Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-24 / 8. szám
V. évfolyam. Szekszárdi 1923 február 24. 8. szám. TOINANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. {lerkesztttség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszánt 85 és 102. Egyes szám ára: 20 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 200 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlfa 50korona. A hirdetés tgj <0 mlllmétcr széles hasábon nülhnéter soronként io korona.- Vállalati, köz • gytttésl stb. hirdetések 20 korona. Állást keresőknek 50 százalék engpd*. mény. A hírrovatban elhelyezett re klán hír, eljegyzési hír, családi V.?, valamint a nyíl t tér soronként 100 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A hon uzsorásai. Két bomba tartja most lázban Budapestet, azt a várost, amelyet egykor a nemzet szivének neveztek. Azóta sokszor meggyőződtünk, hogy ez a szív nem a magyar vér közvetítő és gyüjtőkamrája, hanem egy csodálatosan szép és tán épen a szép- ! sége következtében, a bűnök városa. Egyik oldalon a tobzódó jólét és ! fényűzés, a másik oldalon a kétségbe ejtő nyomor és a sötét gyűlölet. A politika mesterkonyhája itt van, a gyárak kéményei itt okádják a piszkos füsttömeget, a munka verejtékének szaga itt csap bele a semmittevés, a könnyenélés parfümillatába. Erény és a legundokabb bűn, az arany mindent elnémító csengése és a nélkülözés fájdalmas jajja itt gomolyognak össze, bogy a kisértés pitvarában és a bűn orgiát ülő tanyájában állattá tegyék azt, akit az Isten, a saját képére, emberré teremtett. Ebben a világvárosban, az örömök delirinmának és a nyomorúságok éB szenvedések lázártanyáján készült két bomba. Mi volt a készítés indítéka ? Bomlott agyaknak hazafias fellángo- lása, gonosz telkeknek nemzetet kompromittáló kísérlete, avagy rongált nimbuszok visszaszerzésére irányuló színjáték-,... ebben a pillanatban megállapítani nem tudjuk. De azt érezzük és tudjuk, hogy akárki követte el, annak szive nem érezhette át, annak agya nem gondolhatta meg, hogy bármily okból készítette azt a két otromba kiállitásu bombát, hogy mit vétkezik ezzel ennek az összetört, végső küzdelemben vergődő magyar nemzetnek érdekei ellen. Bárkik is a bűnösök, a szerdai nemzetgyűlésen lejátszódó jelenetek megmutatták, hogy kik ennek az otromba bűnténynek aznzsorásai, kik azok,akik diadalörömmel kiáltják ki az egész világnak a minden jóérzésü és becsületes ember utálatát kiváltó eseményt. Úgy éreztük, amikor a szélső baloldal igy kéjelgett a bűn förtelmében, amikor a gaztett ódiumát a belügyminiszternek, — aki a magyar nemzet érdekében egyik legerősebb exponense a jogrend teljes kiépítésének, — a nyakába kívánja zúdítani és a legperfidebb módon a kormányzó pártot gyanúsítja a merónyletbeni egyetértéssel, akkor ez a szereplés a magyar nemzet szempontjából még kártékonyabb, mint a bűntény kísérlete és utálatosabb, mint a bűn maga.: Ez a'tobzódó öröm méltán azon gondolatot érleli meg azokban, akik nemzetükkel éreznek, hogy ezt a gyalázatos kísérlet tettesei nem nemzetük és fajnk érdekeiért küzdők táborának bomlott agyú fanatikusai sorából kerültek ki, de abból a sötét lelkű tömegből, amelynek jelszava még ma ih a rombolás és célja minden eszközzel megakadályozni, j hogy a magyar nemzet gazdasági és erkölcsi hitele konszolidálódjék a kül- I földön és a romokból megépülhessen | A Mezőgazdasági Komon zászlóbontása Dombóváron. Az Alsódunántnli Mezőgazdasági Kamara eléggé nem dicsérhető módon kerületének minden számottevő városában zászlóbontó, oktató gyűlést tart. Kaposvár, Pécs, Zalaegerszeg után kedden Dombóváron volt az ottani mozgószinház helyiségében a zászlóbontó gyűlés, amelyen körülbelül 1500 kisgazda és 46 nagybirtokos jelent meg. A Kamara vezetői közül megjelentek gróf Hoyos Miksa elnök, Sámik József alelnök, Horváth Jenő igazgató, továbbá Sbita Mihály és Asztalos Lajos titkárok és Magay József irodavezető. Megjelentek továbbá őr gróf Pallavicini György, báró Schell, dr. Dőry Jenő, Dőry Frigyes gazdasági főtanácsos, Dőry Hugó földbirtokos, báró Jeszenszky József, Kenézy László, Brokes Ferenc, dr. Szabó Elemér szolgabiró, -Thész Antal, a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Jovánovics Antal, a földmivelésügyi miniszter képviseletében dr. Parragh Gyula, az 'OKH. képviseletében Jansits Endre h. igazgató s még sokan mások. A gyűlést pontban egynegyed 11 órakor nyitotta meg gróf Hoyos Miksa elnök a magyar Hiszekegy elmondásával, amely után igy folytatta: A gázdáknak eddig megfelelő érdekképviseletük nem volt, ezért állították fel a Mezőgazdasági Kamarákat, amelyeknek központi szerve, az Országos Mezőgazdasági Kamara is már megalakult tegnapelőtt. (Erről a jövő számunkban fogunk írni). Az Alsó dunántúli Mezőgazdasági Kamara megismerteti programmját a területéhez tartozó városokban, bogy igy a gazdákat az aktnális kérdésekről is tájékoztassa, azokat velük megtárgyalja. Beszéde végén kérte a Kamara támogatását. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd ntán Horváth Jenő igazgató kifejtette a kamara programmját. Az antant vesztőhelyre kívánja vinni Magyarországot is — úgymond. — Előlegként máris elvették állatállományunk nagy részét. A magyarság ereje a földben van, ezért el kell követnünk mindent, hogy a mezőgazdasági termelést megjavítsuk, mert egyedül a saját erőnkben bízhatunk. Ha egyesülünk a munkában, visszaszerezzük a régi határokat. Ezer és ezer ember van, aki most földet kapott vagy kap. Ezeknek termelni kell sokat, hogy legyen kivitel, mert anélkül elpusztulunk. »Vissza a földhöz lit Ez legyen a jelszó s akkor kiheverjük a rettentő időket. Az éljenzés csillapultával Asztalos Lajos titkár tartott a növénytermelésről és állattenyésztésről tudományos, tartalmas előadást, érintve a gyáripart, a műtrágya és nemesített vetőmag használatát s a szőlőművelést. Beszéde után megnyitották a vitát, amelyen különösen rézgálicot, nemesített vetőmagot és burgonyát kértek a gazdák. A gyűlés a vita befejezé- j sével véget ért. Szekszárd város közgyűlése. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 17-én, szombaton d. n. 4 órakor a városháza nagytermében Vendl István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnöklő polgármester a magyarok mindennapi imájával: a „Hiszek egy Istenben“ szavaival nyitotta meg a közgyűlést és melegen üdvözölte azokat az uj képviselőtestületi tagokat, akik a földadó alapján első ízben jelentek meg a közgyűlésen. Bizottságok alakítása. A változatos és gazdag tárgysoíozat első pontja a „Mezőgazdasági Mun kások és Napszámosok segélyalapja“ tárgyában alkotott és a vármegyei törvényhatósági bizottság által jóváhagyott városi szabályrendelet 4-ik pontja szerint alakítandó bizottság megválasztása volt. A szabályrendelet idevonatkozó szakaszát dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsos ismertette és előadói javaslata alapján a képviselő- . testület a bizottságba Preimayer Jó j zsef Pollerman, Neiner József, Vági Ferenc és Majsai István Töttös képv. testületi ’ tagokat, Szűcs Ferenc és Purger József szekszárdi lakosokat választotta meg 6 évre rendes tagokul.. Ezután dr. Bus Lajos v. főjegyző előadó javaslata alapján a hadiszolgáltatási törvényben előirt bizottságot választották meg. Tagok lettek De- bulay Imre, Neiner József és Dicenty László képviselőtestületi tagok. A színészet támogatása. Több Ízben szóvátettük lapunkban, hogy a mai történelmi időkben fontos hazafias és knltnrális hivatást teljesítő vidéki színtársulatok a- kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt igen súlyos helyzetbe kerültek. A városok és községek a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter leirata alapján legnagyobbrészt jelentős kedvezmények ben részesítették a kerületükbe beosztott színtársulatokat. Minthogy a városunkban időzött Fehér VilmoB színigazgató társulata szintén igen súlyos helyzetbe jutott, a városi képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, hogy anyagi segitésképen- a Szekszárd Szálló nagytermének használatáért megállapított bérösszeget teljes összegében elengedi. Kimondotta e közgyűlés azt is, hogy Tolna - vármegye alispánjának felszólítására évi 1000 korona hozzájárulással be<- lép az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézet pártoló tagjai közé. Uj számokat kapnak a szekszárdi házastelkek. A városi tanács a házszámozva szabályrendeletet elkészíttette és a közgyűlés elé terjesztette. A szabályrendeletet, amelyet Szabó JánoB műszaki tanácsos ismertetett, a közgyűlés elfogadta és igy a kora tavasszal megkezdik a város területén a házaknak utcák, utak és terek szerinti uj számozását, mert a jelenlegi házsorszám szerinti számozás sem közigazgatási, som épitészeti szempontból nem felel meg egy modern, fejlődni akaró város követelményeinek. A Duna-utca kikövezése. Ezután a város egyik legforgalmasabb utcájának, a Duna utcának ki- kövezési ügye került tárgyalásra. A javaslat szerint ez az utca már a tavasszal badacsonyi bazalt kaviccsal lesz átépítve, amelyhez az anyagot a városi tanács az árak rohamos emelkedésére való tekintettel már meg is rendelte. A költségek felerészét az utcabeli háztulajdonosoknak, felerészét pedig a kövezetvámnak kell viselni. Id. Bartha Ede és Klézli József képviselőtestületi tagok tiltakoztak az ellen, bogy a költségek felével az ottani háztulajdonosok terheltessenek meg, mert véleményük szerint az utcát, különösen az aratási és CBéplési időben, jóformán az egész város lakossága használja. Vendl polgármester azonban felvilágosította a Duna-utcaiak érdekeit képviselő felszólalókat, bogy a képviselőtestület e kérdésben másképen nem határozhat mindaddig, amíg a szabályrendelet életben van. E felvilágosítás után Bartha Ede javaslatát visszavonván, ^közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Kérelmek a villanyáram dijának mérsékléséért Majd Szabó János v. műszaki U* nácsos ismertette a snlyos anyagi viszonyok között működő „Ferenc“ közkórház villanyáram egységárának leszállítása és előleg törlése iránti kérelmét. A városi tanács a pénzügyi szakosztály és a villanytelep telügyélő bizottsági véleménye alapján azt javasolta a közgyűlésnek, hogy f. évi január hó 1-töl kezdődőleg a kórház villanyáramdiját ne a 200, hanem a 130 koronás, magánháztartási alapon számítsák és a villany telep költség vetésében ilyen módon előálló hiányt, amely ez évben cca 700.000 koronát tesz ki, a város háztartási alapja viselje, nehogy az áramfogyásztókat újabb díjemelésnek tegyék ki. A képviselőtestület általános helyesléssel | a jogokat soha fel nem adó, de békésen dolgozni akaró és erkölcseiben I megujhodott . . Magyarország! • S.
