Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-05 / 18. szám

1923 május 5.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

Fölakasztották Csontos lenöt.

Még élénk emlékezetében van lapunk olvasó közönségének az a ke* gyetlen rablógyilkoaság, amellyel Csontos, Polhammer és Borhauer nevű kórházi ápolók az 1921. évben meggyilkoltak és kifosztottak 3 asz- szonyt, akik Pécsről a demarkációs vonalon át igyekeztek Dombóvár felé. A szerencsétlen áldozatoknál sok pénz volt és a bárom cinkos vezetőnek ' ajánlkozott, hogy átvezetik őket a szerb őrsökön keresztül. Ahelyett azonban, hogy segítségükre lettek volna: meggyilkolták, kirabolták őket.

Abban az időben a szerb hatóságok nem igen törődtek a magyarok élet- és vagyonbiztonságával; Nem kutattak az eltűnt asszonyok után éé ha a meggyilkoltak budapesti hozzátartozóinak nem tűnt volna fel övéik hosszú elmaradása, ezt a bűntényt sem sikerült vojna felderíteni. Először a dombóvári államrendőrség kezdett ebben az ügyben nyomozni és hamarosan le is tartóztatta az egyik tettest, aki rávallott a többire is, akiket szintén elfogtak és beszállítottak a szekszárdi fogházba. Es pedig azért a szekszárdiba, mert a bűntényt a megszállott Baranyavár- megye területén követték el ugyan a tettesek, de Baranyavármegye te rületének Magyarország meg nem szállott részének Szekszárd volt az il- tékes törvényszéke.

Szekszárdon Joób Imre vizsgálóbíró hamarosan kiderítette a tényállást, a vádemelést pedig Pati-Nagy Sándor kir. ügyész készítette elő. Közben kiderült, hogy a gyilkosoknak bűntársaik is voltak, akik Pécsett maradtak.

Ezeket a szekszárdi kir. ügyészség megkeresésére Pécsett letartóztatták. Egy ideig úgy volt, .hogy a bünper egyesítésére a Pécsett levő vádlottakat Szekszárdra hozzák és itt tár gyalják le az ügyet. Időközben azonban a szerbek kivonultak Pécsről és a szekszárdi törvényszék joghatósága is megszűnt a felszabadult Baranya- megye felett.

A szekszárdi kir. ügyészség a vádlottakat átkisértette Pécsre és az ottani kir. törvényszék ítélkezett a bűnösök fölött, akik közül Csontos Jenőt, halálra ítélték. Ezt az ítéletet a kúria is helyben hagyta.

Bár Csontos kegyelemért fordult a kormányzóhoz, az államfő nem élt kegyelmezési jogával és szabad fo- lyást engedett az igazságsáölgáltatás- nák. A kormányzó elutasító válaazá nak közlése után Báli Mihály állami hóhért segédéivel együtt Pécsre rendelték, hogy av csütörtökre kitűzött akasztást végrehajtsa. Csontos és társai előtt kihirdétték az ítéletet, Csontost pedig átvitték a sirálom- bázba, ahol dr. DŐry László theolo giai tanár készítette őt elő a halálra.

A milyen gyönyörű meleg tavaszi napra virradt Pécs május elsején, olyan hátborzongató volt az a tudat, hogy harmadikén reggel kivégzés lesz Pécsett. Csontos Jenő ezen a meleg, szép tavaszi napon vezekel életével súlyos bűneiért. Ez a szomorú téma uralta a népessé vált utcákat és ez a szomorú aktus vonzott nagy közönséget az ügyészségi fogház épülete élé. Azonban a kiváncsiak nagy tömege nem juthatott be a fogház udvarára. A kapuban fegyveres fogházőrök álltak fél s szigorúan igazoltak mindenkit. Csak azokat engedték be, akiknek erre írásbeli engedélyük volt. Mintegy ötvenen kaptak ilyen belépőjegyet, katona- és rendőrtisztek, orvosok, ügyvédek, egy két színész és a sajtó képviselői.

A kivégzés előtt negyedórával már félkör vette körül a fogház felső udvarán felállított kampós faoszlopot. Megdöbbentően ünnepi csend uralkodott. Csak egy-két suttogás és a fogházőrök halkitott lépései hangzottak. Az arcokon ott ült a szorongó érzés. Csak Báli Mihály és két segédje beszélgettek és cigarettáztak látható közönnyel a bitófa körül. Előttük már nem szenzáció az ilyesmi. Úgy tereferéltek, mihthá nem1'is rájuk várna a kötelesség végrehajtani a földi igazságszolgáltatásnak ezt a legsúlyosabb büntetését.

Nagyon rövid ut ez, de pokolian borzalmas. Csontos Jenő mégis úgy tette meg ezt az utat, mintha nem ő lett volna a halálraítélt. Mikor 7 érakor Declava Dénes vezető kir, ügyész kiadta a rendeletet, hogy vezessék elő Csontost, a mintegy 100— 200 főnyi közönség soraiban nyomasztó csend támadt. A fogház udvarát komoran uralta az akasztófa és a három hóhér. Oldalt fehér asz tál körül a vezető ügyészen kívül Vargha József dr. törvényszéki biró, Schvammer Károly kir. ügyész, Böck Béla dr. törvényszéki jegyző, Schut- ták József városi tanácsnok, Jella- chich István dr. és Szász Béla dr. törvényszéki orvosok ülnek. Az asztalra feszületet tesznek és két sápadtan égő gyertyát. Mindenki mereven az udvar alsó vége felé néz, ahol megjelenik szuronyok közt az elitéit. Lassan lépked a keskeny utón felfelé, kezében olvasó. Mellette fehér papi ruhában a gyóntató lelkész, Dőry László dr. Az izgalom kiül az arcokra, ketten rosszul lesznek és a halálraítélt jön, jön előre. Az asztal előtt megáll, körülötte a szuronyok villognak.

Varga József törvényszéki biró felolvassa az ítéletet, amely szerint a pécsi kir. törvényszék 1922 junius 30 án megtartott büntető főtárgyalásán Csontos Jenő Mihály Miksát 3 rendbeli gyilkosság büntette, egy rendbeli gyilkosság kísérletének büntette, egy rendbeli rablás büntette, egy rendbeli csalás büntette és egy rendbeli lopás büntette miatt kötél általi halálra ítélte, A pécsi királyi Ítélőtábla ezt az ítéletet 1922 november 25 én helybenhagyta. A vádlott és védőjének semmiségi panaszát a magyar királyi Kúria 1923 február 28-án elutasította és Magyarország kormányzója legfelsőbb ^elhatározásá- val megengedte — itt elcsuklik a hangja — hogy a törvény és igazságszolgáltatás rendes lefolyása akadálytalanul bekövetkezzék.

Erre Schwanner Károly dr. kir. ügyész felállva, kissé megindultan bejelenti :

— Ezennel átadom az elítéltet az állami végrehajtónak.

Ekkor Csontos megszólalt teljesen nyugodt, reszkctés nélküli hangon:

— Egy szavam volna még. Hálásan megköszönöm különösen azt, amit a nagyságos vezető ügyész ur az utolsó napon velem tett, minden óhajomat teljesítette. Hálát adok a jó Istennek, hogy ilyen kitartással tudtam végigélni. Megbántam, amit elkövettem. Nyugodtan halok meg, megérdemlem a halált, de bocsássanak meg nekem*

Majd a jelen volt közönség felé fordulva folytatja:

— És a tisztelt közönségnek is azt ! mondom, bocsássanak meg. Az én rossz múltam olyan volt, hogy megérdemeltem ezt a büntetést. Méltó vagyok a halálra. Kérem, hogy ebben az utolsó percben... —itt aka dózni kezd — kérem, hogy bocsás- sanak meg.

Ezzel megfordul a bitófa felé. Báli vállára teszi a kezét, segédei közrefogják, Decleva Dénes ügyészségi elnök utána szól:

— A jó Isten irgalmazni fog.

Aztán elhallgat, a hóhérsegédek

megforditják és odaviszik az akasztófához.

Az akasztófa elé érve, megcsókolja a fogházi lelkész által feléje nyújtott feszületet, fellép a két lépcsőre és amikor iekötözik a kezét és lábát, utolsó svává is a lelkészhez szól:

— Kedves főtisztelendő ur, hálásan köszönöm még egyszer, amennyi jót tett velem. Imádkozzék értem!

Csodálatos ez az ember, mennyi lelkierő van benne. Nem retten meg, mikor Báli Mihály nyakára teszi a kötelet, csak egy pillanatra meg- vonaglik kissé az arca. Összekötözik a kezeit és a lábait. Feszül a kötél egymásba kulcsolt kezein; bent a kezében az olvasó. Milyen magasztosan szép ez. A kereszt, a hit szimbóluma ffelkiséri az embert az akasztófára is, hogy öntudatának utolsó pillanatáig érezze, tudja erejét. A két kéz közé szorult kereszt volt Csontos utolsó és legnagyobb ajándéka az élettől. A kereszt lélki Vi: gaszt nyújtani felment vele az akasztófára is.

Ekkor Báli már mögötte áll a létrán, nyakába teszi a hurkot, intésére a segédei elveszik az elítélt lábai alól a lépcsőt, meghúzzák a lábaira erősített kötelet, Báli pedig megingatja a fejét. Egy vonaglás fut végig Csontos arcán, mást nem látni.. |

A lelkész halkan mormolja a Mi- atyánkot. . .

... bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen . . .

A következő percben Báli már kendőt térit az elitéit arcára, ezen keresztül lenyomja szemhéjait és ugyanakkor felemeli állát. Már végzett.

Lelépked az akasztófához támasz tott lépcsőről, egymáshoz dörzsöli a kezeit, megpödri a bajuszát mind a két oldalon és a bíróság asztalához megy:

— Tisztelettel jelentem, az ítéletet végrehajtottam.

Hét óra 5 perc volt. Nyomasztó csendben telik az idő.

Hét óra 16 perckor Szász Béla dr. odalép az akasztófához és hallócsővel ellenőrzi a szív működés megszűntét. Nagyon lelkiismeretesen végzi. Mindenkit csendre int és háromszor is hallgatózik. Utána Jella- chich István dr. konstatálja a halált, ö már nem az első akasztásnál van jelen Pécsett. Amikor 1894 ben fel akasztották Berdin Györgyöt, a Haltári korcsmáro3 gyilkosát, akkor is ő állapította meg a halál bekövetkezését.

A Bzomoru nevezetesség lefolyása alatt a hallgatóság közül két egyén is rosszul lett. Amikor az egyik részére vizet hoztak, Decleva Dénes ügyészsédi elnök feddőleg megjegyezte :

— Úgy e mondtam, kérem, hogy ez nem színház.

A hatósági közegek, aláírták az ítélet végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet. Az aláírás szabályai szerint a' holttestet a halál megállapítása után még fél óráig függve hagyták. 7 óra 45 perckor levették a bitó - fáról, egy festetten. koporsóba fektették és ideiglenesen az ügyészségi fogház halottas kamarájába helyezték. Onnan délután kiszállították a központi temető hullaházába, ahol Szász Béla dr. felboncolta. Ezzel végkép lezárult a 41 éves Csontos Jenő ügye.'’

A szomorú aktusnak szemtanúi a hatósági közegek és a közönség meg- illetődéssel állapította meg, mennyire átalakította a megrögzött gonosztevőt a vallásos magábaszállás. A bün- bánat csodálatos lelkierőt és a halál pillanatában is nyugodtságot adott számára.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország.

— A kormányzó útja Tolnavárme- gyében. Múlt lapszámunkban már megemlékeztünk a Kormányzó Ur Őfő- méltóságánák körútjáról. Tudósításunk kiegészítéséül közöljük, hogy a Túrán vonat, amelyet a mozdonyon Tolnamözstől Bátaszékig és Bátaszék- től Ujdombóvárig Németh Mártok szekszárdi máv. főmérnök kisért, az esti szürkület beállta előtt érkezett Hidas Bonyhád pályaudvarra, ahová kivonult a bonyhádiak küldöttsége, a főgimnáziumi ifjúság és a cserkészek. A kormányzó kiszállott a vonatból és meghallgatta dr. Hagymássy Zoltán főszolgabíró üdvözlő beszédét, melyre néhány kedves szóval válaszolt. Majd ellépett a cserkészek arcvonala előtt és a fiuk közül többe két megszólított. Rövid cercle után kíséretével visszavonult a „Túrán“ vonatba, amely a vacsora egész ideje alatt az állomáson tartózkodott. A vonat csak 10 órakor indult tovább Bonyhádról Dombóvárra.

— A főispán és az alispán Budapesten. Forster Zoltán főispán és dr. Éri Márton alispán a jövő hét elején Budapestre utaznak, ahol a belügyminisztériumban részt vesznek a köz- igazgatási faktorok értekezletén.

— Elhalasztották a közigazgatási bizottság ülését. A vm. közigazgatási bizottság május havi ülését a bérmálás miatt május 9. helyett a főispán május 11., szombat d. e. 9 órára órára hívta össze.

— Változás a kórházi orvosi karban. Dr. Fördős Dezső, aki most a budapesti tiszti orvosi tanfolyam hallgatója, a vm. Ferencz közkórháznál viselt alorvosi állásáról lemondott. Helyébe az alorvosi teendők elvégzésével további rendelkezésig a főispán Büki Béla szigorló orvost bízta meg.

— Kinevezés a vármegyén. Forster Zoltán főispán a vármegye kezelőinek létszámában megüresedett öt irodasegédtiszti állásra Szabó Blanka, Schubert Sándor, Szabó Győző és Pirkner Miklós vm. dijnokokat nevezte ki s a kinevezés folytán üressé vált dijnoki állásokra pedig Taffner Flóra, Szombathelyi Etelka, Bausz Gyula, ifj. Plank Gyula és Ferkelt József alkalmaztattak.

— Uradalmi foerdész urak figyelmét felhívjuk Géczy Ferenc budapesti vadkereskedő hirdetésére. Géczy 1878 ban alapította cégét és ezen a téren, mint úttörő, első ízben szer* .vezte a magyar vad külföldi értékesítését.

MAUTNER GYULA fosmüterme SZERSZARD» Szekszdrd-szdllé mellett. Won: 1071