Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-07 / 23. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 junius 7. TÓTH JÁNOS órát át éktzcrátz Szekszárdi Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok mindennemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. Legolcsóbb üveg, porcellán és képkeret bevásárlási forrás Belasits Szekszárd, Garay tér, Schulz féle ház. Elvállalok mindennemű üveg- és porcellán- tárgy ragasztását. — Veszek mindenféle régiségi tárgyakat. (6) Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SÁPSZKY ANDOR uridivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. Ugyanitt egy fiú tanoncnak felvétetik. akit a gondviselés elhalmozott földi javakkal, mennyire erkölcsi és hazafias kötelessége meghallgatni a magyar diákok kérő szózatát 1 § ha nem is volna valaki abban a helyzetben, hogy a nyaraltatást elvállalja, mindenki adakozhat bizonyos összeget az országos diáknyomor- enyhitő akció javára. Ezt az akciót a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos, Szövetsége (Mefhoss) inditotia meg és vármegyénkben dr. Éri Márton alispán ismételten lelkes felhívással segítette elő annak sikerét. A gyűjtést az egyes községi elöljáróságok védelme és ellenőrzése alatt működő helyi gyüjtőbizottságok intézik, melyek ügy készpénz-, mint természetbeni adományokat hálásan fogadnak. Nem kételkedünk benne, hogy vár megyénk lakossága társadalmi állásra és osztálykülönbségre való tekintet nélkül egyaránt a legnagyobb megértéssel karolja fel a magyar főiskolai diákság érdekében kezdeményezett mozgalmat. Meg vagyunk róla győződve, hogy e közérdekű akcióban a birtokos osztály is, mely tömegével és a közéletben elfoglalt erkölcsi és gazdasági súlyánál fogva leginkább rendelkezik a megfelelő anyagi eszközökkel, a legteljesebb mértékben fog közreműködni. Ha mindenki tehetségéhez mérten e nemes ügyet felkarolja, akkor a magyar egyetemi ifjúság jövő munkálkodása biztosítva van s a hazának testben és lélekben erős és a küzdelemben inegedzett, kötelességtudó szellemi munkások állanak a jövendő nagy munkák elvégzésére. Járási dalosverseny Gyönkön. Már megint Gyönkről szól a nóta (ezúttal jobban mondva Gyönkön szólt I), de lehetetlen hallgatással mellőzni az ottani, bizonyos távolságból nézve kicsi, de roszsksrat nélkül le nem kicsinyeihstő események sürü egymásutánját, amelyek kétségtelen lendületről tesznek tanúbizonyságot. Akaratlanul is helyesen jellemezte az újabban itt uralkodó állapotot Mübl Ilonka, aki azt mondotta Jankó Ágoston főispánnak: „Én nem értem, azelőtt sosem történt semmi Gyönkön, mostanában meg mindig van valami I“ Csak aki a falusi viszonyokat alaposan ismeri, tudja mi az, elhozni a földműves embert a hétköznapi eke és a vasárnapi kuglisó mellől pihenőnapján 10—20 km. távolságra a járási székhelyre, hogy a nyilvánosság előtt énekeljen és hogy micsoda haladás az, ha a falusi tanítók kártyapárti vagy borkóstoló helyett ünnepnap délntán dalárdaversenyt rendeznek. Nem is . tudom, mi lesz a zenei knltnrával. Gyönkön, ha rgyazer, remélhetőleg csak egy fél- század múlva, a lelkes és osnpazene Nőthling Géza nem lese többé ? Tud-e méltó tanítványokat nevelni ? Hogy az anyag milyen kitűnő, mutatja pl. az a körülmény, hogy két gyönki dalárdista, aki a felsőiregi Muthpuaz tán dolgozott, szombat este gyalog tette meg a 35 km. utat, hogy énekelhessen és vasárnap este megint visszamentek gyalog munkahelyükre. A dr. Schenrer Károly volt járás- birósági elnök, mint a szépitő-egylet megteremtője által a Kossuth Lajos- téren ültetett árnyas fák és virágzó bokrok közt állították fel a verseny- pódiumot, vele szemben pedig a bíráló bizottság dobogóját, a sétafasorban ülőhelyek voltak felállítva, körös kör ül pedig a korlátok mögött az egész járásból összesereglett nép ezrei tolongtak, illetőleg várták példás rendben és csendben a mérkőzés meg kezdését. A versenyző dalárdák a ref. német iskola udvarán gyülekeztek, honnan zászlók alatt, mindegyik dalárda más szinü szalagcsokorral díszítve (melyek közül csak a piros szín hiányzott!) a teret megkerülve vonultak fel a helyszinére, élükön a 20 tagú Mestyán-zenekar, amely szintén gyönki specialitás és hogy milyen kitűnő, bizonyítja az a körülmény, hogy a nemzeti hadsereg első, szegény idejében egy katonai zászlószentelésen egyenruhába öltöztetve, mint katonabanda szerepelt és senki sem vette észre, hogy ezek civilek. A bírálóbizottság emelvényén Reich Oszkár főszolgabíró elnöklete alatt a következő bizottsági tagok foglal tak helyet: Ritter Olga hangverseny énekesnő Gyönk, Müller Róbert al esperes Felsőoána, Frioker Ede igaz- gatótanitó Hőgyész és Bitter Antal kántortanitó Szakadát. A zsűri összeállítása nem volt könnyű, mert a járásnak majdaem minden muzikális embere többé kevésbé érdekelve volt. A zsűri pódiuma körül elhelyezkedtek Jankó Ágoston főispán, (kinek megjelenése annyival is nagyobb örömet keltett, mert az alispán-védnök BalatonfŰredről szép levélben kimentette távolmaradását), Reich Oszkárné, Sulkowski Viktor herceg, dr. Kővágó Sándor járásbirósági elnök, dr. Keck László és Mechwart Ernő kormányfőtanácsosok, Székely János gim. igazgató, Biróy Béla ny. tábiabiró, távolabb szép úri közönség, különösen sok hölgy, köztük számos hőgyészi, ami nagyon jólesett a gyönkieknek különösen azért, Első Tolnamegyei Mérte;;gyár, Gépjavító 1 ságM/állalat Title Testvérek Szekszárd. Telefon: 91. Mindennemű mérlegek gyártása és szakszerű javítása, hitelesítve. — Villanyvilágitási s és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása.^ Villamossági szakQzlet a Kaszinó-bazárban. Mindennemű villamossági anyag és égők raktára. mert a hőgyészi fiatal dalárda még nem versenyzett. Először valamennyi dalárda, 350 énekes szerepelt egyszerre Wickert Lajos szárazd! tanító dirigálása mellett. Azután sorshúzás szerint énekeltek a dalárdák, mindegyik egy "magyar és egy német dalt adott elő, kivéve természetesen a sárszentlőrinoit, amely csak magyarul énekelt. Végül a gyönki gimnáziumi énekkar lépett fel ver? senyen kívül. Kedvesek voltak a friss hanga, kipirult arca, lelkes fiuk és a fehér ruhás kislányok, mind szőkék, mert nagyrészt gyönkiek. ők kapták a legerősebb tapsot. A gimnazisták lelépésével elfoglalta a nagy pódiumot Mestyán Rezső zenekara, hogy a közönség el ne unja magát, mig a bíráló bizottság a községházára vonult tanácskozni. Nagyon nehéz volt az ítélkezés, mert két- három gyengét kivéve, az összes dalárdák igazán kiválót produkáltak. A bíráló bizottság elnöke ki is emelte, hogy Salamon böleseségére lett volna szükségük, aki tudvalevőleg nem tadván megítélni, melyik anyáé a gyermek, kétfelé akarta vágatni a gyermeket, mire rögtön kitűnt az igazi anya, mert az tiltakozott a felosztás ellen. Mindegyik versenyzőpek szeretnék odaadni az első dijat, de ezzel elértéktelenednék, tehát kénytelenek voltak nehéz szívvel úgy határozni, hogy I. a gyönki ref. dalárda, II. a szárazdi dalárda, III. a kalaznói dalárda. Ritter Olga ki is osztotta nyomban a dijakat, az elsőnek egy Bzép díszoklevelet, a másodiknak egy piros- fehér zöld virágokból kötött koszorút széles, nemzetissinü, arany nyomásos szalaggal, végül a kalaznóiaknak egy nagy jázmincsokrot piros-fehér-zöld szalaggal, amelyen szintén meg van örökítve arany betűkkel az alkalom és a dátum. A diákok a díszoklevél sok civilizált nép típusát hitványabbá tette." S hogy ez is igaz, arra legkiáltóbb példát épen az egyoldalú szellemi munkában eltorzult nő — a „B1 a u- strumpf-tipus" szolgáltatja. A háziasszonyi tevékenységgel részben testi munka igen jó ellensúlyozója és kiegyenlítője lehet a szellemiek tulhajtásából eredő szépségromlás vészélyeinek, mert — ugyancsak F i n o t szerint — csak e kettő „szerencsés Összhangba hozása biztosíthatja az emberi nemnek a testi tökéletesség legmagasabb fokát." Már régebben fejtegettem egy munkámban, hogy minden emberi aka rásnak, minden diadalmas sikernek, minden szép, vagy nagy gondolat meg- valósitbatásának egyetlen egy reális alapja, csak £gy szilárd fundamentuma van és. ez: az egészség! Az emberi egészség világában pedig a konyha, a főzőmflvészet, egyik legerősebb nagyhatalom! A népies közmondás azt tartja ugyan, hogy „az ember nem tudja, mitől hízik ?" De még jobban áll az ellenkezője, mert sokszor valóban nem tudjuk, mitől betegedünk meg ? Nem szólva a mai szomorú (dők kivételes nélkülözéseiről, kétségtelen, hogy (nor malis .viszonyok közt) sokkal több szőr betegszünk meg attól, amit elfogyasztunk, mint az abstinentiától. Hiszen köztudomású, hogy sok betegség csirája élelmiszerekkel, étel-itallal jut a szervezetbe. Nemcsak a kolerát, hasihagy mázt, vérhast szerezzük igy, hanem gyakran a tuberkulózist, sőt még a diph- teritist, vörhenyt, kanyarót is, nem beszélve a legkülömbözőbb természetű mérgezések óriási tömegéről, melyet oly sokszor a konyhának, különösen a cselédek intelligenciája és belátására bízott konyhának köszönünk. Nincsenek ugyan erről statisztikáink, de kétségtelen, hogy — épen és főleg a rejtélyes, ki nem nyomozható természetű megbetegedések '— vajmi gyakran erednek a rossz vagy nem kifogástalan élelmiszerek és italoktól, a romlott tápláléktól. S ez a veszedelem a legnagyobb urakat sem kerüli el. Még ba kikapcsoljuk is az orgyilkos szándékú mérgezéseket, melyektől hemzsegnek a történelem lapjai és — hogy úgymond- jam — csak a becsületes gyomorrontásokat vesszük figyelembe, igy is rendkívül nagy a történelmi alakok Bzáma, akik időelőtti halálu kát ez asztal örömeinek tulajdoníthatják : számos király, fejedelem és pápa lett ilyesminek az áldozata. Példák felsorolása messze vezetne s ezt mellőzöm. De csak a mindennapi polgári élet keretei közt maradva, alig képzelhető valami bántóbb, igazságtalanabb, mintha a becsületes munkában megehült, falatját kiérdemelt, sem nem torkos, sem nem tobzódó családapa asztalhoz ül, hogy nj mun kához uj érőt gyűjtsön és a falattal, kortytyal, amit — még csak nem is mértéktelenül — magához vesz, betegséget kap jutalmul, vagy esetleg életével fizeti meg azt. Olyan ez, mintha derült égből hirtelen pusztító jégeső szakadna nyakunkba! Ez ellen a váratlan jégeső ellen csak az biztosíthat, ha a helyes főzőmfivé- s z e t kellő védelmet nyújtó nagy kupolája alá menekülünk. Ezt a kupolát három hatalmas oszlop tartja: a kifogástalan konyha és k on y h a b er en d ez és j a tápanyagok és élelmiszerek helyes beszerzése; s az ételek- italok megfelelő elkészítése, a tulaj dón képen i főzés. Vegyük szomügyre ezen oszlopokat. A konyhának lehetőleg világosnak, tágasnak, jól szellőztethető, könnyen tisztántart- hatónak s nyáron hűvösnek — tehát lehetőleg észak vagy északkeletre nézőnek — kell lennie. Ha falát nem burkolhatjuk majolikalapok- vagy mosható emailfestéssel, legjobb azt meszelni, mert igy könnyen átmeszelhető; jobb ez a tarka barka kifostésnél, ami csak elrejti a lágy- piszkot és a lehámlő, gyakran mérges anyagú festékmorzsákkal az ételeket veszélyezteti. Padlóburkolatnak legideálisabb a sima és hézagmentes terazzo ; kevésbbá jó az érdességével inkább szennyfogó aszfalt vagy cement, azután jönnek a sima felületű, de már hézagos, különféle kőlapok, vagy a tégla, esetleg a lúggal fel- surolható deszkapadló; legrosszabbja földes konyha, mely minden pisa- kot, nedvességet magába szív s egész baoilluscoloniákat termel; ha már földes konyhával kell beérnünk, ajánlatos azt friss mésztejjel gyakrabban átmeBzelni s igy fertőtleníteni. Ha van kiöntő a szennyvizeknek, tanácsos azt is forró lúggal, méBztejjel gyakran átöbliteni. Ne sajnáljuk a tisztességes lámpát se a konyhától: a szalonban félhomályban is jól elcseveghetünk, de a füstös petróleum mécs mellett nehéz meglátni, mi nem odavaló’keveredik a lábasba, az ételbe. Aki a konyhában akarja megspórolni a villanyt, duplán ráfizetheti patikában! Ha szűkös, primitiv viszonyok arra kényszerítenek, hogy a konyhát más célra is használjuk, legyen az inkább egyúttal étkezőhelyiség, vagy a család nappali tartózkodóhelye (u. n. Wohnküche), de soha se hálószoba! Nem kell ízléstelenségekkel bizonyítgatnom, mit jelent a cseiédágy a konyhaegészség ügyére ! ? Elég elrettentő példát mutat a sűrűén látható parasztkonyha, ahol a tüdővészes beteg a tűzhely melló beszorított ágyról köhögi rá bacillusait a lábasokra és a sütőből előhúzott rétesre 1
