Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-12-05 / 48. szám
ára 2000 korona. Vll. évfolyam. _________ Szekszárd, 1925 december 5 48. szám. 8z8rkeszt6ség é s kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I Hirdetések árat: A legkisebb hirdetés dt|a 10000 korosa. A hirdetés egy 60 milliméter síéles hssébos mllllmétarsoronkésl 1010 korosa. KötgyBlésI réssvésyUrsaságl stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 50 sxáic lék esgedmésy. A hlrrovelbes elhelyesett reklámhír, eljegyzési hír, esi. ládl hír, falsadat e syllttár soronként 8000 koronába kerfli. írffy Imre és Pesthy Pál beszédei a nemzetgyűlésen Kedden tért át a nemzetgyűlés az igazságügyi költségvetés tárgyalására. A vita megkezdése előtt dr. ÖrfFy Imre előadó ismertette a költségvetést, amely a múlt évi költségvetéshez képest 6 5 százalék emelkedést mutat. Képvi- selőnk az igazságügyi tárca minden részletére kiterjedő hatalmas bőszé* deben ismertette az előirányzatot és az elmúlt év tételeit a mostaniakkal összehasoulitva világos képet nyuj tott az igazságszolgáltatás állapotáról, ügymenetéről, a tervezett reformról és az igazságügyi személyzet helyzetéről. A bírói státusrendezéBÓről szólva, azt hangoztatta, hogy a külön bírói státus ellen senkiBem emelhet kifo* gást. Ennek a kérdésnek rendezését minden oldalon egyformán kívánják. Elismeri, hogy voltak téves bírói ítéletek,.de tiltakozik az ellen, hogy ezért az egész birógágot' érje támadás N*pról-napra nagy munkatöbbletet kell a bíróságnak elvégezniök, mert a forradalmak után rendkívül megszaporodtak az ügyek. A Takarékossági Bizottság javaslata alapján létszámredukciót akarnak keresztülvinni, amit nagyon aggályosnak tart. De nem tartja helyesnek azt Bem, hogy bírókat különböző, nem bírói funkciókra is beosztanak. Kéri a költségvetés elfogadását. Dr. őrffy Imre nagy hatású elő adói beszéde után dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Azt fejtegeti, hogy addig, amig a kedélyek le nem higgadnak, fenn kell tartani a kivételes intézkedések egyes rendelkezéseit. Felemlítette, hogy a magánalkalmazottak jogviszonyainak rendezését kérték tőle. Meg kell állapítania, hogy ez a kérdés nem tartozik hozzá, hanem a kereskedelmi miniszterhez. Kijelentheti azonban, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat már készen van és a legközelebb beterjesztik a Ház elé. Az esküdtszék visszaállításáról szólva azt mondta, hogy a mai közhangulat mellett ezt a kérdést, úgy látja, még jobban a politika vezetné, ha visszaállítanák az esküdtszéket. A szociá’demokrata párt szónokai közül többen hangoztatták, hogy a birákat politikai felfogás vezérli az ítéletek meghozatalánál. Tiltakozik az ilyen beállítás ellen. Állíthatja és állítja is, hogy nem a bírák vonják bele az ügyekbe a politikát, hanem az egyes pártok vonják be a politikába az ügyeket a bírósággal együtt Amikor Márffyt halálra ítélték, politikamentesen tették est, amikor pedig a Tábla egy bűncselekmény alól felmentette Márffyt, mindjárt politika került az ügybe. Ha a Népszavát egy ügyben felmentik, akkor nincs politika, de ha elítélik, azonnal politikának tüntetik fel az ügyet. Ezek a bírói Ítéletek mind a bírói függetlenséget bizonyítják. Ezután beszámol az igazságszolgáltatás általános helyzetéről, majd ismerteti a bíróságok ügyforgalmának emelkedését. Egyik oka a perek torlódásának és a peres ügyek száma emelkedésének a konjunktúra könnyelmű gazdasági vállalkozási szelleme, mert még ma sincs ko moly közgazdasági megfontoltság. A peres ügyek másik nagy tömegét valorizációs ügyek adják, ahol a bíróság figyelemmel van mindkét fél helyzetére. Ha a valorizációs javaslat törvény lesz, ezzel meggyorsul ezeknek a pereknek intézése is. Bejelenti, hogy az igazságügymi- niszterinmot foglalkoztatja a hagyatéki eljárás egyszerűsítésének kérdése is. A perek sorsa ma „tanunépsza vazásokona dől el és felvetődik az a gondolat, nem volna-e jobb az okirati kényszer rendszerének bevezetése. Ez kétségtelenül nagy szol gálatot tenne a birói munka megkönnyítése szempontjából. Gyors adminisztratív intézkedésekre is szükség van ób ezért megfontolandó az értékhatár leszállításának a kérdése. Sajátságos emelkedés állott be a telekkönyvi hatóságok Ügyforgalmában is, ami összefügg a földbirtokreformmal. örvendetes jelenség, hogy a büntető szakokban négyszázalékos apadás állt be. A bíró státuskérdé- sében ismételten kijelenti, bogy a külön bírói státus alapján áll a bírói függetlenség körülbástyázása érdekében is. A felhozott kifogások nem állják meg helyüket. Az árdrágítókra vonatkozó uzsora- bíróságnál az úgynevezett statáriális eljárást megszüntette, mert azok az okok, amelyek szükségessé tették a biróság ilyetén működését, ma már szünőben vannak. Ez az oka annak, hogy ezt a rendelkezést visszavonta. Ezt azonban csak kísérletnek tekinti, mert ba visszafejlődést lát, megfontolás tárgyává teszi, hogy ne léptesse e újra életbe. Bejelenti, hogy a jelzálogokra vonatkozó törvényjavaslat készen van ób rövidesen már be is terjeszti a nemzetgyűlés elé. További fontos kérdés a kényszeregyes- ségi eljárások szabályozása. Egy részleges rendelkezést már kiadott, de ez még nem elegendő. Reméli, hogy napokon belül olyan helyzetben lesz, hogy a divergáló kérdések összeegyeztethetők lesznek. Rámutat ezután a hitbizományi kérdés nagy fontosságára és annak a biztos reményének ad kifejezést, hogy a probléma megoldása lehetővé fogja tenni a birtokreform helyes megoldását is. Az ügyvédi intézmény — mondotta tovább az igazságügyminiszter — eok gondot okoz neki. Minden tőle telhető eszközzel segíteni sze retne a jogászi karnak ezen a részén. Már megtette, hogy az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet részére egy csekély összeget juttatott, de ezt ő maga sem tartja elegendőnek. Ez az intézmény fejlődőképes. Nagy baj, hogy az ifjúság még m ndig nem (Folytatás.) A Helytartótanács végre megbízott egy építőmestert, hogy építési tervet készítsen. Mivel a hívők száma már ekkor igen felszaporodott, jóval nagyobbra kellett terveznie, másrészt meg a takarékosságot is szem előtt kellett tartania. Ezért azután úgy tervezte, hogy mivel a torony teljesen ép és erős, tehát a templomtest In jelkapcsolatban régi helyén épi- -1 tendő fel. Azonban a megnagyobbi- lássál egy közlekedési ut és köztér lett volna elzárva. Ez ellen maga a lakosság zúdult fel és felségfolyamodványt terjesztett a vármegye elé, hogy a legfelsőbb helyen és a Helytartótanácsé ál pártfogolja kérelmüket. A vármegye 1794. évi tavaszi közgyűlésén tárgyalta a szekszárdiak panaszát és azt a maga részéről is indokokban bővelkedő hosszabb előterjesztéssel küldte fel illetékes helyre 1794 április 11 én. Az indokok közül a főbbek: „A templomnak régi helyén hagyása és a kocsiutra és köztérre kiterjesztése, amilyen bizonyos, hogy a lakosságra sérelmes és veszedelmes s már is félnek attól, hogy tűz esetén az egyik térről a másikra való átjárástól el lesznek zárva, úgy nekünk is tűrhetetlen sérelmünkre lenne s mi is, kik a hitvány építésű, szalma vagy nádfelü házakat naponként látjuk s a kutakban szűkölködő város helyzetét ismerjük, a ki üthető vessedelmekre csak iszonyattal gondolunk, mert bár székházunk három oldala a lakosok házaitól távolabb esik, de a negyedik oldalon a templom zárja be s ha ez az igen közeli házaktól tüzet fog, — más kijárás nem lévén, mint a templom oldalánál, — székházunk velünk együtt a legnagyobb veszedelembe kerül. De székházunkat soha nem is vettük volna meg oly magas áron s nem alakíttattuk volna át oly nagy költ séggel, ha az alkukötéskor és a vételi szerződésben bele foglalva nem lettünk volna biztosítva, hogy már a vételkor düledező félben volt templomot más helyre fogják vinni s a mi székházunk területe a legkülső falakig fog teijedni A templomnak más helyre átvitele közügyeink inté zése miatt is szükséges, mert tör- I vénykezéBÜnket, gyűléseinket a köz- { | vetlen közeli harangozások állandóan | I «5» j látja be, hogy a jogi pályán már j nem igen találhat boldogulást. Beszéde végén arra hivatkozik, hogy az igazságügyi intézményeknél a munka gyorsítására és a munkakedv növelésére fog törekedni. Meg van győződve, hogy hivatását mindenki lelkiismeretesen fogja teljesíteni. Kéri a költségvetés elfogadását. A miniszter beszéde után a jobboldalon és a középen hosszan és igen melegen ünnepelték. zavarnák. Az építőmesternek tisztán gazdasági okokból készített terve már azért sem érdemel figyelmet, mert a közeli és összeomlott uradalmi pintérmühely helyén az urodalom minden kára s a lakosságnak kényelmetlensége és sérelme nélkül a legtágasabb, szolidabb és minden szabálynak megfelelő tunpktn építhető.“ A Helytartótanács 1794 május bó 17-éc kelt leiratában értesítette a vármegyét, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert ez újabb költségekkel terhelné & „tanulmány als pót“ és az 1782 jai uár 24 én kötött szerződésben nincs nyoma annak, bogy a templom telke a vármegye telkéhez tartoznék. Erre az 1794 julius hó 2 án tartott közgyűlésből visszaírták a Helytartótanácsnak, hogy a Karok és Rendek a felterjesztésben foglaltakat annyira helyesnek és igaznak tartják, hogy attól el nem állanak és mivel a vételi szerződés 1-ső szakaszéban az áll, hogy „Az urodalom által átengedtetik az egész urodalmi terület, vagyis a vár összes épületeivel, a belső kerítésen belül az árokkal együtt az njonan épített hordóraktárig (a mai vármegyei istáié és kocsis lakás), tehát az a terület, a melyen a templom most áll, a határvonalba beleesik s mivel a templom mögötti területet is a vármegye az átvételtől kezdve bírja, tehát a templom területén való építési jogot a vármegye magának tartja fen . Ebbe a vitába nemsokára maga a szörnyű végzet szólott belő és döntötte el a székesegyház sorsát. Amitől a lakosság és legfőkép a vármegye urai annyira rettegtek, 1794 augusztus 7-én bekövetkezett. A város legnagyebb-része, a templom tornyostól, a vármegye szék háza mind a lángok martalékai lőttek. A tűz a szomszédos jobbágy házakról terjedt át a templomra, innen a vármegye Bzéb házára. A templom főoltárának a Megváltót ábrázoló képét, hogy megmentsék a lfostól, átvitték a vármegye székházába. Itt is körülötte minden porrá égett, de a képnek semmi baja sem történt. Ez az oltárkép van most is a székesegyház főoltára felett. A következő hónapba,n szeptember 9-én egy küldöttség, melynek tagjai voltak: Latinovits János kiAdatok o szekszárdi apátság székesegyházának történetéhez Irta: Kovách Aladár.
