Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-19 / 20. szám
o Lá TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 május 19. A szekszárdi cserkészek jubileuma. A 40. sz. „Szekszárdi Cserkészek“ 1923 május hó 20—21 én ünneplik fennállásuk 10 éves jubileumát, amelyre a város közönségét ezúton hivja meg a csapatparancsnokság. Személyre szóló meghívókat csak vidékre küldenek a cserkészek. Az ünnepély műsora a következő: Pünkösd vasárnap, május hó 20 án este fél 9 órakor műsoros estély a Szék szárd Síálló nagytermében. Az estélyt bevezeti Sik—Turry: „Fiuk fel a fejjel“ karének, majd dr. Resch Aurél főgimn. igazgató megnyitó be- Bzéde következik. A 10 év krónikáját felolvassa Éri Emil parancsnok és a krónika után Fejős Károly szavalja Sik Sándor „Kiáltás Zrínyihez“ cimü költeményét. A Magyar Cserkészszövetség kiküldöttjének beszéde után két karéneket adnak elő. Molnár József csapattiszt megemlékezik a csapat hősi halottakéi, majd Wal- lacher György elmondja az általa irt Cserkészőrszem c. monológot. Ezután Nem veszhet el Magyarország“ és „A gyimesi havas alján“ cimü karénekek következnek. Utolsó szám lesz Radványi: „Ember küzdj és bizva bízzál“. Jelenetek a trianoni békekonferencián. Előadják a csapat tagjai. Himnusz, Karének. Belépődíj 200 és 100 korona. Teremnyitás 8 órakor. Jegyek a helyszinen kaphatók. Május 21 én, pünkösd hétfőn tábori ünnepély a vásártéren. Kezdete délután 4 órakor. Az ünnepély műsora az alábbiakból áll: Fogadalomtétel és újítás. Zászlóavatás. Vadcserkészek, Nett Olivér mintacsapatot alakit. (Cserkészjelenetek). Bábszínház. Szavalat és karének. Gúlák. Mókák. Versenyek: zsákba- futás, huszárverseny, vadász és iker futás, Mátyás király és lovai. 4X40 m. staféta a IV., V., LV. őrsök és a kiscserkészek őrsei között. 4X100 m. staféta az 1. és 3. raj csapatai között. Adogató : a 2. és 4. raj őrsei között. Krumpliszedés. (4. raj). Handsballt játszik az 1. és 2. raj válogatott 7-es csapata. Kosárlabda mérkőzés az 1. és 3. raj válogatott 5 ös csapata között. Belépődíj 150, 100, gyermekeknek 50 korona. Cser- készbuffet. Talán egy városban sem állottak a cserkészek annyira a társadalom önzetlen szolgálatában, mint a mieink, a szekszárdiak. 10 éves múltjuk minden napja erre mutat. Annál inkább elvárhatjuk, hogy most viszont a társadalom is támogassa anyagi ós erkölcsi eszközeivel cserkészeink ünnepét, amelynek minden jövedelmét a csapat felszerelésére és a szegény cserkészek táborozási költségeinek fedezésére fordítják. Vegyen részt városunk lakosságának minden rétege ünnepükből, hiszen a soraikban minden rangú és rendű ember fiaira találhat. A dfsztornáről. A milyen szerény, szűkszavú értesítés tudatta a „Tolnamegyei Újság“ május 12. számában Haypál Benő kiváló szaktudású tornatanár dísztornáját, épp olyan nagy érdeklődés keretében folyt az le, s ennél nagyobb csak az a szép eredmény lehetett, amit még a leglaikusabb szemlélő is észrevett. Haypál Benő a szó szoros értelmében lelkes, modern tornatanár | anélkül, hogy leánykáinknál a svéd- j tornát mereven keresztülhajtaná. Nem | vetette el teljesen a régi német rendszert, meghagytaazt abból, ami a nőknél feltétlen szükséges a plasztikus és ritmikus mozdulatok elsajátítására, ezt teljesen igazolták a gyönyörű komplikált zenés gyakorlatok. Másutt azonban mindenben Ling svéd tudós elmélete után indult, ki az emberi test legkisebb atomját is a legalaposabban ismerte s gyakorlatait úgy állította össze, hogy előre megállapította, a legkisebb mozdulat melyik idegre, sejtre stb.-re hat, s igy csoportosította azokat. Haypál tornájára tehát nem elég kritika az, hogy mesés szépen tornáztak tanítványai, mint ott a nézők ajkairól szinte önkéntelenül elrebbent. Az ö tornája igazi eredményes gyógytorna. Eanek pedig kimondhatatlan hordereje van a vérszegénységre, idegességre, tüdő- bajra és csontbetegségekre hajló gyermekek között. Bámulatos ügyesen csoportosította gyakorlatait. Á köny nyebbek megelőzték, majd követték a nehezebbeket. Neki készítette az elsővel a nagyobb izommunkára őket, az utóbbiakkal visszahelyezte azokat pihenésükbe. Milyen jó étvággyal eszik egy ilyen óra után a gyermek, s hogyan alszik, mily nyugodtan, miiy egészséges, tágult tüdővel lélegzik, milyen egyenesen tartja magát! Mily hatásosak voltak a légző ós utána a buzogánygyakorBég nem hallottunk — különösen mi szőlősgazdák — oly meggyőző és különösen őszinte szavakat, mint Méltóságod intézett hozzánk Szekszárdon. Elhisszük, sőt elismerjük, hogy a kormány minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a borpiac a kivitellel javuljon és igy a szőlősgazdákat a tönk széléről visszarántsa, de — mint hallottuk — ellenséges szomszédaink makacsságán hajótörést szenved a nagyobb mérvű kivitel lehetősége, mely az egyedüli volna, hogy borainkat tisztességes áron eladhassuk. Egyet azonban mégis elfelejtett a kormány, hogy mig meg nem jön a betegnek a biztosan ható patikaszer, addig jó szolgálatot tesz a háziszar Í3 — legalább csillapítja a fájdalmát. Mert hogy is állunk? Nem akarok unaljias lenni, mert röviden is megérti mindenki, hogy ma 1 liter bort 2, legfeljebb 3 skatulya gyufáért: 60—90 koronáért lehet eladni. Ez pedig 2—3 krajcár békebeli árnak felel meg. Az úgynevezett régi jó időben öregapáink is 6—8 krajcárért adták el a legrosszabb években is a bor literjét, mikor permetezés, szén- kénegezés, rigolirozás, vadvesszőül te- tés és oltásnak hirét sem hallották. Megmetszették a szőlőt, 2—3 szór megkapáhák, aztán jött a vig szüret, jött a vevő, űzetett és tellett mindenre. Ma rettenetes drága mindaz, ami a fenti többletmunkára és anyagra kell és 2—3 skatulya gyufa árát Ígérnek egy liter borért nagy kegyesen, ha jelentkezik végre egy korcsmáros pár hektó borért. Ugyebár, azt senki sem tarthatja lehetőnek, hogy ezért bort termeljünk. Ezzel minden meg van mondva, ami beteggé, teszi a szőlő- művelést. Azok a bizonyos háziszerek, amelyek kéznél vannak és csak a kormánytól függ, hogy azokkal részben enyhítse fájdalmainkat a következők : 1. Minden, de csakis kizárólag szőlőművelésre alkalmas terület után, mely tehát nem búzatermő földbe van ülhegyeket és szélhordta homokbucká’ kát teremt. Bizalommal várjuk azonkívül, hogy a bor kivitelén továbbra is teljes súlyának latbavetésével rajta lesz a kormány, mert mindezen fenti segit. ségekre nincs tovább szükségünk csak mig a borunk a világparitás árát legalább is megközelíti. És végre még egyet kívánunk Méltóságod figyelmébe ajánlani. Mindnyájan tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben nagyon sok fél, sőt egépz napot kell eltölteni a gazdáknak a hatóság irodáiban és látjuk, hogy görnyednek a hivatalnokok a sokféle uj és lehetőleg a legkomplikáltabb rendeletek végrehajtásával. Mindenkinek a mun- kája előtt meghajtok és méltányolni tudom, mert csak a munka embere lehet ma becsüles magyar ember, aki segit a közön, magán és szerencsétlen országunkon. Vétket követ el tehát az, aki ezen munkától valakit elvon. Már pedig kérem az a rettenetes sok. dátum, bejelentés, kijelentés, adószámítás, irka firka, amit ma gazdának és minden más adózónak végeznie kell, hogy itt is, ott is ne ütközzék a rendeletek tömkelegének valamelyik lehetőleg kivételes ós hetenként megváltozó fejezetébe — egyszerűen kétségbeejtő és rettenetes sok időt és munkát pazarol el. Búzában, tehát aranyban fizetjük adónkat mi gazdák, ezt senki más nem teszi. Fizetjük az állatforgalmunk után, ruha, cipő, 'kasza, kapa stb. vételénél a forgalmi adót. Elégedjenek meg ezzel és ne rabolják el drága időnket hivatalokba való járkálások- kal, bejelentésekkel stb., több hasznot teszünk, ha az alatt dolgozhatunk nyugodtan, békességben. , . Mert fő a békesség és nyugalom a mai időkben! És mert rég nem hallottunk ennek szükségességérői oly meggyőzően valakit beszélni, mint Méltóságodat, felkérjük, hogy mint a gazdák barátja és jóakarója, a borvidéki nemzetgyűlési képviselőkkel egyetemben szivlelje meg a fenti sorokat és legyen segítségünkre, legyen szószólónk ott, ahol a rendeleteket gyártják, hogy egyszer már olyan rendeletet is lássunk, mely lehetővé teszi, hogy a szőlőműveléssel foglalkozók százezreinek kenyere biztosíttassák, legyen miből szombatonként a munkásokat kifizetni, legyen miből kékkövet, szénkéneget stb. venni és igy a békét és nyugalmat ezen sok százezer embernél állandósítani. Szekszárd, 1923 május hó 16. Etoross Zoltán. ........................................... j GYAPJÚ-1 \ FESTÉST, GYAPJUFONÁL- ! ; FESTÉST VÁLLAL, GYAPJÚ- l j SZÖVETEKETj jj fest, dekatál és présel, l ■ mos, kallóz, nt/ir, mo- " “ .. dern posztógyártással ” ■ kikészít, az ország első 5 * bér-appretura telepe a ” : Kelenföldi Textilfestő és! 1 MuMiRészitö R.-T.: ■ ■ ! Budapest ■ Iroda: Országház-tér 4. szám. ■ 2 Gyár: Lenke-ut 117. Telefon: 84—43. " Kossuth Lajos-utca, Telefon szám: 26. Nyílt levél méltóságot Scbondl Károly m. hír. fSldmlvetósügyl államtitkár úrhoz! latai, melyek a vér szabályos, gyors j ujulását és cirkulációját célozzák, a i ribstool-mutatványok, amelyek a csontok helyes fejlődését irányítják. Az ő tornája gyenge gyermekeinket erősekké, az erőseket kis izomemberekké neveli. Járassuk tehát horán a gyerekeket az ilyen órákra és huzamos ideig 4—18—20 éves korig, mert aki ezt teszi, az a gyermeke egészségét védi, óvja. Láttuk épp ott a csöppségek és a polgárista lányok preciz, ritmikus szabadgyakorlatainál. Még talán a lélekzetet is egyformán vették, a szemük héja is egyszerre rebbent. Lányok, fiuk mily máskép léptek, máskép futottak, ugrottak, mint akik nem tornásznak. A vívásnál pedig ifjaink erős, edzett, könnyed, biztos csapásait látva, mindenki a jövőbe nézett előre, s látta őket, ha a jó Isten is úgy akarja, mint mindenre elszánt igaz magyarokat a demarkációs vonalnál. A legteljesebb elismerés illeti Hay- pál tornatanárt, mindenki részéről nagyon hasznos munkájáért, adjon neki a jó Isten továbbra is ennyi lankadást nem ismerő türelmet, ennyi lelkesedést a kultúra egyik legújabb, legfontosabb vívmányához, a svédtornához, amely ép testben ép lelket nevel, ami pedig leányainknál és fiáinknál egyaránt nagyon kell nekünk. Bálintnó Lőrinczy Ida. tetve, mig a helyzet nem változik, földadót ne kelljen fizetni, hanem helyette a hegyi és immunis homok- szőlők csakis bortermelési adót fizessenek, mert ez méltányos, igy mindenki annyi adót fog fizetni, ahány hektóiiter bora terem és nem búzát fizet, mert ott nem búza terem, hanem békebeli 2—3 krajcáros bor és pedig rettenetes költséggel. A búza kataszteri tiszta jövedelme a szőlőnél igen magas, igy az adókulcs búzában felette igazságtalan és elviselhetetlenül sok. 2. A bor luxusadóját azonnal el kell törölni. Éppen Méltóságod mondotta nekünk, hogy egyelőre csakis a bél- fogyasztásra számíthatunk. Miért sújtják tehát a 200 koronás bort a vendéglőben már luxusadóvai ? Hogy kevesebb fogyjon ? Hiszen a bor egyezer már megfizette a bortermelési adóját és Isten tudja hányszor a forgalmi adóját, mig a fogyasztó poharába kerül és akkor még luxusadó is hegyibe ? 3. Addig, mig a helyzet meg nem javul, vagyis borainkat eladni nem tudjuk, tessék a kormánynak a borvidékek pénzintézeteinek a Jegyintézettől egyenesen a mindenkori kamatláb mellett a szőlőművelésre kölcsönt adni és azt alfruista alapon, ne mint most 24°/o mellett, hanem a pénzintézeteknek 2—3°/o jutalék és kezelési költség megfizetése ellenében kapjuk meg. Ezek azok a könnyen megtehető dolgok, melyek megvalósításával a kormány valóban erősen segíthetne a bajban lévő szőlősgazdákon. Fentiekkel senkit sem károsítunk meg, csupán az államkincstárnak lesz egyelőre kevesébb jövedelme, mely azonban busásan megtérül, ha mai intézkedéseivel nem ítéli halálra a szőlőket. Ha az egyébre nem alkalmas hegyi és homoki területeken a szép szőlőkulturát kipusztulni engedi és ezzel a jövőre egy nagy és biztos adóalapot veszt el és ismét kopár
