Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-12-22 / 50. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 december 22. HÍREK. Csonka Magyarország aea ország, Egész Magyarország — BMoayorozág. Jégvirágok. A jégvirágok vájjon mit jelentnek ? Talán tündérkexek Zord ablakunkra rózsát hintegetnek ? Tán titkos üzenet, Mit irt rejtélyes fantom újjá ? Játéka csak a télnek? Vagy megfagyott remények Fehér halotti koszorúja ? Hajók.* Egyik: mesélő halk habok Lágy riogatásán andalog. Másik: fékvesztett förgeteg Vad ölelése közt remeg. Fehér galambként leng egyik, Kacaj, dal, csókok zengnek itt. A másik száll bús-feketén, Mint gyászos szárnyú denevér. Egyik tündöklő tájakát, Vig városokat látogat. Másik nagy éjszakán bolyong S többé sohase lát toronyi. Szamolányi Gyula. Lapunk olvasóközönségének, valamint vidéki buzgó munkatársainknak ezúton kívánunk legboldogabb kará- esonyi ünnepeket! Vajha a szeretet Istene születésének évfordulója meghozná porbasujtott nemzetünk jobb jövőjét és nekünk maroknyi magyaroknak a megértés, megbékélés és egymás szerzetének forrását nyitná meg. _ Beszámoló. A szekszárdi kerület nemzetgyülesi képviselője e hó 29 An Aleónánán és Sárpilisen be saámoiót tartott, ahol a választók nagy szeretettel fogadták a kerületéért fáradhatatlan buzgalommal dolgozó képviselőt. — Hivatalvizsgálat a városházán. Dr. Éri Márton Tolnavármegye álispánja f. hó 17 én és 18 án a szekszárdi városházán hivatalvizs • gálatott tartott, amely alkalommal megvizsgálta a közigazgaiási ügymenetet és a városi pénzkezelést. A vizsgálat befejezése után az egybe- gyült tisztviselőknek kifejtett munkásságáért, Vendl István polgár- mesternek pedig a szép eredményű vezetéséért elismerését fejezte ki. — Uj plébános. Zichy Gyula érsek, mint a pécsi egyházmegye apostoli adminisztrátora Meyer Lajos tábori plébánost Kurdra plébánosnak nevezte ki. Szekszárd városában sokan emlékeznek még a rokonszenves hittanárra, akinek kinevezése igazi őrömet váltott ki. _ DUzkÖzgyOlÓS. A Szekszárdi Ke reskedelmi Kaszinó folyó hó 20 án délután 3 órakor Müller Albert elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya: Leicht Lajosnak, a Szekszárdi Takarékpénztár elnökigazgalójanak, a Kereskedelmi Kaszinó örökös diszelnökévé való megválasztása és arcképének leleplezése volt. Müller Albert hosszabb beszédben indokolta, hogy Leich Lajosnak minő erdemei vannak a Ke* reskedelmi Kaszinó életében, amelyek érdemessé teszik, hogy a Kereske delmi Kaszinó őt örökös diszelnökévé válaszsza A szép számmal összegyűlt tagok egvh nsn lelkesedéssel hozzá járullak Müller Albert elnök indítványához és Leicht Lajost diszelnöknek i megválasztották. Az elnöki megnyitó alatt lehullott a lepel a MiklÓBi M. ! Ödön festőmővész által festett arc képről. A közgyűlési határozat kimondása után Ácséi József, Eisler Manó éB dr. Gulyás József tagokból álló küldöttség ment Leicht Lajosért, hogy a díszközgyűlésre meghívja. A terembe lépő diszelnököt a tagok lelkes ovációban részesítették. Müller Albert pár szóval üdvözölte a disz elnököt, amely után Leicht Lajos ismertetvén röviden a Kereskedelmi Kaszinó alakulásának és fejlődésének történetét és elismeréssel emlékezvén meg a mai elnöknek a legnehezebb időkben való buzgó működéséről hálás köszönetét mondott az ünneplésért. Ezzel a díszközgyűlés véget ért. Leicht Lajosnak a Kereskedelmi Kaszinó alapítása, valamint annak fellendítése és főként a mai székház megszerzése körül vannak jelentős érdemei, valóban reászolgált a Kereskedelmi Kaszinó tagjai részéről eme szeretetteljes megnyilatkozásra és érdemeit elismerő határozatra. — Am. kir. csendőrlaktanya átadása f. hó 12-én délelőtt folyamán megfelelő ünnepségek között folyt le öcsényben. őcsény község érdemes elöljárósága a kor szavát megértő községi lakosságnak lelkes áldozatkészségéből az őcsényi őrsnek olyan otthont létesített, amely nemcsak a vármegyében, de csonka Magyar- országon íb ritkítja párját. A sikerült épület Uglár János szekszárdi építőmester ízlését és tudását dicsérik. A laktanya a vasúti állomáshoz vezető ut mentén létesült. Közvetlen mellette megfelelő nagyságú házi kert terül el. Az ünnepies átadást a vármegye alispánja képviseletében Száváid Oszkár vármegyei főjegyző, Szongott Edvin járási főszolgabíró ób Sáray Ferenc csendőrőrnagy, vármegyei parancsnok részvételével teljesítette. Száváid főjegyző a helyszínén a község és az elöljáróság érdemeit méltató bensőség- teljes szavak kíséretében adta át az épületet rendeltetésének. Az ünnep Bégen a képviselőtestület és az elöljáróság teljes számban megjelent. — A limanovai csata emlékünnepe Dombóváron. Mint a múlt évben, úgy az idén is nivós ünnepélyt rendezett Dombóvár társadalma a magyar katona hősiességét örök időkig hirdető limanovai CBata emlékére. Reggel 9 órakor Offenmüller Zsigmond szentszéki tanácsos ünnepi szentmisét mondott, utána folyt le a hazafias ünne pély. Kenézy László főszolgabíró lelkes és tartalmas beszédben megma gyarázta a nagyszámban megjelentek nek a nap jelentőségét. Vitéz dr. Zerinváry Szilárd az örökké emléke zetes limanovai csata lefolyását ismertette hatásos felolvasásban. Takács József formás zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepély, amelyen valamennyi helyi hatóság, testület és egyesület képviseltette magát. — Eljegyzés. Dobos Mária Cegléd és dr. Caók Sándor orvos, föld birtokos Dunaszentgyörgy jegyesek. — A Tolnemegyei Iparosszövetség tisztikara. A folyó évi szeptember hónapban megalakult Tolnamegzei Iparos Szövetség e hó 13 án, a szekszárdi ipar testület szék házában tartott ülésén választotta meg első tisztika rát. A jelölő bizottság javaslatára megválasztották elnökké Uglár Jánost, alenökké Marth Sándort és Törő Józsefet, főtitkárrá Molnár Lajost, pénztárossá Sápszky Andort, a számvizsgáló bizottság tagjaivá Scherer József, Rácz Pál, Handl Janos és Klósz Gáspárt, a gazdasági bizottságba Zsoldis János, Mutschen-. bt eher Lajos és Traubert Imrét, a fegyelmi bizottságba Kárpáti Nándor, Orbán István, Gelencsér János, Rottkay Árpád és Dávid Sándort, a lapellenőrző bizottságban Uglár János, dr. Zsigmond Ferenc, Haar Lázár, Törő József és Ráca Pált, ügyésszé dr. Zsigmond Ferencet. Az ülésen elnöklő és a Szövetség nehéz szervező munkáját nagy tapintattal és hozzáértéssel irányitó André Istvén m. kir. kormánytanácsos megköszönte úgy a maga, mint tÍBzttársai nevében az iparosság támo gatását és lelkes helyeslések közepette arra buzdította társait, hogy érdekeik védelmében se térjenek le soha a nyugodt megfontoltság és kölcsönös szeretet útjáról. Az ujannan megválasztott tisztikar nevében Uglár János elnök mondott köszönetét az előlegezett bizalomért. A Szövetség programmját Törő József ismertette tartalmas, lendületes és nagy tetszéssel fogadott beszédben. Nem helyesli a tervezett kézműveskamarák felállítását, ‘ellenben kívánatosnak tartja az iparos bank s az iparosok nyugdíj és rokkantegyletének megalapítását. Ajánlatára szervezőbizottságot is fognak létesíteni, melynek feladata lesz valamennyi megyei községben a megfelelő helyi alakulat létrehozása. Sürgeti az adóterhek könnyítését, de egyben józan, hazafias önfegyelmezésre inti az iparostársadalmat. André István felkérésre megengedte, hogy a Szövetség egyelőre az ipartestület házában nyerjen elhelyezést. — Népművelési előadások. Tolna vármegyeben egymás után nyílnak meg a nemzetépitést jelentő népművelési előadások. Bonyhád, Tamási és Váralja lelkes megmozdulása után a napokban Dombóváron, Bátaszéken, Györkönyben, Faddon, Kocsolán és Nagyszékelyben nyílt meg a helyi értelmiség hazafias egyetértésével és együttműködésével az ismeretterjesztő tanfolyam. Egyik-másik helyen szinte csodálatos az a nemes verseny, fáradhatatlan ügybuzgóság,'amellyel a nagy- fontosságú üggyel a néha feltornyosuló akadályok ellenére is diadalra viszik. Sorozatos előadások ezidŐBze- rint Szekszárdon, Kölesden, Bátán, Értényben, Alsónánán, Tolnán, Vár dombon, Decsen, Tengődön és MÍBzlán folynak. — Szajkí bácsi t A legújabb nem zedék már alig ismerte, de annál jobban az öregebbek, akik közül ő is jóformán mindenkit ismert. Nem csoda, hiszen 30—35 éven át hordta városunkban a leveleket, pontosan, rendesen kopogtatva be minden házon, minden kapun s mint levélhor dóink Nesztora, azok mintaképe is volt. Már nyugdiját élvezte (amit valóban jól megérdemelt) de ha megszorult a posta, mindig elő előrántották, hogy kisegítse a fiatalabbakat. S midőn kitört a világháború és megszerveződött a „ Vöröskereszt“, odaállt a kórház igazgatója elé s azt mondta: „öreg vagyok már katonának, de hasznot akarok tenni a hazának. Tessék nekem valami dolgot adni ! Fizetés nem kell, szívesen dolgozom ingyen is, legfeljebb, ha egy kis kosztot adnak !“ És igy lett ö a „ Vöröskereszt kórház“ kapusa. Há látlan munka volt, négy esztt-ndőn át és sok haragost szerzett neki — a katonák között, akiknek kimenőit ellenőrizni volt feladata, de ő tőrbe tetten buzgalommal cerberuskodott tovább, keményen szembeszállva a duhajkodó, kimenőre éhes, de ilyet egészségi okokból nem kapható hősökkel* Es úgy irigykedtek, agyar - kodtak rá, mintha abban a kapusfülkében püspöki staiiumot élvezett volna s nem is sejtve, hogy ingyen, önzetlenül hagyta szidni, fenyegetni magát, hogy megőrizze — lehetőleg — a kórház rendjét. Derék, józa- való ember volt, még a régi fajtákéi. Nyolcvan évet élt. Csak melegséggel lehet visszaemlékezni reá 1 — A Hangya-szövetkezet folyó hé 22., 23. és 24-iki bevételének 5% át a leégett r. kath. templom felépítésébe óhajta fordítani. Felkérjük igentisztait tagjainkat, hogy különösen esez napokon eszközöljék az ünnepekre való bevásárlásaikat, hogy a nemez oőfea minél nagyobb összeget adhassunk. Ab igazgatóság. — A szekszárdi Polgári Ofottí- kör december 31-én nagy Sailreszter- estélyt rendez a köri tagok részébe reggelig tartó tánccal. — Nem adomány a 2000 korona. Mint már jelentettük, a szekszárdi nagytemplom érdekében megindult a levelezőlap-akció. Az akció vezetői most azzal a kéréssel fordulnak a Tolnamegyei Újság olvasóihoz és az egész vármegye közönségéhez, hear ebben a nemes munkában mindez« tehetségéhez mérten vegyen réast. Nem adományokat, nem áldozatokat kérnek, csupán csak annyit, hogy a közeledő karácsonyi ünnepek és újév alkalmával ne a megszokott, sahtoa- szerü képes levelezőlapokon fejezőik ki jókivánataikat, hanem ezeken’ a csinos, Ízléses templomi levelezőlap* kon. A templomot régi alakjában nem fogjuk többé viszontlátni, tehát emléknek is kedves lehet a lap; majdan az unokák is szívesen fogják nézegetni a régi templomot, amely egykor leégett. Mi is hálásak lennénk ősapáinknak, ha a régi templom képét ránk hagyták volna. A vármegye közönségének eme kis -figyelmessége“ számottevő összeget jelenthet a templom, az Isten hása számára. Mindenki csak egy lapét vegyen meg, ne többet, de legalább még egy embert buzdítson erre és már ekkor eleget tett e kérésnek. Salamon király egykor, amiker a jeruzsálemi templomot építtette, bess- szu éveken gyűjtötte a kincseket, messze földről hozatott munkásokat, távoli vidékekről szállította a templomhoz szükséges anyagokat. Eskünk kevesebb munkával,kisebb áldozattal rendelkezéseinkre áll ugyanaz. Csak éppen azt kell tennünk, hegy levelezőlap szükségleteinket egy ideig nem a boltban, hanem a templomi gyűjtő bizottságnál vásároljuk meg. A lapokat minden községben árusítják, Szekszárdon a vármegyeházán Morvay László vármegyei aljegyzőnél lehnt azokat beszerezni. — Műkedvelő előadás Tamásíbti. A felsőiregi Gazdakör a múlt hé végén igen sikerült műkedvelői előadást tartott. A Falu rossza *imü közkedvelt népszínművet adták elő Moritz Lajos betanításában oly eredménnyel, hogy az előadást közkívánatra meg kellett ismételniük egy hét múlva. Az egész bevételük 4 millió korona volt, mely összegből a tiszta jövedelmet könyvtáruk javára fordították. — Forgalmiadót fizetők fígyelmóbe- A Szekszárd körzeti forgalmiadé-hivatal vezetője felhívja mindazon forgalmiadéi öteleseket, akiket az 192v. évi 29.500. P. M. rendelet 1. szakasza megjelöl, vagyis egyezség szerint átalányozhatók, de még addig a rendes módon adózókat, továbbá az újonnan keletkezett üzlettel, kereskedéssel, vállalattal bíró adózókat, hogy 1926. január 20 tg egységes alapon való átalányoztati- sukat kérhetik. Mindenkit figyelmeztet, hogy az átalány meg nem adásáig önként a rendes adózástól ős előirt könnyvvezetéstől el nem