Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-09 / 18. szám
Ara 2000 korona. VII. évfolyam. Szekszárd, 1925 május 9 18- szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teleionszára 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000. korona. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés*dija 10000 korona, A hirdetés egy M milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 1000 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek SO száza* lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémhlr, eljegyzési hír, csalid! hír, valamint a nyllttér soronként 1000 koronába kerül. Revíziót! Irta: dr, Varga Béla. A világsajtó legaktuálisabb kérdése ma már a békeszerződés revíziójának kérdése. E probléma körül alakulnak, szövődnek a világpolitika ösz- szes kérdései, mert ettől függ Európa jövőjének sorsa, ez a Barka, a fundamentuma a világbékének is. Az első nagy lépés megtörtént már a békeszerződés revíziója felé. Ez az első lépés semmi más, mint azoknak, a felelős államférfiaknak, kik a békeokmány létrehozása körül szerepet játszottak, őszinte beismerő nyilatkozatai, melyekkel a békeszerződést elhibázottnak jelentik ki s következményeit katasztrófálisaknak bélyegzik. Baldwin, Lloyd George, Sydenham lord, Nilti, — de vezető francia államférfiak is — nem csak azt hangoztatják ma már, hogy Európa békéje akkor szűnt meg, mikor a békeokmányt aláírták, de a béke- szerződés sürgős revízióját a világbéke érdekében a legégetőbb fontosságú politikai kérdésnek mondják. Mi sem természetesebb, mint hogy azoknak a nemzeteknek, melyeket a békeokmány alapján tönkretettek, megraboltak, feldaraboltak, s amelyek elfojtott keserűséggel tűrték a reájuk zudult reménytelen idők keserűségeit, azoknak lelkében uj reménység csillaga gyűl ki, s várva- várják sorsuk jobbra fordulását. Elsősorban rólunk, magyarokról vaD szó. Hiszen ennek a csúfosan megcsonkított országnak, ennek a nyomorúságba döntött árva nemzetnek min-r den baja, minden fájdalma a trianoni békeszerződésből származik. Amit eddig visszafojtott keserűséggel, gyászbaborult lelkűnkben éreztünk, ma már nyíltan kiönthetjük szivünkből s követelhetjük a revíziót! Követelhetjük, s követelnünk is kell, mert ez e nemzet életét jelenti. Vezető politikusaink, legkiválóbb államférfiaink, tudósaink és Íróink értékes nyilatkozatai hangzottak el a fórumon és a sajtóban a revízió sürgetésére, — olyan súlyos szavak, melyeket ellenségeink zajos tiltakozása sem tudhat ma már tulharsosrni. o Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert, Raffay Sándor dr., Herczeg Ferencz, Andrássy Gyula gróf, Lukács György, Kaas Albert báró s aktív politikusaink legkiválóbbjai az objektív igazságra támaszkodva jelentik ki, hogy a magyar igazság győzelmének, a békeszerződés revíziójának ideje elérkezett. A Magyar Nemzeti Szövetség, mely a magyar nemzet kívánságainak elsősorban adott hangot a revízió követelésével, — nemes feladatát lelkes buzgalommal, ujult hittel, bízó reménységgel folytatja tovább, a teljes győzelemig ... I Appellálunk! Szinészet. A nemzetgyűlés újból megnyílott. A félesztendős passzivitással felhagyó demokratikus ellenzék bevonult a házba és Szilágyi Lajos az örökös pártalakitó pártvezér hosBzu beszédben indokolta meg a visszatérését és ezt a deklerációt is természetesen arra használta fel, hogy a fejét kívánja a kormánynak. Szilágyi erőlködései azonban nem váltottak ki nagyobb viharokat, pedig ő a viharok nagymestere, legpuffogóbb kirohanásai derültségbe fulladtak és ezzel Szilágyi, mint politikus elért oda, ahova folyton változó álláspontjaival régen reá szolgált: nem veszik komolyan. Bethlen István miniszterelnök frappáns válaszában kifejtette, hogy a kormány mindig készséggel nyújtott békejobbot, de azt látta, hogy a becsületes szándék csak a kormány részéről volt meg, az ellenzék azzal visszaélt és így nincsenek abban a helyzetben, hogy továbbra is a kormánypárt tartsa csak a megállapodásokat és az ellenzék nem. Az uj A világháború után középfokú iskoláinkban a múlthoz képest nagyobb szerep jut a testgyakorlásnak. Ez tér mészetes következménye annak a világrenditő katasztrófának, amelynek nemcsak romjait takarítjuk el, hanem tanulságait is le kell vonnunk. Mig a múltban úgyszólván kizárólag az értelem fejlesztése volt az iskolai nevelés fő célja, addig a jövő embertípusa megkívánja, hogy benne az értelem tervszerű kiművelése párhuzamosan haladjon a test okszerű kultuszával. Ebből az alapelvből indult ki kul- ltuszminiszterünk, amikor oda hatott, hogy a középiskolák nevelési rendsze rében a testgyakorlásnak az eddiginél nagyobb szerep jusson. A rendes heti kétórás torna és kétórás játék mai lett minden középiskolának meg kellett alakítania sportkörét. Ezek a sportkörök azután egy egységes sző vétségben a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Szövetsége (K. I. S. 0. Sz.) tömörülnek. Miként az értelmi nevelés gyakorló iskolájában az önképzőkörben a békés, türelmes, megértő együttműködést szokják meg a tanulók, a testgyakorlókörökben a testi és lelki küzdelmekben elenged hetetlenül szükséges önfegyelmezés szociális erényeit sajátítják el fiaink. A szekszárdi reálgimnázium sportköre folyó hó 2 án délután tartotta meg első alapszabályszerü nyilvános disztornáját, melynek műsorát itt közöljük. 1. Közös szabadgyakorlat zenére. 2. Csapat-tornagyakorlat: gyü- rühintán és lovon. 3. Padgyakorlat az alsóbb osztályú tanulók részére zenére. 4 Svédgyakorlatok a bordásválasztói törvényben a garanciák egész sorát nyújtják az ellenzék javára és mégis a legélesebben szemben helyezkednek azzal. Az ellenzéknek ezen magatartásából láthatja az egész ország, hogy nem az objektív kritika nyilatkozik meg a nemzetgyűlésben és azon kívül, hanem egyedül a pártszenvedóly és a párturalmi törekvés, amely nem a békés fejlődést óhajtja, hanem a zűr zavart, a melyből bármily eszközökkel is, de a hatalomrajutás győzelmével szeretne kikerülni. Szilágyi Lajos azt mondotta, hogy utoljára apellálnak a józan belátásra. Vájjon az-e a józan belátás, hogy fejet hajt a többség a kisebbség erőszakoskodása előtt, avagy megy férfiasán, határozott lépésekkel előre, nem törődve gácscsal, támadással és személyi érdekekkel azon az utón, amely göröngyös, de amely az ország felépítéséhez vezet. Apellálunk mi is a józan belátásra és ha lehet, Szilágyiék hazafiasságára. Csütörtökön a „Kék postakocsit“ adták, igen kellemes estet szerezvén vele a közönségnek. Hochstätten Camilla grófnőt V. Sziklay Valéria, Steiger Flórián bárót Érczkövy Károly, nagyon finoman játszották meg, b duettjükkel nagy hatást értek el, mit meg kellett ismételniük. Ércz- kövyt szeretnénk többször hallani énekes szerepben. Bájos Gretchen volt Lenkey Margit, s Rozmaring, akit Szalay Károly személyesített, Bzépen megjátszották hálás szerepűket, ők is sok tapsot kaptak szép énekükért. Stengelmajer fogházigazgatót Hajnal Károly adta, a társulat egyik legjobb tagja, nagyszerűen alakit. Teca: Bogdán Irén, Poldi: Harsányi Ferenc, szép táncukkal nagy hatást értek el, nekik is többször kellett ismételniük. Demény Albert, Győző Gyula, Takács Oszkár s a többiek mind hozzájárultak ahhoz, hogy kiváló előadást mutathassanak be. Pénteken „A három gráciát“ adták újból, telt házzal. Szombaton és vasárnap Ernőd Tamás és Szirmai Albert 3 felvonásos dal játéka, a „Mézeskalács“ került színre, Érczkövy K. rendezésében, Bárdos karnagy vezetésével, igen jó összjátékban. Egy-két igen kedves dal van a darabban, amelyet Lenkey Margit, Bogdán Irén, Szalay Károly és Takács Oszkár szépen énekeltek. Lenkey Margit örzsi szerepét kiválóan alakította, hasonlóan jó volt Szalay Károly is Jóska szerepében. Takács Oszkár gyönyörűen játszotta meg az udvari bolondnak szerepét. Demény Albertné kiválót és finomat nyújtott az öreg Jóskáné szerepében. Igen jók voltak: V. Sziklai Valéria Bábi és Hajnal Károly a csizmadia megját- szásában, Bogdán Irén a hercegné elég tartalmatlan szerepét jól adta. Hétfőn Zilahy Lajos kedves vígjátéké : „Süt a nap“ ment. Legelőször is Gregus Zoltánt, ki a Sámson Mihályt alakította, kell kiemelnünk, nagyon jól játszott b nem csodálkozunk, hogy a papkisasszony fejét oly hamar elcsavarta, oly daliás volt. A tanítót remekül adta, valósággal átélte Hidvéghy Ernő. Sok igazat szűrtünk le előadásából. Pondré juhászt Hajnal Károly adta igen élethűen, sok derűt szerezvén a közönségnek. A papkisasszony Bogdán Irén volt, a legjobban elfoglalt tagja a társulatnak, aki nem élheti bele teljesen magát minden alakításába, de azért Sárikát jól játszotta meg. A tiszteletes Demény Albert, nagyon jószivü szelíd pap volt. A postamesterék nagyok jók voltak, különösen Demény Albertné. A forgalmista Kis László ügyes volt, de ebben a szerepben jobb lett volna, ha egy kissé kevésbbé ügyes. A meggazdagodott paraszt lányt Nógrádi Lonci adta, mint mindig, ezúttal is nagyon heA szekszárdi reálgimnázium sportkörének első dísztornála. falnál a felsőosztályu tanulók részére. 5. Gyakorlatok a korláton zenére. 6. Parterrtorna. 7. Nyujtóakadémia. A disztornát megelőzőleg ápr. 25 én tartotta meg a sportkör futóversenyét, amelynek ered * tény ét a disztorna befejeztével dr. Rasch Aurél reálgimnáziumi igazgató hirdette ki. Egyéni verseny győztese Schwirián György VIII. o. t. 6 p. 51*2 mp. (nagy ezüstérmet kapott), 2. Méth Károly V. o. t. (nagy bronzérem), 3 Wurdák István IV. o. t. (elismerő oklevél), 4. Bakó Antal IV. o. t. (elismerő oklevél). A hármas osztály csapatverseny eredménye: győztes az V. oszt. csapata: Méth Károly, Tóth János, Ozanics Gyula (dij: kis ezüstérem). 2. a IV. oszt. csapata: Wurdák IstváD, Bakó László, Belényesi Istvány (dij: kis bronzérem). Az elő hivott tanulók átvették győzelmük jutalmát: az érmeket. „Ösztönözzék — úgymond az igazgató — az érmek azok viselőit nemes küzdelemre a jövőben is, de ne felejtsék el, hogy értelmük érzelmi világuk és akarati tevékenységük fejlesztése nélkül e jutalom értéktelen vas darab, nemcsak tornászni, de tanulni is kell !u Nagy vonásaiban kezd már kialakulni a várható eredmény: nemes küzdelemben higgadtan,- szeretettől áthatva haladnak egymás mellett gyenge és erős, kicsi és nagy, gyakorlott és gyakorlatlan. Mindnyájan egy közös célban forrnak egybe, bogy egyénenkint tökéletesbedjenek és képességeiket a köznek bocsássák rendelkezésére. A sportkör sikeres működése Haypál B. testnevelési tanár ügyszeretetét és buzgalmát dicséri.
