette a magyarokat. Mindezek a dolgok meggyőzhetnek bennünket arról, hogy a magyar cserkészet ma már olyan tényező, amellyel nemcsak nevelésügyi szempontból kell foglalkozni, de szociális és társadalmi, sőt külpolitikai szempontból is. Ez utóbbi szempontot azért említem meg, mert nekünk magyaroknak még a legszerényebb alkalmat is meg kell ragadnunk, hogy a világ figyelmét magunk felé irányítsuk. Jelen soraimmal ennek a nagyszerű cserkészmozgalomnak, amelyet már az országnak iegelrejtettebb zugában is ismernek nálunk, egy részletkérdésével, egy különös jelenségével szeretnék foglalkozni, amely legnagyobb mértékben megérdemli, hogy a társadalom széles rétegei is kellő figyelemben részesítsék. A Nemzeti Nagytábor egy nagyon kedves tapasztalást igazolt és erősített meg. És ez az, hogy a tanonc cserkészek ebben a nagyszerű cserkész munkában kiválóan megállják a helyüket. Eonek igazolására elég lesz csnpán néhány tanonc-cserkészcsapat- nak teljesítményére utalnom. Hivatkozom a példa kedvéért a Ganz- gyáriakra, vagy ott vannak a szombathelyi MÁV. gépgyáriak, hogy egyebet ne is említsek, hivatkozom a híres Ezermesterekre; de itt a közelben Pécsett és Baján is gyönyörűen virágzik a tanonc-cserkészet. Megállapítható, hogy a tanoncifjuság körében nap-nap után mind nagyobb számban alakulnak cserkészcsapatok. Ennek társadalmi és szociális szempontból is fontos jelentősége van, de joggal érdekelhet bárkit is mindenek előtt az a kérdés, hogy mi a magyarázata az iparosiQuság ezen mozgalmának ? Az egyik igen kézen fekvő magyarázat az, hogy ma már az iparos tanoncok legnagyobb része a középiskola padjaiból kerül a műhelyekbe, vagy a gyárba. Az ilyen ifjak legtöbb esetben már cserkészek voltak és igy, mint tanoncok is szükségét érzik annak, hogy továbbra is azok maradjanak, vagy pedig éppen magasabb intelli genciájuk sarkalja őket arra, hogy cserkészcsapatot alakítsanak, vagy abba belépjenek. Mert a magyar iparosifjuság is kikiváukozik abból a fülledt légkörből, amely az utcát manapság megüli és azért tiszta levegő után kutat. így történik, hogy meghallja és megérti a cserkészet hivó szavát, amely jellemet akar benne nevelni, kellő ügyességet kifejleszteni és a fejlődésben levő embert a modern életkörülmények közt is egészséges, erős, edzett testűvé akarja tenni. A középiskolát látott tanoncifjuság érzi azt, hogy még tanulnia kell, érzi, hogy fejlődése megszakad, ha valami uj utat nem talál. Észreveszi, hogy ezt a fejlődést, tökéletesedést a cserkészetben munkálhatja. Innen vau az, hogy egyre-másra alakulnak napjainkban a tanonc cserkészcsapatok és nekünk alkalmunk van azoknak nagyszerű cserkészszellemében gyönyörködni. Már most vizsgáljuk azt, hogy mi ennek a jelentősége szociális és társadalmi tekintetben? Hogy ne is részletezzem azt, amit már ngyis érintettem, röviden elég lesz rámutatni arra, hogy a cserkészet tovább képzi az iparos ifjúságot, nem a kényszerűség hatalmával, hanem az önnevelés gyönyörűségével, a cserkészet tehát növeli az iparosifjuság intelligenciáját, a többnyire hiányosan nevelt ifjúságot csiszolja, jellemét pallérozza, mert hiszen a cserkészet elsősorban jellemképző iskola, egyszóval a cserkészet a magyar iparos osztály színvonalát emeli, következőleg ezt az osztályt értékesebbé teszi, ennek az osztálynak nagyobb megbecsülést, jobb boldogulást kíván szerezni. Mert talán nem kell azt intelligens, müveit iparosaink előtt bizonyítanom, hogy a tanultság, úgy az általános műveltség, mint szakismeretek tekintetében is, nagyon ráfér a mai magyar iparosságra, másrészt a jellemesség, szolidság, igazán drága kincs úgy az iparosságra, mint a közösségre és az .államra nézve. Ezen szociális szemponton kívül rendkívül nagy horderejű a tanonc- cserkészet társadalmi és hazafias szempontból is. Ismeretes valamennyiünk előtt az, hogy a magyar iparos osztály, különösen pedig a gyári munkás és az úgynevezett intelligencia között mindenkor nagy volt az ellentét. Ennek az oka abban van, hogy a két osztály nem érintkezik eléggé egymással, aminek magyarázata a munkás- osztály csekély műveltségében keresendő. Ez a két osztály éppen a műveltségi különbségek következtében távol áll egymástól és igy eddig nem volt módjában összemelegedni. Egyik sem ismeri a másik baját, mindegyik közömbösen halad el a másik szenvedése melleti. A munkás- és iparososztály azt hiszi, hogy az intelligenciának túlontúl jól megy a sora, csak neki kell küzköduie, pedig elég volna egy-két közeli pillantást vetnie a másik tűzhelyére és igen könnyen meggyőződhetnék, hogy nem hús fő annak a fazekában sem. Az intelligencia az ő szenvedéseit bele tudta állítani egy nagy eszmének a szolgálatába, egy magasabb szempontnak tudta azt alárendelni, amely magasabb szempont annyi lelkierővel ajándékozta meg, hogy nem kell világforradalmi álláspontra helyezkednie. Hogy a helyzet javuljon, hogy a két osztály egymást jobban megtudja I érteni, közelebb kell őket egymáshoz Toinavármegyében legnagyobb és legdűsabb választék, legjobb minőség, utolérhetetlen olcsó árak Kész női ruhák Női télikabátok szőrmegallér- és kézelővel végig bélelve K 900.000-tól PIRNITZER JÓZSEF ÉS FIAI ÁRUHÁZÁBAN Alapítva 1840 SZEKSZÁRDON £ Telefon 70. sz. Selyemből és szövetből Legdivatosabb fagonok K 240.000-től
