Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-09-16 / 38. szám
!V. évfolyam. Ära 8 korona. Szekszárd, 1922 szeptember 16. 38. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelőn szám 85 és 102. Előfizetési ár: Helyben és vidéken negyedévre 60 korona. Egyes szám ára: 8 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 50 korona A hirdetés at a to: só oldalon eg? 60 mlllméter széles kasébon mlllméter soronként 3 korona- a szöeegoldalon 5 korona. Vállalati hirdetések 8 korona. Alléét keresők, nek 50 szézaléa engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémblr. eljegyzést hír, valamint a nyllitér soronként 50 koronéba kerül. Gróf Zichy Gyula püspök. Zúgnak a harangok. A szeretet nem mutatós, de annál mélységesebb érzésével várják, fogadják az egyház- községek a pécsi egyházmegye szelid- lelkü főpapját, aki apostoli küldetés ben jár, hogy a bérmálás szentségével megerősítse hitükben a gyermek- ifjakat, hogy azt állhatatosan vallják, azért mindent elszenvedjenek és meg ne tagadják soha. Megható és lélekemelő volt mindenkor a katholikus egyháznak ez a szertartása, de az eltévelyedések és lelki eltompulások napjaiban különös fontossága van annak, amidőn teljes ünnepi ornátnsban megjelenik egyházaiban a főpap és a hívők egy uj hadseregét avatja fel. Amerre jár a nemes életű főpap, egy nj hadserege támad a katholiciz- irtatnak, akik a hit és szeretet jelvényével bátran felveszik a harcot azokkal szemben, akik nem értik meg a templomok hivó szavát, akiknek lelkűkből a hit, szivükből a hazafias érzés és az egymás szeretete régen kihalt, akik nem gondolnak sem a földi, sem atulvilági hazára, küzdelmük minden verejtékcseppje az önszeretet hamis oltárára, az aranyborjú bálványáért hull. Ennek a hadseregnek nyomán virágzik fel újra a magyar katholi- cizmns és ezeknek a karjával, a szivével, áldozatkészségével szerezzük vissza, amit elvesztettünk hazánk területeiből a hitetlenség fe.burjáno- zásában és ezeknek a vállain épül fel az nj, a hatalmas, keresztény Magyarország. * A bábom ördöge felrajozta az emberiség lelkében az összes gonosz és aljas tulajdonságokat. A mi országunk népének lelke is eldurvult. Imádság hangjai szálltak eleinte a lövészárkok labirintusaiban és az Isten , Király- és Haza Bzeretet hatalmasan lobogó lángja tette tür- hetővé a mérhetetlen szenvedéseket; Itthon tömve voltak a templomok, zengett a szent zsolozsma, szállt a szívből fakadt ima azért, aki ott áll az ágyuk és gépfegyverek rettenetes tüzében, a Kárpátok havában, a doberdói sziklák poklában. És lassan kevesebb lett az ima a frontokon. A rohamra vitt embertömeg nem látta Kapisztrán János keresztjét és itthon halkabb lett az ének, kisebb lett a szeretet, kevesebb a fohász a távollevőkért, a harcban állókért... Felgyulladt a lövészárkok vonalaiban az elégedetlenség gyehenna tüze;. .. itthon több volt a kacaj, mint a sóhaj, üresebb a lélek, cifrább a test és felbukkant mindenfelé a sokasodó, a könnyen szerzett pénznek lidércfénye. A lövészárkokban összegyülemlett keserűség és elégedetlenség, az itthoni gyűlölködés és szeretetlenség érzésével összefogva, a királyt tisztelő népet forradalomba, a nem rég még hivő, hazafiasán érző és gondolkozó népet az Istent és Hazát megtagadó bolsevisták karjaiba vetette. Kialudtak már ezeknek a nagy égéseknek lángjai, de pislog még a parázs a hamu alatt és maguk után hagytak egy rettenetes kiégést az emberi lelkekben. A különböző felekezetek főpapjai járják egyházközségeiket. Soha olyan^ szükség nem volt erre, mint ma, tán soha annyi lélek nem került közelebb ismét az Istenhez, mint e látogatások nyomán. * A katbolikusok fiatal, de a lelki szenvedésektől megőszült, a testi sanyargatáaoktól megtört, de lélekben annál erősebb, szelidlelkü, kék- szemű főpapja járja községeit, nemcsak azért, hogy a bérmálás szentségével megerősítse hitükben azokat, akik hisznek, de hogy pásztorbotjával szétzúzza a hitetlenség bálványát, szelid szavával megnyissa a szivekhez vezető ajtót, hogy Istenimádatot ób felebaráti-szeretetßt Öntsön a tévelygőkbe és gyülölködőkbe s példát adjon nemes életével, hogy miként kell cselekedni, miként kell élni, hogy Istennek kedves legyen, hogy ez az élet a tulvilági élőt örök gyönyörűségéhez és ennek a szerteszét tépett országnak a feltámadásához vezessen. Születése hatalmat, a világi élet minden gyönyörét biztositotta számára. És ö ott hagyta a hatalmas uradalmakat, a Krisztus keresztjét véve kezébe, megindult alázatos, szelíd lélekkel, hogy mint az Ur szolgája, bőkezűen hintse szét lelkének kincseit, szivének meleg érzéseit. Az isteni gondviselés korán kiemelte őt papi pályáján is és a pécsi püspökség lelkiekben és anyagiakban egyaránt hatalmat nyújtó méltóságába emelte. A háború előtti években a hitélet megerősítésére, az ifjúság nevelésére még a pécsi püspökség anyagi erejét is meghaladó áldozatokat hozott, mintha érezte volna, hogy jön idő, amikor ezekre az intézményekre hatalmas feladat vár, hogy a katholi- cizmus fegyverével visszahóditnatók legyenek azok, akik eltávolodtak a minden boldogság kutforrásától, az Istentől. A hivő ember azt tartja, hogy nincs ebben a világrendben egyetlen fűszál, amelynek valamely rendeltetése ne volna. Én az én hivő lelkem- mel azt is vallom, hogy nincs egyetlen nagy vagy kis esemény, amely a közeli vagy távolabbi időre előre ne vetné fényét vagy árnyát. Pécs városában a háborút követő szerb megszállás eseményei megmutatták, hogy a főúri világi élet minden előnyéről lemondott fiatal papnak a kiváló egyházi méltóságba való emelésében, az isteni gondviselés hatalmasan nyilatkozott meg. A pécsi egyházmegye főpásztora a megszállás kálváriáját nagy lélekkel járta meg, példája reményt öntött a csüggedők, erőt a küzködők, az ingadozók leikébe. A nélkülözések türelmes viselésével megmutatta, hogy elvehetik az emberek, ami az emberektől ered, a fényt, a kényelmet, a nélkülözést távoltartó anyagiakat, de a lélek erejét és nemességét nem törhetik meg, mert az az Istentől ered. Betegeskedő gyenge testtel állta a mindennapi izgalmakat és bár csak püspöki helynökének, ezért a későbbi időkben félholtra vert dr. Mosonyi Dénesnek sikerült őt bátor fellépésével az elfogatástól és elbnrcoltatás- tói megmenteni, azért nem hagyta el helyét, nem menekült kényelmet nyújtó semleges területre, ott szenvedett a szerb gonoszság és a vörös őrület zaklatásában, mert úgy érezte, hogy Tőle a magyarság és a katho- licizmns érdeke azt kívánja, hogy maradjon ott, ahova az isteni gondviselés ültette. És szelid szava, amelyet mindenkor felemelt, hogy városa és megyéje sorsán enyhítsen, nemcsak pillanatnyi könnyebbségek elérését eredményezte, de az antant misszió tagjai előtt megvilágította a rettenetes igazságtalanságokat és megerősítette a magyarság gyönyörűséges ellenállását, amelyet így azután letörni sem a szerb gummi- botoknak, sem a vörös őrületnek nem sikerült. A pécsi egyházmegye fölkent főpapja járja megyénket, hogy azoknak, akik átélték, de nem érezték a a megszállás lelki és testi gyötrelmeit és akiket az Isten jósága megmentett a megszállástól és igy* ezért nem ismerik annak gyötrelmeit, megmutassa megőszült fürtéit, összeros- kadt testét, szelid szemeivel beléjük sugározza törhetetlen lelkét, gyenge hangjával magához intse a közönyösöket és megáldván a hitvallásban megerősítetteket, oda kiáltsa nekik Krisztns szavait; „Bizony bizony mondom nektek, ha nem lesztek olyanok mint e kisdedek, nem nyílnak meg előttetek e mennynek kapni.“ A harangok zúgnak, érc nyelvük azt hirdeti: Áldott legyen az Űr küldötte, fakadjon utjából minden tájon az Istennek és felebaráti szeretetnek magasztos érzése. S. Horváth Ignác 45 6vestanítói jubileuma. Impozáns ünnepély keretében ülte meg a pécsegyházmegyei tanitóegye-. sülét Horváth Ignác szekszárdi r. k. igazgató tanitó, nekünk az újságírásban is régi, sok-sok érdemet szerzett kollégánk 45 éves tanitói működésének a jubileumát. Az ünnepélyről, amelyen gróf Zichy Gyula megyés püspök is részt vett, tudósítónk a következőket jelenti: Nyolc éve már, bogy a pécsi egyházmegye katolikus tanítósága utoljára jött össze Pécs városában. Azóta elmúlott a pnsztitó világháború, el- süvített az őszirózsás forradalom saele a vörös kommün vihara és megszűnt az idegen megszállás sötét, ködös éjszakája. Mikor ismét felvirradt, mikor újra magyar nóta visszhangját dobja a völgybe a Mecsek, akkor összejöttek a „nemzet napszámosai“, hogy megbeszéljék ügyesbajos dolgaikat, hogy egymás szeretőiében, az eszmék és gondolatok egységében a közös nagy cél tudatában megerősödve, nj erővel induljanak tovább a magyar népművelő- dés göröngyös, a reményekért csalódással fizető utjain. A közgyűlést megelőzőleg, reggel 8 órakor Igaz Béla dr. egyházmegyei főtanfelügyelő, az egyesület elnöke misét mondott a székesegyházban. A tanítók a mise után a belvárosi r. katb. kör dísztermébe vonultak, ahová tiz órakor megérkezett Zichy Gyula gróf megyéspüB- pök, az egyesület védnöke, aki a Himnnsz eléneklése és a magyar Hiszekegy elmondása ntán Igaz Béla dr. üdvözölt. A megyéspüspök föpásztori áldását adta az egybegyült tanítóságra. A közgyűlést Igaz Béla dr. nyitotta meg lelkes beszéddel, melynek lényege az volt, hogy mindenkinek sokat, de legalább annyit kell dolgoznia, mint amennyit a háború előtt dolgozott, mert enélkül nincs egész Magyarország. A napirend előtt a közgyűlés igen kedves és meleg ünneplésben részesítette Horváth Ignác szekszárdi ig. tanítót, 45 éves tanitói működése és 10 éves elnöksége alkalmával. Az üdvözlő beszédet Somssich Sándor mondotta a testvéri szeretettől áthatott szavakban. Bodonyi Nándor elszavalta az ünnepelt 40 éveB jubi- x lenmára még 1918-ban irt hatásos, a tanitói hivatást elevenen szemlél tető költeményét. Horváth Ignác meg- hatottan köszönte meg az ünneplést. A tanügy érdemes munkásának ünneplése után a megyéspüspök intézett lelkes szózatot a tanítóihoz, mint a szerető, gondos apa a fiaihoz. Szózata szent Pál apostol szavain épült fel. A katholikus tanítóság csak úgy tudja elérni nagy célját, ha maga is az apostol tanítása szerint rendezi be életét. „Rajtatok múlik — ügymond — hogy ez az ország visszakapja Isten kezével rajzolt határait. Előre hát a kereszt nevében és tietek lesz a győzelem: egy szebb, egy jobb jövő.“ Hatalmas éljenzés kisérte a püspök szavait, aki a beszéd ntán eltávozott, hogy megkezdje a bérma- ntját. A megyéspüspök távozása ntán Eberhardt János tartott nagy készültségre valló előadást a munkaiskoláról. Báter János titkári jelentése kapcsán elhatározta a közgyűlés, bogy a tagdijakat 50 koronára emeli, megindítja a „Katholikus
