Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-06-13 / 23. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 junius 13. WN DM» HM NH Mit MMg FULLÉR ét BOROS „KUhne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és báosmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgamitn- rákat, szívé-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill** kanalas sorvetögépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó­bazár épületében. — Telefon 49. a kormánynál, bogy míg az 1924. évi kivetéssel az adóügyi közegek elkészülnek, ne kelljen a gazdáknak az előzó évi kivetés alapján fizetniök a jövedelmi és vagyonadót. Ha az első félévre eső rész befizettetett, ngy a második félévi feles befizetés lenne, mert egyetlen egy gazda adója sem lehet 1924. évről több, mint az 1923. évinek a fele. Erősen ostorozza a gazdák, főként a kisgazdáknak közönyösséget saját ügyeik iránt. Példa erre a mai ülés is, bár annak sikere érdekében a vezetők mindent megtettek, mégis alig van itt kétszáz ember, holott külföldön ilyen ülésen tízezrek szoktak megjelenni. Ha ezt az ülést látná egy külföldi gazda, akkor azt hinné, hogy ez az ország ma is a régi tejjel-mézzel folyó ország. Pedig volna itt sok panasz, amit el kellene mondani, de elhallgatják és ahelyett, hogy bizalommal elmonda­nák a jóindulata és a valódi demo­krácia szellemében működő vezetők* nek, a bujtogatóknak mondják el, akik a demagógiájukkal az elégedet­lenséget szítják, mert ők a demo­krácia jelszavát a zavarosban halá­száéra használják és minden bajból politikai tőkét kovácsolnak a maguk részére. A valódi demokrácia az, hogy minden társadalmi osztály megértse egymást ób kezet adjon a közös mun­kához. A mezőgazdasági kamarák ezt a célt szolgálják és ezért üdvözli őket igazi meleg szeretettel. A nagy lelkesedést keltő felszólalás után Gye- nis István az emberek bizalmatlan­ságát a folytonos rendszerváltozással járó csalódásokban látja, a hidegvérű állatok tenyésztésének vágyát pedig ezen lófaj jó áron való értékesítésében. Elekes Imre gazdasági felügyelő kifejti, hogy az intézőkörök meg­akarják Tolnában menteni a gazdá­kat a keresztezés következtében be­álló csenevész állatok tenyésztésétől éB a gazdákra ebből származó káro­sodástól. Reich, Horváth I., br. Jeszenszky Andor és Szévald Oszkár felszólalása után Hoyos Miksa gróf kijelentette, mivel a kamara látja, hogy a hideg­vérű lovak iránt a tolnaiak érdeklőd­nek, óhajukra figyelemmel lesznek. Strasser Vilmos a melegvérű ló- tenyésztés mellett szólal fel. A faj— kereszteződés a gazdákra nézve vissza­felé sülhet el. Csak a melegvérű lovak exportjára lehet számítani, ezek ér­téke tehát emelkedni fog, mig a hi­deg vér üeknól, főként a keresztezői­teknél erős értékcsökkenés állhat be. A mezőgazdasági kamarának tudnia kell, hogy hova mi kell, ne üljön fel tehát a pillanatnyi hangulatnak, ha­nem azt tegye, amely a jövőre nézve a gazdákra előnyös. Apponyi Károly gróf szintén a me­legvérű lótenyésztést pártolja, mert a háborúban látta, hogy a magyar lovak teljesítő és ellentálió képessége sokkal több volt, mint a muraközi lovaké. Szévald Oszkár és Reich Oszkár 0 0 0 0 0 0 0 o 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája y Szekszardon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és Öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. , 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 főazolgabiró felszólalása után az ér­dekes vita véget ért. Dr. Welimann Oszkár a budapesti állatorvosi főiskola nyilvános rendes tanára tartott igen érdekes előadást a bonyhád-simmentháli tájfajta szarvas- marhatenyésztésről és annak megalapo­zásáról. Kifejtette, hogy Tolna várme­gyének ez a nagy kincse utóbbi időben hanyatlást mutat ós ez okból szarvas- marhatenyésztő egyesület alakítását látja szükségesnek Tolna vármegye azon bölcs intézkedésén kivül, hogy a tenyészállatok törzskönyveztetnek. Tolna, Somogy és Baranya várme­gyéknek együttesen kellene megala­kítani ezen egyesületet, amelyhez a földmivelésügyi miniszter vezetőt ad­na, a megyéknek és a kamarának volna feladatuk kezdetben ezen egye* sületet támogatni, amely, ha kissé megerősödne, önerejéből is fenn tudná tartani magát, mert nemesak kvali­tásos bonyhádi tájfajták tenyésztésé­vel, de azok közvetitésével, értéke­sítésével is foglalkozna. Sok érdekes dolgot mondott még el dr. Welimann a bonyhádi táj fajtáról, bár nem min­denben értettek vele egyet a helyi vi­szonyokkal ismerősök, de azért élve­zettel hallgatták a szakszerű előadást. Hoyos gróf tolmácsolta a kamara ós a gyűlés köszönetét dr. Wellman- nak előadásáért. A gazdagyülés egy kiemelkedő része volt Enyedi József pálfai ós Gahó György simontornyai gazdasági cselédek kitüntető oklevelének és pénzbeli jutalmának átnyujtása. A főispán megbízásából Reich Oszkár lendületes szavak kíséretében nyúj­totta át a két derék munkásnak a földmivelésügyi miniszter kitüntető oklevelét és 250—250,000 koronás jutalmát, akik meghatott&n mondtak néhány köszönő szót. Strasser Vilmos munkaadó pár szives szóval üdvözölte a két derék és becsületes'^nunkást. Dr. Pesthy Pál igazságügyi mi­niszter, a kerület nemzetgyűlési kép­viselője emelkedett szólásra. Kifej­tette, hogy összefogó termelő munka és a nemzeti érzésben való egybe- forrás az a két tényező, amely Ma­gyarország fennállását biztosítani ké­pes. Ennek a csonka országnak jövője a mezőgazdasági munkának intenzív elvégzésétől függ nagyréazben, mert mint a múlt évi szomorú gazdasági eredményéből látjuk, megáll az ipar és a kereskedelem, sőt az államgazda- ság is, ha a gazdának verejtékes munkája nem hozza meg a gyümöl­csöt. A mezőgazdaság hadseregének fontos részei: nagy-, kis- és törpe- birtokosok, valamint a gazdasági munkások. Ezen részeknek megértés­sel és megbecsüléssel össze kell mun- kálniok, hogy egy jobb gazd&Bági jövő fakadjon ki ebben a csonka or­szágban és megértő' szeretetben és nemzeti érzésben eggyé kell lenni az egész ország népének, hogy a népek nagy viaqkodás&ban el ne bukjunk. Mint gazda, mint a kerület képvise­lője,* de ngy is, mint a kormány kép viselője is üdvözli a kitüntetetteket és kívánja, hogy továbbra is becsü­letes kitartással fáradozzanak hazájnk és munkaadójuk ügyében és igy pél­dányképei lehessenek mindenkor a becsületes magyar munkásnak. Az igazságügyi miniszter nagy lel­kesedéssel fogadott beszéde után — Hoyos gróf üdvözölte még egy pár szóval a kitüntetetteket. A gyűlés berekesztése előtt báró Fiátb Tibor, a Tolnamegyei Gazda­sági Egyesület elnöke mondott köszö­netét a vezetése alatt álló egyesület nevében a Gazdasági Kamarának a gazdák értékes támogatásáért. Esen köszönő szavakkal az ülés véget is ért, amely után az ülésen résztvettek nagy része a simontornyai nagy ven­déglő termében gyűlt össze közebédre, amelyet a simontornyai nagyvendég­lős szolgált ki, igen ízletes ételekkel és meglepő gyorsasággal. Az első felköszöntőt Szévald Osz­kár, mint Tolna vármegye képvise­lője mondotta Horthy Miklós kor­mányzóra. Ezen felköszöntő alkalmat adott a közebéden résztvevőknek lel­kes tüntetésére a kormányzó személye mellett, akihez — -mint ahogy a szó­nok mondta, — nem érhet fel az az alávaló rágalom, amelyet egy beteg- lelkű ember ós a köré sereglett de­magógok politikai hajszából indítot­tak meg. Hoyos gróf azon indítványát, hogy a kormányzó ófő méltóságát a gazda- gyűlésből kifolyólag táviratilag üd­vözöljék. lelkesen tették magukévá. Dr. Pesthy Pál felszólalásában ki­fejti, hogy a gazdatársadalom szer­vezkedését a nagygazdák átérzik éB az együttmunkálkodásnak az ország egyetemére való szükségességét be­látják. A kisgazdák azonban bizonyos nemtörődömséggel nézik saját ügyü két. Fel kell ébreszteni a kisgazda - társadalmat és felvilágosítani éket, meg kell nyerni a tömörülésre és szer­vezkedésre. Ennek a feladatnak lel­kes munkával felelnek meg a kama­rák és ezért örömmel üdvözli az Alsó- dunántúli Mezőgazdasági Kamara ve­zetőségét, Hoyos grófot, a Kamara elnökét, Hencz Ferencet, a Kamara alelnökét Horváth Jenő igazgatót és a Kamara tisztikarát. Hoyos Miksa gróf reflektál Pesthy Pál felszólalására és kijelenti, hogy a Kamara tisztikarát illeti meg lelkes munkájukért a köszönet. Poharát Si- montornya község polgáraira emeli és hálás köszönetét mond a község vezetőségének és a környék birtokos osztályának a gyűlés előkészítéséért és rendezésért. Reich Oszkár a vidékről összegyűlt gazdákra ürítette poharát. Nagy Lajos ref. lelkész Simon- tornya község lakossága nevében üd vözölte megkapó ós lelkes beszédben dr. Pesthy Pált, a kerület nemzet­gyűlési képviselőjét. Dr. Pesthy Pál megköszönte a meleg Az Anker Általános Biztosító R.-T. Tolnamegyei főképviselet: FULLÉR és BOROS Szekszárd, Kaszinó-bazár. E]Innfff| * Tűz-, jég-, baleset-, szavatos- sági*» betöréses lopás-, szállít­mány-, élet-, aranykorona- és autóbiztosí­tásokat. Alakult 1858-ban. üdvözlő szavakat. Helyes politika az, ha arra törekszünk, hogy vallásfele­kezeti különbség nélkül egyesítsük az embereket a megértés és meg­becsülés érzésében. Ezt nem gyűlöl­ködéssel, hanem őszinte szeretettel lehet csak megvalósítani, amiből meg érzi mindenki, hogy minden magyar testvér és bogy ezekben a szomorú ós nehéz időkben egymást segíteni és támogatni kell. Ez a felfogás tölti be az ő lelkét, ez vezeti minden tény­kedésében, mert megdönthetetlen meg­győződése, hogy csak összefogó sze­retettel lehet ezt az országot meg­menteni. A gyűlölködés ntja a nem­zet megsemmisüléséhez és elbukásá­hoz vezet. A magyar szeretetre és egyetértésre emelte poharát. A nagy lelkesedést .keltő beszéd után Bereczk István Simontornya köz­ség derék főjegyzője, a gyűlés és az ünnepség egyik lelkes előkészítője köszöntötte pár meleg szóval községe vendégeit. Reich Oszkár és dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt éltette, aki bár nem gazda,' de azok érde­keiért mindig lelkesen küzd. Dr. őrffy Imre kifejtette, hogy ngy ő, mint a nemzetgyűlés azon tagjai, akik nem gazdálkodók, mind elisme­rik, hogy a gazdák mily fontos té­nyezői ennek a csonka országnak, azok boldogulását szívesen látják és a gazdatársadalom jogos kívánságai­nak támogatásában egyetértenek. Kö­szönetét mond Simontornya község polgárainak azon szives vendégszere­tetért, amelyet ma ismét tapasztalni szerencsés volt. A közebéd után a gazdagyülés egy tekintélyes része Strasser Vilmos Yám pusztai gazdaságára hajtott, aa ottani mintagazdaság megtekintésére. Strasser Vilmos a simontornyai ura­dalomból 2400 holdat bérel, a saját tnlajdonát képező Vám-puszta pedig 3000 kát. holdat tesz ki. Az egész uradalmon meglátszik, hogy annak tulajdonosa izig-vérig gazda, aki azt, amit a föld hoz, vissza is adja annak és igy a gazdaság valóban olyan, amelyen volt mit a kiránduló gaz­dáknak megtekinteni. Először a kü­lönféle kenderkisérleteket mutatták be a kirándulóknak, majd a szépen felszerelt sajtgyárat, később pedig a tehenészetet, amelyben kiváló példá­nyai vannak a hollandi ős bonyhád- simmenthali tájfajtáknak. A gyönyörű tehenészet 35 hollandi, 84 bonyhád— simmenthali tehénből, 4 bikából és 14 növendékbikából áll. A napi tej- hozam 1200—1400 liter, amelyet a sajtgyárban dolgoznak fel. Hosszabb időt töltöttek a kirándulók a lovak megszemlélésével. A lóállomány 40 anyakanca, 48 angol fólvór, 29 törpe ménből és 95 vegyeskoru csikóból áll. A szakértők gyönyörködtek a felvezetett mének és csikók szép üge­tésében és fej tartásában. A gazda­ságnak van ezenkívül nagy sertés­tenyészete is, amely 50 angol, 110 mangalica anyasertósból, 30 tenyész­I MAUTNER GYULA fosmflíterme SZEKSZÁRD, Szekszárd-szállómellett. Telefon: 1Q7 |

Next

/
Thumbnails
Contents