Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-12-22 / 50. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 december 22. Karácsonyi és aléol ajúndéktúrsvak nagy választékban. Gyönyörű ohlnaezUst alkalmi dísztárgyak, chinaezdst retikülök 160.000 koronától feljebb. Aipaoca evőeszközök, chinaezűst cigarettaszelencék, egy évig járó álló dlszór&k, valódi francia Teklagyöngyök, valódi korall gyöngyfllzérek, modern női arany ée ezüst karórak, nyakláncok, zsuzauk, karkötők, arany és ezüst férfi zsebórák, fali ingaórák, kicsiny disz- ébresztöórák, mindennemű dubléáruk ée optikai eikkek kaphatók Tóth János órásnál Szekszárd Kaszinóbazár Az alaposan átdolgozott, hasz oldal terjedelmű szabályrendeletet több nngyfontoaságu Üggyel együtt a város képviselőtestülete folyó hó 12 án, szombaton tartott rendes köz gyűlésén tárgyalta és fogadta el, a melyről részletesen számolunk be lapunk olvasóinak. A közgyűlésen, amelyen a képviselőtestületi tagok igen tekintélyes számban jelentek meg, Vendl István polgármester elnökölt. Megnyitó be- •zéoében hálás kegyelettel emlékezett meg a limanovai Ütközet hőseiről, akik Mahr ezredeB élén halált megvető bátorsággal harcoltak a túlnyomó orosz erő ellen s kemény kttsdelem mel, sok drága magyar vér hullásával tartóztatták fel az ellenséget. Emléküket a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Ezután Tóth Pál városi főazámvevő ismertette a város háztartási alapjának 1926. évi költségvetési előirányzatát, amelyet a képviselőtestület névszerinti szavazással tudomásul vett s azt 5.99S 257.000 K szükséglettel, 5,230.496 korona fedezettel, tehát 767,761.000 korona hiánnyal, elfogadta. A hiány fedezésére 50 százalékos pótadó kivetését határozták el. A költségvetésben gondoskodtak a már megállapított aszfaltozási munkálatokon kívül az újvárosi temetőhöz, a csendőriskolához, továbbá a gyepmesteri telephez vezető ut kiépítési és egy vízöntő koosi besser zési költségeiről. Esntán dr. Cs. P a p p Jenő közigazgatási tanácsnok részletesen ismertette a belügyminiszternek aeon rendeletét, mely kötelezi a városokat, hogy 1926. évi január hó 1-től kezdődőleg hivatásos tűzoltóságot kell felállitaniok és megfelelő tüsohó szereket beszerezniük. A hivatásos tűzoltóságnak legalább 8 szakképzett főből kell állania, melynek létszá mát a miniszter a helyi viszonyok hoz és a szükségekhez képest fe e- melheti. E rendelkezések szem előtt tartásával terjesztette elő a Tanács javaslatát, amelynek alspjáD kimon dotta a képviselőtestület, hogy a hivatásos tűzoltóságot felállítja s a javasolt kilenc főből álló létszámnak megfelelően egy tüsoltótissti, egy altiszti és hét tűzoltói áJást szervez. E tűzoltóság fentartásával felmerülő személyi és do'ogi kiadások fedezéséről, valamint egy uj tttzfecskendő és egyéb tűzoltói felszerelések beszerzéséről, költségveté- sileg gondoskodott. Kimondotta egyben a közgyűlés, hogy a tűzoltótiBzti tendők ellátásával ideiglenesen, amíg azt a képviselőtestület választás utján betöltheti, Mntschenbacher Lajos vm. tüzfeltt- gyelő, önkéntes parancsnokot bízza meg. A javaslat előterjesztésekor dr. Horvát Jenő képv. test. tag kérdést intézett a polgármesterhez, hogy a hivatásos tűzoltóság megszervezésével az önkéntes tűzoltóság meg szűnik-e ? Az elnöklő polgármester kijelentette, hogy ezen intézménytől függetlenül szerveztetik meg a rend szeres tűzoltóság, amely állandó készenléti és őrszolgálatot fog teljesíteni s ellátja a mentőszolgálatot is. Az önkéntes tűzoltóság tevékenységére továbbra is szükség van. Vendl I. polgármester és Farkas I. főmérnök ismertették ezután a városi vízvezetéki szabályrendelet fontosabb rendelkezéseit. A szabályrendelet sze rint a város mint vízmű tulajdonos a vezeték beruházási költségeinek törlesztésére, az üzem fentartására, karbantartására és a tartalékolás biztosítása céljából vizdijat szed, amelyet a Képviselőtestület évről évre állapit meg. A vizdjak kétfélék: a) olyanok, amelyek az élvezet1 és használat vizet tetszés szerinti mennyiségben szolgáltató és mindenki által bármikor minden külön dij, vagy illeték fizetése nélkül igénybe vehető közkutak használata miatt fizettetnek, amelyért azonban a város pénztárából évenként előírandó átalányösszeg utalandó át a vízmű pénztárába. Ezt az átalányt a külső övezetben lévő szobák, konyhák és istállók számarányában osztja fel illetve veti ki az egyes ingatlanokra • b) olyanok, amelyek azon házak után fiizetendők, ahová a viz az általános csőhálózatból csatlakozó csöveken bevezetendő s ahol ennél fogva vízhasználat nagyobbmérvü és kényelmesebb. Az előbbi a külső, az utóbbi a belső övezetet alkotja. A belső övezetben a viz használatáért évenként fiaetendő minden lakószoba, cselédszoba és 4 négy- szögméternél nagyobb előszoba után 12, minden egyes konyha után 18, minden egyes iroda, műhely, gyár- helyisig, üzleti raktár vagy pince után 40 négyzetméter helyiség nagyságú 24, minden istálló után, ha az istálló 1 ló, vagy szarvasmarha részére való 12, 2 ló vagy szarvasmarha részére való 24 s igy tovább, 4-nél több ló vagy szarvasmarha után 60, vendéglő, korcsma, kávéház, cnkrászüzlet, bolt, mészárszék helyiségei után 40 négyzetméter nagyságig 60 aranykorona. A küiső övezetben a legközelebbi közkntiól, vagy lajttöltő kuttói 100 méternél nem nagyobb távolságra fekvő ingatlanok hely ségei után a belső övezet szerinti d jak 50 százaléka, a 100—300 m távolságra fekvő ingatlanok után a dijak 33 százaléka, a 300—500 m. távolságra in gatlanok után a dijak 25 ssagaléka, az 500 méteren tnl fekvő ingatlanok után 10 százaléka fizetendő. Dr. Horvát Jenő tnlmagasnak tartja az irodák után kivetett évi 24 aranykoronás vizdijat akkor, amikor tudvalevőleg itt történik a legkevesebb vízfogyasztás. Dr. Mayer Gynla előadja, hogy a szabályrendeletben foglalt rendelkezéseket életbevágóan fontosnak tartja a városra és a közönségre s igy egyszeri hallás után e fontos kérdésekhez alaposan hozzászólni nem lehet. Javasolja, hogy a szabályrendeletet vegyék le a napirendről s azt a képviselőtestület tagjainak adják ki, vagy nyújtsanak módot arra, hogy abba beletekinthessenek. Tóth Henrik több kérdés megvilágítását tartja szükségesnek és a büntető rendelkezésekre kiszabott bírságokat magasnak véli. Dr. Leopold Kornél nem látja szükségesnek az ügynek a napirendről való levételét, mert azt a városi tanács és a szakértőkkel kiegészített pénzügyi bizottság részletesen tárgyalta, a meg állapított viidijakoál és azok elosztásánál helyesebb megoldást találni nem lehetett. Schneider János a tanács javaslata mellett foglalt állást, majd a képviselőtestület szótöbbséggel kimondta, bogy a szabályrendeletet napirendről nem veszi le s igy a vitát tovább folytatták. Dr. Fleischmann Ottó a bírságolást túlságos magasnak és jogi szempontból tarthatatlannak véli, azok leszállítását javasolja. Ebhez a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. Végül Nagy Ferenc, Végi Ferenc, dr. Kalmár Vilmos és dr. Miklós Sándor hozzászólása után a szabályrendeletet elfogadták. Ezután rátértek a tárgysorozat többi pontjaira és az ülés este 8 órakor véget ért. Örömmel állapítjuk meg, hogy e képviselőtestület ismét fényes tanú jelet adta annak, hogy hivatásának magaslatán áll, a város iránti szere- tetónek és szociális érzékének adott kifejezést akkor, amikor a két nagyjelentőségű, a város jövő fejlődésére messzire kiható kérdésben, a«tüsren- désset megfelelő szervezése és a vízvezetéki szabályrendelet megalkotása ügyében kedvező döntést hozott. Jóllehet, mindkettő megterhelést jelent a város közönségére, azonban, ha figyelembe vesszük azt, hogy állandó éjjel nappali szolgálatot teljesítő, képzett tűzoltóságra és modern felszerelésekre ma már a város fejlődésére tekintettel nélkülözhetetlen szükség van, másrészt az általánosan érezhető vízhiánnyal járó veszélyeket végre mar ki kell küszöbölni, nem Bzabad visszariadnunk ezen intézmények fen tartásával járó költségektől. Súlyos gondot okoz egyes háztulajdonosnak ugyan a vízvezeték bevezetése, de e tekintetben is megnyugtatjuk az érdekelteket Vendl polgármestertől I nyert azon kijelentéssel, hogy ő a Sápszky Andor férfiszabónál Szekszárd, Szent István-tév 1—3 készülnek a mai kor legkényesebb igényeinek is megfelelő angol szövet-, lüszter és vászon divatöltönyök a legszolidabb kivitelben és árak mellett helybeli pénzintézetekkel már a háztulajdonosok részére e célra szükséges előnyös kamatozású és hessa*- lejárata kölcsön ügyében felvette a a tárgyalást. Végül a közgyftléaea elhangzott aggodalmakra hülönSsbé- pen hangsúlyozzak, bogy ha a vk- dijak mikénti felosztását illette* aránytalanságok mutatkoznának, azok egy év múlva ki lehet küszöbűim, mert a szabályrendeletben felsorolt vizdijakat a képviselőtestület csak egy évre állapította meg. Tündér nótafa. Karácsonyi álom, karácsonyi ének, Szállj az ablakomra, zsongó szép mesének, Tündér nótaiának: A kicsi fiacskám gügyögő szavának. Nézzek a szemébe, az Adria-kéknek; Ugy e Fiúméban lesz még magyar ének. Tündér nótafának, Ha majd ottan újra magyar fiuk járnak H Selymes szőke fürtje, hadd*érintse fürtöm, Szólalj meg kacagva, kedves ezüst ktrtöni, Tündér nótafának, Habja zenéjére a magyar Tiszának ! Karácsonyi álom, sok kis katonával, Felettünk a fenyő ezer lángja szárnyal, Tündér nótafának, Annak a sok-sok kis magyar katonának! Hogy amerre jártok, amerre «sak léptek, A jó Isten óvjon, kis magyar vitézek, Tündér nótafának: Magyar földön járó angyalok hadának. Hogy amerre jártok: kinyíljon az áláás, Zokogó, rajongó, egy magyar kiáltás, Tündér nótafának: Véges-végig régi magyarok honának! ... Karácsonyi álom, karácsonyi ének Szállj az ablakomra, zsongó szép mesének, Tündér nótafáuak: A kicsi fiacskám gügyögő szavának. Miklós vitéz. Mese, mint valúság. Valahol Amerikának hatalmas területén autó száguldott, ifjú methodiata lelkészt és feleségét röpítette nagy gyorsasággal Amerika szabad földjén. Nem tudjuk mi okozta, de sz az tó felborult és utasai súlyosan megsebesülve kerültek egy farmra. Hetekig tartott, mig az ifjú lelkész és felesége súlyos sérülésükből felgyógyultak és amikor a házigazdánál ki akarták egyenlíteni a gondos ápolásért járé költségeket, meglepetésükre azoz választ kapták, hogy az én hazámhoz a betegek ápolása emberi kötelesség és azért jutalmat elfogadni nem sze- kás. A farmer és családja Magyarországból került Amerikába. — A lelkészt annyira meghatotta házigazdájának ez a kijelentése, ami a háború el4tü magyarság lovagias érzésének és gondolkodásának volt kifejesője, hegy elhatározta, hogy megtanul magyarul és ssemélyesen ismeri meg azt a népet, amelynek egy messze szakadt fia as anyagias Amerikában is megőriste a szülőhazából és a családi otthonból magával hozott nemes érzést és fez- költ gondolkozását. De volt ennek ai ep. sódnak más következménye íz» A lelkész és neje a cseh gyermekzk részére gyűjtöttek és a baleset alkal Száraz üűKkhuúl) és puha füztiasúb tűzifa SKaSEAfi Hutsdienünclier Ödön és Fia 0*5» SzeKszúrdon Ä
