Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-06-05 / 22. szám

1926 junius 5. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 i i I boros Is TÄRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és báosmegyei képviselete raktáron tart: oséplögarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rókat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon.a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. A belföldi fogyasztás emelésének legfőbb és majdnem egyetlen akadálya immár — mert ismétlem, a kormány egyéb téren meg­tett minden lehetőt — a horribilisen magas fogyasztási adó. Nagyon jól ismerem azt az ellenérvet, hogy a fogyasztási adó terén tett netaláni engedménynek, nem a termelők, ha­nem főként a közvetítő kereskedelem fogja hasznát látni. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt kétségbe vonjam. Kétségbe vonom pedig egyszerűen abból az okból, mert a velünk legalább is egy intelligenciájú és ha­sonlóképen, vagy jobban érdekelt nyugati államok egytől-egyik rátértek a borfogyasztási adók teljes megszüntetésére vagy minimumra való redukálására. Bátor vagyok egész röviden ismertetni né­hány külföldi statisztikai adatot. Olaszország­ban hektoliterenként 15 lira, vagyis literen­ként — magasan számítva a valutát — 450 korona a fogyasztási adó, tehát csekély há­nyada a mi fogyasztási adónknak. Francia- országban szintén 15 frank, vagyis a fogyaszt tási adó ott ugyancsak 450 papirkorona alatt van. Sőt tovább megyek: Spanyolországban és Görögországban semmiféle borfogyasztási adó nincs. De ami a legfontosabb, az import­államoknál, — amelyeknek tehát nem olyan életbevágó érdekük ez, mint nekünk, nyo­morult magyaroknak, akik közül 600—800 ezer, még pedig nemzeti szempontból értékes magyar ember él e termelési ágból — mon­dom, ezeknél az importállamoknál, ahol több bort visznek be, mint amennyit ott termel­nek, szintén ráléptek már a fogyasztási adók csökkentésének terére. Épen Ausztriáról ol­vasom, hogy kétezer koronáról ezer koronára í! akarják csökkenteni a borfogyasztási adót. j De a legérdekesebb és talán döntő jelentő- j ségü Németország esete, ahol a bortermelők j hatalmas egyöntetű fellépésére a kormány észbe kapott és két hét alatt megoldotta a kérdést úgy, hogy eltörölte az egész bor- fogyasztási adót. Tette ezt az a Németország, amely tudvalévőén borszükségletének nagyob­bik felét külföldről hozza be. Én ezt az esetet példának hozom fel. i Nagyon jól tudom, hogy a pénzügyminiszter ur részéről megvan a jóindulat, a helyzet azonban valahogy úgy alakul, hogy a pénz- | ügyminiszter ur a felelősséget áthárítja a vá­rosokra és a községekre, azt mondván, hogy ezek nem hajlandók egyéb pénzforrások útin nézni, viszont ezek a városok és községek azt mondják, hogy nekik nincs is módjuk egyéb közteherviselési módhoz nyulniok s ezért kénytelenek a borfogyasztási adót emelni. És be kell vallanunk, hogy a mai községi adókonstrukció mellett tényleg ez a helyzet, ez a leglényegesebb községi bevételi for­rások egyike. Beszédem befejeztéül legyen tehát szabad a pénzügyminiszter urnák, aki tudvalevőleg közgazdász is, íelhiyni figyelmét arra, hogy ma már ennek a nemzeti terhelési ágnak nem bajairól, hanem katasztrófájáról, való­ságos temetéséről beszélhetünk. Nem lehet és nem szabad tehát továbbra is azt állítani, SZIGETI Á L L I T O Telefoni 36> Irodai Mozival szemben. IIIÍIIMIMMI üfl Ilii |WjJ|j||l||j|j|j||||||||^ niiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiniiiii mimirnnimimnniiiiniti hogy financiális szempontból a borfogyasz- 1 tási adó terén lehetetlen változást hozni. Ez ma már nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális kérdés is s ez a katasztrófa előbb-utóbb el fogja sorvasztani nemcsak ezt a termelési ágat, hanem az ezzel foglal­kozó értékes nemzeti réteget is. A német példa megmutatta, milyen megoldási lehető­ségei vannak a borfogyasztási adó mini­mumra redukálásának vagy akár eltörlésé­nek is. Engedje meg a pénzügyminiszter ur, hogy felhívjam figyelmét egy ezzel összeköttetés­ben álló másik problémára is, amelyet sze­rény véleményem szerint szintén nagyon ha­marosan meg kellene oldanunk: a városok és a községek háztartásának kérdése- Ez sajnos, ma már olyan kérdés, amely elvá­laszthatatlan a borfogyasztási adó kérdésétől. Ha pedig a községek és a városok háztar­tásának kardinális rendezése rövidesen nem kerülhet ide megfelelő törvényjavaslat alak­jában, arra kérem a pénzügyminiszter urat, gondolja meg az utolsó pillanatban, miről van szó és keressen sürgős expedienst eb­ben a kérdésben, mert ha ezt nem fogja megtalálni, akkor a katasztrófa itt lesz nem holnap, hanem ma. Tisztelettel kérem a t. pénzügymtniszter urat ennek a kérdésnek megszületésére, egyébként a pénzügyi tárca költségvetését pártállásomnál fogva természetszerűleg el­fogadom. Hősök emlékünnepé. Szekszárdon. Szekszárd város kö­zönsége méltóan ünnepelte folyó évi májas hó 30 án a hősök emléknap­ját. Tíz órakor az összes templomok­ban isteni tisztelet volt, majd Hóra* kor a város közönsége nagy tömeg ben gyülekezett a sétakertben, ahol a hősi szobor előtt ^folyt le a gyö­nyörű ünnepély. A Hymnus elének- lése után Tam József földmives tar tott igen értelmes beszédet. Ezután a Szekszárdi Dalkör a Kárpáti fe­nyőkből és Drága Pozsony kezdetű irredenta dalt énekelt. Fráy János megrázó érzéssel szavalta el Gyóni Gézának „Csak egy éjszakára* cimü versét. A főgimnázium vegyes kará- | nak éneklése után Horváth Károly i plébános mondott magas szárnyalása | j ünnepi beszédet, amelynek végezté­vel a Polgári Daloskör énekelte a „Csikországi fenyvesekben* kezdetű irredenta dalt. Molnár József m. kir. felsőkereskedelmi iskolai tanár nagy­hatású záróbeszédé után a Szekszárdi Dalkör a Szózatot énekelte el. Tolna. A hősök emlékünnepén impozánsan rótta le kegyeletét Tolna közönsége is. Az ünnepség a törté­nelmi nevezetességű II. Lájos téren tábori misével kezdődött, melyet Rak József espcres-pleb&noB mondott. — Jelen volták a helyőrség képviseleté­ben a tüzérség és huszárság disz- századai, az elöljáróság, a kaszinók és nőegylét képviselői, a leventék és a tanulóifjúság. Mise alatt az egyházi énekkar régi egyházi énekeket adott elő vegyeskarban Rochy Károly kar- nagy vezetésével. Az isteni tisztelet befejeztével a jelenvoltak hatalmas menetosz'opban a temetőbe vonultak a hősök sírjá­hoz, ahol először dr. Szily Géza ügyvéd a hadviseltek nevében meg ható beszéddel emlékezett meg a háború nehéz napjairól. — Ezután Schwartz Miklós huszárszázados a katonasághoz intézett beszédében a hősök és a mai katonaság között vonván párhuzamot, az igazi katonai erények szükségét hangsúlyozta. Ezután Buchmüller János II. polg. isk. tanuló ügyes szavalata követke­zett. Végül dr. Kliegl Lajos igazgató a jövő reménységéhez, az ifjúsághoz intézett magasszárnyaláau beszédében a világtörténelem korszakaiból vett példákon mutatta be a nemzetek nagy tiszteletét hőseik iránt. Török Judith polg. isk. IV. o. tanuló mély érzés­sel előadott szavalata után a Himnusz eléneklésével záru-t a magasztos gyász ünnepély. Naggmányok. A tantestület isko­lai ünnepély keretében áldozott a hősök emlékének. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, ame­Tennis, mosó s egyéb divatöltönyök, lüszterkabá- tok príma angol kelmékből mér­sékelt árak mellett készülnek Sápszky Andor férfiszabónál ■ Szék szárd, Szent István-tér 1—3 I Hozott kelmék feldolgozását is vállalom lyet tanulók énekeltek. Vén Kerekes Márton. Jászay Horváth Elemértől, szavalta: Poszpischil A. Alkalmi beszédet Láng Lőrinc tanitó tartotta. A Hiszekegyet a gyermekkár éne­kelte. Német sógor, gr. Zichy Jenő­től, szavalta: Lőrinc Viktória. Ha­zám ifjúsága, Ábrányi Emiltől, sza­valta : Rozsmann Mátyás. Nyngosz- nak ők, a hős fiák . . . énekelte a gyermekkar. Ki volt nagyobb ? Tóth Kálmántól, szavalta: Cipri János. A megható ünnepély a Szózat éneklé­sével fejeződött be. Nagyszokolyban d. e. 10 órakor hivatalos istentisztelettel kezdődött ; Utána a község elöljárósága, a ref. és r. kath. dalárdák, a levente egyesü­let és az iskolák Növendékei tanítóik vezetése alatt zászlókkal vonultak a hősök emlékoszlopához, ahol az ün­nepi beszédet Fábry László ev. lel­kész mondotta el. Papp Esztike az „Üzenet Erdélyből* cimü, Papp Jó­zsef pedig Papp vári Etemérná „Mint Jákob* cimü költeményét Szavalták. Az ünnepséget Kiás Lajos ref. lelkész imaszerü fohásza fejezte be. Az egyes Számok között a dalárdák Gönczi Pál és Keresztes Pál tanítók vezetése alatt hazafias és irredenta énekeket adtak elő. Diósberény község közönsége és ifjúsága a hősök iránti kegyelet és megemlékezés ünnepét a vallásos hit, a hazaszeretet és a kötelességtudás mélyítése céljából a levente-fogadalom- tétellel és versennyel egybekapcsolva tartotta meg. Az ünnepséget szent­mise nyitotta taeg, utána a templom maletti téren fölállított hősök emlé­kénél a HymnUs után Faludi Ferenc plébános tartott hazafias érzéstől át­hatott ünnepi beszédet. Ezután Nagel János jegyző ismertette a testnevelés nagy jelentőségét s a leventéket kö telességtudásra, hazaszeretetre és val­lásosságra buzdította. A fogadalom- tétel s a Hiszekegy eléueklése után a díjkiosztással egybekötött levente- versény következett. Dunaszentgyörgyön. Megható és • a háborúban hazájukért éltüket áldozó J hősökhöz méltó volt az az ünneplés, j amellyel Danaszeotgyörgy község ál­SlSRSSBS&SBSSJSSSSHBSIKSaSSaSBaSSasaKBaSSHBiSaHKifiH — — • - '■ ■■ ' 1 1 ■■ IlillBRIiiilBZilZIIIUIllii RB Ba a a ■a RB RB BR a I BS Bründl Sdnos és Szabó 3ános vizműépitkezési vállalata Szekszárd, Vasúti fasor 6* szám CT^M^TD ST^m^Tc) A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a flag** jutányosabb árony egy évi jótállás mellett házi nizoezetéki és csatornázási berendezéseket Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt Hosszabb lejáratú kedvező fizetési feltételeké 312 a a a aa BB mm BBBBaBBBBBBBaBaaBBBBaaBBBaBBaBBBBBBBBBBBBBBB 1BBBBB

Next

/
Thumbnails
Contents