Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-17 / 46. szám

2 tolnamegyei újság Meseszerü gyorsasággal közel kétszáz bányászház épült eddig. Minden ház különálló és mindenkinek van négyszázöles beton - keritéses kertje is. A lakás két föld* szinti és egy manzárd szobából, kony­hából, a konyhában elhelyezett ebédlő terraszbél, valamint pincéből és az összes szükséges mellékhelyiségekből áll. Minden lakásban vízvezeték és villanyvilágítás van és minden udvar istállója, sertés és baromfiólja fertőt­leníthető módon betonból épült. A nőtlen munkások fkülön kaszárnyák­ban laknak. A többi lakások. A bányaaltisztek lakásai három nagy szobából, modern fürdőszobából ál­lanak, míg a tisztviselők lakásai minden kényelemmel felszerelt ötszo­bás különálló villák. Van azonkívül a bányának kaszinója és étterme is. Az iskola. Külön látványossága a kolóniának az iskola, amelynél modernebb fel* szerelésü és épitkezéBÜ tanintézet aligha van a vármegyében. A gye­rekek vasszerkezetű, emelhető és szétbontható padokban ülnek és min­den tanulónak megvan a maga kü­lön kényelmes padja, asztalkája. Ter­mészetes, hogy az iskola gyűjtemény- tárai is a legmintaszerübbek. A te­lepen hamarosan kórház íb fog épülni, hogy a betegekről a modern hygiénia követelményei szerint lehessen gon doskodni. A régi munkásfürdő he­lyébe nemsokára uj fürdőt is fognak építeni, amely nemcsak a bányából kijövök tisztálkodására fog szolgálni, hanem egy osztálya a munkások csa ládtagjainak is rendelkezésére fog állani. A hivatalok. Az egészet uralja a magaslaton fekvő, impozáns külsejű emeletes igazgatósági épület, amelyben a bánya összes műszaki és adminisztrációs hivatalai, laboratóriumai, telefonköz­pontja és vendégszobái vannak el­helyezve. A lakosság vallásos szükségletének a kielégítésére templomokat is tervez­nek, ahol a nagymányoki r. kath. és a tolnaváraljai ref. lelkészek fogják híveik lelki gondozását ellátni. Ha végül azt is felemlítjük, hogy az egész gyarmat szennyvizét modern fertőtlenitőteleppel egybekötött csa­tornarendszeren vezetik el, akkor körülbelül mindent elmondottunk, ami ennek az újonnan keletkezett telepnek az ismertetéséhez tartozik. Ha minden tehetős vállalat követné ezt a példát, akkor nemcsak a bor­zalmas lakásínség szűnne meg, ha­nem a magyar közegészségügy, a kultúra is jelentősen emelkednék. Mert a fejlődés első feltétele, hogy mindenkinek megfelelő lakása legyen. Szekszárd város rendkívüli közgyűlése. Szekszárd város képviselőtestülete f. hó 14-én délután 4 órakor a város­háza nagytermében Vendl István polgármester elnöklete alatt rend- kivüli közgyűlést tartott, amelyben több rendkívül fontos és halaszthatat­lan ügy került tárgyalásra. A rövid elnöki megnyitó után Vendl István polgármester ismertette a városi tiszt­viselői létszámcsökkentés tárgyában érkezett miniszteri leiratot, amellyel kapcsolatosan közölte, hogy e rendelet folytán Szekszárd városnál tiz állást szüntetnek meg. Ezután dr. Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok ismertette dr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek a színészet támogatása és a városnak nyújtandó államsegély tárgyában érkezett le­iratát. Tekintettel arra, hogy a mi­niszter a rendelkezésére álló alapból a városnak nagyobb összegű állam­segélyt óhajt kiutalni, a színtársulat hatékonyabb segélyezése céljából a képviselőtestület egy öl fát és tiz mázsa szenet utalt ki a színházi terem téli fűtésére. Majd előadó bejelentette a városi tisztviselőknek a helyi vállalatokban viselt tisztségeit, amelyre a közgyűlés ezen állások további viselésére fel­hatalmazást adott. Ezután a képviselőtestület a vá­lasztás alá nem eső képviselőtestületi tagok .1924. évre szóló névjegyzéké­nek összeállítása céljából bizottságot küldött ki, megállapította az iskolai alapvagyont képező és egyéb városi földek folyó gazdasági évre érvényes haszonbérét, felemelték a város tulaj­donát képező lakások és üzlethelyi­ségek bérösszegét, elhatározták a hadi­özvegyek fájának díjtalan beszállí­tását. A képviselőtestület a legnagyobb örömmel és megelégedéssel vette tu­domásul dr. Bús Lajos v. főjegyző előadói javaslata alapján a pörbölyi erdőből történt fakitermelést, amely­nek eredményeképen a város két évi tüzelőanyagszükségletét 225.000 ko­ronáért biztosította. Az előnyös ki* termelés a városi tanács tagjainak' személyes anyagi felelőssége mellett Vendl polgármesternek volt az érdeme, amiért a közgyűlés neki köszönetét szavazott. Végül jóváhagyták a különböző alapok számadásait és több magán* kérelem letárgyalása után a közgyűlés fél 6 órakor véget ért. Bolú Pál üocsuzfafása. Bajó Pál főszolgabírótól a köz­ponti járás képviselőtestületei, jegyzői és elöljárói nyugalomba vonulása al­kalmából meghatóan vettek búcsút f. hó 16-án a központi járási jegyző egyesület díszközgyűlése keretében. A díszközgyűlést, — amely dél­előtt 9 órakor volt a vármegyeház közgyűlési termében és amelyen a vármegye képviseletében Schultheisz Rezső főjegyző, a főszolgabírói hiva­tal képviseletében Szongott Edvin főszolgabíró és Müller Imrét b. főszolga­bíró, valamint közel kétszáz jegyző, képviselőtestületi tag, községi orvos és elöljáró vett részt, — Komman- dinger Kálmán járási jegyző egyleti elnök nyitotta meg, megkapó meleg­séggel mnlékezett Bajé Pál főszolga bírónak a járással való szoros kap­csolatáról, a közügyek mindenkor igazságos, pártatlan és jogos intézé­séről, amellyel mindenki szeretetét érdemelte ki. Indítványozta, hogy a nyugalomba vonuló főszolgabíró el­évülhetetlen érdemei a járási Jegyző­egylet közgyűlési jegyzőkönyvében megörökittessenek. Parth Adolf búcsúzott ezután az egész járás nevében Bajó Páltól, őszinte, meleg érzéstől áthatott sza­vakkal. Fájó kötelességet teljesítenek, amikor búcsúznak attól a férfiútól, aki 44 évet töltött közszolgálatban, amely közszolgálat az önzetlen munka és a pártatlan igazságosság jegyében telt el és így arra a nyugalomba vonuló nyugodt lelkiismerettel ób jól eső önvudattal tekinthet vissza, a járás közönsége pedig megelégedéssel és elismeréssel. Isten áldását kérte len­dületes beszédben a szónok a távozó főbíróra és családjára és egy ezüst szivardobozt nyújtott át Bzeretetük és hálájuk külső jeléül. Bajó Pál meghatva mondott köszö­netét az üdvözlésért. Évekkel ezelőtt távozni óhajtott már állásából, csakis fellebbvalói kérésére és mert úgy vélte, hogy a köznek tesz szolgálatot, maradt állásában. Fájó szívvel búcsú­zik, de nem az állásával járó dí­szes pozíciótól, hanem mert sok régi hűséges munkatárstól kell megválnia. Munkássága legfényesebb jutalmának tekinti ezt az ünnepséget és az ün­neplők hatalmas számát, amelyből azt látja, hogy nyugalomba vonulá­sába az emberi érzés legértékesebbje, a szeretet kiséri, köszöni ezt a szép búcsúztatást és kéri a jelenlevőket, hogy tartsák meg továbbra is szerete- tükben és jé emlékükben. Ezután a mélyen meghatott ünne­pelt a jelenlevőktől kézszeritással búcsúzott el. Mező László indítványára a dísz­közgyűlés kimondotta, hogy az üd­vözlő beszédeket, valamint az ünne­pelt válaszát egéBz terjedelmükben jegyzőkönyvbe iktatják. Ezzel a díszközgyűlés Bajó Pál lelkes éltetésével véget ért,. HÍREK. Csonka Magyarország oem ország, Egész Magyarország — mennyország. Tragédia. Nagy ákom-bákom, öreg szarkalábak, Levelet irt a kis Manci — Lolának; Az egyik itt — a másik túl Szabadkán Első osztályos, két, csöpp, kis rokonlány. »Járok iskolába. írni is tudok. És tirátok mindig sokat gondolok. A ti iskolátok — ugye — csak magyar? Úgy beszél mindenki, ahogyan akar ? Anyukám azt mondja: már négy éve ám, Hogy nem láttuk egymást, drága kis Lolám. Este, ha jók vagyunk — anyuka mesél, Hogy szép Magyarország mivé lett szegény. És mi Szöszikével mindig úgy sirank; Hogy mi azért mégis mért nem ott lakunk? Itt az iskolába nem jó járni ám I A Tanítón érti mindig kiabál. .. En pedig — óh igen — olyan jó vagyok — Anyukám is látja — mindig tanulok — De szerbül — óh tudod — nehéz — nem lehet És sokszor bezárnak érte engemet.« Kovácsné Huszár Jolán. — Beszámoló Bátán. Dr. őrffy Imre a szekszárdi kerület nemzet­gyűlési képviselője folyó hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja beszámolóját Báta községben, a hova az egységes párt megyei vezetőségének több tagja is elkíséri. — A főváros ünnepe. November 17-én ünnepli nagyszabású keretek között Budapest székesfőváros 50 éves évfordulóját annak, hogy Pest, Buda és Óbuda városok egyesülésé­ből megszületett az országnak ma már a világvárosok közé fejlődött gyönyörű székesfővárosa. A főváros tanácsa a jubiláns ünnepségre az összes törvényhatóságokat s igy vár­megyénket is meghívta, ahonnét dr. Éri Márton alispán Vezetése alatt dr. Pesthy Pál, dr. őrffy Imre, dr. Erdélyi Aladár és Renczes János nemzetgyűlési képviselők, megye- bizottsági tagok vesznek részt az ünnepségen. — Tanitóválasztások. Szőke Ist­ván oki. tanítót a cikói r. kath., Sa­lamon Erzsébet oki. tanítónő a duna- földvári r. kath. elemi iskolához ta­nítóvá választották meg. november 17 — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 14-én tartotta rendes havi ülését, amelyen Jankó Ágoston fő­ispán elnöklete alatt Szévald Oszkár vm. főjegyző, dr. Haypál Sándor ár­vaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. tiszti főorvos, Kenézy Endre kir. pénzügyigazgatóhelyettes, dr. Koza- csek József kir. ügyészségi elnök dr. Berze Nagy János kir. tanfel­ügyelő, László Aladár kir. műszaki tanácsos, Jung Miklós kir. s. tanfel­ügyelő, Eördögh Zoltán kir. gazda­sági felügyelő, dr. Kardos Kálmán és Virág Ferenc bizottsági tagok vettek részt. Az ülés (megnyitása után a főispán Jakab Lászlót kir. pénzügyigazgatóvá és miniszteri ta­nácsossá történt kinevezése alkalmá­ból a bizottság nevében meleg sza­vakkal üdvözölte azzal az óhajtással, hogy eddigi értékes munkásságát uj tisztségében is a köznek szentelvén, még igen sokáig közmegelégedésre működhessen. Ugyancsak őszinte szí­vességgel üdvözölte Virág Ferenc szekszárdi apát-plébánost is, a bi­zottságnak jelenlevő uj tagját, arra kérve, hogy ismert kiváló képessé­geit bocsássa a közigazgatási bizott­ság rendelkezésére. A bizottság ez­után elintézte a napirendre tűzött ügyeket és tudomásul vette a köz­igazgatási ügyágazatok főnökeinek havi jelentéseit. Ezzel a teljes ülés véget ért. — Az uj főszolgabíró üdvözlése. A központi járási jegyzőegyiet folyó hó 16 án délelőtt 10 órakor tisztel­gett Szongott Edvin nj főszolgabíró­nál. A jegyzők nevében Komman- dinger Kálmán egyleti elnök üdvö­zölte az uj főszolgabírót, kérvén, hogy fogadja olyan jóindulatába mun­katársait, mint amilyenben minden­kor részesítette a távozó főszolgabíró, ők ígérik, hogy minden erejükkel oda fognak hatni, hogy a közigaz­gatás az nj irányítás mellett is olyan legyen, hogy abból a köznek helyes szolgálata fakadjon. Szongott Edvin megköszönte az üdvözlést. Hivatali működését jegyzői irodában kezdette, ismeri a jegyzői munkakör nagy je­lentőségét a helyes közigazgatásban. Kéri a jegyzőket, fogadják bizalom­mal feléjük nyújtott kezét, tiszteljék meg őt bizalmukkal és segítsék Ue- héz munkájának eredményes teljesí­tésében. A jegyzők lelkesen meg­éljenezték az uj főszolgabíró bekö­szöntőjét és ezzel a tisztelgés be­fej ezót nyert. — A közigazgatási bizottság uj tagjai. A folyó hó 8-án tartott vár­megyei közgyűlés a Fekete Ágoston elhalálozásával és id. Kovács Sebes- tény Endre lemondásává folytán meg­üresedett tagsági helyekre a folyó évre és az 1924. évre Virág Ferenc és ifj. Kovács Sebestény Endre, a folyó óv végével kilépő tagok he­lyére pedig az 1924. és 1925. évek tartamára id. Bernrieder József, báró Schell József, báró Fiáth Tibor, Wé- bér János és Schneider János me­gyebizottsági tagokat választotta meg a vármegye közigazgatási bizottság tagjaivá. —Villanyvilágítás Németkérsn. Most egy éve kapott telefont Németkér és ma már villanyvilágitáB van a község­ben. A próhavilágitást Mindenszentek napján tartották meg. A lakásokon kívül a r. kath. templomba is 63 lángot szereltek be. A világítási üzem Koletsite József és társai malmával van kapcsolatban. A beszerelést a Titte Testvérek szekszárdi cég vé­gezte, elismerésre méltó szakszerű és ízléses munkával. | MOLRÁR - Ruhákat veayilea fest, tisztit • Szekszárd,

Next

/
Thumbnails
Contents