Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-14 / 15. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 április 14. mint a katholikusok, de üzletembe­rek. Még a medinai szerbeknek is vad, ínért kisgazdák, de a gyönki katolikusoknak, akik többen vannak, nincs hol dicsérni az Urat, mert magyarok, tehát rajták van a turáni átok, és nagyrészt közbivatalnokok, tehát templom egerei, (templom nél­kül !) Égy szigetét képeznek ők a protestáns tengerben, egy oázist, de kút nélkül, melyből vallásos erőt menthetnének ! Valóban kétségbe ejtő lehet egy buzgó katholikus ér­zése, aki karácsonykor sem hallgat­hat szent misét, mert egészségi álla­pota ás a téli időjárás következtében nem gyalogolhat át Szakadátra. És nem akad a gyönki katholiku- sok közt egy kellő agilitással és sulylyal biró ember, aki országos katholikus kérdést tudna csinálni ez ügyből, pedig viszonylag oly kevésbe kerülne egy parányi kápolna építése és annyi rengeteg jövedelme van most egyes katholikus főpapoknak és főuraknak. Igazán missziós csele kedet volna, ha erre a célra oda­ajándékoznák a szükséges összegét és oiy kevés esnék egyre-egyre. Meg is tennék, ha tudnának róla! Úgy hallom, hogy gróf Apponyi Gézáné, aki kezdettől fogva melegen érdeklő­dik a mozgalom ifánt, mikor gróf Zichy Gyula bérmautján oda érkezik, Hőgyészen megbeszélést akar tartani ez ügyben, melyre a gyönki vezetők is meg lennének hiva. Remélhető, hogy ez majd a kellő mederbe tereli a dol­got, melyre gróf Apponyi legutóbbi pécsi tartózkodása alkalmával már felhívta a püspök figyelmét. Dr. Éry Márton alispán, aki a mulatság alkal­mából oly meleg érdeklődésről tanús­kodó levéllel küldte el adományát ép már előzőleg a simontornyai nemesi menedékház kápolnájának felszerelé­sét íb odaajándékozta a gyönki kath. fiókegyháznak, állásából és ismert erős katholikus voltából folyó össze­köttetései révén nagyot lendíthetne az ügyön, ha megfujná a harsonát, hogy hangját az egész katholikus Magyarország meghallaná . . . A kápolna épitésére eddig össze­gyűlt szerény tőke növelése végett dr. Nozdroviczky Ferenc hitközségi elnök és Bräutigam Ferenc szaka- dáti plébános lelkes kezdeményezé­sére Gyünkön április 4 én jelmez­estélyt rendeztek a kaszinó helyisé­geiben. A rendezés nehéz és hálátlan munkáját Kellényi Flemér .őrnagy vezetése alatt vállalta a fiatal kato­likus gárda. Kellényi őrnagy sok hozzáértéssel és hozzátehetjük, a meghívások terén kérlelhetetlen kö­vetkezetességgel hosBzu évek után ismét egy exkluzív elitbált tudott összehozni, amely nagyon szépen sike­rült. A lépcsőházban a rég nem látott piros nadrágba és meggyszinü zsinó- ros atillába öltözött, fehér keztyüs huszár kalauzolta az érkezőket a ruhatárakba és a pénztárhoz. A te­rem bejáratánál a rendezőség fogadta a vendégeket és bevezette a hölgye két a terembe, amely három négymóte rés tujafákkal és másfélméteres buxus bokrokkal volt a sablóntól teljesen eltérő módon, igen dúsan díszítve. Különösen szép volt a védnökök szá­mára elkészített sarok, ahol való­sággal zöld ágak árnyékában, ké­nyelmes angol bőrgarnitúrán, ibo­lyákkal telerakott asztalka mögött foglaltak helyét a védnökök szvit­jükkel: Sulkowski Viktor herceg és neje Sziíassy Paula, Jeszenszky An­dor b§ró és báróné, dr. Martin, Jó­zsef. Különös fényt kölcsönöztek e zugnak a tolnai huszártisztek szép múltra emlékeztető atillái. A tisztek Jeszenszky báróék kíséretében érkez­tek. Jeszenszky báróné magyar pa­raszt menyecske, férje pedig vörös frákkos róka vadász kosztümjében jelent meg. A többi urak frakkban voltak rendjelekkel. Kilenc órakdr Zsolnai Füles Jóska rázendített a „Templomjáró sosem voltam“ szövegű csárdásra és a bált Sulkowski hercegnével megnyitotta Kellényi őrnagy, Kellényi Elemérné- vel pedig Világhy György főhadnagy. A tánc azután a legjobb hangulatban folyt éjfélig. Szünóra alatt a vécjnö kök és főrendezők virágdíszéé aszta­lától Bräutigam Ferenc plébános ma­gas szárnyalása beszédben köszönte meg a jelenlevő vendégeknek és a távollevő nagylelkű adakozóknak a szép ügy támogatását. Es most egy kis korbolás: Rom­lásnak indult hajdan az erős magyar ! Szünóra után egy kis nonszensz kö­vetkezett, egy rövid szupésimi, olyan emelkedett lett a hangulat vacsora alatt, hogy ezt nem lehetett megaka­dályozni. De többek közt Stepán fő- hadnagyné és Nagy szolgabiró disz­krét és koreografikus művészettel lejtett tánca igazán élvezetes látvá­nyosság* volt. Csak Öt percig tartott a „Szupésimi“ és utána végnélküli csárdás következett, amelyben még a hetven éves öreg urak is részt vettek. A nagy tűzben ugyancsak lemelegedett a cifra, keleties mente a szép „cserkesz nő“-ről és a vörös köpeny a „kis ördög“-ről, akiről most már kitudódott, hogy nem fiú, hanem leány. A cigarettázó „kisgaz- danő* fehér ingvállát bekormozta a „kéményseprő“ és a „húsvéti bá­rányt“ majd felfalta szemével a kissé bepezsgőzött „farkas“. Hogy elitbálon nagy anyagi sikert nem lehet elérni, az kézenfekvő, te­hát a kápolnát egyelőre nem fogják felépíteni. A számadás a jövedelem­ről még nincs összeállítva, de nem várok addig e tudósítással, nehogy elhalványodjanak a benyomásaim. Dr. Kölesdy. Az ni lakásrendelet. A hivatalos lap szerdai száma közli a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszternek a lakásügyi hatóságok szer­vezetének, ügyvitelének és eljárásá­nak szabályozása tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet értelmében uj, vagy átalakított épületekre, vagy ópü letrészekre az építtető a szabadren­delkezési jognak a megállapítását követelheti. Ilyen építkezés vagy át­alakítás esetén, amelyre rendkívüli adómentesség nem engedélyezhető, az építtető kérheti a szabad rendel­kezési jog megállapítását. Amennyi­ben jogainak biztosítása céljából szük­séges, bárkinek jogában áll kériú annak megállapítását, hogy az illető városban vagy községben helyben- lakásra jogosult. Az igényjogosultsá­got megállapító határozatnak a lakás­szükségre vonatkozó része a kiállítás napjától számított hat hónap elteltével hatálya vész. Ha elhelyezőére szoruló igényjogosultak vannak, hivatalból is eljárást kejl indítani ezeknek lakás- igénybevétele céljából. Közszolgálati alkalmazottnak más helyre áthelye­zése folytán megüresedő lakást tár gyalás nélkül hivatalból kell igénybe venni és közszolgálati alkalmazott részére kell kiutalni. A lakásügyi hatóságnak határozata ellen annak közlését követő naptól számított 3 nap alatt panasszal lehet élni. E pa nasznak a határozat végrehajtására meghosszabbító hatálya van. A panasz tárgyában a beérkezéstől számított lehetőleg 8 nap alatt határoznak. Lakás vagy más helyiség, helyiség­rész átadására vagy kiürítésére irá­nyuló végrehajtásnak csak jogerős lakásügyi hatósági határozat, illetőleg közigazgatási hatóságnak, vagy a bírósági végrehajtást elrendelő hatá­rozat alapján van helye. Ha a végre­hajtást szenvedő fél a végrehajtás során hajléktalanná válnék, részére más lerendelt szükséglakást kell ki­utalni. Ha más lakás, szükséglakás rendelkezésre nem áll, a végrehajtás foganatosítását fel kell függeszteni mindaddig, amig más szükséglakás lesz kiutalható. A rendelet 1923 má­jus hé első napján lép életbe. Lakásügyi hatóságok: Városokban és olyan községekben, ahol állam rendőrkapitánysági székhély van, a kapitányság vezetője, vagy annak általa kijelölt tagja, más községben a főszolgabíró, a népjóléti és munka ügyi miniszter által kijelölt lakás­biztosok. A bérelt helyiségek bérét a felek a jelen rendeletben megszabott korlátok között szabadon állapíthatják meg. A lakások bérét a tulajdonos, vagy bérbeadó tekintet nélkül a ren­des felmondási időre és az előbbi bér­emelés idejére 1923 május hó 1. nap­jától kezdődő hatállyal az 1917. évi november hó 1. napján kikötésben volt évi tiszta bérnek 30 szoros össze gére, az 1923. évi augusztus hó 1-től kezdődő hatállyal ugyanannak az,1917. évi november hó 1. napján kikötés­ben volt évi tiszta bérnek 40-sze­resére és 1923. évi november hó 1. napjától kezdődő hatállyal 50-sze­resére emelhető. Azonban, ha vala­mely lakás tiszta bére az 1917. évi november hó 1 ső napján a kikötés bén vélt tiszta bérnek 20 szoros ösz- szegére, vagy ezt meghaladóan a jelen rendelet életbelépése előtt már törvé nyesen felemeltetett, az illető lakás bérét 1923. évi május 1. napjától kez­dődő hatállyal 50 szeres összegére le hét felemelni. Ipari, vagy kereske­delmi foglalkozók által műhely, iroda, raktár bérét, a raktár helyiség bé­reit a tulajdonos, vagy bérbeadó, tekintettel a rendes felmondási időre, béremelés idejére 1923. évi május hó elsejétől az 1917. évi november hó 1-ső napján az érvényesen kikö­tésben volt évi tiszta bérnek 50-sze rés összegére, augusztus hó 1. napjá­tól 100 szorosára, november hó 1. napjától pedig 150 szeres összegére emelheti. Ha azonban valamely üzleti célra használt helyiség évi tiszta bére az 1917. év november hó 1. napján érvényes kikötésben Volt évi tiszta bérnek 20-szoros összegére, vagy azt meghaladóan a jelen rendelet életbe­lépte előtt már érvényesen felemelte­tett, az illető helyiség bérét az 1923. évi május hó 1. napjától kezdődő hatállyal 100-szorosára lehet emelni. Ebben az esetben az 1923. évi aug. hó 1-től a bér 150-szeresre emel­hető. A nyári lakások bérét a felek szabadon állapíthatják meg. Az al­bérletben kiadott lakások, szobák bérét, akár a jelenlegi, akár az uj bérlővel szemben nem lehet maga­sabb összegben megállapítani annál az összegnél, amely az albérbe adott lakásra az egész bérösszegből arány - lagosan esik. Ha a lakásrészt buto- rozottan adják ki albérletbe, bútor­használat óimén az albérbe adott lakásrészre eső bérösszegnek 100°/o-át lehet felszámítani. Nagyobb utcai vagy különöá kényélemmel berende­zett szobák titán jnég 20—251/0 ot lehet felszámítani. Ezenkívül fel lehet számítani a világítási, takarítási, fűtési költségeket, természetesen a bérbeadó költségeit ez nem haladhatja túl. A bérlők a jelen rendelet alapján köve­telhető bérnek 25 százalékát kötelesek 1923. évi május hó 1. napjától kezdve a háztulajdonosnak meg­fizetni. A tulajdonos indokolás nél. kül felmondhatja az 1923. évi no­vember hó 1. napján a hat, vagy ennél több szobából álló, 1924. évi május hó 1. napján, vagy utána az öt szobából álló, 1924 november hó 1. napján vagy után a 4 szobából álló, 1925 május hó Is napján vagy utána a 3 szobából álló, 1925 no­vember hó 1. napján vagy utána a 2 szobából álló lakások bérletét. A bútorozott, vagy butorozatlanul al­bérletbe adott lakásrészek albérletét az albérbeadó felmondhatja 1. meg- indokolatlanul 3 hónapi határidőre, 2. abból az okból, hogy az álbérletbe adott lakásra neki magának, vagy lakásra szoruló közeli hozzátartozó­jának van elkerülhetetlenül szüksége, vagy ha az albérbeadást más fonto­sabb okból kénytelen abbahagyni, 1 hónapi határidőre. [ HANNY GABOR 1 volt szekszárdi plébános, pápai pre látus, pécsi székesegyházi olvasó ka­nonok, 5-én este fél tíz órakor éle­tének 94. évében csendesen elhunyt. Régen várta ő már ezt az órát, a mely megszabadítja az élet agg ko­rával járó terhektől. Bár környezete szeretetében és aggódó gondosságá­ban elkövetett mindent, hogy meg­könnyítse a szegény boldogulnak az öregkor terheit viselni, lelke mégis elkívánkozott már innen s egy gondja, egy imája volt hosszú napokon át: a csendes, jó halál. Isten meghall­gatta imáját, mert szinte nesztelenül ment át az örökkévalóságba. Hanny Gábor 1830-ban született s így a pécsi egyházmegyének nesz tora volt. Ilyen magas kort régen nem ért meg pécsi egyházmegyei pap. 1852 ben szentelték pappá s öt évi káplánkodás után Vásárosdombónak lett plébánosa, ahonnan kilenc év múlva Faddra ment át, onnan Paksra, végül 1885-ben Szekszárd belvárosá nak plébánosa lett. 1893 ban a király kanonokká nevezte ki. Eveken át volt egyházmegyei főtanfelügyelő, amely munkakört az őt jellemző lel­kiismeretességgel és gondos szeretet­tel töltötte be. A Pius internátus, a pécsi zárda internátusa, az Emerikánum, a nagy- mányoki zárda internátusa számára nagy áldozatkészséggel alapítványi helyeket létesített, hogy a katolikus ifjúság neveltetését tőle telhetőleg segítse. Különös gonddal kísérte az egyházmegye templomait és iskoláit s igy keletkeztek a bogdásai templom­nak, a harkányi templomnak és isko­lának tett alapítványai. Az utolsó hónapokban is — mint a kor igényei­nek megértője — a pálosok betelepí­tésére félmillió koronánál nagyobb összeget bocsátott rendelkezésre. Ál­talános örököséül a pécsi püspököt nevezte még végrendeletében, azzal a kéréssel, hogy vagyonát katolikus iskolákra fordítsa. Ezek az alapít­ványok hosszú időkre fogják meg­ff 0 ifi ÁR * Ruhákat vegyileg fest, tisztit • Szekszárd. SS arg

Next

/
Thumbnails
Contents