Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-06-05 / 22. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1926 iunius 5.

VARRÓGÉPEK

■ kerékpárok, villamossági cikkek; _ □agy raktár és javitómflhely

■ SOMMERS

H mechanikusnál Szekszárd.Oaray-tér ™ Telefon szám 51

V.

J

»így értve lantját s éltét, nem veszett el, Nem Ölte öt meg vad kozák vasa,

Hogy uj virágzás keljen általa;

Hogy szétömölve, minden cseppje áldást, Irt, gyógyulást vigyen e honba szét,

S reménybe szokjék halvány hervadásunk, Meggyujthassuk hitünk szOvélnekét.

És e szOvétnek lángja biztatóan Lebbentse fel jövőnk ködfátyolát S mutassa meg a messzeség homályán A fölkelő nap hajnalbiborát.

S az ő példáján lelkesülve menjünk, Amerre a derengő fény vezet,

Szolgálva híven vérben és viharban Halálig a hazát és nemzeteti«

A daloakör „Szálljon a dal hódító útjára“ nyolcszólamu énekének éles endüjése után az ősz Sziklai János, akit CBak nemrég ünnep sítek 50 éves írói jubileumán, az „Oithon“ írók és hírlapírók köre alelnöke mindenkit meglepő fiatal hévvel és közvetlen erővel mutatott Petőfi költői és nem zeti nagy jelentőségéről Petőfi — úgymond — a legfényesebb csillag, amely az egész világnak hirdeti a magyar kultúra fényét. Azt a nem zetet, amelyből ez a nagy szellem kisugárzott, nem lehet kitörölni a népek sorából, annak joga van élni s élni is fog idők végéig.

Di. Kramolin Gyula, a Közművelődési Egyesület alelnöke, a szekszárdiak kedvelt szónoka beszédében mindenekelőtt a vármegye büszkeségének adott kifejezést, hogy a tolnai föld is hozzájárult Petőfi nemes lel* kületének a kialakulásához s hogy Borjád, ez a hangulatos, kedves vidék is a költő zsenije megoyilatko zásának szent kegyhelyei közé tartozik. A Sasa-család és benne a bor- jádi kúria jelenlegi úrnője: özv. Sasa Lászlóné Kocsis Gizella, tradicionális szeretettel melengették mindig a költő Tolnamegyéhez fűződő emlékeit s ez által lehetővé tették, hogy a ma felállított márványtábla a kis Borjá- dot a magyar lelkek bucsujáróhelyévé avassa. Majd ünnepi témául szónok szellemesen variálta a „Négy ökrös szekér“ szimbólumát, mely az ábrándos vers szelíd hangulatába van rejtve, de amely, szerinte, a szomorú sivár jelen szemüvegén át olvasva, komoly értelművé magasztosul. Petőfi rajongott a magyar dicsőségért, de jövőbelátó ihlettel érezhette annak alkonyo- dáaát; érezhette, hogy a harci erények szerepe lejár s a magyar lel- keknek a küzdelem, az érvényesülés uj eszközei után kell nézniök. S mert a dicsőségről lemondani nem tudott s mert imádta a magyar népet, a magyar földet és hitt annak diadalmas erejében: a régi dicsőség harci

Telefon: 120

SZABÓ JANOS

mérnöki irodája, Szekszárdon.

Vasúti fasor 6

V

ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és OntOző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása.

Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló

gránitdara.

FIGYELEM

•Y

ménektől vont robogó quadrigája helyett a békés, kitartó polgári munka szimbólumát, a „lassan ballagó“ ökörfogatú quadrigát tekintette, amelyről a Hungáriát személyesitő ifjú láoy nyal vezérlő csillagot választanak maguknak, hogy visszavezesse őket „a múlt időknek boldog emlékéhez.“ Ez az az uj diadalmas szekér, amelyen haladva, a múltak boldog fénye mellett eljutunk a boldog jövőbe, a magyar nemzet megújult dicsőségéhez • csak az szükséges, hogy a szekér vezetése mindig a magyar intet ligencia legderekabb, legarravalóbb béresgyerekeinek & kezében legyen.

Poótikús pontja volt az ünnepi sornak egy bájos ifjú szőke lánynak, Haypál Boris kának a szereplése, aki Petőfi „Hegyen ülők“ cimü költemé nyét szavalta el megkapó hatással. Messzecsengő, tiszta hangján különö sen szivünkbe markolt a vers végső szaka:

Szeretném, ha vadfa lennék erdőben,

Még inkább, ha tűzvész lenne belőlem:

Elégetném ezt az egész, világot,

Mely engemet mindörökké csak bántott.

Úgy éreztük, mintha a két utolsó sor bánatában | mi mai magyar keservünk fájdalma sima fel . . .

Bodnár István iró, a vármegyei Közművelődési Egyesület főtitkára lépett most a pódiumra s gondos tanulmányra valló előadásban, melyen helyenkint szeretetreméltó humora csillogott, Petőfi Borjádon tartózkodásának részleteit mondta el. Megemlékezett szentlŐrinczi diákoskodá- sáról és Sas* Istvánról, Petőfi legrégibb barátjáról, a költő életrajzíróinak e megbecsülhetetlen kiforrásáról. Továbbá Petőfi szerelmi posta sáról: Sass Károlyról, aki őt Szendrey Júliának bemutatta, üzeneteiket, leveleiket közvetítette, s aki lakodalmuk alkalmával a násznagyjuk is volt. Szóit Sass Zsófi: Halassy Ká- rolynéről, kihez Petőfi a S. ZS emlékkönyvébe c. verset irta, valamint Petőfi Erzsikéjéről: özv. Török Jó- zsefnéról, aki a költő pompás „Négy ökrös szekerén“ ballagott el a halhatatlanságba. Leírta a régi Sass-kuriát, amelynek átalakítva ma is megvan egyik része, sőt az öreg méhes ma is úgy áll, mint amikor benne Petőfi vig pajtásaival elborozgatott s amelynek alacsony gerendájába fejét is akárhányszor beleverte, csakhogy ne kelljen meghajtani kemény derekát, amint ezt meg is énekli Sass Károly- S hoz dedikált versében. Elmondta még

Petőfi Borjádon született 8 verse közül háromnak : „A magyar nemes“, a Hittig Amáliához „Gyermekkori barátnémhoz“ címmel irt vers és a már említett „Négy ökrös szekér“ keletkezésének a hiteles történetét.

S megemlékezve Sass Istvánnak a harctérre induló Petőfivel való találkozásáról, értékes előadását igy fe jezte be:

A többit tudjuk. .. Rohan mint az üstökös, hogy Segesvárnál eltűnjék a — sötétségbe. Eltűnt... De itthagyta a fényt, a világosságot, a szint, illatot, a tüzet, az isteni lángot, melynél ma az egész világ melengeti fázó szivét és didergő lelkét, S látjuk most is odafenn azt a fényes sávot, mely meg- hasitja, áttöri az ég mai borús kárpitját s mint valami óriási »tüzes nyelv«, átvilágít a — jövőbe és az élő hit szent leikével tölti meg szivünket.

Isten nem azért irt lángbetükkel az égre I s adta egyik kezével Petőfit, hogy csillagos i szép egéről a másik kezével letörölje a magyar nemzetet. Petőfit azért adta, hogy

■ Épületéhez — mielőtt a szükséges ^ üveget beszerezné, kérjen ajánlatot

■ BELASITS!

István üvegestől Szekszárdon ™ Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, to- I vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek Tükrök és dísztárgyak

benne mi is éljünk s hogy a magyar feltámadás hite, vágya, akarata, szükséges — volta, mint diadalmas fény ragyogjon és terjedjen szét ezen a bűnös, ellenünk oly sokat vétkezett világon I

Érdekes volt Murgács Kálmán ismert nótaszerző fellépte is, aki Petőfi: Fiuk, az Isten áldjon meg és Háborúval álmodtam az éjjel cimü versének zenei kompozícióját adta elő hegedűn, saját énekkisérete mellett.

Miután még a dalárda elzengte a Magyar Hiszekegyet, a gyönyörűen sikerült ünnepély az alispán záró- szavaival véget ért.

Délután öt órakor a Nagyasszony a pompás parkban nagyszerű uzsonnára látta az úri közönséget, amelynek jórésze azután este elutazott; de éjszakára is sokan maradtak még ott, hogy intim körben folytassák az ünnepséget az immár megszentelt hajlékban, melyre ragyogni fog örökké Petőfi csillaga.

Szamolányi Gyula.---- -1** ».m—. -**■ ■ ■ - . . ■ -| —“., —, -n— ^

Dr. Őfffy Imre nagy beszéde a bortermelők érdekében.

Abból az immár elkeseredetté váló harcból, amelyet a bortermelők vívnak életbenmaradhatásukért, a szekszárdi kerü et képviselője mindenkor hatalmas munkával vette ki részét. Bizottságokban, ankéteken küzdött a bortermelők érdekeiért, legutóbb pedig feltűnést keltő határozottsággal kérte, követelte igen hatásos beszédben a pénzügyminisztertől, hogy eme fontos termelési ág és sok százezer munkáB érdekében a leggyorsabban cselekedjék a kormány, mert tovább ezt a kérdést halogatni, a döntést ide odaháritani nem lehet. A bortermelőket és szőlőmunkásokat közelről érintő emez érdekeB beszédet egész terjedelmében alább közöljük:

Az idő előrehaladott voltánál fogva beszédem nagyobb részét elhagyom és csak egyetlen egy témát leszek bátor röviden érinteni, egy olyan témát, amely sajnos, maholnap már az unottság és fásnttság arckifejezésével fog találkozni, ha előhozzuk, egy olyan témát, amelyet ennek dacára kénytelen vagyok ismételten felhozni, még akkor is, ha a legantipatikusabb váddal illetnek is, a hazabeszélés vádjával. Ez a magyar bortermelés krízise és ezzel kapcsolatos bor- fogyasztási adó kérdése. Ezt a kérdést megunni nem lehet, nem szabad.

Nemcsak pártállásomnak, hanem az objektivitásnak is tartozom azzal, hogy elmondjam, hogy a kormány ebben a kérdésben már tényleg tett bizonyos intézkedéseket, a melyek ezt a kérdést közelebb hozták a megoldáshoz, a végleges megoldástól azonban, sajnos, még mindig igen messze vagyunk. A kormány a termelők árusítási jogát előmozdította, az adómentes párlat tekintetében javaslatot engedett itt keresztülmenni a nemzetgyűlés plénumában, a hitelek tekintetében is megtette, ami lehető volt, az OKH. révén. A kereskedelmi szerződéseknél is látjuk azt az akarást, amely szükséges a borkivitel szempontjából. Mindez azonban nem elég, itt a rideg számok beszélnek.

Ha összehasonlítjuk a magyar bortermelés összmenriylségét azzal a várható maximális mennyiséggel, amelyet exportálhatunk, azt látjuk, hogy sajnos, csak 10—15 százalékos kiviteli kilátásaink vannak a legkedvezőbb kereskedelmi szerződések mellett is, aminek egyetlen logikus következménye az lehet, hogy a kormánynak és nekünk, akik ennek a kérdésnek szociális, politikai és gazdasági jelentőségét ismerjük, mindent el kell követnünk a tekintetben, hogy a belföldi fogyasztást emeljük. Ez lehet minden megoldás egyedüli alappillére.

Épen ezért legyen szabad ebből a szemszögből rámutatnom arra, hogy a belföldi fogyasztásnál kétségtelen dolog az, hogy nem vagyunk olyan hátrányos helyzetben, mint más nyugateurópai államok. Ha össze- hasonlitjuk akár a francia, akár az olasz statisztikai adatokat a mi adatainkkal, rájövünk arra, hogy Magyarország belföldi fogyasztása a nélkül, hogy ennek különösebb morális. vagy egyéb, hizonyos oldalról hangoztatott hátrányai lennének, tekintélyes mértékben emelhető lenne. Ha megnézzük a legutóbbi olasz statisztikát, azt látjuk, hogy Olaszországnak 45 millió hektoliter bora van, amelyből csak hárommilliói visz ki, de ugyanakkor hárommilliót be is hoz, a legjobb mintaképét mutatja tehát annak, hogy igenis, a belföldi fogyasztás nagymértékben egészen 100 százalékig emelhető a nélkül, hogy különösebb erkölcsi hátrány származnék ebből. Nekünk is mindent el kell és el lehet követnünk tehát abban a tekintetben, hogy a belföldi fogyasztás emelkedjék.

A mélyen tisztelt vevőközönség figyelmébe!

Megújult, 86 év óta fennálló áruházunkat immár békebeli tökéletességre emeltük, az összes ruházati cikkek dús választékban és csakis legjobb minőségben raktárunkon vannak. Feleslegessé vált tehát, hogy szükségletei beszerzése vésett Budapestre'Utazzék, hol kénytelen fáradozással több helyen vásárlásait végezni. *

Áruházunkban mindent egyesítve feltalál és figyelmes, megbízható kiszolgálásunkkal GQV llGlyGVl kényelmesen elintézheti bevásárlásait. *

Gyárosaink által nekünk nyújtott rendkívüli előnyök folytán árainkat lényegesen leszállítottuk, hogy szilárd elvünkhöz híven, szerény haszonvétellel lehető nagy forgalmat érjünk el. kiváló tiszteleti

Szives látogatást kérve, maradunk

Pirnitzer József és Fiai, Szekszárdon.