Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-17 / 46. szám
V. évfolyam. Szekszárdi, 1923 november 17. 46. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG &ERESZTÉMY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 4500 korona. Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fen tartja magának a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. __________________ Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illétő közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy fiO milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlési részvénytársasági Stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 1500 koronába kerül. Égy tanító pápai kitüntetése. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Az ország pénzügyi ellenőrzése. Bethlen politikai koncepciójának, mellyel Magyarországot Európa közéletébe visszakapcsolta s gazdasági talpraállásának biztosítására a nem zetközi hitel lehetőségét biztosította, volt egy sarktéfele, egy conditio sine qua nonja, hogy a majdani kölcsön fejében hitelezőink ne avatkozhassanak bele a magyar politikába. Ily értelemben nyilatkozott a kérdésről maga a miniszterelnök a nemzetgyűlésén és szavát kötötte ahoz, hogy a népszövetségi és jóvátételi delegátusokkal folytatandó tárgyalásokból belső politikánk minden közjogi jelentőségű motívuma ki lesz kapcsolva, mert érthetőleg ki kell kapcsoltatnia. Az ellenzék ezt a bejelentést bizalmatlanul és kétkedőén fogadta s ezért foglalt állást negative az egész kölcsönprogrammal szemközt is. Némely ellenzéki korifeus még jósláshoz is érzett magában ihletet arra nézve, hogy a külföldi delegáció bizonnyal ellenőrzés alá igyekszik vetni a magyar politikát minden irányban s megkötvén kezeinket, felfüggeszti a magyar nemzeti függetlenséget. Megállapítható ma már, hogy az ellenzéki prófécia ezúttal sem vált be. A nemzetközi misszió belefogott az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének saját tájékozódása s a kormány hiteles adatai alapján való tanulmányozásába. Meghívta és meghallgatta szaktekintélyeink véleményét a közélet idevágó relációiról, kérdésékét intézett hozzájuk s válaszúkat jegyzőkönyvbe foglalta. De kérdéseik szigorúan a pénzügyi és gazdasági viszonyokra szorítkoztak. Az eredményt előre láthatni: Magyarország megkapja a nélkülözhetetlen külföldi kölcsönt a nemzetközi bizottság referátuma alapján s bizonyos kikötésekkel, amik a kölcsön visszafizetésének garantálására, némely állami jövedelemnek e célból való kijelölésére és biztosítékul bizonyos fokú pénzügyi ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak. Meg lehet érteni, hogy a külső hitelezők, kik nehéz viszonyaink közepett is sok más milliónyi jóvalutás tőkeösszeget bocsájtanak Magyarország talpraálli- tására, pénzük biztosításáról gondoskodni kívánnak. Arról azonban nincs, nem is lesz, mert nem is lehet szó, hogy e biz-' tositási eljárás a pénzügyi kontrol határait átlépje és a magyar politika . kontroljává, befolyásolójává torzuljon. | Ezt a külső érdekelt körök maguk 1 sem kívánják, de a magyar kormány sem engedné meg. Bethien nagyszabású politikai kon- ! cepciója tehát végleg igazolva Van. ' Gróf Zichy Gyula pécsi püspök előterjesztésére XL Pius pápa őszeat- sége „Pro Ecclesia et Pontifice“ arany érdemkereszttel tüntette ki Kircz István teveli igazgatótanitót. Az érdemkeresztet dr. Ákos Ferenc pápai káplán a püspök megbízásából, Lajos Gyula székesegyházi karnagy, pápai káplán az egyházmegyei tanfelügyelőség megbízásából és Báter János tanitókópezdei zenetanár, egyesületi titkár a pécsegyházmegyél tanítóegyesület megbízásából vitte Tevelre e hó 4-én. A vasárnapi nagymise után, melyet Lajos Gyula székesegyházi karnagy mondott, dr. Ákos Ferenc lépett az oltárhoz, felolvasta az adományozásról szóló pápai okmányt és az érdemkeresztet gyönyörű beszéd kíséretében adta át és tűzte mellére a köny- nyekig meghatott ünnepeltnek, egykori tanítójának. A mise után átvezették az ünnepeltet az iskola előtti térre, ahol a község apraja-nagyja előtt dr. Ákos Ferenc felolvasta a püspök üdvözlő sorait. Majd Lajos Gyula az egyházmegyei főtanfelügyelőség nevében, Báter JáDos pedig a pécsegyházm. tanítóegyesület névé bén üdvözölte az ünnepeltet. A völgy - ségi espereskerületi tanítóegyesület nevében Eberhardt János mucsii igazgató-tanító, áz egyesület világi elnöke köszöntötte Kircz Istvánt, aki ezen egyesületnek 15 éven keresztül szintén elnöke volt. Azután a helyi hatóságok üdvözölték szép szavakkal az ünnepeltet. Az iskolázzék nevében Kuhl József pleb. esp. kér. tanfelügyelő, a községi elöljáróság élén pedig Hímmel Vilmos főjegyző mondtak beszédet. Könnyek rezegtek az ünnepelt szemében, midőn fehér őszirózsákból kötött csokorral a kezében előlépett Strong Mariska VI. osztályú leányka { és kifogástalan magyarsággal az is- I Az ujdombóvár—bátaszéki kacs- karingós vasútvonalon utazva, erdő- koszoruzott hegyek és völgyek között felbukkanó bájos falvak után — Bonybád és Szászvár között — egy vadonatúj városka fehér házai tűnnek a szemlélő elé. A nagymá- nyoki bányagyarmat ez, amely szinte tegnapról mára termett oda: a kőszenet rejtő hegylánc tövébe. Nemrégiben még csak néhány ócska, vöröstéglás munkáslakás volt a bá nyatelepen, amely a maga primitív eszközeivel, kezdetleges . berendezéseivel régóta ontja az értékes fekete gyémántokat és élétveszedelmes, nehéz munka ellenértéke gyanánt jó keresetet nyújt a környék lakosságának. Az uj telep. A bányászok jórésze eddig a közeli falvakból járt be a bányába dolgozni, kolás gyermekek nevében mondotta el Üdvözlő szavait. Egymás után léptek azután az ünnepelt elé az nri kaszinó, az iparosok és kereskedők köre, a teveli és kovácsii gazdakör, a teveli polgári olvasókör és a tejszövetkezet elnökei és meghatettan mondották el köszöntésüket. Végül az ünnepelt mondott meleg köszönőszavakat mindazoknak, kik ma szeretetben gyűltek össze őt ünnepelni. Az ünnepély befejezése után a Weigand féle vendéglőben 50 terítékes bankett volt. hol a pápára, a püspökre és az ünnepeltre mondott pobárköszöntők között különösen kiemelkedett Tevel község szülöttének, Teveli Mihály budapesti főgimnáziumi igazgatónak és költőnek pohárköszöntője, ki a következő, ez alkalomra irt költeménnyel fejezte be szavait: KIRCZ ISTVÁNNAK, 1923 XI. 4. Egy emberöltő hosszú évsora mögötted, Sok nemzedéknek voltál Pestalozzija. Lelkedben egybeolvadt szép szines világgá, Az állam törvénykönyve és a biblia. Ez ősi rögből sarjadt életednek fája, De messze nyúltak uj tudásért ágai S elhinteni a magvakat a nép szivébe, Le tudtál hozzá bölcsen szállani. Polgárerények dúsan termő talajába A hittől izzó honszerelmet tiltetél. Te, Pista, mondhatod, hogy nem hiába éltél E drága föld, szülőfalumnak szép ölén. Magasztos, uj eszmévé finomult Tebenued A néptanító fenkölten dicső neve. Vergődve sinylő, küzködő hazánknak Ezerszer tiz ilyen tanitó kellene. Melledre tűzte Róma büszke rendjelét. A szent keresztnek voltál hű fia. Mi szent hazánk nevében pálmaágat nyújtunk Győzelmi jel gyanánt: Tevel »pro patria.c Feledhetetlen marad e nap a teveli öregeknek és fiataloknak egyaránt, kik könnyes szemmel Dézték és hallgatták végig, miként mondották el szeretett tanítójuknak mindazt, amit ők már régén éreztek, de elmondani nem tudtak. é most azonban, hogy a Nagymányoki Bányatársaság üzemét az Esztergom —Szászvári Kőszénbánya Részvény- társaság vette át, egyszerre megváltozott a telep képe. Mintha tündérkezek emelték volna, szédületes gyorsasággal nőttek ki a szebbnél-szebb házikók a földből. Az imént még puszta mezőkön kedves kis város épült, hogy meleg otthona legyen a föld gyomrában robotoló bányászoknak és családtagjaiknak, akik eddig részben zsellérmódon éltek, részben pedig a megszállott területekről menekültek. A menekült bányászok. Tudjuk, hogy Nagymagyarország összeomlása nemcsak a magyar állami és köztisztviselőket tette hontalanná és hajléktalanná. Vándorbotot adtak a kezébe a műszaki, az ip^ri és a kereskedelmi kultúra minden munkásának, ha magyar volt az anyanyelve. Nem'nézte az oláh, a rác, meg a cseh, hogy a világ szemében ki milyen értéket képvisel, kikergetett mindenkit az elrablott földről, ha nem az ő fajtájához tartozott. Útilaput kötöttek ellenségeink a bányamérnökök talpa alá is és velük együtt hajszolták át ebbe a csonka országba a magyar és a németajkú bányamunkásokat. Erdély déli határhegyei adták a legkitűnőbb magyar szenet, amelynek minősége és tüzelőereje vetekedett a porosz és a sziléziai szenekkel.ltEzek a bányák a rabló balkáni horda kezére kerültek. A Kelet franciái, a kifestett arcú oláhok nemzeti vagyonnak jelentették ki a magyar részvényesek tulajdonában volt szenet és barom módjára kezelték a népet, amely a tudásával, az erejével és a teste fáradságos, verejtékes munkájával a napfényre hozta a föld méhének kincseit. A dolgozó nép a végsőkig tűrt, hogy ne legyen a megcsonkított haza terhére. Azonban hiába volt minden tűrés, minden szenvedés, minden áldozat: csak oláh kereshetett ott kenyeret, ahol az oláh az ur. ^MMII ■ ■ ii .. , A bányaigazgató. Ezek közt a bányák közt volt a világhíres petrozsényi kőszénbánya is, amelynek Husztb Aladár, a nagytekintélyű és nagytudásu bányamérnök volt az igazgatója. Sok üldözés és sok kálváriajárás után őt is kikergették az oláhok. Alig, hogy visszakerült hozzánk, a hazai bányavállalatok kapva-kaptak rajta és az Esztergom—Szászvári Kőszénbányatársaság megtette szászvári, nagymányoki, tolnaváraljai és mázai bányáinak igazgatójává. A telep tervezése. Az uj igazgató első munkatársával, Heinrich Henrik bányafelügyelő mérnökkel részletes pregrammot dolgozott ki a nagymányoki bánya üzemének fellendítésére és a két szakember megállapította, hogy a többtermelés el sem képzelhető munkásjóléti intézmények létesitése nélkül. Az ő előterjesztése alapján a részvénytársaság elhátározta, hogy Nagymányokon modern munkásgyarmatot létesít és ott elbel yezi az oláhok által kiüldözött magyar és németajkú bányászokat is. A kivitel. A terv hamarosan a kivitel stádiumába is jutott. A legelőkelőbb budapesti műépítészeket szólították fel, hogy tervezzék meg a nagymányoki gyarmatot, amelyet már eleve is olyannak gondoltak el, hogy minden tekintetben vetekedjék a nyugati kulturállamok és az amerikai vállalatok hasonló intézményeivel. Gondos bírálat előzte meg a lakóház- típusok megállapítását és olyan terv szerint építették meg a kis bányavároskát, amely minden kényelmi és I egészségügyi követelménynek meg- 1 felel. A nagymányoki csodaváros.
