Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-03 / 5. szám

1923 február 3.

SsmiBiscmu] azédalott.

TOLNAMEQYEI UJSAO

Jgoiét a varsádi régi kurrens- protokolumból küld munkatársunk szemelvényeket :A Ferenc-közkór- ftfiz ugylátszik, tivär akkorl&Ttmjmfi qofldokkal küzdölt, mert Visolyi Ede főszolgabíró 1848 január 8 án ^ következő körrendeletét adta . ki Egleeden.

3494. szám. A községekben létező céheket a bírák felszólítsák, hogy a szekszárdi Ferenc-ispota számára adakozzanak. Úgy lakostársaikat is pénz és ruhaféle adakozásra serkenteni el ne mulasszák.

1848 szeptember 17-én Fördős István főszo’gabiró Üzdról a következő kurrenst bocsájtotta ki: A kormány az ujoncozáai sorshúzás helyett toborzást rendelt országszerte és toborzás által kívánja a szükséges újoncokat kiállíttatni, mely végre minden megyei járásokba polgári tohorzó urak neveztettek és küldet tek ki, helységenként és a pusztákban is a toborzást vezérleni és megtartani. A simontornyai járásban, Orosz Károly Némediben és Bene Imre Kétyen az urak lettek meg bízva a toborzás vezérletével, akinek minden járásbeli helységek az általuk kívánt segítséget, szállásokat, vontatásokat és egyébb szükségeket megadni köteleztetnek, nyugtatványt kapván - mindenről, mit kiszolgáltatok.—.. •

Az apák és anyák kedves fiaikat, annál kevésbé az eiüljárók, ha ked- vfik van felcsapni, visszatartóztatni éa lebeszélni ne merészeljék, mert, ha toborzás utján nem sikerül kiállítani a kívánt mennyiségű uioncokat, a többit, amennyi kívántatik, sorshúzás utján tartoznak kiállítani. •Később október 10 én Fördős főszolgabíró következő rendelete olvasható a protókolumban:

Folyó évi október 1-én eredeti kormánybiztosi szigorú parancs a járásbeli tiszviselőknek szoros és szigorú kötelességül teszi, hogy minden helységben a béke és rendzavarókat, a borzasztó veszedelmes puskázókat nyomozzák, üldözzék, tüstént befogassák és a tábori puskákat el- vmyék.

ifajd ismét október 11-én: Azok, akik az ozorai táborból katonai puskákat hoztak el minden engedetem n átkai, azon puskákat a nyert töltésekkel együtt ismét elhozzák, ha pedig valamelyik ojy lelketlen volna, hogy azon fegyvereket és töltéseket kiadni nem akarná és véle a táborba el nem vinné, az olyan mint haza- áruló tekintetik és a rögtönitélő bíró ság elejbe állittatik. Aki pedig tudja, hogy kinél van katonafegyver és töltések, de mégis azt nálam, vagy a helység birájánál be nem jelenti, az - olyan mint engedetlen, rossz hazafi egy évi fogsággal fog bűntettétől.

Később ismét: Polgárjegyző urak és elüljáróság! A haza védelmére a főkor mány által rendelt általános népfelkelés alkalmával, a megyében sok helyen a nép részéről többféle botrányos erőszak rablással és személy - megtámadással követtetett el, tehát épen a cél fő részeit, a személy és vagyonbátorsigot hiúsítva meg, minők megvédésére, biztosítására volt felkelve azon nép. Ha ellenség dúl, sóit és árt miudenkép, az megfogható, mert ő ártó szándék és indulattal jön hozzánk, de kik saját népünk- ki), saját feleink közül vetemülnek hasonló gonosz tettekre, éppen akkor, midőn ők az ellenséget aféle elköve lésétől visszatartóztatni indíttatnak ki, azok az ellenségnél sokkal rószszabbak, veszélyesebbek és undok vétkük méltán a törvény legszigorúbb hatalmával büntetető.

Némi kis kiábrándulást érez az ember, ha olvassa, bogy azokban a nagy időkben is ilyen dolgok történtek, de viszont bizonyos tekintetben vigasztaló, hogy ezek nemcsak a mai kor vétkei, hanem ugylátszik, minden háborúnak szomorú jelenségei.

Az árdrágítás sem uj dolog: Pap Lajos főszolgabíró Q'yönkön 1849 julius 12-én a következőket rendeli:

„Botrányos visszaélések mutatkoznak mindenféle mértékek kiszolgáltatásában a közönség és megijei limitáció csalárd kijátszásával. Tegyék tehát szoros gondjuk és felü- gyelésük tárgyává mindenütt az elöljárók és különösen a bíró, a mészárszékek, pékek, kereskedők és korcs- márosok között a szemletartást s velem az előforduló panaszokat tudassák, bogy azokhoz képest intéz kedhessem. Egyszersmind az illetőket ezen rendelet értelmében utasít sák, figyelmeztessék. Aki nem Ilid becsületes mértékben szolgálni, azt a közönség a maga káránál becstelenül gazdagulni nem engedheti.11

HÍREK.

* * Jfi

Lajos, Szabó Lázár professzor, Szász Pál professzor, Szabó Mihály profesz- szor, Sebes József professzor, Szász Károly professzor, Várady Béla földes ur, Károly Mihály professzor, Sándor Pál professzor, Takács János deák, Zaik Károly, Ziik József és Vajda Dániel professzorok, Kordeni Sámuel honvéd, Viródi Antal földeaur, Ród Bálint árendás, Borbély Antal szolga- bíró, Dénes János nótárius, Gőz János korcsmáros, gróf Lázár Dénes nemzetőr vezető, gróf Lázár Béla főszolgabiró, Sándor Pál agitátor, Eperjesi László főhadnagy, Péterffy [Károly kapitány, Lázár János keres- \ kedő, Miklós szolgabiró, Kovács Péter szolgabiró, Gronius szolgabiró, IBarabás Mihály nótárius, Jánossy (Kirurgus, Griza János Kancelista, Bőrös Adám strázsamester, Nagy- jBzóllőay kadét, Csongrádi István, Groniusz Mihály, Fey János, Szóbor Jstván és Pál Rudolf váaztörvéuy- széki tagok, Keresztes Márton pap, Udvarhelyen.

* * Ugylátszik, hogy a szabadságharcban a tanárok különösen kivették a részüket, mert Grabarics János főszolgabiró Hőgyészről 1850 április 2 án a következő kurrenst adta ki: 916. szám. Azok nevei, kik a magyar forradalomban részt vettek és bűnösnek találtattak, miután elszöktek, leendő felkerestetésük akép rendeltetett meg, hogy feltalálásuk esetében elfogadtassanak és behelveztes senek, úgymint: Bató József ügyvéd, Bérdi Mojzes ügyvéd, Krispai Miklós ügyvéd, újságszerkesztő. Mino- rics István ügyvéd, Öltvay Ferenc ügyvéd, (gr, Kasatray Sándor vésztörvényszéki elnök',- Nagy Ferenc károly városi professzor, Bossay Ferenc professzor, Gyulay Ferenc direktor, Takács János j* professzor, Dárdics János professzor, Gréger Vidor pap, Dornády Mihály ezred- káplán, Tamásy Kálmán professzor, Burján Pál könyvkereskedő, gróf Teleky Sándor adjutáns, Szakfy Jó zsef direktor, Vincze Ferenc honvéd- tiszt, Macskáéi Antal honvéd, Got- hard Ferenc professzor, gróf Bethlen agitátor az unió mellett, gr. Bethlen ifjú, gróf Deminik Bethlen, gróf Mikes János, Német László komiszá- rius, Dózsa professzor, báró Kemény Farkas, Bőthy Ödön volt követ, Szentiványi Károly biztos, Stein volt óbester, Horváth János volt kormány- biztos, Jóssy Mójzes földeaur, Tóth óbester, Dobay Major, Juhász József parancsnok, Czecze káplár, Sebes tyén Károly professzor, gróf Haller

flllNVlmi llátAll Pónzszekrények, íróasztalok és egyéb iroda-és taka- nlAllIfllI V is Lm IS rék berendezési tárgyak, csillárok, kályhák eladók.

Törő József

Szekszárd.

Tolofnn Q*1 Bútorüzlet; A sétatér mellett. Műhely: A Séd- TA|ftffin A9 ICltaUfl SPtüF patak során, a polg, leány isk. szomszégságában IKIwIUK 59 Ü

Vétel.

patak során, a polg. leány isk. szomszégságában Ebédlő és'antik bútorok megvétele. — Eladó antik bútorok.

Eladás. Közvetítés.

1850 május 6-án találunk először említést szociá!istákról, 1416. szám alatt az akkor Hőg'yészen székelő Grabarics János főszolgabíró következő rendelete olvasható:

Az idemellékelt jegyzékből kitűnik, minő könyvek terjesztetnek el a német szociátisták által. Minthogy pedig ezen könyvek veszedelmesek és a nép kedélyeit ingadozzék, el- kobzandók.

1. „Graf Ludwig Battyányi. Sein Leben, Wirken und Ende.“ Von einem Deutschungarn. 2. „Kampfund Verralhsblätter aus dem Tage buche eines Honvédoffiziers.“ Von Emerich Kováts. 3. „Politischer Charakter in Österreich.“ Leipzig bei Ernest Carl. 4. „Der Freiheitskampf in Ungarn in den Jahren 1848-49.“ Von Strechfuchs. 5. „Graf Ludwig Battyányi ein politischer Mfirtierer.“ 6 „Ungarns Land, Volk und Frei« heitskampf.“ Von Kobelen. 7. „Ungarns gutes Recht“ 8. „Aus Kossuth’s Memoiren.“ 9. „Ungarn und der ungarische Unabhängigkeitskrieg.“ 10. „Die Geheimnisse des Volkes.“ Von Eugen Sür. 11. „Der Lumpensammler. Ein illustrierter Kalender für Vergangenheit und Zukunft.“ 12. „Das enthüllte Österreich.“ 13. „Jel- lachichiade.“ 14. „Theorie der nütz liehen Künstler.“

Nyilvánvaló, hogy az akkori német szocialisták az elnyomott Magyarország barátai voltak !

— Janusek mérleggyár Szekszárd, Pásztor - utca 506. sz. Telefons 95. sz.

Ctagk« Magyarország sem ország,

Egész Magyarország — mennyország,

— Az Egységes Párt szervezkedése Alsónyéken. Múlt lapszámunkban megírtuk, hogy dr. Őrffy Imre kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő február hó 4 éu felkeresi alsónyéki választóit. Ez alkalommal alakul meg az Egységes Párt alsó- nyéki szervezate és a képviselő maga is résztvesz az alakuló közgyűlésen, amelyre Szekszárdról is többen fogják elkísérni.

— Hivatalvizsgálat. Dettrich Béla m. kir. állampénztári igazgató, a vidéki állam pénztárak vizsgálatával megbízott miniszteri kiküldött Győrből Konyhádra érkezett s mait hó 23-án kezdette meg a bonyhádi állampénztár rovancsolását és ügykezelésének részletes vizsgálatát.

— Kinevezés a rendőrségen. A m. kir. belügyminiszter Gyüazü István szekszárdi lakost a m. kir. áfiam- rendőrség szekszárdi kapitányságához detektivnek nevezte ki.

— Nőegyleti estély. Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet f. évi február bó 10 én saját szegéeyei javára, a „Szekszárdi Kaszinó“-ban műsorral egybekötött táncestélyt rendez. A meghívókat a napokban fogja a rendezőség szótküldeni. Remélhetőleg siker tekintetében ez az estély is méltán fog sorakozni a Nőegylet által rendezett többi estélyekhez, s méltó befejezése lesz az idei farsangi mulatságoknak. Az estély műsorából ezúttal csak annyit árulunk el, hogy az érdekes zeneszámokon kívül, a melyet részint helybeli, részint vidéki műkedvelők fognak^előadni, előadásra kerül Farkas Imre bájos cgyfelyoná- 80S daljátéka: „A kis kadét“ amelyí □ek szereplői Molnár Boriska, Horváth Árpád, Laki Zoltán és Tutsn Pál lesznek. A közönségnek bizonyosan igazi műélvezetben lesz része..

— Megbízatás. Findeiszen Jenőt, a Szekszárdi Áruforgalmi és Terményértékesítő Rt. ügyvezető igazgatóját a Nemzeti Hitelintézet Rt. Budapest kinevezte a szekszárdi fiók igazgatójává és megbízta a fiók újjászervezés sével.

— Előléptetés. A Mezőgazdasági- Kereskedelmi Részvénytársaság Szekszárd, igazgatósága Pöndör János tisztviselőt könyvelővé léptette elő.

—■ Halálozás. Kiss Károly né szül. Körmendy Emma életének 64 ik évében január hó 28 án elhunyt Szekszárdin. Halálát férje: Kiss Károly nyng. ítélőtáblái biró gyászolja.

— Áldozzunk nagy íróink emlékének. Az Utóbbi éveknek egymásra torlódott szomorúbbnál szomorúbb eseményei nemcsak gazdasági téren, hanem művelődési s erkölcsi tekintetben is kedvezőtlen változásokat okoztak a magyar nép lelkében. Ezek orvoslására minden alkalmat kívánatos felhasználni. Egyébként is törekednünk keli arra, bogy tiszíultabb, nemesebb érzés é3 gondolatvilágba emeljük társadalmunk minden rété gét. Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a nemzet nagyjai iránt való kegyelet s a nemzeti közösségbe tartozás érzése nem eléggé mély népünk lelkében. Ebben az ügyben kiadott rendeletével a vallás és közoktatás- ügyi miniszter is szükségesnek tartja, hogy Petőfi Sándor és Madách Imre születésének századik évfordulóját nemcsak az iskolai oktatás keletében, hanem az iskolánkivüli népműveléssel kapcsolatban is méhóképen ünnepelje meg az egész ország. Ezért az iskolánkivüli népművelési bízott«

AKI TAVASSZAL ÉPÍTKEZNI FOG, ai most gondoskodjon építőanyagtól!

Kérjen ajánlatot a szükséges összes építkezési anyagokra Fábián Mátyás oki. mérnök építési anyag irodájától Szeksz&rdon, -Bezerédj Utca 128. sz. — Telefon 53.

Tájékoztató költségvetést, anyagszükséglet megállapítást díjtalanul készítek. ------------------- —,—a-----------------------------------------------;——