Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-11 / 14. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 április 11. u Anker Általános Biztositó R.-T. Tolna megyei ffiképviselet: FULLÉR és BOROS Szekszárd, Kaszinó «bazár. • Tűz-, jég-, baleset-, szavatos* sági-, betöréses lopás-, szállíts Elfogad Hiány-, étet-, aranykorona- és autóbiztosításokat. Alakult 1858-ban. Élet-e as, ha a nemzet a mostani nehéz és válságos időkben maga veszi ki fiainak szájából a kenyeret ? Igaz, hogy nálunk békeidőn is nagyon sok volt a hivatalnok, a megszállás pedig csak emelte számukat Csonka-Magyarországon; de élniük csak keli ezeknek is, és mert más elhelyezést nem találtak, de mert a gyakori példa is vonzotta őket, belőlük kerültek ki gazdasági életünknek eddig ismeretlen veszedelmei, a valutacsempészek, a siberek, a zug- bankárok, az utcasarki tőzsdések és mind a kereskedelmi és gazdasági életnek apró, de jelentékeny miazmái. Élünk e mi voltaképpen ? Erre a kérdésre nem lehet ibolyával és hóvirággal, nem lehet hozsannával és allelujával felelni, ha még oly húsvéti, még oly időszerű is maga a kérdés. Erre a kérdésre csak egy, csak egyetlenegy felelet van s az nagyon is hétköznapiasan és nem ünnepien hangzik : az élet kötelesség és a kötelesség élet. Csak az a nemzet él, amelynek fiaiban a kötelesség érzete él és csak az a nép beszélhet föltámadásról, amelyben megvan a szives készség, az elszánt akarat a kötelesség teljesítésére. Csak akkor beszélhetünk föl- támadásról, ha tényleg szembeszái- lunk a halálnak régi és sokszoros tüneteivel, ha egymást és egymásnak munkáját megbecsüljük, ha az erkölcsi tisztaság eszméjének szolgálatába állítjuk magunkat s velünk együtt azt a közt is, amelyet afGondviselés ránk bízott, ha szorgalommal, józansággal és szerénységgel vezeklünk azokért a bűnökért, amelyeket a kéEgysserre a nagyanya ünnepélyesen felállt és leszállta az utcát ellenőrző obszervatóriumáról, a legidősebbhez lépett. S miközben könnyes szemek- és elérzékenyedett melegséggel vonta magához a fiút, másik kezével felvett az asztalról egy gondosan újságpapírba göngyölgetett, befőttes- üveg-forma, súlyosabb csomagot és a következő, meghatott szavakkal nyomta azt az elámult unoka kezei közé: — Nézd édes fiam, te nagy örömet okoztál nekem tegnapelőtt; látom, okoz fiú vagy, meg tudod becsülni az én pomádémat! Neked nem is adok hát — pénzt, hanem — látod — még tegnap este, későn csináltam neked magam egy jókora adagot, egy jó npgy tégelyre valót, hogy el légy vele bőven látva, mert tudom, hogy nagyon szereted 1 A fin el szőni yorodva köszönte meg a nagyanya kitüntető jóságát és bőkezű jutalmát s hazamenet alig győzte féken tartani viháncoló fivéreit, akik gúnyolódva, hangos nevetésbe törve, kárörömmel lobogtatták orra alá a szép, ropogós bankókat. Es a fiú azóta életében sohasem használt többé pomádét. —n. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 rai SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránítdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 nyelem, a mámor és a pazarlás követett el, szóval, ha belátják és megvalósítják azt a nagy és megdönthetet len igazságot, hogy az élet akarata egySzamolányi Gyula verskötete. Lapunknak évek óta kiváló ékességei Szamolányi Gyula csodás finomságú, ábrándozó, busongó, néha szatirikus hangú költeményei. Ezek a kiforrott művészettel és mély érzéssel megirt versek, amelyek egyidejűleg a budapesti sajtó bárom orgánumában : a Nemzeti Újságban, a Napkeletben és a Borsszem Jankóban is megjelentek, a mi olvasó közönségünknek is nagy tetszésével találkoztak. Nemcsak a magunk e é kitűzött irodalmi célok megvalósításának, hanem választékos ízlésű olva-. sóink javarésze kívánságának is eleget óhajtunk tenni azzal, bogy Szamolányi Gyula újabb verseinek soroza tát a jövő hónapban kiadjuk és eb bői a célból előfizetési felhívást bo- csájtuuk ki. Bár Szamolányi Gyula költői neve nem mai keletű — hiszen első verskötete már jogász korában megjelent — nálunk Dunántúlon nem igen ismerik őt, mert munkásságának java szükebb hazájára: Ungra, Beregre és Mármarosra esik. Mostani kötetének megjelenésekor el kell tehát mondanunk egyet és mást róla, hogy lapunk olvasói is megtudják, kicsoda is tulajdonképen a Tolnamegyei Újság szorgalmas poétája. A költői tehetséget, a művészetet szüleitől örökölte. Atyja Szamovolszky Lőrinc, Felsőmagyarországra bevándorolt ősi lengyel nemesi család sarja volt, akiben a kuruc magyar érzést csak öregbítette székely származású anyjának, hilibi Gaal Rozáliának a nevelése. Az ügyvédség volt a napi foglalkozása, de amellett költő is volt: nagyon ügyesen verselt. A Bach korszakban a költészet sziues palástjába burkolta politikai mondanivalóit és sok lelkes, meleg verset irt az akkori idők szépirodalmi hetilap jába, a „Családi Kör“-be. Később Ungvárott az ügyvédeskodés mellett nívós színvonalú élclapot is szerkesztett és ebben különösen a nemzetiségi szunyogocskákat irtogatta. Báró Jakobs Cecilia, Szamolányi Gyulának az édesanyja szintén költő volt. Észak finom fajtájából származott a német lovagok ez ivadéka. Abból a környezetből való volt, ahonnét mély érzések, nagy bánatok és fenkölt ábrándok fakadnak. Csak természetes, ha a költői lelkű házaspár gyermekei művészekké váltak. A müvészlólek, a hatalmas géniusz legerősebben a mi poétánk fivérében Szamovolszky Ödön szobrászművészben nyilatkozott meg. Még nem volt harminc esztendős, mikor a Szabadságharcszobor pályázatán a nemzetközi bíráló bizottság az első díjjal tüntette ki a pályatervét és a fiatal I mester egy csapásra európai hírű művész lett, aki a müncheni nemzetközi kiállításon is elnyerte a bajor állami aranyérmet. A gyönyörűen ivelődő pályát azonban ketté törte a háború. Az 1914. évi novembervégi sorozás alkalmával meghűlt, ttidő- gyulíanást kapott és meghalt. Művészi alkotásai Kassa, Rozsnyó, Üng- vár főterét és a budapesti bazilikát díszítik. A másik testvérnek Szamovolszky Miklós vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkárnak a novelláival és költeményeivel a budapesti sajtó hasábjain találkozunk. Ő a modern nyugati kultúra nyomain halad ós írásain szinte meglátszik az az ideges mohóság, amellyel magába szivta az ellenállhatatlan benyomásokat. A mi poétánk, Szamolányi Gyula, az elbusulásuak, a reménytelenségnek, a szenvedésnek az ékesen szóló dalnoka. Van benne valami ősei leikéből : a fájdalomból, a szenvedésből, amelynek megnyilatkozásait nála a mélység és az eszméhez való tántoríthatatlan hűség jellemzik. Szívbe markol az ő szép méla búja és tiszteletre méltó az ő magyar fajszerelme. Ő a lelkének a teljes odaadásával, erejének és képességének minden idegszálával írja költeményeit. Nem takarékoskodik a szivével és az érzéseivel : odaad mindent. Epedve, rajongva kerget álmokat, színes fantomokat, mindent, ami szép és elér- hetetleo. Ez az ő lelkének és a költészetének a martiriuma. És ezt a martirinmot csak fokozza, hogy a háborús összeomlás után ott kellett hagynia szükebb hazáját, a Felvidé két és Mármarosszigetet>4ahová ólet9 minden emléke köti. Jogi tanulmányainak az elvégzése után ugyanis a mármarosszigeti erdőigazgatósághoz került és csakhamar rósztvett az élénk szellemi életet élő város kuifurmozgalmaiban. Sürü egymásutánban jelentek meg írásai a helyi napisajtóban, nagy feltűnést keltett ott megjelent „Mese a boldog-' ságról“ cimü kötete és verseit a fő városi lapok is gyakran közölték. Agilis, nagybuzgalmu titkára volt a Szilágyi István irodalmi társaságnak és az ő munkája szoros kapcsolatba hozta egymással a felvidéki irodalmi köröket. E téren sokat dolgozott együtt Surányi Miklóssal, a nagy- müveltségü és szólestudásu kitűnő regényíróval, aki- egyidőben Már- marosszigeten volt lapszerkesztő és vármegyei főlevéltárnok. A régi szellemi éa lelki kapcsolatok folyománya, hi>gy Surányi Miklós írja Szamolányi most megjelenő kötetének előszavát. Az összeomlás után a románok I FULLÉR és BOROS I „Kühne“ a mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és g bácsmegyei képviselete | raktáron tart: cséplögarnitu- J rókát, szívó-, gáz- és benzinmoto- $ rókát, szabadalmazott páros és 6 páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket 2 és minden egyéb & mezőgazdasági (11) z gépet. 2 Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- 9 bazár épületében. — Telefon 49. i kiutasították Mármarosszigetről Sza- molányit, aki a háború alatt különleges kiküldetésben Homonnán, az elpusztult kárpáti falvakat újraépítő állami akciónál működött és itt megkapta a polgári hadi érdemkeresztet. Az ellenséges megszállás után a föld- mivelésügyi miniszter a Faértékeaitő Hivatal szekszárdi ’ kirendeltségéhez (gemenci üzem) osztotta be, ahonnan 1921-ben titkárrá nevezték ki a szekszárdi pénzügyigazgatósághoz. Itt él azóta Szekszárdon, elszakított szülőföldjére visszavágyva, itt írja gyönyörű verseit, amelyek szívesen várt értékei azoknak a fővárosi lapoknak is, amelyek megtisztelik magukat azzal, hogy hasábjaikon helyet adnak az ő mély érzésű lirájáoak. A verskötetére való előfizetést melegen ajánljuk az irodalombarátok szives figyelmébe. , _ D. T. Művészet és kiállítás. Minden művészet tudvalevőleg az emberi léleknek megnyilvánulása, melynek ősi, kezdetleges kifejezései legalsóbb fokban a vadnépek körében, magasabb fokban az úgynevezett népművészetben találhatók. A művészet általában véve két legfőbb ágra: az előadó és alkotó művészetre oszlik. Az előadó művészet körébe tartoznak mindazon művészetek, miket élőszóval vagy taglejtésekkel, avagy egyszerre mindakettő- vel, vagy kellemesen zengő hangokkal adnak elő. Tehát az előadó művészet az embernek halló és látó érzékszervei utján érintkezik azzal, ami az emberben isteni eredetű: az emberi lélekkel. Ilyen előadó művészetek : az ékesszóiás vagyis a szónoklás, színművészet, zene és táncművészet stb. De a magas fokon álló cirkuszi mutatványok is előadóművészét számba vehetők. Úgy tartja a közmondás, hogy az igazság és hamisság egy test Vér atyafiak s az utóbbi az előbbinek állandóan a háta mögött bujkál. így lopózott az előadó tiszta művészetek közé egy álművészet, melyet jellemző magyar szóval „szem fény vesztésu- nek neveznek. Nagymesterei voltak s részben most is azok a keleti népek. — Európában hiresek voltak Cagliostro, Bosco és hasonló társaik, kik bőbeszédű ékesszólással és boszorkányosán gyors mozdulatokkal tüntettek el és tüntettek elő mindenféle tárgyakat a bámulók szemei előtt. Ezek már nem is szemfényvesztők, hanem bűvészek valának, mert a nézők szemeit és értelmét előadásaikkal úgy el tudták bűvölni, bogy a valót, valótlannak és viszont lássák. A bűvész-művészet bizony csak ravasz, furfangos mesterség, semmi egyéb. Az alkotó művészetnek két főága: a képző- és iparművészet, Mindkettőnek ősbölcsője a népművészet I értelmű a föltámadás kötelességével. I Halljátok feleim és lássátok be, hogy a jelenben ez az egyetlen igazi, I őszinte és méltó húsvéti ének!
