Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-05 / 18. szám
T TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 május 5. Magyar Írók élete és munkál. Mielőtt egy sort is lejegyeznék, szinte rimánkodik a toliam alá az a gondolat: milyen érdekes, hogy a magyar irodalomtörténet (adománya irói lexikonak kiadásával kezdődik. Milyen érdekes, hogy idősb Szinnyei József roppant munkásságát Zwittin- ger Dávid és Bőd Péter könyvei előzik meg 1 Ezek az ábécé-rendes irói névjegyzékek, melyek egyrészt észrevették e harcát a külfölddel s kivívták tőle az elismerést az örökmostoha Magyarország irói részére, másrészt minden szegényességük és minden hiányuk mellett is a magyar irodalom- történet termőfája megfpganása voltak a töretlen magyar talajon. Azzal a bibliográfia szolgálatában máig is tudományos jelentőségűek, hogy sok ezer bibliográfiái adatot őriztek meg abból a zűrzavaros, nem bátorságos időből, melyben keletkeztek. Idősb Szinnyei József jól látta egy irói lexikon nemzeti és tudományos jelentőségét. 1890-ben fog a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a roppant feladat megoldásához és a munka csak 1914-ben nyer befejezést. Az utolsó füzetet már halála után fia adta ki. Tehát 25 éven át dolgozott a Magyar írók élete és munkái cimü 14 nagy kötetén, mely harmincezer magyar iró életrajzát közli, munkáik részletes felsorolásával együtt. E mű páratlanul áll a világirodalomban, mert külföldön csak az önálló müvekről vannak bibliográfiák, mig ezekben mindenki, aki irt valaha Magyarországon, együtt van. Az első közlések ideje óta több mint harminc év telt el. Sok uj iró neve hiányzik a tizennégy kötetből. Viszont élő gyanánt ezerepeinek rég meghaltak. A nagy mű pótlásra szorult. Megbízta tehát a Magyar Tudományos Akadémia dr. Gulyás Pál egyetemi magántanárt e vállalat folytatásával. Gulyás feladata az, hogy Szinnyei nagy müvébe a munka természetéből kifolyóan becsúszott tévedéseket hely- reigazitsa, továbbá az, hogy a benne szereplő élő vagy az életrajz kiadása óta elhalt irók további élete folyását kiegészítse, végül beledolgozza azoknak az életrajzát és irodalmi működését, kiknek irodalmi fellépése ké sőbbi időpontban történt, mint amikor Szinnyei lexikonénak megfelelő füzete megjelent, vagy akik bármely más okból a nagy műből kimaradtak. Gulyás Pál már évek óta végzi az anyaggyűjtés és feldolgozás nagy munkáját. Hogy mily nagy gonddal és bibliegrafiai tudással, arról a Szózat április 2-iki száma emlékezett meg még tavaly. A napilapok, szaklapok és folyóiratok tízezreit nézi át a legrégibb időkig, munkája lehető teljessége érdekében. Alulírott, hivatkozással Gulyás Pál professzor ur megbizására, mint az ő munkatársa, szeretné Tolnavármegye íróinak életrajzát feldolgozni az említett több kötetre tervezett mü számára. Azzal a felhívással fordulok tehát Tolnavármegye lelkes közönségéhez, hogy ebben a munkámban támogalni szives legyen. Tisztelettel felkérem mindazokat, akik valaha is — bármily csekély — akármilyen irányú (szépirodalmi, tudományos, is meretterjesztő stb.) irodalmi munkásságot fejtettek ki, hogy életrajzukat és dolgozataik jegyzékét a nagybecsű mű lehető teljessége érdekében is, hazafias kötelességérzetből is, velem lehetőleg f. évi junius hó 15 éig közölni szíveskedjenek. Az életrajz főbb kellékei: teljes név, születés helye, éve, hónapja és napja. Hol, mikor s minő tanulmányokat végzett, mikor és hol, mily minőségben működött s egyéb pályájára, vagy irodalmi mü ködésére fontos életrajzi mozzanatok. Az irodalmi működésre vonatkozó résznek a következő adatokra kell kiterjednie: mely hírlapokba és szép- irodalmi folyóiratokba dolgozott, az év és annak megjelölésével, hogy milyen minőségben (pl. belmunkatárs, szinireferens, közgazdasági' rovatvezető, versek, novellák stb) A tudományos folyóiratokban megjelent hosz- szabb tanulmányoknál kívánatos a cikkek cimének felsorolása is. Azután időrendben fel sorolandók az önállóan megjelent könyvek és értekezések címei, a megjelenés helye és éve föl* tüntetésével. Ha a mü év nélkül jelent meg, az évszám zárójelbe teendő. Végül felsorolandók a folyóiratokban és könyveken használt álnevei, betűi és egyéb jelei. Megjegyzendő, hogy nemcsak magyarul, hanem bármely más nyelven itthon vagy külföldön megjelent dolgozatok is felveendők e jegyzékbe. Nagyon megköszönném, ha az életrajzok beküldésekor néhány régi, kevéssé ismert megyebeli írónk munkásságára felhívná figyelmemet munkám minden igazi barátja. A fent irt határidőig az életrajzok beküldését Budapest, IX., Ráday- utca 28 címre kérem. László Géza. A püspök érkezése és a bérmálás. Gróf Zichy Gyula pécsi püspöl tavaszi bérmakörutja alkalmával f. h< 8 án, kedden este a fél 8 órai vonat tál érkezik Szekszárdra. A r. kath hitközségi tanács, a városi tanáccsal együtt minden intézkedést megtesz, hogy a főpásztort, aki már 11 év óta nem volt Szekszárdon, méltóképen fogadják. A feldíszített és kivilágított vasúti állomáson Vendl István polgár* mester a város lakossága, dr. Éri Márton alispán, hitközségi elnök, a hitközség által kiküldött bizottság élén üdvözlik. Az üdvözlések után a püspök saját fogatán, a fogadó küldöttségtől és bandériumtól kísérve, a felállított diadalkapun át a belvárosi r. kath. templomba megy. A templom ajtajában Virág Ferenc plébánossal az élén a papság, a hívek és az iskolák növendékei fogadják. A templomban ekkor litánia lesz és a püspök áldást oszt, utána pedig a belvárosi plébániára vonul. 9 én, szerdán reggel 8 órakor a templomban csendes misét, utána szent beszédet mond úgy ő, mint Virág Ferenc esperes-plébános. Ezek után kezdetét veszi a bérmálás szertartása. Ezen a napon, azaz szerdán, a fiuk veszik fel a bérmálás szentségét. A bérmálás befejezése után a belvárosi plébánián a tisztelgő kül döttségek fogadása következik. Dél után a püspök valószínűleg az isko Iákat fogja meglátogatni és canonica visitatiot tart. 10 én, csütörtökön reggel 8 órakor a püspök csendes misét mond, majd prédikál. Ezután kezdetét veszi a leányok bérmálása. Délután 3 órakor litánia és áldás lesz, amely után a püspök kíséretével az újvárosi templomba megy, ahol a be járatnál Horváth Károly administrator, a hívek és az iskolás növendékek fogadják. A püspök litániát tart, áldást oszt, majd a canonica visitatio és iskolalátogatás után a belvárosi plébániára tér vissza. 11-én, pénteken reggel 8 órára az újvárosi templomba megy, hol csendes mise és szent beszéd, valamint Horváth Károly adminisztrátor prédikálása után a bérmálás szentségét osztja ki az újvárosi hívők között. Délután 3 órakor az újvárosi templomban litániát tart é3 áldást oszt, amelynek végeztével ki séretével együtt Bonyhádra utazik. A belvárosi plébániahivatal ezúton is értesíti a híveket, hogy e bó 10 én, Áldozócsütörtök napján, a 8 órai püspöki misén kívül délelőtt 10 órakor és V2I2 órakor is lesz csendes szent mise. Kérelem n toMrmeeyeí evangélikus és református lelkész urakhoz. Érdekes irodalomtörténeti vitát döntene el, ha hitelesen megtudhatnám, hogy Hittig Amália, Petőfi Sándornak sárszentlőrinci gyermekkori játszótársa, Hittig Lajos előbb sárszentlőrinci, majd majosi evangé likus tanítónak, utóbbi helyen egyúttal jegyzőnek leánya melyik évben ment férjhez Sebestyén János gyönki református algimnáziumi tanárhoz ? Mély tisztelettel kérem ezért a tolna- megyei evangélikus és református . — -w-111 ■» . ibiii 1 imt 1 nagytiszteletü lelkész urakat, lennének szívesek esketési anyakönyveiket 1846 tói visszamenően néhány évre átnézni s az erre vonatkozó adatokat velem sürgősen közölni. Előre is fo gadják hálás köszönetemet szives fáradozásaikért. Hazafias üdvözlettel Bodnár István a Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület főtitkára. Olvasó közönségünkhöz. kényszere alatt határoztuk el magunkat erre az áremelésre, amely elől kitérni nem Urunk. Elég ennek á körülménynek az igazolására az az egyetlen adat, hogy a legutóbbi njságáremelés alkalmával az ujságpapiwsnak Budapesten Z10 korona volt a kilogrammja, vnig ma már ugyanazért a papirosért 500 koronán felüli összeget kell fizetnünk. Kérjük, hogy a közönség ideális célokért küzdő, lapunkat továbbra is támogatni kegyeskedjék. Magyar katona dala. Rettegjen a hitvány, húllarabló népség, Sohse legyen nyugta, vacogjon a foga; Am kiáltsa joggal, légy tanú 4e kék ég, Hogy csonka hazánkban van még sok katona* Szép hazánkért büszke daccal Alijuk bátran a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart! Nagymagyarországot szivünkről letépték, Gaz áruló az úr kéklő bérceinken; Börtönnek a falat bizony szűkre mérték Rablánc sír csörögve árva véreinken. Szép hazánkért büszke daccal Alijuk büszkén a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart I 3. Rongyos lett a ruhánk, könnytől sós kenyerünk Fázunk és fegyverünk már csak egy rozsdavas. Ökölszori tástól kérges a tenyerünk, Magyar gyermek sírján nyílik nektek tavasz. Szép hazánkért büszke daccal Alijuk büszkén a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart! 4. Régen borús az Ég már a magyar felett, Keletnek mennyköve mellünkön tört porrá, Magyar volt, akinek síkra szállni kellett. — Értetek vált sokszor lakodalmunk torrá. Szép hazánkért büszke daccal Alijuk bátran a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart! ■■ |5. Mig mi Gácsországban, Doberdó poklában, Szerb, francia fronton őrt álltunk, véreztünk,. S haláltáncot jártunk lent Cláhországban, Judásbért kértetek zsebrákok érettünk. Szép hazánkért büszke daccal Alijuk bátran a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart 1 Most, hogy elvettétek árulástok bérét, Reszkettek a sokért, mit oly olcsón adtak. Látni szeretnétek utolsó csepp vérét Koldussorsra jutott szomorú bús rabnak. Szép hazánkért büszke daccal • Alijuk bátran a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart 1 7. De Isten boszút áll ! Készül a n.agy csoda. Súlytoló végzet lesz. a mi erős karunk. Bitang népek sorsa lesz az ős Sodorna, Rabláncon tartva is megélünk, kitartunk. Szép hazánkért büszke daceal Alijuk bátran a nagy vihart, “ Jöjj bár pokol irtó harccal, g Szent hitében e nép kitart I 8. Tudjátok megnyíltán, hogy sok a katonánk! Mert itt mind, ami él, felkiált az Égre. Nem voltunk, nem leszünk bár zsoldos haram- Szabad Magyarország a mi vérünk bére. [ják, Szép hazánkért büszke daccal Alijuk bátran a nagy vihart, Jöjj bár pokol irtó harccal, Szent hitében e nép kitart 1 Szekszárd, 1923 ápr. 10. PAÁL SÁMUEL áll. polg. isk. tanár. MOHIAK • Hullákat veavllea test, nsziit ■ stektram Eredeti francia és angol szabásban készítek férfi ruhákat amelyek a legkényesebb ízlésnek is megfelelnek. Ruhákat hozott kelméből is csinálok. Legnagyobb választék kész férfi, fiú- és gyermekruhákban, valamint kalapokban és sapkákban. HO ü IIY LE PÓT S2ekszárd, Garay tér. Kossuth Lajos-utca. Telefon szám : 26. i A gazdasági élet minden terén mutatkozó és egyre fokozódó drágaság arra kényszerit bennünket, hogy a nyomdai anyagok, a papir és a munkabérek emelkedése folytán mi is felemeljük lapunk előállitási árát, amely ettől a számtól .kezdve ölven korona | lesz. Mi csak a körülmények I
