Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-10-09 / 40. szám

VIII. évfolyam. Egyes szám ára 2500 korona. Szekszárdi 1926 október 9. 40. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Yelefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dij félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Htrdattsek árai: A ItgUMbb hirdetés dija 10000 korona. A hIrtatta au M minimálár nála* hasábon minimálár toronként 1000 korona. KöaoBlétl résiTénytánssátf stb. blrdalásak lSOOkor. — Állást karatéknak 50 ssáta. Iák angadmény. A hírrovatban alhnlyazett raktámhlr, al)agyiét! bír, ««•- Mdl bír, vslsinint t lyOttár soronként 8000 koronába karfll. Egyenes beszéd. A kabinet tagjai közül a mai vi­lágban a leghálátlanabb, de egyszers­mind egyik legfelelősségteljesebb tár- eának viselője Búd János pénzügy- miniszter, kiállott választói elé és — számot adott képviseiői, törvényhozói, kincstartói működéséről. Ha az em­berek ma panaszkodnak, vélt sérel­meik közül legelsőnek az adó miatti elógületlenBégüket hangoztatják. A leg­többször tárgyilagosság és meggon­dolás nélkül az állami pénzügyek vitelét teszik felelőssé a mindennapi megélhetés gondjaiért. Régi dolog, hogy a zseb és a ki­adott pénz kinoB kérdései az egyéni háztartásnak. Amannak üressége, en­nek sokasága rémitgetik az embere­ket, közgazdasági nyelven adóalanyo­kat, akik természetszerűleg vagyo­nosak, könnyen gyarapodék akarnak lenni, s bizony nem egyszer takaré­kosság, megfeszített munka nélkül. Bátorság kell abhoz, hogy valaki, akinek vállaira rakja az állam a maga legsúlyosabb kérdéseinek feladatát, a akinek képességeibe veti a kormány­zat és a társadalom a maga bizalmát a gazdasági élet rendbehozatala iránt, a becsületes munka nyugodt öntuda­tával ki merjen állani ás élesen a szemébe tudjon nézni választóinak és bírálóinak. Búd János pedig könnyű szívvel vállalkozott erre és Romhány ban olyan őszinte, olyan obos és megnyugtató beszámoló beszédet mondott, hogy még bőséges számú ellenfelei sem találnak kijelentéseiben kivetni valót. Mert Búd János nem hangulatra épit, hanem a lelkiismeret parancsának rendelve alá a maga egyéniségét és Bzoritva alá a nemzeti közvéleményt, olyat produkált, olyat vitt végbe az államháztartással, amilyenre irigyked­hetnek hatalmas és győztes nemzetek is, amelyek ma szintén a pénz érték- állandóságának szörnyű megoldásával birkóznak. Magyarország a pénzügyi kormány­zat szaktudásával és kérlelhetetlen felsőbbrendü kötelességérzetével az Európában mindenütt nyugtalanító le szegényedés közepette megteremtette a maga állami biztonságának és pénz- ügyi újjáépítésének szilárd alapját. De ahová elértünk, ott még meg nem állhatunk. Az állami takarékosság szellemének át kell folynia á napi élet vérkeringésébe. Alkotó elemmé kell lennie ennek a nagy parancsnak a magánéletben is, nem szólva köz életünkről, az autonom törvényható­ságok gazdasági berendezkedéséről, ahol az állami példa követése némi­leg még várat magára. Igaza vau a pénzügyminiszternek, hogy a sok tennivalót csak sorjában lehet elvé­geznünk, de egyszerre, ugrásszerűen mohó és meggondolatlansággal nem lehet költekeznünk olyan célkitűzé­sekre, amelyek közbasznuak ugyan, de annyira nem sürgősek, mint ma­gángazdaságunk újjászervezése. A magángazdaság, ez most a dé­delgetett gyermek, amelyre koncent­rálnunk kell tartalékainkat. De itt az érdekelteknek saját erejükből kell hozzálátni a fejlesztéshez, aminek a beruházások megadták első lendüle­tét. ígéri a kincstartó, bogy a hitel­kérdések további kidolgozásában gondja lesz olyan hosszú és rövid lejáratú agrárkölcsönökre, amelynek törlesztési és kamatterhei nem fogják veszélyeztetni a gazdasági élet biz­tonságát. A közterhek csökkentése fokozatosan fog megtörténni. Itt is s minden egyéb irányban haladni fogunk a megkezdett jó utón, CBak legyen kitartás épugy a társadalom minden egyes tagjában, amint volt kitartás benne és minisztertársaiban, amikor az ország pénzügyeinek rend­behozatalához hozzáfogtak. József királyi herceg a tűzoltók szekszárdi zászlószentelésén. E hó 23 án és 24-én impozáns ün­nepélyek színhelye lesz a vármegye székvárosa. A szerencsétlen végű II. Lajos király emléktábláját ekkor illesztik a megyeháza falába és a Vármegyei Tűzoltó Szövetség ván­dordiját, a vármegye szineit viselő zászlót is ezzel egyidejűleg fogják felszentelni József királyi herceg je­lenlétében. Az ünnepély méreteinél, nagy gonddal összeállított művészi pro grammjánál és nemcsak a vármegye, de a szomszédos törvényhatóságok érdeklődésénél és részvételénél fogva is olyan esemény lesz, amelyhez ha­sonló Szék szárd falai között még so­hasem zajlott le. A zászlószentelés, melyen a zászlóanyai tisztséget dr. Pesthy Pálné önagyméltósága tölt' be, az egész ország tűzoltóságát meg mozgatta és a vármegyei tüzoltótes tületeken kívül távoli vidékek tűz oltéságának képviselőihez is leBz sze rencaónk. Nagyban emeli az Ünnepély érde­kességét, hogy a világversenyen első dijat nyert Budai Dalárda résztvesz úgy a 23-án a „Szekszárd Szálló“ nagytermében rendezendő hangver­senyen, mint a másnapi zászlószen- telécen. Bakó László, a Nemzeti Szin- ház örökös tagja pedig úgy az em­léktábla leleplezésén, mint a hang­versenyen szavalni fog. József kir. herceg 23-án délután érkezik Hőgyészre, ahonnan a vár­megye autója hozza Szék szárára. A fenséges ur a vármegyeházára száll és Jankó Ágoston főispán vendége lesz. Vacsora után résztvesz a hang­versenyen, másnap a zászlószentelé­sen, II. Lajos király emléktáblájá­nak leleplezésén és megtekinti a tűz- oltóverseny lefolyását. Vend! István szekszárdi polgár- mester, mint a Tolnavármegyei Tűz- oltótestületek Szövetségének alelnöke az ünnepségek sorrendjét * képen állapította meg: A hangverseny. A Szekszárd Szálló nagytermében október hó 23 án este 9 órakor hang­verseny lesz, melynek műsora a kö­vetkező : 1. Hiszek egy Istenben ... Énekli: a Budai Dalárda. 2. Üdvözlő beszéd. Tartja: Vendl István polgár- mester. 3. Lavotta—Hopp8: Remény­hez. Énekli: a Budai Dalárda. 4. „Miatyánk'' Irta: Kiss Menyhért. Szavalja: Blázsik Ilonka. 5. Hubay Jenő; Két kuruc dal. Énekli: a Budai Dalárda. 6. „Mohács" Irta: Kisfaludy Károly. Elmondja: Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja. 7. Demény Dezső: Magyar Scherzo. Énekli: a Budai Dalárda. 8. Szekszárd város helytörténete és kegyelete. Előadás. Tartja: dr. Bevi- lsqua Béla, a m. kir. Hadtörténelmi Muzeum adjunktusa. 9. Szegheő Sán­dor: Magyar népénekek. Énekli: a Budai Dalárda. 10. Zene. a) Willy Bnrmester: Serenade, h) F. Poliakin: „A kanári", c) Hubay: „Helyre Kati" IV. Caárdajelenet. Hegedűn játssza: dr. Áldor György. Zongorán kiséri: Polgár Margit*a. 11. Strauss János: A kéklő Dunán. Énekli: a Budai Dalárda. 12. Élőkép. 13. Demény Dezső: Kreol Szerenád. Énekli: a Budai Dalárda. 14. Himnusz. Énekli: a Budai Dalárda. Belépőjegy a hangversenyre sze mélyenkint 50 000 korona. Család jegy (4 személyig) 150.000 korona Mivel a Szekszárd Szálló nagytermé nek a befogadó képessége korláto zott, a város csak meghatározott számú belépő jegyet fog kiadni a hangversenyre. Ajánlatos tehát, hogy az érdeklődők idejekorán biztosítsák helyeiket. A rendezőség pontos meg­jelenést kér, mert az egyes számok alatt a terembe lépni nem lehet. Je gyek folyó évi október hó 23-án dél 12 óráig dr. Cs. Papp Jenő közigaz gatási tanácsnoknál (Városháza, eme let 4. az.) előre válthatók. Jegymeg váltási dijak szintén ezen címre kttl dendők. A zászlószentelés. A Tolnamegyei Tüzoltótestület Szövetsége első vándordíjának a vár- megye színeit viselő zászlónak szen­telése és II. Lajos királyunk mo­hácsi útját jelző emléktáblának a le­leplezése másnap, október hó 24-én lesz Tolnavármegye székháza előtt a következő sorrendben : 1. Reggel 9 órakor tábori mise. Mise alatt a Budai Dalárda Énekel és a várme­gyei tűzoltó zenekarok játszanak. 2. Mise végeztével Himnusz. Énekli: a Budai Dalárda. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. őrffy Imre nemzetgyű­lési képviselő. 4. önagyméltósága dr. Pesthy Pálné úrnő, zászlóanya a zászlót felékesiti. 5. A zászlószegek heverése. 6. A mohácsi emléktábla. Beszéd. Tartja : Agghizy Kamill a m. kir. Hadtörténelmi Muzeum h. igazgatója. 7. Kuruc dalok. Énekli; a Budai Dalárda. 8. Emléktáblát le­leplezi József főherceg ó kir. Fen­sége. Hiszek egy Istenben ... 9. Dr. Éri Márton Tolnavármegyi alis­pánja átveszi az emléktáblát. 10. Ünnepi beszéd: Tartja: Pékár Gyula önagyméltósága a Turáni Társa­ság elnöke. 11. Ünnepi Óda. „Szek- szárd—Mohács". Irta : BodrAr Ist­ván, szavalja: Bakó László a Nem­zeti Színház örökös tagja. 12. A ko­szorúk letétele. 13. Hazádnak ren­dületlenül . . . Énekli: az ünneplő közönség. Az ünnepély után déli 12 órakor a Szekszárd-Szálló nagytermében diszebéd lesz, amelyre dr. Cs. Papp Jenő városi közigazgatási tanácsnok­nál (Városháza emelet 4. sz.) folyó évi október 20 ig lehet jelentkezni. Ezt követi a Tolnavármegyei Tüz- oltótestületek versenye délután 2 órai kezdettel a következő Prog­ramm szerint: 1. Az összes tüzoltó- testületek zeneszó mellett d u. fél 2 érakor a vásártéri sportpályára kivonulnak. A verseny lefolyása du. 2 órai kezdettel a kibocsijtott programm szerint. 3. A vándordíjak átadása és érmek kiosztása. 4. Disz- menetben elvonulás. A vitézség latalma. Talán a vármegye egyik községé­ben sem szeretnek és tudnak is any- nyira ünnepelni, mint Hőgyészen. Igaz, hogy kevés helyen is van olyan keret, mint HőgyéBzen. A templom fekvése a dombon az öreg hársfák közt, az impozáns főtér, a gyönyörű parkban álló grófi kastély. Ébben a miliőben folyt le október 3-án az a pompás ünnepély is, melyet vitéz Tóth Márton, vitéz Ugray György, vitéz Bakó János, vitéz Bánfay Ádám és vitéz Ladányi József telekbeikta- tása alkalmából rendezett a község és amelynek különös fényt adott, hogy a kormányzó képviseletében maga az országos törzskapitány, vi­téz Hegyessy-Igmándy Géza alezre­des, testőrparancsnok végezte a szer­tartást és megjelent a vármegye fő­ispánja , alispánja is. A kormányzó képviselője az ünnep előestéjén ér­kezett vonaton. A község elöljáró­sága fogadta és a nagyvendéglőben szükebb körű vacsorát rendezett az ő, valamint a kíséretében lévő vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány tiszte­letére. Vacsora alatt a levente egye­sület fáklyászenével lepte meg vitéz Hegyessy Igmándy Gézát, a törzs- kapitányt. Vasárnap reggel a köz­ségházán gyülekeztek a hivatalos té­nyezők, a község .lőljárói és képvi­selői, valamiot a csillogó kitüntetésü vitézek családtagjaikkal. — A szek­szárdi vitézi szék részéről vitéz Ti­hanyi őrnagyon kívül megjelentek még vitéz Virányi Árpád százados,

Next

/
Thumbnails
Contents