Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-12 / 15. szám

1924 április 12.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

„FÖTORS“ —N

I

■

I

V.

a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb

(32)

I

■

I

" J

hírek.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország.

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bi zottsága folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelyen többek közt tárgyalják azon indítványt is, amelyet több törvényhatósági bizottsági tag nyújtott be a szanálási törvényjavaslatnak sürgős törvényerőre emelése tárgyában.

— A Tolnamegyei Újság közgyü

1086. Lapunkat kiadó részvénytársaság e hó 13-án délelőtt 11 órakor tartja évi közgyűlését. Kérjük ezúton is a t. részvényeseket, hogy azon minél számosabban megjelenni szi veskedjenek.

— A szekszárdi ref. lelkészi állás.

Az egyházközség múlt hó 30 án azt határozta el pár szavazattöbbséggel, hogy a lelkészi állást nem meghívás, hanem pályázat utján tölti be. Arról értesülünk, hogy dr. Szappanos Gyulát, az alsónyéki ref. lelkészt több küldöttség felkérte (a küldöttség tagjai között többen voltak olyanok is, akik a meghívás ellen szavaztak), hogy vegyen részt a pályázaton. Ügy hírlik, hogy e felkérés alapján dr. Szappanos Gyula részt vesz a pályázaton.

— A főispán előadása finnországi Utazásairól. A Mansz. elnökségének felkérésére Jankó Ágoston főispán e hó 9 én délután 6 órakor másfélórás igen élvezetes előadást tartott finnországi utazásáról és a finn népBeton- és vasbeton-kerítések, lépcsők stb.

Portlandcement, betonvas, falkötővasak és vasgerendák

TELEFON

121

HAIDEKKER JÁNOS

építési vállalkozó és építési anyagkereskedö

Törv. be], cég

Szekszárd, Apát-utca 1287

10

TELEFON

121

ről. Főispánunk kiváló elöadóképes ségéről győzte meg hallgatóit. Olyan könnyed, csevegésszerü volt előadása és annyi melegséggel beszélt rokonainkról, hogy a hallgatóság- Bzive is megtelt szeretettel irántuk. Az előadás nyelvezete, lendülete és kedvessége annyira lebilincselte a hallgatóságot, hegy észre se vették az idő haladását. De nemcsak szeretni, de becsülni is megtanultuk északi testvéreinket ebből az előadásból és az az őszinte óhaj támadt fel bennünk, bár mi is ily melegen érző, fegyelmezett, tekintélytisztelő, vallásos, hazafias, tűrni, szenvedni, lemondani tudók, de soha el nem csüggedők lennénk, mint testvéreink : akkor lehetne remény ennek a ro mokban heverő országnak gyors felépítéséhez. A főispánnak élvezetes, tanulságos és lelkesen megtapsolt előadásáért Fejős Imréné a Mansz. elnöke mondott köszönetét és kifejezte az egész hallgatóság azon kérelmét, hogy Öméltósága többször is része sitse városunk intelligens közönségét ilyen élvezetben.

— A közigazgatási bizottság ülése.

A közigazgatási bizottság április havi ülését folyó hó 9 én tartotta Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt. Részt vettek azon dr. Éri Márton alispán, Szévald Oszkár főjegyző, dr. Haypál Sándor árvaszéki elnök, dr. Őrffy Gyula tiszti főügyész, Jakab László min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató, Tóth Henrik min. tanácsos, állam- épitészeti hivatali főnök, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, dr. Kozacsek József kir. ügyészségi elnök, Illy György m. kir. állategészségügyi főfelügyelő, bálró Fiáth Tibor, báró Schell József és Schneider János bizottsági tagok, valamint Schultheisz Rezső II. főjegyző. Napirend előtt az elnöklő főispán meleg szavakkal emlékezett meg a kormányzói kiné- vezésről, amely a bizottság egyik ügy buzgó és értékes tagját dr. Pesthy

Pált állította az igazságUgyminisz* tórium élére. Indítványára a bizott ság nagy lelkesedéssel kimondotta) hogy a kinevezés felett érzett örömének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Az egyes szakelőadók által előterjesztett havi jelentésből kitetszőleg a március havi közbiztonsági állapotok általában kielégítők voltak. A közegészségügy állapota a február havihoz viszonyitva kedvezőtlen képet nyújt. Az egész vármegye területén nagy számmal volt észlelhető az influenza és ennek szövődményes utóbaja, a betegség lefolyása általában nagyon enyhe volt s halálozás csekély számban fordult CBak elő. Heveny fertőző betegség 32 községben 118 esetben 3 halálozással észlelte- tett, leggyakoribb volt köztük a kanyaró. — Március hóban befolyt köztartozások befizetési eredménye 2.934,909.847 korona volt. Az erős tél a közutakat sok helyen nagyon megrongálta; a szükséges tatarozási munkálatok folyamatba tétettek. Az őszi vetések jól teleltek, a tavaszi munkálatok menetét a korai esőzések nagyban gátolják. A rétek sok hfslyen viz alatt állanak. Az állategészségügyi állapotok március hónapban kielégítők voltak. A plenáris ülés befejezése után a gyámügyi felebbviteli küldöttség, majd pedig a gazdasági albizottság ülésezett s tárgyalta le az eléje utalt ügyeket.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Gyulai János szekszárdi m. kir. állampénztári tisztet a kapuvári járás számvevőjévé nevezte ki.

— Földosztás Szekszárdon. Az Országos Földbirtokrendező Bizottság határozata alapján Szekszárd város tanácsa a közalapitványi uradalom tulajdonát képező József-puszta területéből 162 kát. holdat 177 igénylő között 1200—32001 I öles parcellára felosztva kiosztott. Az igénylő jogo sultak kivétel nélkül hadirokkantak és hadiözvegyek. A földosztást a

FULLlR fis BOROS

„Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb

mezőgazdasági (11)

gépet.

Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinóbazár épületében. — Telefon 49.

i >

V

u

< i

városi tanács megbízásából dr. Bús Lajos városi főjegyző vezette. A parcellák kiosztása alkalmával kitűnt, hogy több József-pusztai főbérlő súlyos Béreimet szenvedett, mert 40—50 holdas bérleteikből 20—25 holdat kénytelenek voltak kishaszonbérletre átengedni. Emiatt a sérelmet szenvedett gazdák panaszt emeltek az Országoa Földbirtokrendező Bíróságnál, ahol kimondották, hogy őket még a tavasz folyamán más nagygazdaságokból kárpótolni fogják.

— A szekszárdi rendőrség elhelye zése. É héten Szekszárdra érkezett dr. Varga Lajos pécsi rendőrkerületi kapitány és Vay Kázmér, a belügyminisztérium rendőri ügyosztályának 4 vezetője, akik tárgyalásokat folytattak az államrendőrség helyiségeinek

a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank épületében leendő elhelyezéséről. A pénzügyi palota elkészülte után ugyanis a pénzügyigazgatóság és az állam pénztár a saját székházéba költözik és az igy felszabaduló helyiségeket bérelné az államrendőrség, amelynek a városházán való mostani elhelyezése nem megfelelő.

— A selyemgubó beváltási ára. A földmivelésügyi minisztérium az 1924. évi selyemgubó beváltási árakat a következőkép állapította meg: az I. osztályú gubók kilogrammonként 30 ezer korona, a II. oszt. selyemgubók kg.-ként 20 ezer korona, és a III. oszt. gubók kg.-ként 1000 korona.

A selyemtenyésztők az idén is különös kedvezménykép a tenyésztő- és lyukgatott papirost ingyenesen kapI ják, tehát a papiros árát nem fogjuk I tőlük levonni.

cinikus ellenvetése, mely szerint „az ember nem azért él, hogy egyék, hanem hogy — jól egyék /“ — Hol van az igazság ? Szerintem a feleletet Brillat-Savarin egy másik mondása adja meg, mely igy .szól: „A nemzetek sorsa táplálkozásuk módjától függ !u Ebben benne van klasszikus tömörséggel minden: benne van a jónak, értékesnek megbecsülése (mert hiszen, hogy a jobb táplálék nagyobb erőnek a forrása, az kétségtelen), de benne van a bölcs mérsékletre való intelem is (mert viszont, hogy a sybarita elfajulások hova vezetnek, arra megtanít a történelem). Bölcs éleslátásra vall ezért a vallások egy kimagasló intézménye, a bojt: nem, mint az önsanyargatás, a vezeklés eszköze ; nem is mint az idegrendszert felajzó, az extatikus elragadtatás útját egyengető izgatószer; hanem, mint az ön fegyelmezés, önmegtagadás kitűnő „training“je és iskolája s mint az orvostudomány értékes szövetségese is, miután orvosi fáradozásunk sokszor szenved hajótörést épen azon, hogy az emberekben hiányzik a diä- tetikus tilalmak betartásához szükséges müveit, kulturált önuralom. De térjünk vissza a konyhához 1 Érdemes e a főzésre nagyobb súlyt helyezni,, arra a tudás, szorgalom, az ügyszeretet értékes energiáit pazarolni?

Két ellensége van a konyha örömeinek, mely ezt kereken tagadja: az aszkézis és a már elfajzottan tul- finomult, csak magas szellemi szférákban mozgó, az állati szükségletek perverz lenézésével hivalkodó kultur- ember, aki azt képzeli, hogy ma: gasabb fejlődésében már kinőtt az asztali élvezetek állatias alacsonysá gából.

Beteges idealizmus mindakettő! A valóság az, hogy a konyha em béri társadalmunk fontos tényezője, amivel nagyon érdemes komolyan és tudományosan foglalkozni éB kár lebecsülni a szakismeretet, melyet az élelmiszerek chemiai viselkedése és tápértéke igényel.

A jól berendezett, helyesen veze tett konyha elősegíti és szolgálja:

1. a nemzetgazdaságot, nemcsak a termelés, ipar és kereskedelem gyű- mölcsöztetö foglalkoztatása, hanem a takarékosság utján is, mert az igazi szakácsmüvészet abban áll, a lehető legkevesebb és legszerényebb eszközök- és anyagokkal a lehető legtöbbet és legjobbat nyújtani;

2. szolgálja a közegészségügyet, amit nem kell magyarázgatni; fej leszti 3. az aesthetikai érzéket, társas érintkezést és vendégszeretetet, vagyis dolgokat, melyek az életet széppé, kedvessé, kellemessé teszik s az embert a művelődés létráján egyre magasabbra vezetik; végül 4. a konyha tüzéből egy igen hatalmas, félig ethikai, félig physio- logiai erő sugárzik ki, mely láncra veri a hatalom névleges urait — a férfiakat. A konyha a női hatalomnak, a hölgyek uralmának legerősebb mentsvára. Épen ezért szinte érthetetlen, hogy a nőemancipációs törekvések hűtlenül, hálátlanul elfordulnak attól s miközben férfimesterségek igáját ambicionálják, bizonyos rövidlátó köcnyelmüséggel egyik leg erősebb hatalmi eszközüktől, legbiztosabb fegyverüktől fosztják meg magukat. A konyha, a főzés, az ősidők első társadalmi alakulatának — a matriarchátusnak — utolsó maradványa, utolsó hatalmi morzsája. A legrégibb ősidőkben ugyanis nem az apa, hanem az anya volt a család fajé, az uralkodott a családi tűzhely éltető erejével a gyermekek és férfiak felett, mely utóbbiak csak oda bejáró vendégek voltak, csak vadásztak, halásztak a konyha számára, de a családban döntő szavuk nem volt. S ha idők folyamán a látszólagos főhatalom a férfi kezébe csúszott is át, a tényleges (a titkos irányítás) a nő kezében maradt, aki egyik kezével a szerelmet, másikkal a kenyeret osztja. És a konyha e

• leigázó ereje ma is él, hü társaként

• a másik erőnek s gyakran azé a

diadal, főleg, ha a másik erő fony- nyadni kezd. Egy férfi se szeretett még bele egy lányba azért, mert az Írógépet billegetni tudja, vagy mert a kettŐB könyvvitelhez ért; ha anyagi okokból latba esik is ez elhatározásainál, szerelmet nem vált ki; ellenben a saját készítésű palacsinta vagy töltött káposzta már sok legény szivet lángra lobbantott és színvallásra kényszeritett. Lehet, hogy ez nem szép fényt vet a férfiakra, de igaz. Súlyos áldozat a hölgyektől és nagy teher a konyha, a fárasztó főzés, jól tudom, — annál tiszteletreméltóbb, aki ezt becsületes kötelességteljesi- tésből meghozza, mert hiszen tudvalevő, hogy ritka kivétel a hölgy, aki passzióból főz és szeret főzni; önmagáért nem igen teszi: ha egyedül van, orögtön lemond róla s . beéri bármi kevéssel. Ám ezen áldozat ellenértéke a hatalom, mely a tűzhelyben rejlik és nagyon kár, férfimes- tersógek után futva, azok ábrándjának hiú erőszakólása közben össze zúzni az ősi trónt, amelynek alapja a múlt, lépcsőzete a jelen s menye- zete a jövő; kár összezúzni az ősi trónt, amelynek lépcsőin a behódoló, szerelmes — éhes férfi hever s amely - nek menyezetét — anyai gonddal,

. szeretettel táplált, mosolygó gyer-% I mek-anqualkák ékesítik 1