Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-12 / 15. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 április 12. *(■■■ több minőségben, leszállított áron, I UZIT« minden mennyiségben megrendelhető: FIISZ FERENCZ ÜVEGKERESKEDÉSÉBER Szekszárdon 245 !»A TÓtH JAMOS ' fi) d órái éf tluÉéirtiz Szekszárdi Kaíiinó-baiár. EltAllalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok minden* nemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. h nubizonyaágot. A zeneszóra előadott ritmikus mozgások ily tökéllyel való előadása elárulja, liogy a tanulók a közös tevékenységben gyakoroltatnak. E gyakorlatok nem maradhat- nak nyom nélkül a nevelés területén sem. Bizonyára éreztetik üdvös hatásukat. Nagy haladást és fejlődést mutat az ifjúság a korláton, gyürühintán, nyújtón bemutatott gyakorlatok terén. A nagy száma tanulóval megtartott csapattoruászásból és torná szati versenyből arra lehet következtetni, hogy a gimnáziumban á sza bad órák alatt, a pihenésre szánt időben és az ifjúsági sport kör keretében kedvvel, hozzáértő vezetéB mellett a nemes stilnsn szertornásza- tot intenziven gyakorolják. mutatványok közül kiemelked tek ezeken kívül az iskolavivás, a buzogány gyakorlat és a svédtorna őrá bemutatása. A vívás művészetének elemeit a szükséges hajlékonyságé^ rugókonyságot és lélekjelenlétet már kidolgozták, ezt elárulták a küzdő párok\ A buzogánygyakorlatok a figyelem és ügyesség együttes megnyilatkozásának — mondhatnék — festői példáját nyújtották. A svédtornaóra pedig a mai iskolai test« gyakorlás gerincét alkotó módszer jellegzetes feladatait mntatta be. A megnyitó felvonulás ób a befejező elvonulás kedves keretbe foglalták az ifjúság sportkörének első nyilvános szereplését. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a főgimnázium tornatanitásában haladó irányú tendencia van. Ez egyezik a Testnevelési törvény végrehajtási utasításának az iskolai testnevelésre vonatkozó irányelveivel, de alkalmazkodik a középiskolai tanítás BarkalatOB követelményeihez is. A test és lélek ily céltudatosan harmo nikus, túlzások s szertelenségek nélküli művelése nemzeti szempontból mindnyájunkra nézve biztató tünet. * * * Ez a disztorna tulajdonképen egy ünnepi bemutatója volt annak a nagy készülődésnek, amelyet az ifjúság a pünkösdi megyei tornaversenyre kifejt. A szekszárdi és bonyhádi megyei tornaversenyek után ebben a tanévben, a pünkösdi ünnepeken Dombóvári seregük össze a vármegye középfokú iskoláinak ifjúsága, hogy nemes versenyben összemérje erejét, ügyességét. Miként a múltban, ngy ez alkalommal is a Tolnavármegyei Testnevelési Bizottság fendezi ezt a nagyszabású ifjúsági ünnepélyt, a melynek sikere érdekében dr. Eri Márton alispán vezetése alatt szorgos készülődés folyik. Vajha a többi, megyénkbeli iskola ifjúsága is hasonló buzgósággal és lelkesedéssel készülne a küzdelmek e két nagy napjára I Elfosott kocsi- és látóival. A m. kir. államrendőrség szekszárdi kapitányságát érdekes lopási eset fog-, lalkoztatja. A rendőrlegénység éber«; sége folytán sikerült ártalmatlanná tenni Tindirencel István pécsi szüle tésü 29 éves kocsist, aki Bonyhádon lakó gazdáját mintegy 40 millió korona értékkel károsította meg. A meg tévelyedett ember ma már a bonyhádi csendőrség őrizetében van, ahonnan a tényállás teljes kiderítése után a kir. ügyészséghez kisérik át. Tudósításunk e nagyarányú lopás részleteiről a következő : A gazda megbízatása. Henevadel József jómódú bonyhád1 gazdálkodó szo'gálatában állott mint gazdasági kocsis Tindirencel István, akit úgy a gazdája, mint a szomszédok megbízható, becsületes embernek ismertek. Folyó hó 3-án Henevadel József azzal a megbízatással küldte át kocsisát két lovas szekérrel Tabód községbe, hogy onnan testvérbátyjá- tói, Henevadel János gazdálkodótól hozzon el egy kocsira való szénát, két zsák cikória magot, hót darab sonkát és három tábla szalonnát. Tindirencel még aznap befogta gazdájának két szép fiatal lovát a ko csiba és a megbízatásnak megfelelően áthajtott Tabódra, ahol Henevadel Jánosnak elmondta gazdájának utasítását. A jó testvér a lovak megetetése utáu a kocsit meg- rakatta szénával és a kért dolgokat is átadta. A kocsis azonban útját nem hazafelé vette, hanem a szállítmány- nyal Pécsváradra hajtott, ahol az ottan lakó anyjánál akarta azt elhelyezni. Az öreg asszony véletlenül azon a napon egy szomszéd faluban tartózkodott, s igy terhétől nem tudván megválni, egy ottani ismeretlen gazdához tért be, akit arra kért, hogy vegye szénával megrakott szekerét őrizetbe s adjon helyette rövid, könnyű szekeret, mert egy megbízásnak kell egyik közeli szomszéd községben ele get tennie. A gazda gyanútlanul átadta kocsiját s igy Tindirencel István megkönnyebülve állott tovább. Közeledés a szerb határhoz. A hűtlen kocsis még aznap Mohácsra hajtott azzal a céllal, hogy ott a lovakat és a szekeret eladja, s az igy befolyt pénzzel átszökik a szerb határon. Hiába kínálta azonban megvételre a lovakat, a sok vevő dacára sem tudott tőlük megszabadulni, mert azokat járlatlevél nélkül senki sem volt hajlandó megvenni. így C3ak a sonkáktól és a három tábla szalonnától válhatott meg, amelynek árából A legszebb polgári ruhák nálam készülnek mérték szerint Használt ruhát veszek, valamint uj és használt ruhát eladokalegolcsóbb áron TRAOBERTIHRE Szekszárd, ! Vásártér 396. (Hevesi-ház.) az udvarban 3 ■----------------------------------------------eg y nadrágot, egy pár szandált és egy pár harisnyát vásárolt. Újabb tervek foglalkoztatták már moBt a megtévedt embert. Az volt a célja, hogy Buda pestre hajt, ahol majd sikerülni fog a kocsin és a lovakon túladni. így került azután Dunaszekcsőn, Báta- széken át Szekszárdra, ahol egy szerencsés véletlen fölytáíi a rendőrség horgára került. A rendőrségi fogdában. A fáradtságtól és kimerültségtől elgyengült lovak folyó hó 6“án délelőtt érkeztek be Szekszárdra. A Garay- téren cirkáló rendőrök mégállitoíták Tindirencel István kocsiját, s mialatt az egyik rendőr megállapodott vele abban, hogy felviszi őt a rendőri őrszobába, egy Bonyhádról jövő kocsi haladt el mellettük. A rajta ülő utas önkéntelenül elkiáltotta magát: — Csakhogy végre megkerült a Henevadel kocsija. Az éber rendőrök e különös felkiáltásra megállásra intették a bonyhádi fogatot, ahol az utas előadta, hogy Henevadel kocsiját már napok óta keresi a bonyhádi csendőrség. E különös véletlen folytán került hurokra a hűtlen kocsislegény, aki a rendőr ségen töredelmesen bevallotta bűnét, azonban további terveire nézve azt adta elő, hogy a lovakat és a kocsit gazdájának Kakasdon levő rokonákoz akarta behajtani s ő maga valahol ismeretlen vidéken szeretett volna elszegődni. ' FRACK is SHOtUlN' és egyéb divatöltönyök _ a legszakszeriíbben készülnek ® SÁPSZKil ANDOR uriszabőnűl SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 1021. tudorüábyos alapokon kezdték fejleszteni. Medici Katalin hozta be azt onnét Franciaországba, hol kedvező talajra talált, de csuk XIV. Lajos, a regensség és XV. Lajos alatt jutott igazi magaslatára és az egész világon elismert, mérvadó vezérszerepéhez. XVL Lajos alatt, aki inkább nagyevő volt, mint ínyenc, némi visszafejlődés kezdett mutatkozni, mig azután a francia forradalom alatt, Lajos fejével porba hullt a préda fényűzés kedvenc gyermeke, a főzőművészet egészen és csak Napoleon alatt kezdett ismét újraéledni, de lényegesen más formák között. Szakított az »ancienne regime« tulfinomult ízlésével és az exoticus, extravagáns fűszerezések és komplikált mártásoktól visszatért a helyes elvhez, hogy az ételek saját, eredeti, egyéni izők és zamatokat megtartsák és ezen elv szerint élt, virult s fejlődött tovább napjainkig. A szédületes magas carriére, me lyet a főzőművészet az ősember főzőgödrétől a budai várpalota udvari konyhájáig sok ezer év alatt meg- fátott, nemcsak a szakácsok, szakácsnők és háziasszonyok érdeme, hanem nagy, komoly es kiváló emberek — államférfiak, tudósok és költők is — sokat törődtek annak I előmozdításává!, mert voltak idők, | midőn a főzésűéi Személyesén foglalkozni előkelő embereknek is divatos sportja volt. Richelieu, Maza- rin, Montmorency és Condé hercegek, Bechamel kir. főudvarmester, sőt a rideg számok embere Colbeit pénzügyminiszter uj ételeket találtak ki; Montaigne a nagy bölcsész nem tartá méltóságán- alulinak a az evés tudományáról« külön könyvet írni; sőt még V. Pius pápa is megiratta 1570 ben Scappi Bartolomeo nevű udvari szakácsával »a pápa szakácskönyvét«. A Napoleon korabeli sempaitőszéki biró Brillat-Savarin gastronomiai tanulmányai, melyeket szellemes könyvében — aaz Ízlés physiologiájá«-b&n — összefoglalt, bizony erősen túlélték a jogi szakmunkáit ! Természetes, hogy az orvostudomány is mindig kötelességének érezte a főzés helyes irányítását s talán legtöbbet tett annak tudományosan megalapozott fejlesztésére I ? A jelenkor főzőmüvészetét nézve, érthető, hogy a modern élettel járó, mindsürübb nemzetközi érintkezés — bizonyos életszínvonal magasságában — legalább a fehér asztalon, mindjobban elmossa az országhatárokat ; de azért ezidőszerint még lényeges különbségek vannak. Elte- I kintve egyes népek konyhájának | tiétnteti sajátosságaitól, inélyek (mint a magyar tejfeles paprikás, vagy az olasz olajos főzés) minden jóságok mellett, csak egy egy országra szorítkozó helyi jelentőséggel bírnak, szélesebbkörü érvényességgel főleg három konyha különböztethető meg: a francia, angol és a német. Leghiresebb és legelterjedtebb a francia, mely ma már szinte nemzetközinek tekinthető, mert minden nagyváros és fürdőhely jobb étkezőiben felleljük s mert más népek été leiből is besorozván a legjavát, a kulturvilág finomabb főzésmódjának mintegy összetartó gerincévé vált. Lényeges jellemvonásai: az elkészítés gondossága, az ételek könnyűsége, jóizüsége és tetszetőssége, a finom mártások, az elő , közbeeső- és záróételek túlnyomó sokasága és az elv, hogy mindenhez a lehető legjobb anyagot vegyük. Az angol konyha viszont a szolid és erőteljeset, a nagy, tömör húsokat, hirtelen sült marha- és ürühuat, vízben főtt főzelékeket és a vastagabb puddingokat kedveli. A német konyha végül többet vett át más népektől bármely más nemzetnél, de (egy német szakember beismerése szerint) úgy, hogy „az eredetinek szelleme veszendőbe ment és csak a forma ízetlen, homályos utánzata maradt meg“. Különben nem mindenütt egyforma. Az éjszaknémet konyha az angolra emlékeztet azon eltéréssel, hogy a hirtelen sült, tömör húsok díszhelyét itt a párolt liba foglalja el. Legrosszabb a közép-német konyha: ez a gyenge, hig levesek, gyümölcslevesek, a hírhedt „Blümchen-caffe“, a túlságosan kifőzött, kilúgozott húsok s a tulvastagon, de tulkevés zsírral be rántott főzelékek igazi hazája. Ellenben a délnémet-konyha, melynek legjava mint „bécsi konyha“ isme retes, igen jó: kittinő leveseket,,párolt marhasülteket, gazdag változatossága finom tésztaféléket, zamatos kávét és (az egész világot meghódított specialitásaként) a kirántott húsételeket (csirke, hal, bécsiszelet stb.) produkálta s nevezetes sok jó apró- sütemény és finom pékáruiról; hiszen a világfogalommá vált „kifliu is bécsi eredetű. Gazdag és változatos jó magyar konyhánkról felesleges külön megemlékezni, hiszen az minden jót magába ölel és — némi magyarosítás után — indigenátust adott még a „cseh pimasz“ n&k is 1 De tisztázandó a kérdés, melyet két szembenálló életnézet harca vet felszinre. Egyfelől a mondás,, hogy „az ^ ember nem azért él, hogy egyék, hanem azért eszik, hogy étjén !“ — másfelől Brillat-Savarin IHBBTHEB GYULA fosmflierme SZEKSZABD/szetazárt-glDó mpiiptt. Telefon; 1071 v
