Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-08-08 / 31. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 augusztus 8. »WM WM WW BOROS ÉS TÄRSA f „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és báosmegyei képviselete raktáron tart: oséplögarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgéaeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- bazár épületében, — Telefon 49. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája ▼ Szekszardon Vasúti fasor 6-W—T"ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. % / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló* és Öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál- Titá a. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavícs, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 jómódban élnek, öten nekivágtak agyán a különböző vizsgáknak, de sikertelenül. Ez legkevésbé sem za­varja őket, az öt közül csak egy van, aki nem fog tovább tanulni, ha ugyan tanulásnak lehet nevezni ezt a kínlódást. Az öt bakott közül csak az az egy a szegényebb sorsú fia, aki nem fog tovább tanulni; a többi győzi. E'lenben a szegény özvegy asszony fia rendre végez államvizs­gáival, egy másik, kinek apja sze­rény ur dalmi alkalmazott, egy fő­iskolán szerez magának becsületet, a nagycsaládu tanító fia jeles bizonyít­vánnyal hálálja meg szüleinek áldo­zatát, az egyetlen fia, az intők és rovások Scyllái és Charybdisei kö zött, nagynehezen heevezett az elég­séges bizonyítvány sekély révébe. A tehetségek parlagon maradnak, a gyönge kaliberek elárasztják a ma­gyar értelmiséget: ez is egyik vál­sága kulturális életünknek, mely fö­lött komoly embernek nem lehet szót­lanul napirendre térni. a keskenyvágányu vasút mellett fog­laltak állást és igy az értekezlet a rendes nyomtávú mellett döntött. Dr. Éri Márton alispán kijelenti, hogy mivel a rendes nyomtávú vasút költségeit biztosítani nem lehet, a végrehajtó bizottság pedig emellett döntött, nincs abban a helyzetben, hogy az érdekeltek felkérésére ke­zébe vett ügyet továbbra is vezet­hesse és igy a vasút ügyére tovább befolyni nem kíván. Dr Klein Antal a végrehajtó bi­zottság nevében elismeréssel nyilat­kozik az alispán fáradságos munkál kodásáról és kérte, hogy a vasút ügyét továbbra is az eddigi jóindu­lattal karolja fel. Vendl István leszögezni kivánja, hogy belátható időn belül a rendes vasút megépítése lehetetlen szomorú gazdasági helyzetünk miatt és igy a vasút ügye a végrehajtó bizottság határozatával holtpontra jutott. Dr. Eri Márton kijelenti, hogy tisz­tán azért nem kiván a vasút ügyével tovább foglalkozni, mert a rendes nyomtávú vasút kiépítésével hosszú időn beiül komolyan foglalkozni nem lehet. Tarisznyáé Gt-erő a vasúti összeköt­tetés létesítését a vonalmenti közsé­gekre feltétlenül szükségesnek tartja. Ezért azt indítványozza, hogy az elnök egy-két végrehajtó bizottsági tag bevonásával állapítsa meg hozzá vetőlegesen, hogy mily összeg terhelné | az egyes községeket a kisvasút épi­Paks—Szekszárdi vasút ugye A Paks—S zekszárdi vasút trasszi- rozási munkálataival és a költség- vetéssel a Magyar Gazdasági és Kis­vasat r. t. elkészülvén, dr. Éri Márton alispán f. hó 5 én a végrehajtó bizott­ságot Paksra ülésre hívta össze. A végrehajtó bizottsággal ismertette a keskeny és rendes nyomtávú vasút tervet, valamint költségvetését, amely szerint a keskenyvágányu vasút épí­tése circa 38 milliard, a rendes nyom távú circa 56 milliárd koronába ke rülne. A keskeny vágánya vonal építési költségének ^s-ad részért a Magyar Gazdasági és Kisvasút r.-t. vállalná és így csak 25—26 milliár- dot kellene az érdekeltségnek elő­teremteni és ennek megszerzését is az építő részvénytársaság kilátásba helyezte 20 éves törlesztés mellett. Dr Klein Antal a rendes nyom­távú vasút mellett foglal kétszeri fel­szólalásában állást, míg Vendl István polgármester reámutat arra, hogy egyedül csak a keskenyvágányu vasat megépítése lehetséges és igy amellett foglal állást. Dr. Éri Márton elnök jelzi, hogy tárgyalásba fog bocsájt- kozni az építést vállalni hajlandó rész­vénytársasággal, hogy 40°/o-át viselje a költségeknek és a törlesztési határ­időt 20 ról 25 évre tolják ki. Huber Ferenc bejelenti, hogy községe a rendes nyomtávú vasút mellett foglalt állást, ő a maga részéről a keskany- vágány megépítését tartja helyesnek. Az elnöklő alispán kérdésére Mözs, Paks, Fadd, M-tdocsa, Gerjen, Duna- szentgyörgy, Dunakömlőd községek képviselői a rendes nyomtávú vasút, Szekszárd város, Dun^földvár,Böicske és Tolna kö'-ségek képviselői p“dig — Gyerünk a másikkal I Ezután én vettem át a szót: — Pedig alaptalan volt az aggo­dalmad Igaz, hogy amint a vonat kirobogott az állomásról, tüstént fel akartam használni a távozásoddal ja­vamra szolgáló előoyt s kérleltem Terézt, hogy most mar te úgy is el­mentél s kétséges az, hogy vissza­jöhetsz e, hagyjon fel tehát veled és legyen az enyém, — de minden szó kárbaveszett. Indulatosan zavart el magától s abban a két rövid szóban, hogy „tűnjön el !“, bent volt a szerető nő minden sajátos tulajdonságával a idegen férfi iránti undor érzésével együtt 1 . . . — Ne úgy barátom 1 Abban a két szóban nem a szerető, hanem a büszke, rátartó nő volt bent a büszke nő tu­lajdonságaival — s nem . az idegen férfi iránt érzett uodorral, hanem egy kevésbé daliás, kevésbé csinos és ele­gáns férfival szemben tanúsítani szo­kott megvetéssel ! Teréz büszke, rá­tartás nő volt barátom, én pedig — hiszen tudod — csinos kölyök voltam, legmegtermettebb köztetek s hozzá: katonatiszt!... Látod, amikor vissza­jöttem nyomorultan, két láb és egy kéz nélkül: rám sem ismert! .......... Pe dig, ha szeretett volna! . . Igyál pajtás 1 . . Egy pill mat múlva a második üveg pálink nsk is már csak a fele került j vissza az asztalra. A méreg hatása j kezdett mutatkozni. Akadozva folytatta, miközben — olykor-olykor — kifejezéstelenül bá­mult bele a vágásra alkalmas vas­tagságú levegőbe: — Én utánam hozzád pártolt ... — Nem sokáig tartott — feleltem — s ekkor már azon gondolkoztam, milyen ürüggyel lehetne eltávozni a fojtó levegőjű helyiségből. — Nem sokáig — folytatta ő, — mert jött egy harmadik. Nem csino sabb nálad, de gazdag — fejedel- mileg gazdag 1 Látod Dénes, ezzel a tettével mutatta meg, hogy kicsoda ő ! Egy igazi asszony, asszonyi nagyra- vágyással, fényűzést vággyal, ingatag jellemmel, mégis mindenkor kiszámí­tott ravaszsággal 1 . . . — Hagyd el már — vettem át is­mét a szót — hiszen mielőtt még asszonyi tulajdonságainak használa­tára került volna a sor, egy istentelen gazember meggyilkolta őt 1 A már kóiyagos fejű férfi e sza­vaimra nagy erőfeszítéssel felkelt he­lyéről, vérbenforgó szemeit rám me­resztette, arca valóságos sátánpofává torzult s ép kezével oly erősen szo­rította át jobb csuklómat, hogy a faj dalomtól felkiáltottam. Rekedt, ful­dokló hangon szólt: — Dénesi M>ndazt, miről eddig szó volt, te épp úgy tudtad és tudod. mint én. A történet végét azonban nem ismered, halld tehát: Én voltam az a gazember, ki Terézt meggyil­kolta I . . . Talán mondanom sem kell, hogy ezek a szavak jobban megleptek, mintha azzal a hírrel rontott volna be valaki, hogy vége a világnak s hogy a hold belezuhant a világűrbe! Felugrottam az asztaltól, a szeren­csétlent visszataszítottam helyére s tompa hangon igy szóltam hozzá : — György! A/te fejedben sok az alkoholgőz 1 Mond, hogy szamárság az, amit mondtál! A rut vonások eltűntek arcáról. Vértanúi nyugalommal, kijózanodot- tan mondta: — Nem barátom, ez igy van! Ha még a tied lett volna, azt megbocsáj- tottam volna neki, de mert péQzért adta el magát, ez az aljassága miilden csepp véremet fellázította! Én öltem meg — és ha mégegyszer élne, még egyszer megölném ! .. . Alighogy befejezte szavait, végig­vágódott a padlón s mialatt a mu­latozó sokaság köréje sereglett, észre­vétlenül kisurrantam az utcára. * * • * Másnap olvastam egy lapban, hogy a fuvarosutcai „Ap<cs“-vendéglőben 6gy hadirokkant főhadnagy szivszél hüdés következtében hirtelen maghalt. radalmak figyelmébe! A ratási és caép*é8Í munkál», tokhoz valódi szekszárdi vörös borok különféle erősségben, 7000 koronától 9000 koronáig, siller borok 6500 koronától 7500 koronáig besz-rezhetők Mezőgazdasági- Kereskedelmi Rt. u«gy pincé­szetében — Szekszárd on. téséből és akkor a képviselőtestü etek újból foglalkozzanak e kérdéssel és kötelezőleg jelentsék ki, hogy hajtan, dók-e a reájuk eső költségrészt vál­lalni. Ezen határozatok kapcsán lehet újból e kérdéssel foglalkozni és akkor a vasút ügye nem jut holtpontra. Ezen közvetitő indítványt a végre­hajtó bizottság elfogadta. E nöklő közölte, hogy véleménye szerint a kisvasút építési költs gei- hez Szekszárdnak, Paksnak, Duna- Bzentgyörgynek 4—4 milliárddal, Tol­nának és Faddnak 3—3, Dunafóld- várnak 2, Gerjennek IV*, Bölcskenek l,Mözsnek, Dunakömlődnek és Szemzó Istvánnak x/s mibiarddal kellene hoz­zájárulni Felkéri a végrehajtó bizott­ság tagjait, hogy ezen hozzáj’ru'ás kérdését döntessék el a képviselőtes­tületeikkel és erről szóló határozatu­kat hozzá mut»ssak be. Ezzel a gyűlés véget ért. * A tagadhatatlanul vidékünk gazda­sági életére igen fontos és komoly meggondolás tárgyát képező vasút ügye tehát az érdekelt varos és köz ségek képviselőtestületei elé kerül. Reméljük, hogy ott újból alapos meg­fontolás tárgyát képezi az, hogy el ejtessék e a vasút ügye, vagy hogy úgy oldassák e meg egyelőre, amint gazdasági helyzetünk megengedi. BesenySlclepOlések Tolna megyében. Boysa, Ete, Tol ma besenyő vezérek. Történeti tanulmány. — Irta: Kovách Aladár, III. összevonva a felsorolt besenyőtele­püléseket, kitűnik, hogy Fejér— Tolna vármegyék érintkező határvonala vi* dékén egy nagyobb besenyőcsoport település, alább Kölesd és Nagydorog közt egy második, Tolnavár körül és a Sárközben egy harmadik, Tamási vidékén negyedik, végül Dombóvár körül ötödik csoport település volt. Valamennyi hiteles okleveleken és hiteles besenyő személynevekkel való egybevetésen alapszik. Láttuk továbbá azt is, hogy az ősi besenyő törzs­nevek közül az Értem, Talmat, Tzúr, Gyla, Charoboi törzsnevek a tolna­vármegyei Értény, Dalmand, Sár, Gyulaj, Kerbüi = Görbő falunevek­ben lényegtelen hangváltozással úgy­szólván tisztán fenmaradtak. Hogy ezek a tolnamegyei falvak csakugyan a besenyő törzsneveket őrizték meg, tanúsítja a magyar honfoglaláskori törzsnevek azonos alkalmazása: Nyék,. Megyer, Kurtgyarwiat, Tarján, Jenő, Kari, Kazi Ezek közül Fejér megyé­ben Nyék, Kér (Kari) Keszi (Kazi) és Jenő, Tolna vármegyében Kér, Keszi vagy Kesző és Nyék, valamint a vármegye nyugoti szélén, de már Somogybán Megyer falu őrzik a hon­foglaló törzsek neveit. A Kari, Két | MAUTNER GYULA {(Mernie SZEKSZÁRD, Szekszdrd-szdllö mellett. Telefon: 107 J

Next

/
Thumbnails
Contents