Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-05 / 18. szám
V. évfolyam. Szekszárdi 1923 május 5. 18. szám. TOLNAHEGYEI DJSAG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Isgrkesztttség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefon szára 85 és 102. Egyes szám ára: 50 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 300 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai i A legkisebb blrdetés dija 100 korona..]A hirdeti» agy 60 mlllmétar széle» basébon mlllméter soronként 20 korona; Vállalati, közgyűlési stb. hirdetések 40 korona. Állást keresőknek 60 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémhlr, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nylltter »őrönként 200 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,! Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. „A Gyermekért." Irta: Szálai Oszkár. A világháború nagy problémái közül messze kiemelkedik a gyermekkérdés. Az államok belátták, bogy a háború okozta súlyos veszteségeidet csak egy uj, életerős, egészséges nemzedék megteremtésével lehet pótolni. A magyar nemzet élni akar. Vissza akarja szerezni régi, ezeréves hazájának minden talpalattnyi földjét s igy kettőzött erővel kell hozzálátnunk a nemzet megújhodásához, Uj, egészséges nemzedékre van szükségünk. Ennek a nagy eszmének szolgálatában áll az országos gyermekügyi kiállítás, amely junius havában nyílik meg a fővárosban. Ez a kiállítás a magyar gyermek testi és szellemi életének megerősödését és fejlesztését akarja előmozdítani. Jóakarata érdeklődést és megértést kíván ébreszteni a nagyközönségben, nemzetünk el nem rabolt, legdrágább kincse, jövő boldogsága: a gyermek iránt. Hazánk legkiválóbb orvostanárai, pedagógusai és államférfiai immár egy esztendeje serényen munkálkodnak, hogy a gyermekügyi kiállítás a tudomány, a kultúra minden eszközével szolgálja a magyar gyermek testi és szellemi életének fejlesztését. Rá akarja terelni a kiállítás a magyar társadalom érdeklődését mindazokra az eszközökre, amelyek segítségével előmozdíthatjuk a jövő nemzedék testi lelki tökéletesedését, megerősödését. A kiállítás ismertetni kívánja a modern, célszerű gyermeknevelést, oktatást az iskolában, családi körben, a társadalmi életben alkalmazni szokott gyakorlati módokat, eszközöket, berendezéseket és az ezekkel elérhető eredményeket. Feltárja azt a szörnyű csapást is, amely hazánk elszakított részein létesített nevelő intézményeink elvesztése folytán érte nemzetünket. A kiállítás nagy szakszerűséggel, körültekintéssel rátereli az anyák figyelmét a helyes és célszerű csecsemő-, illetve gyermekápolásra. Ott látjuk majd az egészséges iskolai berendezést. Az okszerű és jó tanító- eszközöket. Szemléltető módon ábrák- ikal és képekkel kívánja ismertetni a közönséggel a felismerhető gyermek - betegségeket. Különös súlyt helyez a kiállítás korunk legnagyobb veszedelmére, a tüdővészre. A gyermekügyi kiállítás egészségügyi csoportjáról már most megállapíthatjuk azt, hogy eredményesen felvilágosítja és tanítja a magyar társadalmat a gyermek egészségének megbecsülésére és megóvására. A gyermekvédelemmel foglalkozó Intézményeink azok, amelyek a bajba jutott gyermekek életével és sorsával foglalkoznak. A gyermekvédelmi csoport az árva, az elzüllött, a bűnös gyermekek javításának eszközeit és módozatát s az elért eredményeket kívánja ismertetni. Érthető, hogy a gyermekügyi kiállítás iránt országszerte nagy érdeklődést tapasztalunk. Hiszen ezen a kiállításon a magyar nemzet jövőjéről lesz szó. Ezért nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki értelmiség szine-java ott lesz annál az országos jelentőségű eseménynél, amikor a magyar nemzet szive egységesen megdobban : a gyermekért. A magyar nemzet érdeke meg is kívánja, hogy a kiállítást minden gyermekszerető szülő, orvos és pedagógus megtekintse. A gyermekügyi kiállítás tanulságai áldásosak lesznek az egész nemzetre s a magyar társadalom minden egyes rétegére. Ezért várjuk és kérjük, hogy a vidéki közönség is tömegesen zarándokoljon a gyermekügyi kiállítás megtekintésére. chandl államtitKúr tizenegy képviselővel Szekszárdin érkezik. emelés hírére igen jelentékeny előjegyzések történtek. A tőkeemelés sikere miodenképen biztosítva van, mert az a társaság, amely a múltban a tőkeemelések alkalmával az esetleg fentmaradó részvények átvételére vállalkozott, ezúttal is kötelezettséget vállalt a le nem jegyzett részvények átvételére és befizetésére. A jelek arra mutatnak, hogy ez a szindikátus ezúttal sem vállalt nagy kötelezettséget, mert le nem jegyzett részvény alig lesz. Elelleti szavak, lövő reménységek. Ismeretes, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége az elmúlt év folyamán Szekszárdon is megszervezte vidéki csoportját és a tagok lelkes munkája révén egyik legerősebb szervezetté nőtte ki magát. A szövőipar felkarolása. A helyicsoport tagjai a mai súlyos gazdasági viszonyok között felismerve a báziipar nagy jelentőségét, szervezetének megalakulása után azonnal hozzáfogott egy szövőműhely felállításához. A „Mansz“ központjának, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium nak és a helyi hatóságoknak messzemenő erkölcsi és anyagi támogatása mellett a terv rövidesen megvalósult, ugyannyira, hogy ma már a „Mansz“ szekszárdi szervezetének a polgári fiúiskola épületében 6 szövőgéppel tökéletesen berendezett 6 növendéket foglalkoztató szövőmühelye van. A „Mansz“ szövőműhelyének ünnepélyes megnyitásaA lelkes és fáradságot nem ismerő szövetségi tagok megkeresésére a budapesti központ folyó hó 6 án, vasárnap délelőtt 10 órakor fogja a szövő- ipühelyt ünnepélyes keretek között Ós illusztris vendégek részvételével megnyitni. Folyó hó 5 én, szombaton este érkeznek Szekszárdra Tor may Cecil, a „Mansz“ központi elnökének és Scbandl Károlyné államtitkárné- nak, a „Mansz“ központi vezetőjének társaságában Schandl Károly m. kir. földmivelésügyi államtitkár, Temes- váry Imre, Héjj Imre, Szabóky Jenő, Szabó Géza, Bugyi Antal, Vasady- Balogh György, Patacsi Dénes, Gubicza Ferenc és dr. Őrffy Imre egységespárti képviselők, akikhez még a következő napon dr. Pesthy Pál, Renczes János és több tolüamegyei nemzetgyűlési képviselő is csatlakozik. Az előkelő vendégek elszállásolásáról a „Mansz“ itteni vezetősége már gondoskodott. Az érkezők legnagyobb részt az ünnepség megszervezésével foglalkozó uriasszonyok vendégei lesznek. Vasárnap reggel 9 órakor az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség üzemét tekintik meg, 10 órakor pedig az illusztris társaság a csoportnak a polgári fiúiskola tornatermében felállított szövőmühelyébe vonul, ahol azt ünnepélyesen megnyitják. A megnyitásra a Mansz. szekszárdi elnöksége lapunk utján hívja mega nagy- közönséget. Az államtitkár a szekszárdi kisgazdák gyűlésén. Tizenegy órakor a városháza nagytermében részt vesznek a Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének közgyűlésén, amelynek keretében a nemzetgyűlési képviselők fontos közgazda- sági kérdésekben ismertető beszédeket mondanak. A decsi gyűlés. Délután 5 órakor Döcs községbe utaznak, ahol a Sárközi Gazdasági Egyesületek bevonásával ugyanesak közgazdasági irányú beszédeket fognak tartani. A vendégek még aznap este visszajönnek Szekszárdra és a következő napon, hétfőn reggel indulnak vissza a fővárosba. Úgy a „Mansz“ szövőmühelyének ünnepélyes megnyitása, mint a nemzetgyűlési képviselőknek Szekszárdon és Decsen tartandó beszédei iránt az egész vármegyében nagy érdeklődés nyilvánult meg. A Hezősozdasagt—Kereskedelmi Rt. tőkeemelése. A részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy a hatalmasan fejlődő társaság alaptőkéjének 27000 drb uj részvény kibocsátásával tíz millió koronára való felemejése tárgyában a május hó 6-ára összehívott közgyűlés elé indítványt terjeszt. Ezen uj részványkibocsájtással a társaság saját tőkéi 26 millió koronát fognak kitenni. A kibocsájtandó részvényekből 23000 darab a régi részvényeseknek ajánltatik fel, 4000 drb pedig szabad jegyzésre bocsájtatik 1000 koronás árfolyamon. Minthogy a régi részvényesek, az igazgatósággal már közölt nyilatkozatuk alapján, majdnem kivétel nélkül kívánják elővételi jogukat érványesiteni, a szabad jegyzésre kerülő 4000 darabra már a tőkeKormányzó Ur Őfőméltósága Tolna község háza előtti téren tartott cercléje alkalmával többeket tüntetett ki megszólításával, különösen hosszabban elbeszélgetett Bírtál Auréllal és nejével, akiknek 1919 október hó 12 én faddi birtokukon pár óráig vendégük volt. Bartal Aurélnak, akit Szegedről jól ismert és aki azokban az időkben nem kÍ3 szerepet vitt a politikai életben, azt mondotta Őfőméltósága, hogy szerencse fajunkra ez a megpróbáltatás. A szenvedések sokasága felnyitotta szemünket. Nem elégszünk meg a nobile officiumokkal, dolgozni vágyunk, nem tartjuk szégyennek a kalmármunkát, uj vért viszünk a kereskedelembe, a bankokba és a felfogásnak ez a nagy átalakulása kelt bizakodó reménységet, mert az országot okszerű, nemzeti érzéstől áthatott gazdasági munkával lehet talpra állitani. * Bartalné Öméltóságával a magyar nők szervezeteiről beszélt. A nők szőj jenek, fonjanak, de ne politizáljanak. A politika a férfiak jellemére is rossz, hatással van, a nő lelkét pedig kiforgatja, gondolkozását megrontja, elferdíti. A Magyar Asszonyok Szövetsége helyes utón halad, a magyar asszony legyen gondos anya, szerető és hűséges feleség, de tartsa távol magát a politikától, akkor az asszonyok helyes mederben folyó munkájából boldogság fakad arra a nagy családra is, amelyet nemzetnek nevezünk. * Őfőméltósága dr. Éri Márton alispánt szólította meg először a tolnai községház előtti téren tartott cercléje alkalmával és vele hosszasabban elbeszélgetett. Nagy örömmel és elismeréssel nyilatkozott a Tolnavármegyében uralkodó állapotokról. Ha e csonka ország minden vidéke any- nyira előre haladt volna a konszolidálódás utján és a lakosság olyan munkaszeretettel dolgoznék, amint e vármegyében, akkor ennek a megmaradt kis országnak talpráállitása nem volna nehéz munka. Ezeket látván és. tapasztalván, mindenkor I szívesen jön Tolnavármegye szép I földjére.
