Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-07 / 23. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 junius 7. TÓTH JÁNOS órát át éktzcrátz Szekszárdi Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok minden­nemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. Legolcsóbb üveg, porcellán és képkeret bevásárlási forrás Belasits Szekszárd, Garay tér, Schulz féle ház. Elvállalok mindennemű üveg- és porcellán- tárgy ragasztását. — Veszek mindenféle régiségi tárgyakat. (6) Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SÁPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. akit a gondviselés elhalmozott földi javakkal, mennyire erkölcsi és haza­fias kötelessége meghallgatni a magyar diákok kérő szózatát 1 § ha nem is volna valaki abban a helyzetben, hogy a nyaraltatást el­vállalja, mindenki adakozhat bizonyos összeget az országos diáknyomor- enyhitő akció javára. Ezt az akciót a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Országos, Szövetsége (Mefhoss) inditotia meg és vármegyénkben dr. Éri Márton alispán ismételten lelkes felhívással segítette elő annak sikerét. A gyűjtést az egyes községi elöljáró­ságok védelme és ellenőrzése alatt működő helyi gyüjtőbizottságok in­tézik, melyek ügy készpénz-, mint természetbeni adományokat hálásan fogadnak. Nem kételkedünk benne, hogy vár megyénk lakossága társadalmi állásra és osztálykülönbségre való tekintet nélkül egyaránt a legnagyobb meg­értéssel karolja fel a magyar főiskolai diákság érdekében kezdeményezett mozgalmat. Meg vagyunk róla győ­ződve, hogy e közérdekű akcióban a birtokos osztály is, mely tömegével és a közéletben elfoglalt erkölcsi és gazdasági súlyánál fogva leginkább rendelkezik a megfelelő anyagi esz­közökkel, a legteljesebb mértékben fog közreműködni. Ha mindenki tehetségéhez mérten e nemes ügyet felkarolja, akkor a magyar egyetemi ifjúság jövő mun­kálkodása biztosítva van s a hazának testben és lélekben erős és a küzde­lemben inegedzett, kötelességtudó szel­lemi munkások állanak a jövendő nagy munkák elvégzésére. Járási dalosverseny Gyönkön. Már megint Gyönkről szól a nóta (ezúttal jobban mondva Gyönkön szólt I), de lehetetlen hallgatással mel­lőzni az ottani, bizonyos távolságból nézve kicsi, de roszsksrat nélkül le nem kicsinyeihstő események sürü egymásutánját, amelyek kétségtelen lendületről tesznek tanúbizonyságot. Akaratlanul is helyesen jellemezte az újabban itt uralkodó állapotot Mübl Ilonka, aki azt mondotta Jankó Ágos­ton főispánnak: „Én nem értem, azelőtt sosem történt semmi Gyön­kön, mostanában meg mindig van valami I“ Csak aki a falusi viszonyokat ala­posan ismeri, tudja mi az, elhozni a földműves embert a hétköznapi eke és a vasárnapi kuglisó mellől pihenőnapján 10—20 km. távolságra a járási székhelyre, hogy a nyilvá­nosság előtt énekeljen és hogy mi­csoda haladás az, ha a falusi taní­tók kártyapárti vagy borkóstoló he­lyett ünnepnap délntán dalárdaver­senyt rendeznek. Nem is . tudom, mi lesz a zenei knltnrával. Gyönkön, ha rgyazer, remélhetőleg csak egy fél- század múlva, a lelkes és osnpazene Nőthling Géza nem lese többé ? Tud-e méltó tanítványokat nevelni ? Hogy az anyag milyen kitűnő, mutatja pl. az a körülmény, hogy két gyönki dalárdista, aki a felsőiregi Muthpuaz tán dolgozott, szombat este gyalog tette meg a 35 km. utat, hogy éne­kelhessen és vasárnap este megint visszamentek gyalog munkahelyükre. A dr. Schenrer Károly volt járás- birósági elnök, mint a szépitő-egylet megteremtője által a Kossuth Lajos- téren ültetett árnyas fák és virágzó bokrok közt állították fel a verseny- pódiumot, vele szemben pedig a bí­ráló bizottság dobogóját, a sétafasor­ban ülőhelyek voltak felállítva, kö­rös kör ül pedig a korlátok mögött az egész járásból összesereglett nép ezrei tolongtak, illetőleg várták példás rendben és csendben a mérkőzés meg kezdését. A versenyző dalárdák a ref. német iskola udvarán gyülekeztek, honnan zászlók alatt, mindegyik dalárda más szinü szalagcsokorral díszítve (melyek közül csak a piros szín hiányzott!) a teret megkerülve vo­nultak fel a helyszinére, élükön a 20 tagú Mestyán-zenekar, amely szintén gyönki specialitás és hogy milyen kitűnő, bizonyítja az a kö­rülmény, hogy a nemzeti hadsereg első, szegény idejében egy katonai zászlószentelésen egyenruhába öltöz­tetve, mint katonabanda szerepelt és senki sem vette észre, hogy ezek civilek. A bírálóbizottság emelvényén Reich Oszkár főszolgabíró elnöklete alatt a következő bizottsági tagok foglal tak helyet: Ritter Olga hangverseny énekesnő Gyönk, Müller Róbert al esperes Felsőoána, Frioker Ede igaz- gatótanitó Hőgyész és Bitter Antal kántortanitó Szakadát. A zsűri össze­állítása nem volt könnyű, mert a járásnak majdaem minden muzikális embere többé kevésbé érdekelve volt. A zsűri pódiuma körül elhelyez­kedtek Jankó Ágoston főispán, (ki­nek megjelenése annyival is nagyobb örömet keltett, mert az alispán-véd­nök BalatonfŰredről szép levélben kimentette távolmaradását), Reich Oszkárné, Sulkowski Viktor herceg, dr. Kővágó Sándor járásbirósági el­nök, dr. Keck László és Mechwart Ernő kormányfőtanácsosok, Székely János gim. igazgató, Biróy Béla ny. tábiabiró, távolabb szép úri közön­ség, különösen sok hölgy, köztük számos hőgyészi, ami nagyon jól­esett a gyönkieknek különösen azért, Első Tolnamegyei Mérte;;gyár, Gépjavító 1 ságM/állalat Title Testvérek Szekszárd. Telefon: 91. Minden­nemű mérlegek gyártása és szakszerű javítása, hitelesítve. — Villanyvilágitási s és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása.^ Villamossági szakQzlet a Kaszinó-bazárban. Mindennemű villamossági anyag és égők raktára. mert a hőgyészi fiatal dalárda még nem versenyzett. Először valamennyi dalárda, 350 énekes szerepelt egyszerre Wickert Lajos szárazd! tanító dirigálása mel­lett. Azután sorshúzás szerint énekel­tek a dalárdák, mindegyik egy "magyar és egy német dalt adott elő, kivéve természetesen a sárszentlőrinoit, amely csak magyarul énekelt. Végül a gyönki gimnáziumi énekkar lépett fel ver? senyen kívül. Kedvesek voltak a friss hanga, kipirult arca, lelkes fiuk és a fehér ruhás kislányok, mind szőkék, mert nagyrészt gyönkiek. ők kapták a legerősebb tapsot. A gimnazisták lelépésével elfoglalta a nagy pódiumot Mestyán Rezső zene­kara, hogy a közönség el ne unja magát, mig a bíráló bizottság a köz­ségházára vonult tanácskozni. Nagyon nehéz volt az ítélkezés, mert két- három gyengét kivéve, az összes dalárdák igazán kiválót produkáltak. A bíráló bizottság elnöke ki is emelte, hogy Salamon böleseségére lett volna szükségük, aki tudvalevőleg nem tad­ván megítélni, melyik anyáé a gyer­mek, kétfelé akarta vágatni a gyer­meket, mire rögtön kitűnt az igazi anya, mert az tiltakozott a felosztás ellen. Mindegyik versenyzőpek sze­retnék odaadni az első dijat, de ezzel elértéktelenednék, tehát kénytelenek voltak nehéz szívvel úgy határozni, hogy I. a gyönki ref. dalárda, II. a szárazdi dalárda, III. a kalaznói da­lárda. Ritter Olga ki is osztotta nyom­ban a dijakat, az elsőnek egy Bzép díszoklevelet, a másodiknak egy piros- fehér zöld virágokból kötött koszorút széles, nemzetissinü, arany nyomásos szalaggal, végül a kalaznóiaknak egy nagy jázmincsokrot piros-fehér-zöld szalaggal, amelyen szintén meg van örökítve arany betűkkel az alkalom és a dátum. A diákok a díszoklevél sok civilizált nép típusát hitványabbá tette." S hogy ez is igaz, arra legkiáltóbb példát épen az egyoldalú szellemi munká­ban eltorzult nő — a „B1 a u- strumpf-tipus" szolgáltatja. A háziasszonyi tevékenységgel részben testi munka igen jó ellensúlyozója és kiegyenlítője lehet a szellemiek tulhajtásából eredő szépségromlás vészélyeinek, mert — ugyancsak F i n o t szerint — csak e kettő „szerencsés Össz­hangba hozása biztosít­hatja az emberi nemnek a testi tökéletesség legma­gasabb fokát." Már régebben fejtegettem egy mun­kámban, hogy minden emberi aka rásnak, minden diadalmas sikernek, minden szép, vagy nagy gondolat meg- valósitbatásának egyetlen egy reális alapja, csak £gy szilárd fundamen­tuma van és. ez: az egészség! Az emberi egészség világában pedig a konyha, a főzőmflvészet, egyik leg­erősebb nagyhatalom! A népies közmondás azt tartja ugyan, hogy „az ember nem tudja, mitől hízik ?" De még jobban áll az ellenkezője, mert sokszor valóban nem tudjuk, mitől betegedünk meg ? Nem szólva a mai szomorú (dők kivételes nél­külözéseiről, kétségtelen, hogy (nor malis .viszonyok közt) sokkal több szőr betegszünk meg attól, amit el­fogyasztunk, mint az absti­nentiától. Hiszen köztudomású, hogy sok betegség csirája élelmisze­rekkel, étel-itallal jut a szervezetbe. Nemcsak a kolerát, hasihagy mázt, vérhast szerezzük igy, hanem gyak­ran a tuberkulózist, sőt még a diph- teritist, vörhenyt, kanyarót is, nem beszélve a legkülömbözőbb természetű mérgezések óriási tömegéről, melyet oly sokszor a konyhának, külö­nösen a cselédek intelligenciája és belátására bízott konyhának kö­szönünk. Nincsenek ugyan erről sta­tisztikáink, de kétségtelen, hogy — épen és főleg a rejtélyes, ki nem nyo­mozható természetű megbetegedések '— vajmi gyakran erednek a rossz vagy nem kifogástalan élelmiszerek és italoktól, a romlott tápláléktól. S ez a veszedelem a legnagyobb urakat sem kerüli el. Még ba kikapcsoljuk is az orgyilkos szándékú mérgezése­ket, melyektől hemzsegnek a törté­nelem lapjai és — hogy úgymond- jam — csak a becsületes gyo­morrontásokat vesszük figyelembe, igy is rendkívül nagy a történelmi alakok Bzáma, akik időelőtti halálu kát ez asztal örömeinek tulajdonít­hatják : számos király, fejedelem és pápa lett ilyesminek az áldozata. Példák felsorolása messze vezetne s ezt mellőzöm. De csak a mindennapi polgári élet keretei közt maradva, alig képzelhető valami bántóbb, igaz­ságtalanabb, mintha a becsületes mun­kában megehült, falatját kiérdemelt, sem nem torkos, sem nem tobzódó családapa asztalhoz ül, hogy nj mun kához uj érőt gyűjtsön és a falattal, kortytyal, amit — még csak nem is mértéktelenül — magához vesz, be­tegséget kap jutalmul, vagy esetleg életével fizeti meg azt. Olyan ez, mintha derült égből hirtelen pusztító jégeső szakadna nyakunkba! Ez ellen a váratlan jégeső ellen csak az biz­tosíthat, ha a helyes főzőmfivé- s z e t kellő védelmet nyújtó nagy kupolája alá menekülünk. Ezt a kupolát három hatalmas oszlop tartja: a kifogástalan konyha és k on y h a b er en d ez és j a táp­anyagok és élelmiszerek he­lyes beszerzése; s az ételek- italok megfelelő elkészí­tése, a tulaj dón képen i főzés. Vegyük szomügyre ezen oszlopokat. A konyhának lehetőleg világos­nak, tágasnak, jól szellőz­tethető, könnyen tisztántart- hatónak s nyáron hűvösnek — tehát lehetőleg észak vagy észak­keletre nézőnek — kell lennie. Ha falát nem burkolhatjuk majolikalapok- vagy mosható emailfestéssel, legjobb azt meszelni, mert igy könnyen átmeszelhető; jobb ez a tarka barka kifostésnél, ami csak elrejti a lágy- piszkot és a lehámlő, gyakran mér­ges anyagú festékmorzsákkal az éte­leket veszélyezteti. Padlóburkolatnak legideálisabb a sima és hézagmentes terazzo ; kevésbbá jó az érdességével inkább szennyfogó aszfalt vagy ce­ment, azután jönnek a sima felületű, de már hézagos, különféle kőlapok, vagy a tégla, esetleg a lúggal fel- surolható deszkapadló; legrosszabbja földes konyha, mely minden pisa- kot, nedvességet magába szív s egész baoilluscoloniákat termel; ha már földes konyhával kell beérnünk, aján­latos azt friss mésztejjel gyakrabban átmeBzelni s igy fertőtleníteni. Ha van kiöntő a szennyvizeknek, taná­csos azt is forró lúggal, méBztejjel gyakran átöbliteni. Ne sajnáljuk a tisztességes lámpát se a konyhától: a szalonban félhomályban is jól el­cseveghetünk, de a füstös petróleum mécs mellett nehéz meglátni, mi nem odavaló’keveredik a lábasba, az ételbe. Aki a konyhában akarja meg­spórolni a villanyt, duplán ráfizetheti patikában! Ha szűkös, primitiv viszonyok arra kényszerítenek, hogy a konyhát más célra is használ­juk, legyen az inkább egyúttal ét­kezőhelyiség, vagy a család nappali tartózkodóhelye (u. n. Wohnküche), de soha se hálószoba! Nem kell ízléstelen­ségekkel bizonyítgatnom, mit jelent a cseiédágy a konyhaegészség ügyére ! ? Elég elrettentő példát mu­tat a sűrűén látható parasztkonyha, ahol a tüdővészes beteg a tűzhely melló beszorított ágyról köhögi rá bacillusait a lábasokra és a sütőből előhúzott rétesre 1

Next

/
Thumbnails
Contents