Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-24 / 8. szám

V. évfolyam. Szekszárdi 1923 február 24. 8. szám. TOINANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. {lerkesztttség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszánt 85 és 102. Egyes szám ára: 20 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 200 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlfa 50korona. A hirdetés tgj <0 mlllmétcr széles hasábon nülhnéter soronként io korona.- Vállalati, köz • gytttésl stb. hirdetések 20 korona. Állást keresőknek 50 százalék engpd*. mény. A hírrovatban elhelyezett re klán hír, eljegyzési hír, családi V.?, valamint a nyíl t tér soronként 100 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A hon uzsorásai. Két bomba tartja most lázban Budapestet, azt a várost, amelyet egykor a nemzet szivének neveztek. Azóta sokszor meggyőződtünk, hogy ez a szív nem a magyar vér köz­vetítő és gyüjtőkamrája, hanem egy csodálatosan szép és tán épen a szép- ! sége következtében, a bűnök városa. Egyik oldalon a tobzódó jólét és ! fényűzés, a másik oldalon a kétségbe ejtő nyomor és a sötét gyűlölet. A politika mesterkonyhája itt van, a gyárak kéményei itt okádják a pisz­kos füsttömeget, a munka verejtéké­nek szaga itt csap bele a semmit­tevés, a könnyenélés parfümillatába. Erény és a legundokabb bűn, az arany mindent elnémító csengése és a nél­külözés fájdalmas jajja itt gomolyog­nak össze, bogy a kisértés pitvarában és a bűn orgiát ülő tanyájában állattá tegyék azt, akit az Isten, a saját képére, emberré teremtett. Ebben a világvárosban, az örömök delirinmának és a nyomorúságok éB szenvedések lázártanyáján készült két bomba. Mi volt a készítés indítéka ? Bomlott agyaknak hazafias fellángo- lása, gonosz telkeknek nemzetet kom­promittáló kísérlete, avagy rongált nimbuszok visszaszerzésére irányuló színjáték-,... ebben a pillanatban meg­állapítani nem tudjuk. De azt érez­zük és tudjuk, hogy akárki követte el, annak szive nem érezhette át, annak agya nem gondolhatta meg, hogy bármily okból készítette azt a két otromba kiállitásu bombát, hogy mit vétkezik ezzel ennek az össze­tört, végső küzdelemben vergődő magyar nemzetnek érdekei ellen. Bárkik is a bűnösök, a szerdai nem­zetgyűlésen lejátszódó jelenetek meg­mutatták, hogy kik ennek az otromba bűnténynek aznzsorásai, kik azok,akik diadalörömmel kiáltják ki az egész világnak a minden jóérzésü és becsü­letes ember utálatát kiváltó eseményt. Úgy éreztük, amikor a szélső balol­dal igy kéjelgett a bűn förtelmében, amikor a gaztett ódiumát a belügy­miniszternek, — aki a magyar nem­zet érdekében egyik legerősebb ex­ponense a jogrend teljes kiépítésének, — a nyakába kívánja zúdítani és a legperfidebb módon a kormányzó pártot gyanúsítja a merónyletbeni egyetértéssel, akkor ez a szereplés a magyar nemzet szempontjából még kártékonyabb, mint a bűntény kí­sérlete és utálatosabb, mint a bűn maga.: Ez a'tobzódó öröm méltán azon gondolatot érleli meg azokban, akik nemzetükkel éreznek, hogy ezt a gyalázatos kísérlet tettesei nem nemzetük és fajnk érdekeiért küz­dők táborának bomlott agyú fana­tikusai sorából kerültek ki, de abból a sötét lelkű tömegből, amelynek jel­szava még ma ih a rombolás és célja minden eszközzel megakadályozni, j hogy a magyar nemzet gazdasági és erkölcsi hitele konszolidálódjék a kül- I földön és a romokból megépülhessen | A Mezőgazdasági Komon zászlóbontása Dombóváron. Az Alsódunántnli Mezőgazdasági Kamara eléggé nem dicsérhető mó­don kerületének minden számottevő városában zászlóbontó, oktató gyű­lést tart. Kaposvár, Pécs, Zalaeger­szeg után kedden Dombóváron volt az ottani mozgószinház helyiségében a zászlóbontó gyűlés, amelyen körül­belül 1500 kisgazda és 46 nagybir­tokos jelent meg. A Kamara vezetői közül megjelentek gróf Hoyos Miksa elnök, Sámik József alelnök, Horváth Jenő igazgató, továbbá Sbita Mihály és Asztalos Lajos titkárok és Magay József irodavezető. Megjelentek to­vábbá őr gróf Pallavicini György, báró Schell, dr. Dőry Jenő, Dőry Fri­gyes gazdasági főtanácsos, Dőry Hugó földbirtokos, báró Jeszenszky József, Kenézy László, Brokes Ferenc, dr. Szabó Elemér szolgabiró, -Thész An­tal, a pécsi Kereskedelmi és Iparka­mara képviseletében Jovánovics An­tal, a földmivelésügyi miniszter kép­viseletében dr. Parragh Gyula, az 'OKH. képviseletében Jansits Endre h. igazgató s még sokan mások. A gyűlést pontban egynegyed 11 órakor nyitotta meg gróf Hoyos Miksa elnök a magyar Hiszekegy elmondá­sával, amely után igy folytatta: A gázdáknak eddig megfelelő érdek­képviseletük nem volt, ezért állí­tották fel a Mezőgazdasági Kamará­kat, amelyeknek központi szerve, az Országos Mezőgazdasági Kamara is már megalakult tegnapelőtt. (Erről a jövő számunkban fogunk írni). Az Alsó dunántúli Mezőgazdasági Kamara megismerteti programmját a terüle­téhez tartozó városokban, bogy igy a gazdákat az aktnális kérdésekről is tájékoztassa, azokat velük meg­tárgyalja. Beszéde végén kérte a Kamara támogatását. A nagy lelkesedéssel fogadott be­széd ntán Horváth Jenő igazgató kifejtette a kamara programmját. Az antant vesztőhelyre kívánja vinni Magyarországot is — úgymond. — Előlegként máris elvették állatállo­mányunk nagy részét. A magyar­ság ereje a földben van, ezért el kell követnünk mindent, hogy a me­zőgazdasági termelést megjavítsuk, mert egyedül a saját erőnkben bíz­hatunk. Ha egyesülünk a munkában, visszaszerezzük a régi határokat. Ezer és ezer ember van, aki most földet kapott vagy kap. Ezeknek termelni kell sokat, hogy legyen ki­vitel, mert anélkül elpusztulunk. »Vissza a földhöz lit Ez legyen a jelszó s akkor kiheverjük a rettentő időket. Az éljenzés csillapultával Asztalos Lajos titkár tartott a növényterme­lésről és állattenyésztésről tudomá­nyos, tartalmas előadást, érintve a gyáripart, a műtrágya és nemesített vetőmag használatát s a szőlőművelést. Beszéde után megnyitották a vitát, amelyen különösen rézgálicot, neme­sített vetőmagot és burgonyát kértek a gazdák. A gyűlés a vita befejezé- j sével véget ért. Szekszárd város közgyűlése. Szekszárd r. t. város képviselő­testülete f. hó 17-én, szombaton d. n. 4 órakor a városháza nagytermében Vendl István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnöklő polgármester a magyarok mindennapi imájával: a „Hiszek egy Istenben“ szavaival nyitotta meg a közgyűlést és melegen üdvözölte azokat az uj képviselőtestületi tago­kat, akik a földadó alapján első ízben jelentek meg a közgyűlésen. Bizottságok alakítása. A változatos és gazdag tárgysoíozat első pontja a „Mezőgazdasági Mun kások és Napszámosok segélyalapja“ tárgyában alkotott és a vármegyei törvényhatósági bizottság által jóvá­hagyott városi szabályrendelet 4-ik pontja szerint alakítandó bizottság megválasztása volt. A szabályrendelet idevonatkozó szakaszát dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsos ismertette és előadói javaslata alapján a képviselő- . testület a bizottságba Preimayer Jó j zsef Pollerman, Neiner József, Vági Ferenc és Majsai István Töttös képv. testületi ’ tagokat, Szűcs Ferenc és Purger József szekszárdi lakosokat vá­lasztotta meg 6 évre rendes tagokul.. Ezután dr. Bus Lajos v. főjegyző előadó javaslata alapján a hadiszol­gáltatási törvényben előirt bizottságot választották meg. Tagok lettek De- bulay Imre, Neiner József és Dicenty László képviselőtestületi tagok. A színészet támogatása. Több Ízben szóvátettük lapunkban, hogy a mai történelmi időkben fontos hazafias és knltnrális hivatást telje­sítő vidéki színtársulatok a- kedve­zőtlen gazdasági viszonyok miatt igen súlyos helyzetbe kerültek. A városok és községek a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter leirata alapján leg­nagyobbrészt jelentős kedvezmények ben részesítették a kerületükbe be­osztott színtársulatokat. Minthogy a városunkban időzött Fehér VilmoB színigazgató társulata szintén igen súlyos helyzetbe jutott, a városi képviselőtestület egyhangúlag elhatá­rozta, hogy anyagi segitésképen- a Szekszárd Szálló nagytermének hasz­nálatáért megállapított bérösszeget teljes összegében elengedi. Kimon­dotta e közgyűlés azt is, hogy Tolna - vármegye alispánjának felszólítására évi 1000 korona hozzájárulással be<- lép az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézet pártoló tagjai közé. Uj számokat kapnak a szekszárdi házastelkek. A városi tanács a házszámozva szabályrendeletet elkészíttette és a közgyűlés elé terjesztette. A szabály­rendeletet, amelyet Szabó JánoB mű­szaki tanácsos ismertetett, a közgyűlés elfogadta és igy a kora tavasszal megkezdik a város területén a házak­nak utcák, utak és terek szerinti uj számozását, mert a jelenlegi házsor­szám szerinti számozás sem közigaz­gatási, som épitészeti szempontból nem felel meg egy modern, fejlődni akaró város követelményeinek. A Duna-utca kikövezése. Ezután a város egyik legforgalma­sabb utcájának, a Duna utcának ki- kövezési ügye került tárgyalásra. A javaslat szerint ez az utca már a tavasszal badacsonyi bazalt kaviccsal lesz átépítve, amelyhez az anyagot a városi tanács az árak rohamos emelkedésére való tekintettel már meg is rendelte. A költségek fele­részét az utcabeli háztulajdonosok­nak, felerészét pedig a kövezetvám­nak kell viselni. Id. Bartha Ede és Klézli József képviselőtestületi tagok tiltakoztak az ellen, bogy a költségek felével az ottani háztulajdonosok ter­heltessenek meg, mert véleményük szerint az utcát, különösen az aratási és CBéplési időben, jóformán az egész város lakossága használja. Vendl polgármester azonban felvilágosította a Duna-utcaiak érdekeit képviselő felszólalókat, bogy a képviselőtestület e kérdésben másképen nem határoz­hat mindaddig, amíg a szabályren­delet életben van. E felvilágosítás után Bartha Ede javaslatát vissza­vonván, ^közgyűlés egyhangúlag el­fogadta a tanács javaslatát. Kérelmek a villanyáram dijának mérsékléséért Majd Szabó János v. műszaki U* nácsos ismertette a snlyos anyagi viszonyok között működő „Ferenc“ közkórház villanyáram egységárának leszállítása és előleg törlése iránti kérelmét. A városi tanács a pénzügyi szakosztály és a villanytelep telügyélő bizottsági véleménye alapján azt java­solta a közgyűlésnek, hogy f. évi január hó 1-töl kezdődőleg a kórház villanyáramdiját ne a 200, hanem a 130 koronás, magánháztartási alapon számítsák és a villany telep költség vetésében ilyen módon előálló hiányt, amely ez évben cca 700.000 koronát tesz ki, a város háztartási alapja viselje, nehogy az áramfogyásztókat újabb díjemelésnek tegyék ki. A képviselőtestület általános helyesléssel | a jogokat soha fel nem adó, de bé­késen dolgozni akaró és erkölcseiben I megujhodott . . Magyarország! • S.

Next

/
Thumbnails
Contents