Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-02-14 / 6. szám
VII. évfolyam Ara 2000 korona. . __________________ Szekszárd, 1925 február 14._____________________________ 6, szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. SzerkesztS: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 10000 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 0 korona. Közgyűlést részvénytársasági stb. hirdetések I200kor. — Állést keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, esa* ládl bír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül. , Villamos nagyüzem a vármegyében. Többször megemlékeztünk már arról a nagyszabású tervről, amely nem csak Bonyhádot, Szekszárdot és a vármegye dunamenti községeit, hanem Baját és csonka Bács Bodrog vármegye helyeit is elláthatná a nagy- aányoki bányaigazgatóság villamos központjában termelt olcsó ipari és világítási árammal. Vendl István szekszárdi polgármester, aki régóta tárgyal már az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Részvénytársasággal a távvezeték megépítéséről, e hó tizedikére népes értekezletet hívott ösz- IM a szekszárdi városházára, hogy au érdekelt községek kiküldöttei tájékozódjanak az ügy mibenlétéről, mert a községeknek kiküldötteik referátuma alapján kell nyilatkozóiak, hajlandók é a bányavállalattal az áramszolgáltatásról elvben tárgyalást kezdeni. Az értekezlet Az értekezleten, amelyen Vendl István polgármester elnökölt, ott láttak ir. Éri Várton alispánt, dr. Voj- nias Ferenc bajai polgármestert, dr. Ssoagott E. és dr. Hagymássy Zoltán íőeaolgabirákat, órffy Jenőt, a Budapesti Villamos Közlekedési M&vek műszaki főtanácsosát, Haszth Aladárt, az Esztergom Szászvári Kőszén- bánya Rt. bányaigazgatóját, Bornemissza Gézát, Söpkéz Sándor műegyetemi professzor tanársegédjét, Szalay István főmérnököt, a távvezeték tervezőjét, Víg vári Lászlót, az Esztergom-Szászvári villamos mérnökét, Szabó Jánost Szekszárd város nyng. műszaki tanácsosát, Farkas Jmre vá rest főmérnököt, továbbá az érdekelt községek főjegyzőit és kiküldötteit: körülbelül hatvan személyt. A megnyitó. A polgármester rövid tájékoztató beszédében indokolta az értekezlet összehívásának szükségességét és rámutatott arra, hogy a nagy fontossága vezeték megépítése az érdekelt községektől áldozatokat kíván Felkérte a községek megjelent képviselőit, hogy az értekezletén elhangzó szakértői ismeretetéseket közöljék képviselőtestületeikkel, amelyek két héten belül hozzanak arra vonatkozóan ejvi határozatot, hogy be akarnak e kapcsolódni az áramszolgáltatásba, amelynek a tervezet szerint való megvalósítása hasonlíthatatlanul kisebb áldozatokat kíván, mint ha egyea községek külön-külön áramszolgáltató központokat állítanának fel. A terv ismertetése. Szalay István főmérnök ismertette azután az általa kidolgozott tervezetet, amely szerint a bányatársaság máza szászvári villamos központjában termelt és átalakított 35 000 voltos nagj fessültségtt áramot vezetnék az egyes elosztó központokba, amelyek Benyhád, Szekszárd, Bátassók át Baja volnának és ezek az elosztó állomások az áramot letranszformálnák 15 000, 10.000 és 5000 volt fe Bzültségüre, aszerint, amilyen az egyes községek szükség ete. A kisebb köz ségek a 35.000 volt feszültségű közvetlen vezetékből áramot nem kaphatnának, mert a nagy transzformátor drágasága csak nagyobb mennyiségű fogyasztásnál fizetné ki magát. Szalay főmérnök szerint Bonyhád elosztójából kapnának áramot Majos, Hant, Apar, Macsfa, Győré, Izmény, Belac, Ladomány, T*bód, Kisdorog, Kéty, Börzsöny, Grábóc, Szálka, Cikó; Szekszárdról: Rakasd, Zomba, Harc, Sióagárd, Tolna, Mözs, Fadd, Gerjen, Danaszentgyőrgy, Paks, őcsény ős Decs; Bátaszékről: Várdomb, Sárpilis, Alsónyék, Báta, Mó rágy ős Alsónána, mig Baja a bácskai községeket látná el. Előadás az áramszolgáltatás központosításáról. Szekszárd város tanácsa, mit»» első sorban érdekelt fél az Esztergom- Szászvári Kőszénbányatársaság tervére vonatkozóan Söpkéz Sándor mü egyetemi tanártól, a kiváló szakértőtől kért véleményt. Söpkéz udvari tanácsos azonban, aki huzamosabb idő óta foglalkozott a tervezet tanul mányozásával, a családjában előfordult gyáfzeset miatt nem jöhetett az értekezletre, hanem legközelebbi munkatársát : Bornemissza Géza müegye térni tanársegédet küldte le maga helyett Szekszárdra, hogy az érdekeltséget az ő nevében tájékoztassa a szóban forgó tervezetről. Bornemissza tanársegéd tájékoztató előadást tartott arról, hogy ez, az tizembiz tons»g szempontjából a legmegfelelőbb megoldás egyúttal a legcélszerűbb és leggazdaságosabb is. A fo gyasztó közönség sokkal olcsóbban jut a villamos áramhoz, ha azt a szén kibányászási helyén egy hatalmas üzemben központosítva termelik, mintha viselni kellene az áramforrásnak : a szénnek és az olajnak óriási vasúti fuvardíját, amely ebben az esetben teljesen megszűnik. A külföldi példák. Felemlítette, hogy Németországban és a müveit nyugati államokban a v 1 lamos áramnak ilyen módon való termelése és elosztása a legnagyobb mértékben van elteijedve, úgy, hogy Németországnak, Schleswig Holstein nek, Dániának alig van községe, ahová a nagy központokban termelt villamos áramot el ne vezetnék. Ott a vilit mos áram nemcsak a házak ban és a gyárakban, hanem a mezőn is rendelkezésre áll. Ott azzal szán tanak, csépelnek és azzal hajtják egyéb mezőgazdasági gépeiket is. Hívei Szekszárd tnl haladott és lehasznált egyenáramú villamos központjának javításában a fejlődés oyo mán megállások nem lennének, célszerűbb, ha Szekszárd is bekapcso lódik egy nagyobb áramszolgáltató centrumba, mert ez nemcsak a személyzeti kiadások megoszlásával és csökkenésével jár, hanem hasonlíthatatlanul olcsóbb is, mint egy uj központ létesítése. A dorogi központ sikere. A nagymányoki, szászvári és mázai bányákban termelt szén, az olcsó nyersanyag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre és az ott felállítandó, illetve kibővitendő villamos centrále minden igényt ki tud elégi- teni. Az Esztergom Szászvári Kőszén bánya Rt. dorogi bányájában már létesített hasonló helyközi villamos központot, amely 22 millió kilowattóra mennyiségű áramot produkál. Ez épen egy századrésze a szekszárdi ssükségletnek. Mióta ez a mü létesült, Esztergom városa onnan kapja az áramot, amely pár hét alatt a háromszorosára szökött fel az előző fogyasztásnak. Ennek az volt az oka, hogy az olcsó áramot nagy mennyi Bégben bevezették olyanok is, akik azelőtt drágállo ták. De bekapcsolód tak az üzembe olyan iparosok is, akiknek sokkal jobban megfelelt az blc.ó villamos aram által végzett gépüzem, mint az előző lassú, elavnlt és kényelmetlen berendezkedésük. Azt ajánlotta tehát, hogy az érdekeltség itt is okvetlenül igyekezzek a helyközi áramszolgáltatásba bekap csolódni. Az alispán az uj vállalatról. Dr. Éri Márton alispán szólalt fel ezután, kijelentvén, hogy az értekez leien való megje enésével is jelezni kívánta az ügynek a közéletre való kiváló fontosságát és kérte a megjelenteket, hogy ennek a kérdésnek minden f*z*8at azzal a lelkesedéssel igyekezzenek megvalósítani, mint a mely az eszme felvetődbe óta kifej tett munkásságukat jellemezte. Ha mi a haladas utján is annyit tennénk, — úgymond az alispán, — mint amennyi energiát politikai téren elfecsérelünk, akkor ez a vidék az országban szinte páratlanul álló módon fellendülne. A völgység! járás. Az alispán tetszéssel fogadott beszéde után dr. Hagymássy ZoltáD bonyhádi főszolgabíró a vöigységi járás érdekelt községei nevében öröm mel jelentette, hogy Győré, Izmény, Kakasd, Belac, Ladomány, Tabód, Kisdorog, Kety és Börzsöny szintén csatlakozni kívánnak a hálózathoz, akár a bonyhádi központ, akár pe dig egy szövetkezeti alapon létesi tendő külön elosztó transzformátor utján. A bányaigazgató felvilágosításaiHaszth Aiadar bányaigazgató, aki a tervezet eszméjét a szénnek a termelés helyén való felhasználása te kintetében legelőször felvetette, arról tájékoztatta az értekezletet, hogy az Eoztorgem Szászvári az áramszolgáltatás tekintetében egyes nagyobb iparvállalatokkal is tárgyal és ezeknek a csatlakozása nemcsak megkönnyíti a távvezeték létesítését, de az áramszolgáltatást is olcsóbbá teszi. A bekapcsolódás feltételei. Szongott Edvin, a központi járás fŐBZO'gabirája az iránt érdeklődött, hogy járásának községei milyen körülmények és milyen feltételek mellett kapcsolódhatnak be az áramszolgáltatásba és azokat az anyagi áldozatokat kívánta megismerni, a melyeket az egyes községek magukra kell, hogy vállaljanak. Arról is kérdezősködött, hogy a vezetéket létesítő vállalat szerzi e meg a szükséges tőkét, vagy pedig, hogy a községeknek maguknak kell-e pénzről gondoskodniok. A vezeték költségei. Szalay főmérnök a megközelítő költségvetés alapján előadta, kogy dollár alapú értékelés szerint (15.00# papirkoronával számítva egy aranykoronát) a máza-szászvár-szekszárdi vonal megépítése 240.000, a szekszárd bajai vonal létesítése pedig kö- rülboiül 290—300.000 aranykoronába kerülne. Az egyes községek hozzájárulása pedig akként alakulna, hogy Mözs 15—20 000, Tolna 40000, Fadd 25 000, Danaszentgyőrgy pedig 30.000 aranykoronát fizétue a fővezetek és transzformátor állomás létesítéséért. Az értekezlet figyelmét felhívta Szalay főmérnök arra is, hogy a hálózat fentartásának, a vonalbejáró és vonalvizsgáló szervezetnek egységesnek, egy kézben össz- pontositottnak kell l-nni és az ügy érdekében azt ajánlotta, hogy ezt a Szolgalatot az egész érdekeltség a centrális fekvésű Szekszárdra ruházza. Mivel a távvezeték építésének április hóban mar meg kell kés- dődni, arra kérte a érdeklődőket, hogy a községek rövid időn belül határozzanak a csatlakozás kérdésében, mert a későbbi csatlakozások miatt csak nagy költséggel lehetne a vezetéket átépíteni. Az érdekeltségek hozzájárulása. Kommandmger Kálmán főjegyző Decs község nevében azt a kérdést tette fel, hogy a községek külön- külön finanszírozzak-e a vállalatot, vagy p-dig szövetkezeti alapon. Parth Adolf bataszéki főjegyző községének azt as óhajat jelentette be, hogy Bátaszék, mint áramelosztó központ ismerni kívánja a vállalandó terheket és kötelezettségeket, valamint arról is felvilágosítást kérne, hogy a községek honnan juthatnak a villanyos berendezés magvalósításához szükséges kölcsönhöz. Az építési kölcsön., Vendl István polgármester felelt e kérdésre, bejelentvén a minisztériumban szerzett azt az értesülését, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök genfi útja alatt nagyobb ős?MgÜ kűl*
