Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-14 / 15. szám

1923 április 14.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

őrizni egy tartalmas élet és egy nemes lőlek emlékét.

A pécsi egyházmegye nagy halottját szombaton délután helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartást gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök végezte Igaz Béla dr., Mosonyi Dénes dr. kanonokok, Fejes és Loschér kar káplánok, továbbá Gebauer Miklós dr. és Ákos Ferenc dr. udvari papok

asszisztálása mellett.

A temetés a hatóságok és testületék, valamint a közönség legnagyobb részvétével folyt le. A holttestet az elhunyt kivánsága szerint egyszerű fakoporsóban az anyaföldbe helyezték örök nyugalomra a pécsi közr ponti temetőben. Az engesztelő szentmise áldozatot az elhunyt lelkiüdvéért a székesegyházban gróf Zichy Gyula megyéspüspök mutatta be.

Hanny Gábor lelkiüdveért e hó 10-én a szekszárd-belvárosi templomban is volt gyászmise, amelyen megjelentek a hatóságok, a r. k. iskolaszék tagjai, valamint a katholikus iskolák növendékéi.

1 jinnayn" szilvetkezet TiöSyttlése.

A szekszárdi Hangya szövetkezet, mely nagyarányú fejlődéáének az utóbbi időben számtalan tanujelét adta, t. hó 8-án, vasárnap tartotta IV. éves rendes közgyűlését a városháza tanácstermében. A közgyűlést Hock István elnök nyitotta meg lendületes beszéd kíséretében, melyben utalt nemcsak az általános gazdasági helyzetre, hanem élénken jellemezte annak hatását a szövetkezeti mozgalom szempontjából. Javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Halász Béla alelnöknek a szövetkezet eredményes és szakszerű vezetéséért, valamint a tisztikarnak és az összes alkalmazottaknak a szép eredmény biztosítása érdekében kifejtett munkásságukért. A felügyelő- bizottság elhunyt elnökének, Cservény Lukácsnak érdemeit szintén jegyzőkönyvileg örökítette meg a közgyűlés.

Ezután Halász Béla alelnök számolt be hosszabb beszéd keretében a. szövetkezet múlt évi működéséről, kiemelve, hogy a forgalom megháromszorozódott s meghaladta az 52 millió koronát, míg a vásárlók száma 185 ezerre emelkedett. Az üzletrésztőke szaporodása azonban stagnál s ennek a nagy pénzhiány az oka. A felsorolt forgalmi adatok élénken dokumentálják a szövetkezet fejlődését s meg van minden remény a jövőre nézve is, hogy a fejlődés állandó marad.

A szövetkezet az elmúlt évben teljesen tehermentesitette a kaszinótól 1921-ben vásárolt nagyértékü ingatlanait s telkére egy nagyszabású raktárházat épitett. A szövetkezet üzleti és árpolitikájának az elmúlt dvben is alkalmazkodnia kellett az általános pénz- és gazdasági viszonyokhoz.

A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta az 1922. évi zárszámadásokat, melyek előterjesztése ismételt bizonyságát igazoltatta a tagok előtt annak, hogy rövid 4 év afatt mily szilárd alapokra sikerült helyezni a vezetőségnek a szövetkezetét, úgy, hogy az ma teljes mértékben betöltheti hivatását, dacára a folyton változó konjunktúráknak. A nyereség felosztási tervezet szerint a szövetkezet -5% osztalékot fizet f. hó 9-től kezdve. Jótékony célra az elmúlt évben 250.000 koronát fordított. Az igaz

gatóság uj tagjaivá választattak Virág Ferenc esperes-plébános, Horváth Károly adminisztrátor és Molnár István takarékpénztári igazgató. A felügyelőbizottságba az eddigi póttagok közül rendes tag lett Nagy Béla tanfelügyelő és Bajó János ny. árvaszéki ülnök, viszont uj tagokká megválasztotta a közgyűlés Halmos József magánzót, Németh Gyula ev. lelkészt és Horváth Antal postafőnököt.

A megválasztottak nevében Molnár István mondott köszönetét, mely után a közgyűlés bezáratott.

HÍREK.

a IX., Meszmer József vm. irodas. tiszt pedig irodatisztté a X. fizetési osztályba lépett elő.

I

_ , ... I Ember volt, tehát

Fránek János.

gyarló.

Csonka Magyarország non ország, Egész Magyarország — mennyország.

OLVAD A HÓ.

A Kárpátokban olvad már a hó,

Dalolva fut le sok vidám folyó.

A réteken lila kökörcsinek.

Uj fű csiklándja az ökörszivet.

Frissül az erdő, éled hangja, — foly Az élet már, sűrög a hangyaboly. Lankán, mezőn látsz tarka népet — és Van nótaszó, van báránybégetés.

Mint tiszta lányszem, az ég szine kék, Himnuszt zengenek pintyőkék, cinegék. S a völgykapu hol délfelé kitárt: Tavaszfuvalmak pengetnek gitárt.

Ott a hegyek közt oly szép a tavasz!

A havasokon néha még havaz,

De lenn, lábuknál ibolya nyílik S a napmeleg mélyen süt a szivig.

Ahol ilyenkor rámszállt égi láz,

Te drága hon, kis otthon, régi ház: Szeretném látni kéményed, falad, Kiskerted, melyből szépséged fakad.

Óh, vár-e rám, szülőföld, tavaszod ? Bejárom-e még erdőd, havasod?

S ahonnan engem rossz sors kizavart: Az Ung vize majd hi még s visszatart?

A Kárpátokban olvad most a hó... Ringass el arra, lágy álomhajó :

Jó volna mostan lenni odaát S kedves sírokra tenni ibolyát.

SZAMOLÁNYI GYULA

— Személyi hír. Forster Zoltán főispán és dr. Éry Márton alispán kedden Budapestre utaztak és részt vesznek a kormány által a közigazgatási reform ügyében összehívott ankéten.

— A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 9 én tartotta rendes havi ülését, amelyen Forster Zoltán főispán elnöklete alatt dr. Eri Márton alispán, Szévald Oszkár vm. főjegyző, Steinfeíd Béla árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. tiszti főorvos, dr. örffy Gyula vm. tiszti főügyész, Jakab László h. pénzügyigazgató, Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, dr. Hakscb Ferenc kir. ügyész, Jung Miklós kir. s. tanfelügyeld, id. Bern- rieder József, dr. Kardoss Kálmán, Fekete Ágoston, Wéber János, br. Fiáth Tibor és Schneider János bi zottsági tagok vettek részt. A folyó ügyek elintézése után a bizottság meghallgatta és tudomásul vette az egyes közigazgatási ügyágazatok főnökeinek havi jelentéseit. A teljes ülés után a fegyelmi választmány és a' gyámügyi felebbviteli küldöttség ülésezett.

— Elöl epések a vármegyénél. A

belügyminiszter által f. hó 2-án közzétett rangsor szerint Söröss József, Beich Oszkár és Becht Ödön járási főszolgabirák a VI., Mósa Péter vm. aljegyző, Müller Imre tb. főszolgabíró és Szakonyi István szolgabirák

___________ De volt

be

nne egy halvány vonás, amely kiemelte a tucatemberek közül. Lelki erejének és életbölcseletének mégis halálában adott igazán tanúbizonyságot. Kevés embert láttunk és hallottunk, aki oly nyugodtan, annyi lemondással nézett volna az elé a pillanat elé, amely elvezet a földi életből a túlvilág örök misticizmusába.

A mai életét, amely a könnyű lel- kiismeretüeknek és a dologtalanok- nak a földi lét minden múlandó gyönyörét adja, mint annyi munkás, dolgozni akaró, idősebb ember, nem tudta megszokni, az életküzdelem megviselte lelkileg, de összetörte testileg is. Az ő halálában egy typust látunk pusztulni, azokat az embereket, akiket félszázadnál idősebb korban ért a háború és az ezt követő még gyászosabb napok, akikről Tompával elmondhatjuk: „A vén lelke örömmel telik, hogy nem kell már élni sok ideig. * A magyar őstehetség nem kis szikrája volt benne. Ha a végzet gyermekkorában más körülmények közé sodorta volna, úgy ma nem mi emlékeznénk CBak róla, de tán siratná a magyar festő világ is. Tagadhatatlan, hogy volt benne erős művészi készség, ha alkalma lett volna tanulni, ha kevesebb lett volna benne a művészi önérzet és meghallgatta volna a tanácsokat, úgy bizton tudjuk, hogy nem egy-két arckép és ügyeB másolatok maradtak volna utána, hanem művészi becsű alkotások is. Bajáról került a nyolcvanas években mint ékszerész iparos Szekszárdra. Ezen években az iparosság és a tűzoltóság életében élénk szerepet vitt. Az ipartestület megalapításában, a tűzoltóság modernebbé tételében érdemeket szerző munkásságot fejtett ki. Sokan nem értették meg, mun kájábad sok gáncs 'érte épen azok részéről, akiknek érdekében dolgozott. Később, úgy az 1890. évek végén felhagyott iparával és az iparos tanonciskolában a szakrajzra tanította igen nagy ambícióval az iparos ifjakat és a Szekszárdi Népbankban a napibiztosi állást töltötte be. E két állásában megmaradt mindvégig és buzgón működött akkor is, amikor már a halálos betegség kínozta testét. Április hó 10 én este szenderült el csendesen. Temetése nagy részvét mellett április hó 12 én volt, amelyen a Szekszárdi Népbank igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara dr. Kramolin Gyula főorvos, az intézet alelnöke vezetésével, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága dr. Leopold Kornél vezetésével, Vendl István polgármester vezetésével a szekszárdi képviselőtestület küldöttsége, az Ipartestület, Polgári Olvasókör' és a társadalom minden rétegéből igen sokan vettek részt Elhunytát második neje és fia, Fra- nek Lajos cistercita plébános gyászolják. Haláláról a családon kívül a Szekszárdi Népbank, amelynek 34 éven keresztül igazgatója és napibiztosa volt, adott ki gyászjelentést.

— „FUTURA“ a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részv.-Társ* Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. szám. Távirati cim: Futur a. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállit rézgálicot stb.

— Liszt Ferenc szekszárdi zongorája, amelyen évtizedekig ismétlődő szekszárdi nyaralásai alkalmával állandóan játszott és amelyet a zongorában látható sajátkezű bejegyzéssel élete főmüvére, az Esztergomi Misére való hivatkozással néhai báró Augusz Antalnénak dedikált, lapunk kiadó- hivatalában eladó. A pompás hangú zongora eredetét közjegyzői okiratok és könyvek igazolják. Ára: egy jó pianino vagy rövidzongora és egy waggon búza, illetve annak az ára.

— Nyugdíjazás. Fördős Mihály,

Tolnavármegye közszeretetben álló másodfőjegyzője nyugdíjazását kérte.

Az így megüresedő állásra értesülő sünk szerint dr. Kurs István várm. aljegyző és Morvay László főispáni titkár, vármegyei aljegyző pályáz nak. Bármelyikükre essék is a törvényhatósági bizottság választása, a vármegye vezetőségének a véleménye szerint egyaránt értékes egyén kerül a másodfőjegyzői székbe.

— Kivezénylés. Nagy Viktor dombóvári rendőrfelügyelőt a pécsi rendőrkerületi kapitányság ideiglenesen a zalaegerszegi internáló tábor tisztikarába kivezényelte.

— A selyemgubót búzaárban fizetik.

A selyemtenyésztési költségek növekedésére való tekintettel a földmive- lésügyi minisztérium az 1923. évi selyemgubóbeváltási árak jelentős felemelését határozta el, úgy, hogy az. idén az I-ső osztályú gubók kilogrammonként 800 koronával, a II. osztályú gubók kilogrammonként 500 koronával és a III. osztályú gubók kilogrammonként 20 koronával váltatnak be. A selyemtenyésztők az idén is különös kedvezménykép a tenyésztő és lyukgatott papirost ingyenesen kapják, tehát a papiros árát nem fogják levonni a gubóvé tel árból. A közölt beváltási árak a rüult évi beváltási árakhoz képest lényegesen magasabban állapíttattak meg, mint azt az azóta bekövetkezett általános drágulás egyébként indokolná. Ennek dacára biztosítják a tenyésztőket, hogy amennyiben az általános drágulás tovább tartana, úgy a búza jelenlegi árának arányában megállapított beváltási árakat meg a gubóbeváltás megkezdése előtt, legkésőbb azonban junlus hó I ig az akkori, esetleg magasabb búzaárnak megfelelően emelni fogják.

— A szekszárdi áll. főgimnázium diákszövetségének pénztárába újabban is jelentékeny összegek folytak be. És pedig: Wéber Dénes Paks 50000, Lovass Sebestyén Szekszárd 5000, dr. Mészöly Lajos Cece 3000, Haidekker János, Haidekker Bertalan, John Sándor Szekszárd 1000—1000, Gaskó Vilma Budapest 400, Horváth József Szekszárd 100 K. Ezúton is felkéretnek mindazok, akik valaha a szekszárdi főgimnáziumba jártak, noha érettségi vizsgálatot nem tettek, jelentsék be csatlakozásukat a megalakítandó Diákszövetséghez.

— Szénkéneget kapott a város. A m. kir. földmivelésügyi miniszter értesítette Szekszárd város tanácsát, hogy 50 métermázsa szénkéneget utalt ki a város gazdaközönségének. A megrendelőktől a város elszámolásra 45000 koronát vett fel, amely összeggel előreláthatólag fedezve Iobz egy métermázsa szénkéneg ára, forgalmi adója, kezelési illetéke, szálli tási dija és hordó biztositéka.

— A meggyilkolt Huber erdőőr emlékkeresztjóre újabban adakoztak :

. gróf Apponyi Géza Hőgyész 1000, | Herceg Sulkowsky Viktor Gyönk 300 koronát.

MAUTNER GYULA fosműterme SZEKSZÁRD» Szekszdrd-szdlló mellett Telefon: 107