Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-24 / 47. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 november 24 herceget, hogy az elnöki széket foglalja el. A királyi herceg melegen köszönte diszelnökké történt meg választását s biztosította az Ifj. Vö- röskereszteseket arról, hogy mindent megtesz bel- és külföldön, amit egy tiszteletbeli elnök megtehet és hogy az Ifjasági Vöröskereszt mindenkor számíthat reá. Az ifjúsági vöröskeresztesek e nyilatkozatot óriási taps sál jutalmazták, mely után az érdem rendek kiosztása következett. A szekszárdi polg. fiúiskolái cső portból Huber János és Juhász József kajftak vöröskereszt érmet, Baisi József, Sziver Béla, Kovács József és Schilling János pedig elismerd oklevelet. Egy nyomorék gyermeknek, Tenk Józsefnek, aki csak kezein juthatott a királyi herceg elé, mert lábai hiányoztak, féltérdre ereszkedve axirályi herceg, maga tűzte fel az érdemkeresztet. Ezen megkapó jelenet után a vidéki ifjúsági vöröskeresztes csopor tok jelentései következtek, amelyet Link Ferenc szekszárdi polg. fiúiskolái vöröBkereBzt csoport ifjúsági elnök vezetett be, ismertetve a csoport három éves működését és ezt követte még sok-sok csoport. Idea lizmussal ismertették azt a jótékonysági munkát, melyet három év alatt végeztek. Albrecht királyi herceg nehány felszólalás után 5 percre felfüggesztette a gyűlést, mely idő alatt Horthy Miklós kormányzó Ofőmáltósága el távozott. A szünet után Miss Benedict üdvözölte a nemzetközi Vörös- kereszt nevében az Ifjúsági Vörös- kereszt kongresszusát, egy kis leány pedig arra oktatta az egybegyülte két, hogy: Tanuljatok meg minél több könnyet letörölni, minél több mosolyt jfakasztanijazj arcokon s akkor megtanultátok, mi az,|embernek]lenni. A diszgyülést Széchenyi Enni gróf záróbeszéddel rekesztette be, mely után még a Vöröskereszt-indulót énekelték. Albrecht királyi herceg csak akkor szállt autójába, amikor egy cserkészleány és fiúcsapat elvonult előtte. Az Ifjúsági Vöröskereszt most „Egészségversenyt“ rendez. Nagyon kérik a hely bei már megalakult csoportok vezető tanárelnökeit, bogy vasárnap mise után, vagy ha alkalmasabb, délután 4 órakor a szekszárdi polg. fiúiskola tanácstermében értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Vidéki tanítóknak, érdeklődőknek no vember 25-én reggel 7 órától áll a I vezetőség rendelkezésükre. Borzalmas gyilkosság Szekszárdon. F. hó 18 án, vasárnap este 6 és 7 óra között Sípos József és Sipos János szekszárdi lakosok, valószínű- ' leg előre megfontolt szándékkal meggyilkolták Vesztergombi János 48 éves jómódú szekszárdi gazdálkodót. A harminchét szúrástól elvérzett ember holttestét orvosrendőri boncolás után nagyszámú rokonok és ismerősök résztvételével 21-én délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra az alsóvérosi temetőben. A borzai más gyilkosság részletei a következők : A gyilkosság elézményei. Sipos József 26 éves földmives nehány évvel ezelőtt nőül vette Vesztergombi János földmives leányát s • a fiatalok lakás hiányában az após Béri Balogh Ádám-utca 56. szám alatti házába költöztek be. A férjet azonban izgága, kötekedő és összeférhetetlen természete miatt a Vesz tergombi család nem szívlelte, lehetőleg kerülték a vele való találkozást különösen azóta, amióta egy Ö3sze- szólalkozás hevében Vesztergombi János a vejét megszurta. A gyilkosok. Sipos József a rajta esett sérelmet sohasem tudta apósának megbocsátani. Különben is az utcabeli lakosok úgy ismerték Sipost, hogy öröklött elmegyöngeségben szenved, épen esküvője napján került egy évi gyógykezelésre az elmegyógyintézetbe és atyja is a tébolydában halt meg. Vasárnap délután Sipos Józsefnek sikerült ezidei bortermését pénzzé tenni, amellyel elég iliumináh álla pótban került haza. Hat óra tájban a borért kapott pénzt átadta feleségének. Eközben Sípos József öccse, Sipos János szekszárdi, Püspök-tér 748. szám alatti lakos- vendégül érkezett a családhoz. A berugás. A két testvér rövid ideig boroz gatott egymással, amikor Sipos Józsefet annyira megzavarta az erős ital, hogy egymásután vágta földhöz I a boroskancfeót, a hébért és mindazt, j ami a kezeügyébe akadt. A fiatal | asszony hiába intette nyugalomra férjét és amikor látta, hegy könyör gése nem basznál, átszaladt atyjához, akit arra kért, hogy zárkózzon be jól a lakásába, mert rossz előérzete van és férje alighanem bosszút akar állani a fél évvel ezelőtti bántalma zásáért. A részeg ember bosszúja. A berúgott ember azonnal észrevette felesége eltűnését, akiről tudta, hogy apósához szaladt át. Magához vette a pecsenyeforgató villát és a konyhakést öccse kezébe nyomta: — Most gyere velem s ne hagyj cserben, ha meg találnak gyilkolni. Ezzel átment Vesztergomoi lakása elé, ahol az ablakot oly erővel zörgette, hogy egyszerre négy ablaktábla is betörött. Vesztergombi & dörömbölésre ajtót nyitott és nyugalomra intette a megvadult embert. Menekülés a gyilkos elől. Pár pillanat múlva azonban már Sipos derékon kapta Vesztergombit s amikor épen a pecsenyeforgató villát hátába akarta döfni, Siposné hirtelen elkapta férje kezét, amellyel lehetővé tette, hogy Vesztergombi kiszabadulhasson Sípos kezei közül. A megtámadott ember az utcára menekült s beszaladt Ribling József alsó szomszédjának házába, akit arra kért, hogy szaladjon rendőrökért, mert meg akarják gyilkolni. Eközben megérkezett a két Sipos is, akik a bezárt kaput kezdték döngetni. Vesztergombi az udvaron egy ásót vett magához, hogy azzal támadás esetén védhesse magát, az utcára ment és Sipos József felé sújtott. A vérszomjas fenevad. Az ásÓDyél azonban eltörött, mire a szerencsétlen embert Sipos József elkapta, földre teperte és a kezében levő pecaenyeforgató villával összeszurkálta. Ekkorra már Sipos János is odaért, aki a konyhakést forgatta meg a már több sebtől vérző ember testében. Ezután, mintakik dolgukat eredményesen elvégezték, eldobva magoktól a gyilkoló szerszámokat, az alsóvárosi temető felé mentek, valószinüleg azért, hogy végleg búcsút vegyenek a várostól. A letartóztatás. Útközben azonban a rendőrök feltartóztatták és a gyilkosság helyére j visszavitték, őket, ahol Vesztergombi Jánost az utcai írok szélén találták meg* A szerencsétlen ember vérző sebeivel egy-két lépést tett, azután összeesett és meghalt. A boncolás. Az orvosrendőri vizsgálat megállapította, bogy a meggyilkoltat har minchét kés- és villaszurás érte, amelyek között számos halálos sérülés veit. A gyilkos a kórházban. A tényállás felvétele után Sipos Józsefet a kórházba szállították, mert fején sérülést kapott, valószínűleg akkor, amikor Vesztergombi az ásó ; nyelével feléje sújtott. Sebe azonban | begyógyult és már átvitték a fog- ! házba. A tettestárs. Sípos Jánost pedig, aki Veszter- i gombi megölésében segédkezett, a rendőrségen részletesen kihallgatták a gyilkosság körülményeire vonatkozólag s azután átkisérték a szekszárdi kir. ügyészség fogházába. A további eljárás során fogják megállapítani, hogy Sípos József előre I megfontolt szándékkal, vagy pillanatnyi eimeháborodásában okozta-e öccsével apósának tragikus halálát. Öcsike első szereplése az iskolában. Gyönyörű szeptemberi nap volt, amikor a kis 7 éves Éva büszkén, kézen fogva vezette a kis 6 éves öccsét, Ádámot az iskolába. -O már nagy tudós volt! Beszélt németül is, és az államnyelvet is már törte, mert az iskolában szigorúan követelték (megszállt területen). Ádámka a gyönyörű uj táskájával belépett kis nővére kiséretében az I-ső osztálya fiaiskolába. A tanító- bácsi el is helyezte őt, még pedig a legelső padba, egy kis feketeszemü fiúcska mellé. A tisztelendő bácsi is- megjelent ezen az első szép napon, a kis újoncok bevonulásához; mert bizony a nagyterem és a sok gyermek pad tömve volt a kis regrutákkal. Az ünnepélyes ima és szép beszéd után a tanitóbácsik (mert a többi osztályokból is mind ott voltak) jelenlétében a tisztelendő bácsi fölszólítja a kis ujonookat, bogy ki tudná hibátlanul, hangosan elmondani a Hiszekegyet! ? Senki sem jelétkezik ! öcsiké föláll! Szőke, göndör hajacskája Csillogott, mint az arany az őszi napsugár fényétől, nagy kék szeme a büszkeségtől szinte könyben úszott; erős hangon jelenti, hogy ő tudja a Hiszekegyet. — Mondd el fiam, hangosan 1 — szólt örömmel a tisztelendő bácsi. És öcsike elmondta hangosan, lelkesülten, átszellemülve; „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föitámadásá- ban! Amen.“ — Oly ártatlanul, oly igazán gyermeki leikével mondta, hogy a tisztelendő bácsinak és a tanitóbácsiknak köny csillogott a szemében, de volt egy tanító- bácsi, aki sietett megjegyezni: „Nagy könnyelműség a szülőktől, hogy ezt betanítják ennek a gyermeknek.“ — Erre öcsike, akiezt^meg- hallotta, fölállt és odaszólt: „Én ezt a hiszekegyet nem apukámtól, se anyukámtól tanultam, Kovács Lola tanított meg, mikor anyámmal Magyarországon voltunk!“ Lévén az a magyar tanitó nagy áiiambarát ■—jól esett tolna besúgni a szegény magyar szülőket, akik a gyermeküket a hiszekegyre tanítják, de — csalódott, mert a kis öcsike kimentette az édesanyát és apát a veszedelemből. Büszkén mondta, hogy Magyarországon tanulta! Kovács Lolától. Mikor hazafelé mentek, a kis Éva kézenfogta a kis Ádámot s Ádámka elujságoita Évának, hogy ő elmondta a1 „hiszekegyet“. A kis Éva ijedten néz öcsikére: „Te! Te el merted mondani a Magyar hiszekegyet ?! Most mi l*8z ? Most apát és anyát he fogják zsmi! Nem emlékezel, hogy anya megmondta, hogy csak otthon szabad imádkozni ezt! ?“ Öcsiké kék szeme könybe borait. Nagy, fájdalmas köny cseppek peregtek le bájos gyermekarcán. Az első nagy csalódása, az első szereplése az iskolában! Mire hazaért édesanya és apa már tadták az esetet, mert a tisztelendő bácsi bent volt és elmondta. Zo kogva ölelték át a drága könnyező gyermeket, aki vigasztalóig biztatta apját és anyját: „Ne félje tek édes apám, anyám ! Majd ha bántani akarnak minket az imádságért, elszökünk Magyarországba a négy- anyóci kához !“ Egy nagymama. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. / A DAR VAK. Messze, messze, Álmok ködébe veszve, Vonulnak déli partnak A darvak. Zimankó űzte őszi reggel. S most csalogat fénnyel, meleggel Szebb, gazdagabb haza szigetje, Ligetje. Dús nádasa, friss erdeje, Mocsár, folyó kinccsel tele. S örök tavasz napjára néznek A fészkek. Koldus, kopár az elhagyott határ, Künn boldogabb a sok vándormadár. Valami néma vád mégis kirobban Titokban. Ahol születtem: int a róna. Sok emlék visszahív a tóra, ’ S a dal, mely falvakból kizengett, Izenget. Látatlan árnytól szemünk fátyolos, Nevetlen vágytól szivünk mámoros, Oltatlan szomjjal nézi mind magától A távolt. S meleg mezőkön, puha fészken Várják álmodva, utrakészen Uj tavaszát az elhagyott ugarnak A darvak. Szamolányi Gyula — Kátai Endre kitüntetése. A Kor mányzó Őfőméltósága Kátai Endre dunaszentgyörgyi ref. lelkészt, a tolnai ref. egyházmegye esperesét, a közélet terén kifejtett érdemes munkásságának elismeréséül m. kir. kor mányfőtanácsossá nevezte ki. Kátai Endre 1855. évben született Nagybányán, 36 éve lelkész s 17 év óta esperes. Jelenleg ő a dnnamelléki ref. egyházkerület rangban legidősebb esperese. Kátai Endre nagytekintélyű és széleskörű tudással rendelkező lelkésze egyházának, aki állandóan kiváló szerepet töltött be az egyházi életben. De ezen felül a vármegyei közélet terén is kiemelkedett bnzgó és értékes munkásságával. Szorgalmas tagja a vármegye törvényhatóMimii - Ruhákat vegyileg lest, tisztit * Szekszárd, “ Ui0s‘u?c?' Telefon szám: 26.
