Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-12-22 / 50. szám
1924 december 22 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Főiyereméayek: (2 vaggon tiszavidéki búza kik 500 Billió korona értékben Egy hal tzemélyet uf „Fial" túra automobil 250 mflllé K. Eoy 50t-ca u| „Flat“ automobil. hnUrll UN érMkn L »Teremén/ összesen r KétoJIllárd K értékből. Hűk IMS ttombér 20-tn. Mával iB ezen ügyben utaztak. A házigazdának és az 6 révén a magyar népnek megiamerése arra indították a gyűjtőket, hogy az Összegyűjtött összeget nem a minket letipró esetiekhez, hanem Budapestre irányították a nyomorgó magyar gyermekek Beynon Ödön, Detroit város me* thodista lelkésze és felesége, mert ők voltak, akiket az autóbaleset ért, nagy szorgalommal fogtak hozzá a magyar nyelv megtanulásához, valamint Magyarországnak földrajzi megismeréséhez és midőn a folyó év nyarán Magyarországba jöttek, Spur kormánybiztos és Horváth Jenő az Alsódon ántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója kíséretében, mint a nevezett kamara vendégei, Somogy és Tolna megyét is beutazták, meglepetéssel hallottuk az újvilágból hozzánk kerültek magyar beszédjét és Magyar- ország alapos földrajzi ismeretét. — Megyénkben való utazásuk alkalmával Döry László ny. ezredes, cs. és kir. kamarás vendégei voltak és mint annak idején lapunkban is megírtuk, meglátogatták Ssekszárdot és kirándultak a Sárközbe is, amelynek viseleté annyira megtetszett nekik, hogy abból több öltözetet be is szereztek. Hazafelé utaztukban az Oceánjáró hajón rendezett ünnepélyen a fiatal éB csinos lelkéssné az ormánysági viseletben dijat is nyert, de állításuk szerint a sárközi ruha az ő tetszésüket még jobban megnyerte, mint az ormánysági és a mezőkövesdi viselet. A múlt hónapban Borgula fényképészhez Amerikából, Detroitból, Beynon Ödöntől egy magyar levél érkezett, amelyen egy kissé érezhető az idegenszerűség, de boldogok lennénk, ha ily magyarsággal és helyesírással tudnának itthon írni azok, akiknek nem az írás a mesterségük. Eme levélben jelzi, az amerikai farmer utján barátuokká lett lelkész, hogy Magyarországon való utazásai és tartózkodási tapasztalatait megirja és könyvalakban ki is adja. „Szeretném Mftgyarországot úgy leírni, — ezt írja a levelében — hogy az amerikaiolvasóközönség tanulja és érezze, hogy milyen szép ország Magyar- ország. Meg vagyok győződve, hogy hangtóbb viselet, mint a diszmagyar és A sárközi népviselet. — A mezőkövesdi viselet cifrább, de nem olyan jól tetszik nekem, mint a sárközi.u — Szék szárd vidékén jártában érte sült a lelkész, hogy Borgula fényképész a sárközi népviseletről felvételeket készített. Meg is akarta nézni, mint levelében írja, Borgula műtermét, azonban családi okokból azonnal, sürgősen haza kellett utaznia. Most arra kéri Borgulát, hogy őcsényi, decsi, sárpilisi és alsónyéki képeket küldjön el neki, a népviseletet lehetőleg színes felvételekben. Ugyanezen levélben érdeklődött a Tolnamegyei Újság iránt is, amelyet itt utaztában ismert meg. Borgula fényképész a sárközi felvételeket elkészítette és már el is küldötte az ügyeink, viszonyaink, népünk és kultúránk iránt annyira érdeklődő lelkésznek, akinek leveléből azt látjuk, hogy alapos felkészültségével, viszonyaink bámulatos beható tanulmányosáaával és nyelvünknek úgyszólván tökéletes elsajátításával és igy érzelmi világunknak megismerésével bocBájtja könyvét Amerika népe elé, hogy annak a szabad, nagy és gazdag országnak, — ahol annyi vérünk küzd a mindennapi kenyérért és azért, hogy évekig túrván a földnek mélyét, haza tudjon juttatni annyi pénzt, hogy öreg napjaira egy kis házat, egy kis földet szerezzen itthon, ahol bölcsője ringott és amelyet az újvilág szédületes arányaiban, kultur- és technikai előahaladások közepette sem tud soha sem elfeledni, — bemutasson hűen és a valóságnak meg- felelőleg egy kis nemzetet, amelyet a wilsoni elvek hamis magyarázata megeső kitott, háromnegyed részétől megfosztott és a kultúrát képviselő magyar és német kisebbségeket oda dobta az cseh és szerb kultúrálatlan- •ág rabszolgáinak és a tót nemzetet kiszolgáltatta a cseh hatalom túlkapásainak. Vajha Beynon Ödön könyve egy kis láng lenne ott az Óceánon túl, •mely felkeltené a figyelmet földre- sujtott nemzetünk iránt és a könyvből megismervén a mi igazunkat, a mi kultúránkat és a mi becsületes gondolkodásunkat és érzésünket, a rokonszenv és baráti érzést keltené fel irántunk, hogy lennének a hatalmasok között, nemcsak ellenségünk, de barátaink is. Úgy hangzik ez az egész esemény, amelyet megírtunk, mint egy szép mese. Mintha annak az amerikai farmernak, akinek nevét sem tudjuk, jellemét Jókai festette volna meg az ő csodás tollával, örülünk a szeretetnek ünnepén, hogy ez nem mese, hanem valóság. Egy magyar embernek tiszta érz'ése és nemes gondolkozása és egy autóbaleset oly barátot szerzett, aki érettünk tenni akar és tud is és mi itthon a didergő hidegben, amelynek súlyát azért érezzük oly fájón, mert nemcsak a természet fagyasztó hidege hat ránk dermesz- tőleg, hanem az a részvétlenség és kegyetlen közöny, amellyel az egész világ nemzetünk ügye iránt viseltetik. S ime, a messzi távolban fényt látunk. Szivünk kezd melegedni, a távol messzeségből az együttérzésnek érzelmi rezgése ér hozzánk. Csügge- déBÜnkben remény fakad, mert érezzük, hogy a szeretet Istenének születése napján túl a hegyeken és vizeken felgyullad irántunk egy kis érzés, ami bármily kiosiny is, de meleget ad, biztat és reménnyel telit meg, mert ez egy örök nagyhatalomnak a szülöttje ... a szeretető. —s. f Gróf Zichy Gyula lublleuma. Szent Tamás apostol nevenapján, folyó hó 21 én a pécsi egyházmegye zugó harangjai hirdették, hogy ünnepe van az egyházmegyének. Húsz évvel ezelőtt X. Pius pápa őszentsége a Vatikán (sixtusi kápolnájában püspökké szente gróf Zichy Gyulát, kedvelt szolgálattevő kamarását. Ennek a nevezetes ünnepnek évfordulóját ünnepelte a pécsi egyházmegye. Nem a jubileumi ünnepségek fényével és lármájával, hanem a mélységes szeretet és tisztelet érzésével azon férfiú iránt, aki 20 éven keresztül gyámolitó atyja volt egyházmegyéjének, bőkezű segítője és létesítője minden kulturális és jóléti intézménynek. Vidéki templomok, zárdák és iskolák, Pécs város hatalmas Fiús intézete, Szent Imre intézet, az uj pécsi leánygimnázium, tanítóképzőhöz csatolt internátus, a püspök- nádasdi Julián-intézet külső jele és hirdetője az ő nemes lelke megnyi latkozásának és intézkedésének, de ezer és ezer cbaritativ intézkedése volt ezeken kívül,amely egyeseket, intézményeket és társulatokat megmentett, szárnyra keltett és a társadalom hasznos tagj ivá tett. Áldás volt az egész egyházmegyére Krisztus helytartójának bölcs intézkedése, amelyben az isteni gond- j viselés fenséges ténye nyilatkozott meg 20 évvel ezelőtt, épen ezért I ezen a csendes jubileumi napon nemcsak a katholikus egyház, de Pécs városa és az egyházmegye minden jó érzésű és nemes gondolkozóén lakójának az Istenéhoz küldött fohásza vegyült a harangok zúgásába, hogy gróf Zichy Gyulát, ezt a szent életű, fenkölt gondolkozása valódi apostolt tartsa meg a Mindenható véghetetlen kegyelme még hfsszu időn át, hogy ne csak püspök társainak, egyház- megyéje papságának mutasson példát, de egyúttal jelölje meg az utat azok részére is, ahonnan ő a papi rendbe lépett, hogy miként lehet áldozatos lélekkel minden nemeset és jót meglátva csendben, de annál eredményesebben szolgálni e megcsonkított szegény ország újraépítési munkáját. Képklállltás a Kereskedelmi Kaszinóban. A szekszárdi „Kereskedelmi Kaszinó“ követendő példát mutatott azon eljárásával, hogy a szekszárdi származású festőművészeknek átengedte helyiségét képkiállitás céljaira. A'dor János László, Fereno Lajos, Miklósi M. Ödön és Szabó Dezső képei állíttattak ki ily módon a kaszinó termeiben. A képkiállitást f. hó 19 én délután 3 órakor nyitotta meg egy igen kerekded, szép beszéddel Előkelő biztosító társulathoz Ssekssárdra iooi ügyes üzletszerző kerestettk fix fisetés és jutalék ellenében. — írásbeli ajánlatokat lapunk kiadóhivatalához kérünk. Jankó Ágoston főispán, aki mint műkedvelő festő, igen élénken érdeklődik a festőművészet iránt. Beszédében köszönetét mondott a Kereskedelmi Kaszinó vezetőségének ama eljárásáért, amellyel mint a múltban, úgy ezúttal is kutturfejlettségüknek adták tana- jelét, másrészt a kiállító művészeknek, akik valóban műélvezetet sze reznek a szekszárdi közönségnek kiállításukkal. Mind a négy festő, — akik közül Miklósi M. Ödön és Saabé Dezső évek óta ismeretesek már Szekssárd műértó közönsége előtt, de a két ujonan bemutatkosó Aldor János László, akinek fővárosi tárlatokon és vidéki kiállításokon elért jelentőn sikerei méltán büszkeséggel töltöttek el bennünket, továbbá Fereno Lajos is, aki első ízben jelent meg képeivel városunkban, — eredeti művésziest mutattak be esen kiállításon. Aldor János László a régi iskola hive, kidolgozása, finom, sainei nem rikítók és mindig finoman simulnak a tárgyhoz. Erős, kiforrott tehetség, meglátszik dolgain, nemcsak a valódi művészi készség, de hogy a kiállítási dolgok megválasztásában is erős érzékkel bir. Fereno Lajos csak molt került ki a festőművészi akadémiáról, erős művészi készsége van, amely további képzés mellett Bzép reményre jogosítja. Bár kiállító társki jóval erősebben rutínirozottak, azért képéiben van úgy eredeti felfogás, miét kidolgozási technika, amely a szemlélőt megragadja. Miklósi M. Ödönről és Szabó Dezsőről már többször irtunk lapunkban. Az ő művészetükről e cikk írójánál hivatottabbak nyilatkoztak. Ezúttal róluk osak annyit, hogy Miklósi M. Ödön pastell arcképeivel válik ki, Szabó Dezső pedig önarcképével és néhány újabb olaj- festményü táj és csendéletével keltett a kiállításon ismételten feltűnést. Előfizetési felhívás. Az újév beköszöntővel lapunkra uj előfizetést nyitunk. Felkérjük eddigi előfizetőinket és mindazokat, akik lapunkat támogatni óhajtják kulturmunkájában, hogy 1925. év december hó 30-án megjelenő számhoz csatolandó poBtabe- fiizetési lap felhasználásával legalább egy félévre szóló előfizetésüket az esetleg 1925. évről fentálló hátralékaikkal együtt mielőbb megküldeni sziveskedjenek. Dacára, hogy lapunk 1925. év október 1-től kezdődőleg az eddiginél jóval nagyobb terjedelemben jelenik meg, az egész évi előfizetési dijat esak 8 pengőben (100.000 kor.) a Vs évit pedig 4 pengőben (50.000 kor.) állapítjuk meg. Szekszárd, 1925 december 10. Hazafias üdvözlettel: Tolnamegyei Újság kiadóhivatala. I A gyümölcsfák téli ápolására egyedül az Avenarius-féle 1 «V art ativn itt vízben oldható gyümölcsfa carbolineum alkalmas. Kiváló védő- HFNItRlN I oScfttk.1 pusztító levéltelvek, vértelvek, puirsleto, UL1MJ1M1I fa„pópiHe, gyttrtlspiHe, póknálósmoly stb. kárUvése ellen. Kártevő gombák ellen — a Bayer-féle oT) 71 D permetezzük, melyet az egész világon alkalmaznak. El- M II »II IX lm*1*I /fi pusztítja a vánkospenészt (Monilia), lisztharmatot, a varasodas UvIiUílit 1 gombáját, a legjobb ellenszere a szőlőlevél lodrosodásának KÉRJEN ISIN Magyarország részére gyártja: Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek rt. Bpest,VUI, Örömvölgy-u. 8 ERTETŐKET! >003 Forgalomba hozza: Magyar Növénymentő rt. Budapest, Vili., Dohány-utca 20. szám
