Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-06 / 40. szám
Ara 350 korona. V. évfolyam. * Szekszárdi 1023 október 6. 40. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 350 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 3000 korona. Előfizetni csak egy negyedévre lehet. Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fen tartja magának a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. _____ . Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1500 korona. A hirdetés egy ŐO milliméter széles hasábon milliméter soronként 250 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 400 korona. Állást keresőknek 50 száza- lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhir, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyUttér soronként 1500 koronába kerül. A belügyminiszter dr. Pesthy Púi slmontomyai beszámolóján. Vasárnap folyt le óriási érdeklődés kíséretében és fényes külsőségek között dr. Pesthy Pál simontoroyai beszámoló beszéde, amelynek napját már előző számainkban jeleztük. Különös érdekessége volt ennek az országos jellegű politikai eseménynek, hogy megjelent ott Rakovszky Iván belügyminiszter is, aki nagy beszédet mondott a politikai helyzetről. A miniszter beszéde, melyet gyorsírói feljegyzések alapján egész terjedelmében közlünk, az egész országban nagy feltűnést keltett és az általa tett nyilatkozatoknak élénk visszhangja támadt a magyar sajtéban. A miniszter és kísérete. A miniszter szalonkocsiját, amelyben vele jöttek Sokorópátkai Szabó István v. miniszter, Bugyi Antal, Gubica Ferenc, Krakker Kálmán és őrffy Imre nemzetgyűlési képviselők is, a Budapestről 7 óra 20 perckor induló személyvonathoz kapcsolták. Sárbogárdon szállott be a budapesti vendégekhez dr. Pesthy Pál és dr. Éri Márton alispán, aki azért átázott Simontornyára, hogy a vármegye területére érkező legmagasabb köz- igazgatási funkcionáriust: a belügyminisztert üdvözölje. Az érkezés. Kilenc óra ötvenhat perckor érkezett a vonat Simontornya állomásra, ahol zeneszóval fogadták a vendégeket. Dr. Éri Márton alispán nehány rövid, meleg szóval üdvözölte a minisztert a vármegye területén, majd Bereczk István községi főjegyző és Németh István birtokos köszöntötték az érkezőket. Az éljenzaj lecsillapultával a szives fogadtatást a belügyminiszter a következő beszédben köszönte mag: A belügyminiszter válasza. Két ok vezetett engem arra, hógy Simontornyára eljőjjek.l Az egyik őszinte nagyrabecsülés és barátság az Önök képviselőjével szemben. Akkor, apaikor Simontornya közönsége és a választókerület őt küldötte a nemzetgyűlésbe, ez nem neki jelentett hasznot, hanem az országnak haszon, hogy ilyen ember ül a többi kiválóság között a nemzetgyűlésben. A másik ok, ami idehozott, országos érdek, az országgal szemben való kötelesség. Nézetem szerint azok az emberek, akik az ország ügyét, hivatottak intézni, csak akkor tudják jói teljesíteni kötelességüket, ha időnkint otthagyják a városi politikai élet íe- vegőjót, kimennek a vidékre, hogy szemtől-szembe nézzenek a becsületes magyar néppel, megállapítsák milyen hiányok, bajok és panaszok vannak és azután visszatérve a munka mellé, igyekezzenek a bajokon segíteni. Az ilyen utakon tanulunk, tapasztalato kát gyűjtünk és kötelességünk, hogy azt amit tanultunk és tapasztaltunk, a mindennapi szürke munkában, is érvényesítsük. Arra kérem Önöket, hogy ne tekintsenek engem idegennek, hanem mint egyet azon sók millió magyar közül, akiknek e csonka, hazában ugyanazok a szenvedései, de ugyanazok a reményei. Meggyőződésem, hogy minél többet találkozunk mi e csonka országban magyarok, annál könnyebben elérjük két célun kát. Első célúnkat, hogy Csonka- Magyarország boldog legyen és második célunkat, hogy boldog Magyar- ország ne legyen csonka. A bevonulás, A fogadtatásra egybegyült előkelőségek és a v rágcsokrokkal megrakott vendégek az állomásról a fel díszített községházára hajtattak, ahol Reich Oszkár főszolgabíró mutatta be a miniszternek a küldöttségeket és a helyi funkcionáriusokat, akik kel a politikusok sokáig elbeszélget tek a helyi viszonyokról és a poli tika eseményeiről. Ez alatt a közönség szinültig megtöltötte a község háza udvarát, amelyen a diszbe öltözött tűzoltóság vont kordoűt. Dr. Pesthy Pál a miniszterrel és a politikusokkal átvonult a községháza tér- raszára, ahonnan beszédeiket elmondották. Dr. Keck László kerületi 1 pártelnök nyitotta meg a népgyülést I és. felkérte dr. Pesthy Pált beszámoló I beszédének elmondására. Dr. Pesthy Pál beszámoló beszéde. Régi vágyam volt, hogy eljöjjek ebbe a községbe, hogy azt a szeretetet, amelyet ebben a községben mindig élveztem és élvezek — viszonozzam. Hogy szivem sugallatának nem tehettem eleget, az saját hibámon kivül történt. A parlamenti szünet elkövetkezvén, első kötelességemnek ismertem, hogy eljöjjek Önök közé és beszámoljak arról, hogy miként sáfárkodtam azzal a bizalommal, amellyel engem a múlt esztendőben megtiszteltek. (Halljuk I Halljuk 1) Köszönet a belügyminiszternek. Mielőtt azonban beszédem érdemi részére áttérnék, engedjék meg, hogy hálás köszö- netemet tolmácsoljam elsősorban a belügyminiszter ur őnagyméltóságának, (Elénk éljenzés) hogy megjelenésével a kerületet és csekély személyemet megtisztelni méltózta- tott s őszinte köszönetét mondjak képviselő- társaimnak, akik ide elkísértek. (Éljenzés). Ezek után áttérek beszédem tulajdonképeni tárgyára. A kormány működése. Amikor én itt önöknek beszámolok, abból a szempontból kell bírálnom a kormány működését, illetve ténykedéseit, vájjon á kormány, mint az ország kezelő orvosa, megfelelően kezeli-e ezt a tagjaitól megrabolt, súlyosan beteg országot és vájjon van-e remény arra, «hogy a beteg fel is épül. Minden betegség gyógyításának előfeltétele a helyes diagnózis megállapítása lévén — azt kell mindenesetre első sorban vizsgálnunk, hogy a kormány helyesen ismerte-e fel csonka hazánk baját és betegségét. A megcsonkítás bajai. Kétségtelen tény, hogy betegségünk oka a trianoni békeszerződés. Ez a szerződés csonkította meg hazánkat és szüntette meg azt a gazdasági egységet, amelyet ez az ország a háború előtt képviselt. Ennek következménye az a szerencsétlen állapot, hogy az elsőrangú életszükségleti cikkekkel önmagunkat ellátni képtelenek vagyunk. Fát, szenet, szövetet külföldről kell behoznunk, araikért oda kell adnunk termésünk nagy részét, mert aranyat adni nem tudunk, külföldön pedig csak árinyértékben lehet fizetni. Termésünk értékmérője ma is <a korona. Koronában kell fizetnünk, természetes, hogy rengeteg koronát kell kivinni külföldre és igy a korona értéke folyton-folyvást alább száll. Idebent is minden folytonosan crágul és ez az ország betegsége. A szükségletek előállítása. Már most az a kérdés, vájjon a kormány helyesen ismerte-e fel a gyógyeszközöket ? A természetes az lenne, hogy állítsuk helyre közgazdaságunkat, hogy az összes szükségleteinket olcsóbban tudjuk előállitani. Szóval olcsóbban tudjunk termelni és ennek következtében élni. Azonban ez ma teljes lehetetlenség, Miért? A felelet nagyon egyszerű, mert elvették erdőinket, elvették szénbányáink nagy részét s megfosztottak bennünket iparvidékeinktől. Lehetetlen feltételek. Mi egy esztendő alatt erdőket varázsolni, bányákat nyitni s olyan iparágakat teremteni, a milyenek megvoltak a régi, boldog, nagy Magyarországon, nem tudunk, tehát az a lehetőség, hogy mi közgazdasági életünket máról-holnapra helyreállítsuk, nem áll módunkban. Ezért a kormánynak gondoskodni kell arról, hogy miként állítsa meg a korona zuhanását és megteremtse a lehetőségét annak, hogy a drágulás megszűnjék. Ennek egyedüli módja a kormány szerint s nézetem szerint is egy külföldi kölcsön. (Halljuk I Halljuk 1) Külföldi kölcsön kell azért, mert a kölcsönnel mi aranyértékü fizetési eszközt kapunk és ha mi idegen pénzzel tudjuk külföldi tartozásainkat fizetni, nem kell koronánkkal elárasztani a külföldet és igy majd a korona értékének a hanyatlása is megszűnik s idebenn is olcsóbban és könnyebben tudunk élni. Könnyű azonban kimondani, hogy külföldi kölcsön. De hát ez a külföldi költsön nemcsak tőlünk, hanem elsősorban a külföldtől függ. Emlékezzünk csak vissza a múlt évre. Mi volt egy évvel ezelőtt a helyzet? Ábrándozhattunk mi egy külföldi kölcsönről ? Egy évvel ezelőtt a külföld velünk szóba sem állt, nemhogy kölcsönt adott volna. Nem adott, mert a kölcsön nyújtásához a kölcsönadónak bizalommal kell lennie a kőlcsön- vevővel szemben. Náluk ez a bizalom hiányzott eddig/' A kormánynak az volt a nehéz és nagy munkája, hogy bizalmat keltsen és teremtsen velünk szemben a külföldben. És amíg velünk a külföld az érintkezést felvette, ahhoz a kormány nagyon sok nehéz és sok irányú munka után jutott el. A külföld kívánságai. Nevezetesen a külföld megkívánta, hogy idebent a kormány a belső állapotokat, a belső rendet, békét és nyugalmat biztosítsa. Hogy itt se jobbra, se balra kilengések ne történhessenek, mert ha zavargások állanak be, a termelés megakad, sőt megszűnik és a külföld nem látja biztosítva azt a kölcsönt, amit nekünk nyújtani akar. (Helyeslés.) Nehéz munka volt az, amivel a kormánynak meg kellett küzdeni, de hála a Mindenhatónak, örömmel mondhatom Önöknek, hogy ma már ott tartunk, hogy Bethlen István gróf (Élénk éljenzés.) egy hónapi fárasztó, hosszas külföldi tárgyalások után olyan eredményekkel jött haza, amelyek azzal kecsegtetnek bennünket, hogy a célt, amely hazánk gyógyítását szolgálja, elérjük. (Éljenzés.) A kormány munkája. E ténnyel kapcsolatban rá akarok mutatni arra a körülményre, hogy mily rettenetes és céltudatos munkát-kellett a kormánynak kifejteni abban az irányban, hogy a külföldön számunkra ezt a kedvező atmoszférát — hogy úgy mondjam — megteremtse. A törvényeknek egész sora volt hivatva arra, hogy a •szükséges belső rendet biztosítsa és gazdasági életünket rendezze, szociális bajainkon segítsen és hogy az ország minden rendű és rangú polgárának existenciáját biztosítsa. A kormány mindezekkel a törvényekkel azt a célt szolgálta, hogy az országban béke, rend és nyugalom legyen.1 A borkivitel. A kormány az erdőtörvény meghozatalával a távolabbi jövőre gondoskodni kivánt arról, hogy idővel tüzelőanyagszükségletünket fedezhessük és ne kelljen tüzelőanyagért milliárdokat fizetnünk. Másik intézkedése volt a kormánynak gazdasági szempontból a borkivitel rendezése. Boráraiak lementek, kivinni nem lehetett. E kérdés megeldása nagy fejtörést okozott a kormánynak. A kormány ezt a kérdést is megoldotta azzal, hogy a borfagyasztás folytán olyan szeszfokot biztosit a bornak, amely fokon mindenki kiviheti borát s ennek következménye, hogy a bor ára szépen emelkedik és hogy a szőlőbirtokosok megkapják munkájuk jutalmát. A svájci gabonakivitel. Egy másik intézkedése a kormánynak, amely szintén koronánk megjavítására irányult, a svájci gabonaeladás, amit a kormány közvetítés nélkül maga eszközölt, tehát az egész hasznot, a gabona teljes árát maga a termelő kapja meg, aki arra verejtékes, véres munkájával rászolgált. Vannak még egyéb intézkedések, melyek gazdasági célokat is szolgálnak, a belső rendet is szolgálják és valamennyiőnket nagyon érintenek. Az elfogatok. Nagyon nehéz kérdés volt az előfogatok kérdése. Az ittlevő belügyminiszter ur rendelkezése folytán munkában van egy törvény, amely az előfogatokat szabályozza, úgy, hogy ezen a téren is rövid időn belül jobb állapotokat remélhetünk. A tisztviselők elbocsájtása. A belső gazdasági életünk talpraállitá- sának egyik eszköze és módja kétségtelenül a legmesszebbmenő takarékosság. A kormány ebben a tekintetben is megtette intézkedéseit. Törvényt hozott a tisztviselők nagy létszámának csökkentéséről. A tisztviselők egy részét elbocsátotta, hogy ezzel is köny- nyitsen az ország terhein.
