Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-19 / 20. szám

V. évfolyam. Szekszárd, 1923 május 19. 20. szám fwrkeszttfség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Egyes szám ára: 50 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 300 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai i A legkisebb hirdeti* dija 100 köröné.]A hirdetés egy 00 mlllméter széles hasábon mlllmáter soronként 20 korona. Vállalati, köz- gyllésl stb. hirdetések 10 korona. Állást keresőknek 50 százalék enged­mény. A hlrroratben elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi Mr, valamint a nyit ttér soronként 200 koronába kerUl. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Róma felé. Remegő szívvel, égő szemek­kel tekint az örök város felé a nyomorúságából felemelkedni óhajtó magyar nemzet. A feltámadás nélküli husvét után nem váratott magára öt ven napig a magyar pünkösd. Két magyar apostol az örök igazság érzésétől felbátorítva jár­ja az utat Páris, London és Róma között, hogy bátor lélek­kel, félelmet nem ismerő szív­vel hirdesse, vitassa a magyar nemzet igazát, feltárja a hitet­lenek előtt a gazság ütötte se­beket, fel a vakok vagy tudat­lanok előtt azt a mélységet és nyomorúságot, amelybe ezt az ezeréves nemzetet a félreveze­tettek, vagy tájékozatlanok, a trianoni ítélettel lökték. Róma az utolsó állomás. Róma, amelynek nagysága nemcsak a vértanuk hulló vérén épült fel, de a magyar hősök kardcsapásai, Garibaldi magyar barátainak bátorsága teremtették meg azt a függetlenséget, azt az egységet, amelynek Olaszország mai nagyságát köszönheti. Pár nap múlva lesz (junius 24) a solferinoi csata hatvan­negyedik évfordulója, az olasz nemzet felszabadulásának, füg­getlenségének napja. Visszaem­lékeznek-e Róma mostani urai, hogy a magyar nemzet ellen­állása és a magyar kar nagyban elősegitője volt e boldog nap felvirradásának ? Ezer sebből vérezve, szétron­csolt, gúzsba kötött tagokkal, 64 év után mi küldöttük hozzá­juk követeinket, hogy az elnyo­mottból hatalmassá lett nép meg­értését kikérjük. Vájjon köve­teink igazságot hirdető szavai fel tudják-e gyújtani a Solferinót követő lelkesedés és magyar szeretet megértő tüzét ? Ezért tekintünk remegő szív­vel és égő tekintettel a hitben való megerősödés ünnepének elő- óráiban Róma, az örök város | felé. S. j A Kormányzó hőstettének évfordulóin. Májas 15 én volt az évfordulója annak, amikor a magyar katona hő­siessége a világháborúban túlnyomó ellenséggel szemben a tengeren is fényes diadalt aratott. A győzelem hős vezére Horthy Miklós ellenten­gernagy, a cs. és kir. cirkáló hajó­raj vezetője, a legendás „Novara“ gyorscirkáló vezértengernagya volt. 1917 május 15-én a cirkálóflottila, „Novara“, „Saida“, „Helgoland“ gyorscirkálók, „Balaton“, „Csepel“ gyorsnaszádok az otrantói csatorná­ban megtámadták az ott őrködő an­gol, francia, olasz hajóegységeket. Az ütközet 3 részben folyt le és meg szakítással reggel 5 órától délután 5 ig tartott. Reggel az előretolt egys'égek há­rom felfegyvérzett kereskedelmi ha jót és egy olasz torpedónaszádot lángba borítottak. Durazzótól nyu­gatra rövid harc fejlődött az „Indo mito“ csatahajóval. A fellármázott ellenség felvonult és pedig négy nagy francia csatahajó, egy torpedónaszád, két „Liverpool“ tipusu angol csata­hajó, 2 olasz esatahajó és 3 torpedó naszád Körülbelül 10 kilométernyi távolságra megkezdték a nehéz ágyuk munkájukat, A „Novara“ és a többi cirkáló 20 őrhajót tönkretett és 75 angolt foglyul ejtett. A harcot fel­vette az ellenséggel és a robbaná sokból Ítélve, az ellenfél csatahajói­ban nagy kárt tett. De a mi cirká­lóink is szenvedtek. A „Novara“ ve zérhajót telitalálat érte a gépházban és a kazánban, melynek folytán szol­gálatképtelen lett. 13 halottja és 18 sebesültje volt. A seb* sültek közt volt maga Horthy Miklós is. Mindkét felső lábszárán megsebe­sült, de még ekkor sem hagyta el a pa­rancsnoki hidat, hanem tovább vezette az ütközetet. A kifejlődő t mérges gá- ■ zok eszméletét vették, a lángt yelv k I körülnyaldosták. Mindenki azt bitte, hogy meghalt. Szeretett tengerészei Vitték le a hídról. De kötelességtu- dásának utolérhetetlen jelét adta ak­kor, midőn sebesülten, de még esz méleténél maga adta ki erélyes pa rancaait és ájuláBa előtt a navigációs tisztnek meghagyta: „2 vonalnyit balra“. AléltBága körülbelül egy óráig tartott, azután ismét mindenről maga intézkedett. A cirkálót vontatni kel­lett ellenséges tűz közepette A von­tatást a „Saida“ gyorscirkáló végezte, ennek folytán csak 6 tengeri mér­föld sebességgel haladhatott. Az el­lenséges repülők állandóan felettük szágnldtak, bombázták őket. A cat- tarói öbölből megjelentek „Budapest“ és rSt. Georg“ csatahajóink, mire az ellenség visszavonult. Mindenik cirkálónk heves tűzharcot folytatott. A „Saidá“t elől és a 2—3 kémény közt találat érte, az elektromos mü vek használhatatlanok lettek. Egy súlyos, két könnyű sebesültje volt. „He!goland“-ot egy találat érte elől. Egy halottja, egy súlyos, két könnyű sebesültje volt. A túlnyomó ellenség nem merte a rajt követni. Horthy harcra hivta őket és kitartott a harc képttlenségig. Igazi hős, igazi magyar katona! Az otrantói ütközet évfordulóját fényesen megünnepelte a m. Éir. folyamőrség, amely leginkább volt haditengerész személyekből állíttatott fel. Az óbudai.„Horthy Miklós“ lak­tanyában az ünnepi misét P. Zad- ravetz István tábori püspök fé­nyes seged!ettel celebrálta és magas szárny »lasu beszédben méltatta az évforduló jelentőségét. Az ünnepé­lyen nagyszámú és előkelő meghívott közönség vett részt és fohászkodott az Ég Uráboz, hogy az ország ha­jóját vezető Horthy Miklós vezessen bennünket továbbra is biztos kézzel a jobb jövő felé,. Az Egyesült Keresztyén—Keresztény nemzeti Liga szek­szárdi szervezetének megalakulása. Az Egyesült Keresztyen Keresztény Nemzeti Liga szekszárdi szervezete vasárnap délután alakult m**g a vá­rosháza nagytermében tar.ott köz gyűlésen, a helyi társadalom impo­záns érdeklődése mellett Dr Dada Jenő ügyvéd lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Röviden vázolta aligacólját, amely szerint szer­vezetei védőbástyaként állnak a destruktiv törekvésekkel szemben. *A hatásos megnyitó beszéd után az elő készítő bizottság ajánlatára az egybe­gyűltek megválasztották elnökké Virág Ferenc p»pd kamarás, espe­res plébánost, társelnökké pedig Gödé Lajos ref és Németh Gyu!a ág- h ev, lelkészeket. Az elnöklóst ezután Virág Ferenc vette át, aki hangsú­lyozta, hogy nem kereste az őt ért megtiszteiést, de elfogadja azért, mert az a meggyőződése, hogy a hazának mai su’yos helyzetében mindenkinek kötelessége helyt állni ott, ahova ma­gasztos célok szolgálatára hívják. Az elnök felkérésére ezután a liga központi kiküldöttje, dr. Pozsgay József kifejtette, hogy a liga a magyarságnak egy táborba egyesíté­sére törekszik, hogy a keresztény és nemzeti gondolat uralmát a társa dalmi éa a gazdasági életben meg valósítsa. Az idegen faj matierialis világnézetével szembeszáll s követeli, hogy mindenki érre a keresztény és nemzeti alapra helyezkedjék, mert Magyarország a keresztény magya­rokéi Vissza akarja hódítani az ipart, kereskedelmet, az iskolát, a művé szelet 1 A liberális fajnak a szociál­demokratákkal és a szabadkőműve­sekkel való egyesült destruktív mun kája idézte élő az ország romlást, s hogy ez az uralom s ennek végső következménye a kommunizmus többé visza ne jöhessen, a keresztény alapra kell helyezkednünk. Zinovjev, az oroszországi bolsevizmns egyik ve­zető embere a III. internacionale leg­utóbbi kongresszusán kimondta nyíl­tan, hogy Magyaroszágon a liga mű­ködése miatt nem tud a kommuniz­mus ismét lábrakapni. A liga belső frontján a budapesti központ és irányitása mellett a vi­déki osztályok működnek. A liga szervezeteinek feladata, hogy a tár­sadalmat és a közállapotokat állan­dóan figyeljék és minden társadalmi megmozdulást figyelemmel kísérjenek. Indokolt ez azért, mert az idegen faj minden téren előre tört s külö­nösen az ipar és kereskedelem terén háttérbe szorította a keresztény ma­gyarságot. Hiszen az egész zsidó­kérdés nemegyéb gazdasági kérdésnél. A liga állandóan odahatni igyek­szik, hogy a nemzetgyűlés nemzet- védelmi törvényeket alkosson. Műkö­désének kimagasló eredménye volt a nnmerus clausus behozatala, továbbá előmozdította a mérnöki kamara fel­állítását, az ipartörvény revízióját, az italmérési engedélyek, valamint a moziengedélyek revízióját, a név­magyarosítás korlátozását is kivivta. A liga a külföldön élőszóval, újság cikkekkel, röpiratokkal igyekszik ál­landóan tájékoztatni a külföldet a magyar eseményekről és teljes erővel cáfolja azokat a rágalmakat, amelye­ket a keresztény és nemzeti szellem­ben újraéledt Magyarországot ellen­ségei a külföld előtt befeketiteui akar­ják. Akcióit eddig mindig sikerrel hajtotta végre. Az egyik legnagyobb angol lap, a Morning Post, a szabad kőmüvesség elleni harcában igen sok adatott használt fel a ligának a sza­badkőművesekről kiadott könyvéből. Végül a megjelenteket a liga törekvé­seinek erőteljes támogatására kérte­Virág Ferenc e nők az éljenzéssel fogadott előadást megköszönte s az után megválasztották a tisztikart és választmányt. A választás eredménye a következő: főtitkár: Sándor János, titkár: Molnár József, pónztárnok: Steinsdörfer József, jegyző: vitéz Magassy Antal, ügyész: dr. Dalin Jeoő, számvizsgálók: Breicha Ede, Szabó Gábor és Tutsni Pál A vá­lasztmány tagjai: Kelemen Imre, Fe jős Imre, Jakab László, Horti Béla, dr. Szarvas János, Jung Miklós, dr. Kurz István, Birner István, dr. Cs. Papp Jenő, dr. Kunczer Jenő, Fekete Géza, dr. Lesz er Alajos, Farkas Imre, Fasz Ferenc, MuTschenb^cher Lajos, Seleznik Viktor, Nikitics Antal, Török Pál Majsai, Vesztergombi An tál, Neiner József. Póttagoki dr. László Sándor, Eördögh Zo tán, Kiss Ernő, Mentz János, Vagi Ferenc id. Frei János. A választás megejtóse Után Virág Ferenc lendületes beszed, ben az elnökség es a tisztikar munká jának támogatására k-M’te a tagokat.

Next

/
Thumbnails
Contents