Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-03 / 5. szám

2 szavalta el igen szépen és nagy ha* tással Petőfi feleségéhez irt „Minek nevezzelek ?“ és „Szeptember végén“ cimü gyönyörű költeményeit, amelyek tudvalevőleg a világirodalomnak is kiváló ékességei. Kovách Aladár vm. főlevéltárnok, a Toinamegyei Muzeum igazgatója lépett ezután a közönség elé és felolvasta „Petőfi és a magyar őstörténelem“ cimü dolgozatát, amely élénken rávilágított arra a sokoldalú tudásra, amelyet Petőfi az ő kivéte­les tehetségével és szorgalmával fiatal kora dacára is elsajátított. Végül Berze Nagy JánoB tanfelügyelő fel olvasta Petőfihez irt irredenta vonat» kozásu gyönyörű ódáját, amely után Németh Gyula szekszárdi evangéli­kus lelkész mondott fohászt. A szép ünnepély a Hymnusz elónekléaóvel végződött. Az ünnepségen elhangzott összes be­szédek és értekezések kivonatát lapunk­ban is közölni akartuk, azonban ettől a szándékunktól el kellett állanunk, mert a Tolnavármegyei Közművelő­dési Egyesület évkönyve egész ter­jedelmükben togja közölni azokat. Várdomb. A németajkú Várdomb község ha zafias lelkületére élénk fényt vet az a Petőfi ünnepély, mely ott a múlt vasárnap végbement. Az iskola tan­termét zsúfolásig megtöltötte az ün­neplő közönség: férfiak, nők, ifjak, hajadonok, kik előtt Nagy Lajos szekszárdi po’g. isk. tanár izzó ha­zaszeretettől áthatott beszédben is­mertette Petőfi Sándor életét, költé­szetét és eszméit. Az előadást ének­számok és szavalatok fűszerezték. A szép ünnepély Nagy István plébános zárószavaival ért véget. A község­ben mozgalom indult meg aziránt, hogy önkéntes adományok utján Petőfi kiadványok beszereztessenek, melyekből az ifjúság magába szív­hatja Petőfi szellemét. Harcz. A harci önkéntes tűzoltó egylet múlt hó 28-án a felszerelési költ­ségeire farsangi mulatságot ren­dezett. A mulatság Renczes János főparancsnok, nemzetgyűlési képvi­selő által előkészített „Petőfi“ cimü irredenta színmű előadása előzte meg. A színdarab szereplői kivétel nélkül kifogástalanul állották meg a helyü­ket és a hallgató közönségre nagy hatást gyakorolt az aktuális hazafias előadás. A színdarabot közkívánatra a rsang vasárnapján meg fogják is­mételni. Kölesd. A Kölesdi Polgári Olvasókör és Kölesdi I. Iparos Asztaltársaság együt­tesen tartott Petőfi ünnepélyt, ame­lyen tánccal egybekötött műsoros estély keretében emlékeztek meg a nagy költőről. Az ünnepélyen az Evangélikus Dalárda Weil János ve zetésével kitünően adott elő Petőfi dalokat. Horváth Béla Sántha Károly alkalmi költeményét szavalta. Bene­dek József és Benedek Lajos szin­tén szavaltak. Az ünnepély keretébe ügyesen illeszkedett bele Koritsánszky Viktor által mondott magas szárnya- lásu megemlékezés. Majd a kölesdi ifjak előadták a „Falu végén kurta korcsma“ c. 3 jelenetből álló s Petőfi motívumokból álló táncos, énekes darabot, a melyet Modok László ren­dezett ób az énekeket Megyesi György 4 tagú zenekarral kisérte. Az ünne­pélyt meg is ismételték. A közel hatvanezer korona bevételt a „Hősök emlékoszlopa“, a „Horthy akció“, „Ev. Daiarda“ és a „Zászlóalap“ j javára fordították. ÉJFÉL ÉLÁ1ÜL T. i Éjfél elmúlt. Sütött a holdvilág; talán sohasem sütött ilyen szépen még magyar éjszakában. Szilveszter napja már lepergett, s újév napjának még alig lebbentették fel fátyolát a szent égi lányok; — csönd volt a kis falun. Álmatag, szép, szerelmes csönd. Csak itt-ott pattant ki belőle halk muzsika hangja, — apró szikrák hallgatag sötétben. S a templom előtt megállóit a vándor. Óh, mily szemérmesen nyúlt ég felé a karcsú torony, s ajándékait, a halovány csillagokat, számlálta. Aztán Öreg nénikévé lett, aki szeretettel néz le a vándorra, mintha csak dajkája lett volna valaha. Az volt. Bizony, egykor az idegen itt az ö lábánál töltötte gyermekségének boldog éveit, itt tanúlta meg a kereszt irányában a föl-, fölfelé-tekintést. Aztán elmúlt. Aztán minden elmúlt: gyermekség, fölfelé-nézés és sóhajtások jöttek helyette. Itt is már jelképe: a vándor sir. Könnyei halkan peregnek fáradt arcán, s ami lehull, az úti por mohón elissza. Igenis, porba hullunk, könnyestől, mindenestől Csak a kereszt áll büszkén, magasan és.állanifog időtlen időkig. Nőnek nagy emberek árnyékában: kit felragad magával, kit ráfeszitenek. S lesz, aki nem is tudja, hogy keresztet hordott mindig magán .. . Éjfél elmúlt. A hold tele képe már nevetett: kivillantak fehér fogai. Éppen Száz volt. A vándor megszámlálta, eltűnődött és Petőfire gondolt. Zs. Kézrekerültek o hétszázezer koronás betörés tettesei. _________________TOLNAMEGYEI ÜJSAG_______________ 19 23 február 3 i Megírtuk, hogy Uj János szek­szárdi földbirtokos pénzszekrényét feltörte az inasa, aki itt álnéven ka­pott alkalmazást és a betörés után eltűnt a városból a barátja íb, aki egy ideig kórházi szolga volt a Fe­renc közkórházban. A szekszárdi ál- lamrendőrség az esetet telefonon tu­datta a fővárosi és a vidéki rendőr- hatóságokkal, amelyek azonnal meg­indították ebben az ügyben a nyo­mozást és azt is megállapították, hogy a tettesek rovott múltú szökött fegyencek. A fővárosi rendőrség azóta már el is fogta őket. A sikerült fo gás részletei a következők Hogy kerültek kézre a betörök ? Pénteken délelőtt féltizenkettőkor a budapesti főkapitányságra két em­bert állított elő az Angyal detektív- csoport. Amikor a két nagyon jól öltözött fiatalembert bevitték a főka­pitányságra, még nem tudták, hogy milyen nagyszerű fogást csináltak. Csak a rövid kihallgatás után derült ki, hogy a két országosan körözött kasszafurót sikerült kézrekeriteni. Egyéb bűnök. Nemrégiben bűnvádi feljelentés ér» kezett a főkapitányságra, hogy a Ha- nák-cég budapesti irodájában isme­retlen tettesek megfúrták a kasszát, annak egész tartalmát kiüritették és elvitték a benne volt összes részvé­nyeket, értékpapírokat és a készpénzt. Az akkor megindult rendőri nyomo­zás eredménytelen volt, mert minden igyekezet ellenére sem sikerült a tettesek nyomára akadni. A „mun­kán“ meglátszott, hogy a kasszafu- rást hozzáértő, úgynevezett szakem­berek csinálták, azonban a széleskörű nyomozás semmiféle adatot nem tu dott produkálni a tettesek kilétéről. A beismerés. Péntek délelőtt, amikor a két fiatal embert egy Vig-utcai éjjeli tanyáról bevitték a főkapitányságra, véletle­nül szóba került a Hanák cégnél történt kasszafurás és beszélgetés köz­ben a két előállított ember előadta, bogy ők szökött fegyencek és hogy azt a kasszafurást ők követték el. A két szökött fegyenc, Lepélyes Gyula és Bódi Pál 1920 ban szök­tek meg a váci fegyházból, ahol egyikük 3 évre, a másik pedig 6 évre volt különféle betörések miatt elitélve. Kiderült, hogy szökésük után egy ideig Budapesten betörésből és lopásból éltek, majd kifosztották a Hanák céget és elbujdostak Buda­pestről. Tanyákon, erdőkben voltak mindaddig, amíg a hideg be nem állott. Szekszárdon. Akkor Szekszárdra jöttek és a kór­házban vállaltak állást. Innen Bódi Pál Uj János földbirtokoshoz került inasnak és mint ilyen, állandóan az irodában sürgött forgott. Rövid idő alatt megállapította, hogy a kasszá­ban készpénzt, részvényeket és egyéb értékeket szokott a gazdája elzárni. Az álkulcs. A kasszafuráshoz nem lévén meg­felelő szerszáma és mert erre ideje sem volt, Bódi gittel Jényomatot vett a kassza zárjáról és a még mindig a kórházban alkalmazott Lepélyes Gyulával fából kifaragtatta a lenyo­mat alapján a 'kasszakulcsot, a fát pléhvel bevonták és pár nappai ké­sőbb néhány sikertelen kísérlet után fel is nyitották a kasszát. A kasszá­ból hétszázezer korona készpénzt szedtek ki és körülbelül 5—6 millió koronára kiállított csekklapot emel­tek el. A szökés. Á sikerült kasszanyitás után Bu­dapestre vették Útjukat és ott az első dolguk volt, hogy teljesen kiöltözköd­tek. Ettől kezdve mint elegáns vi­lágfiak éltek a fővárosban és közben megcsinálták azt a tréfát, hogy mi­után a kiállított csekkeket nem mer­ték beváltani, borítékba tették és visszaküldték ide Uj Jánosnak. Bu­dapesten a Vig-utcában laktak két magányos nőnél. A vesztük az volt, hogy az Angyal detektivcsoport be­törőt keresett a Vig utcában, végig- kutatta a magányos nők gyanús la­kásait és így akadt reá a két ele­gáns ^fiatal emberre. Lakál alatt. A rendőrségen persze a jómadarak részletesen beismerték az elkövetett kasszafurásokat és betöréseket. A budapesti főkapitányság a két szö­kött fegyencet letartóztatta és visz- szaszáliitja a váci fegyházba, hogy három, illetve hat évi büntetésüket leüljék. A budapesti és a szekszárdi betörésért külön vonja őket felelős­ségre a budapesti és a szekszárdi kir. törvényszék. Magyarország részén | igazság. A kisántánt Magyarország edlenj áskálódásainak eredménye gyanánt 8 nagyántánt katonai vizsgálóbizott­ságot küldött. A bizottság feladata volt megvizsgálni a trianoni határ mentén történt állítólagos magy^ csapatösszevonásokat. A vizsgálat eredményéről szóló hivatalos nyilat- kozat megállapította, hogy csapat- összevonásoknak nyoma sincs, a ha­tármentén a viszonyok legnormáli- sabbak. 1 ‘ Igazán kár. a kisántántnak annyit fáradoznia, hogy végül is saját szö­vetségesei részéről kapja meg hazu- dozásainak nyilt Gáfolatát. Vagy ta­lán nem íb volt kár — legalább is magyar szempontból nem, — mert legőszintóbfe békeszándékunkat a nap- nál is világosabban tárta az elfogu- latian világközvélemény elé. Vagy a magyar viszonyok hallat­lan félreismerése, vagy a legféktele­nebb rosszakarat kell ahoz, hogy Magyarországnak háborús szándéko­kat tulajdonítsanak, óriási belső, gazdasági bajokkal küzködünk, min. den erőnket felemészti az ország talpraállitásáért folytatott küzdelem. Ma minden magyar polgárnak a béke katonájának kell lenni, aki elhordja a törmelékeket és szabaddá teszi a teret uj építkezésre. Ezen dolgozunk ma mind magyarok, manlicherek he­lyett kalapácsot, ásót, kapát forga­tunk, a földektől bő termést kértins, a bányáktól vasat, szenet, a Minden­hatótól békességet, hogy felvirrad hasson ránk a jobb élet napja. Ennek a hatalmas békeprogram­nak folyását igazolja a nagyántánt részéről kiadott hivatalos nyilatkozat. Miért csinál tehát a kisántánt ko médiákat, miért lát fénylő szuronyo­kat a magyar mezőkön, holott csak gör­nyedő embereket láthat, kiknek homlo­káról a munka izzó verejtéke folyik. Vagy talán nincs vége a 'háború­nak? Ellenségeink részéről valóban nincs. A fegyveres győzelem után ki akarják vívni a gazdasági győzelmet. A franciáktól indult ki ez az átkos gondolat, mely nem embereket akar ölni, hanem népeket, megfojtani az által, hogy elszivattyuzza előlünk a gazdasági lehetőségek éltető levegő­jét. Ennek a harcnak pokoli fegy vere: a jóvátétel, magyarul: koldus botrajuttatás. A kisántánt rágalmai, kiáltozásai ezt a célt szolgálják. Be akarják bi zonyitani a világnak, hogy Magyar- ország ime még virulens, kedve van fegyveres konfliktusba keveredni. Nosza! fojtsuk bele a lólekzetet, elő azzal a jóvátétellel, fizessen, míg bele nem szakad. Ez kellene a kisántánt nak és intrikái ennek a végső tönk retevésnek szolgálatában állanak. Mi magyarok, akiknek a szó egyetlen fegyverünk, erre szomorúan csak azt kiálthatjuk Európa fülébe: a végső tönkretevéshez nem kell jóvá tétel, a végső iönkretevés már itt van jóvátétel nélkül is, benne élünk benne fuldoklunk. Kár minden mesterkedésért. A kol dús zsebeit lehet kutatni a legra vasszabb fogásokkal, még sem fog senki nála találni egy árya fityinget sem. Amf,üres, az flres l A kisántánt a legagyafurtabb fogásokkal sem esi karhat ki jóvátételt, mert koldusok vagyunk. Magyarország nem fizethet, mert nincs miből fizetnie. Nem, nem és snem.! HOmM textil-. Kelnie-, fonói-, szőrmefestő és vegyészeti mimtiMtitá ipartelepe fTftlffTHPlf Kossuth La]os-útc& MUMUrU, Telefon szám: 26.

Next

/
Thumbnails
Contents