Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-09-16 / 38. szám
2 TOLNAMEGYE! UjSAG Iskola“ c. tanügyi lapot, a hősi halált halt tanítóknak az illető osztályban emléktáblát állít. A kitűzött pá- lyadij nyertese Számpl Pál képezdei tanár, akit a közgyűlés felkér a Katholikus Iskola szerkesztésére. A tisztikar választás során egyhangú felkiáltással választotta meg világi elnöknek : Horváth Ignácot, alelnök: Bodonyi Nándor és Somssich Sán dór, jegyzők : Bors József és Brunner András, titkár: Báter János, pénztáros: Magyar Sándor. Ezután Báter János tartott előadást a modern testnevelésről. Több indítvány tárgyalása ntán a gyűlés fél 1 órakor véget ért. A közgyűlés előtt 9 órakor a módszertani szakosztály tartotta ülését, a melyet Szentkirályi Ede, a szakosztály elnöke nyitott meg. Somssich Sándor keszüi ig. tanító matatta be magvas előadás keretében saját szerkesztésű számológépét, amely főleg a II. osztály számtan tanításánál, a szorzótábla tudatos felépítésénél, — sikerrel használható segédeszköz. Az előadást élénk érdeklődést váltott ki a nagyszámú hallgatóságból. Hall Viktor pécsváradi ig. tanító „A jövő irányeszméi" címen tartott előadásában azt fejtegette, hogy a tan tervek elbírálását hozzáértő, kipróbált erőre kell bízni, aki kiszállhat a helyszínére is, hogy a körülményekkel teljesen tisztába jöjjön. Ruzsinszky ezzel kapcsolatban a püspöki tanterv átdolgozásának szükségességét fejtegette. / A szekszárdi „Csonthesy“ titka. Irta: KOVÁCH ALADÁR. A múlt évben egy tárcacikkben kimutattam, hogy néhai való jó Garay Jánosunk, a keze ügyében volt hiteles történelmi adatok ellenére is, miként vezette félre olvasóközönségét b főkép a szekszárdiakat a „Csatár“ című hőskölteményében, Hunyadi János csatájának a szekszárdi határban fekvő Csatáron történt hamis beállításával. De hát ő költő volt és szekszárdi fi, hát ezekért neki ezt a kissé nagyon is vastag költői szabadságot is meg lehet bo- csájtani. Néhai Csuthy Zsigmond azonban a regényes történelmi korrajzok ret- tenthetlen Írója volt a maga idejében, tehát tőle már megkövetelhető lett volna, hogy amit ir, hiteles történeti adatokon nyugodjon. A „Tolnamegyei Közlöny" 1879 iki évfolyamában „A szekszárdi CBonthegy" cím alatt Hunyadi Mátyás királyunk fiának Korvin Jánosnak csatáját irja le s a csata színhelyéül a szekszárdi csonthegyet teszi meg. Neki mint történelmi korrajz írónak, {tudnia kellett volna, hogy az a csata, amelynek kedvezőtlen lefolyása miatt Korvin János mindenét elvesztette, Szabaton pusztán, KöleBd tájékán történt, ott van az a bizonyos csonthegy, melyet épen ezen csata után neveztek el igy. Természetesen, amint a Csatár helynév kapóra jött a költőnek, ép-' úgy kapóra jött a szekszárdi Csonthegy nevű hegyoldal az írónak s az olvasó közönség, mely a történelemmel hadilábon szokott állani, vakon hisz a költőnek, meg az írónak. így azután a téves, sőt hamis történelmi beállítások szájról-szájra szállnak tovább és nehéz az emberek gondolkozásából kiirtani. Ez a téves történeti beállítás maradt meg a szekszárdi úri közönség gondolkozásában, a polgárokéban pedig részint ez, részint pedig valami régi török esata, melyről az írás sem szól. Ez a bizonyos Csonthegy, melynek helyét egyébként a szekszárdi benazülöttek jól tudják, a parásztai völgy végén jobb felől fekszik s tulajdonkép magasan fekvő fensikszerü hegyoldal, melyre mély kocsiút vezet fel a szőlők között. A tulajdonképeni csonthely ennek a kocsiutnak balra beágazásában található Hradek Ferenc Bzőllőjének mentén. Néhai Wo- sinsky Mór is megtekintette ezt a helyet, de semmi figyelemre méltót nem talált, amelynek alapján valami biztosra lehetett volna következtetni. Nekem, e sorok Írójának is már több ízben mondták, hogy miért nem ása- tok ott a csonthegyen; többen pedig megkérdezték tőlem vájjon csakugyan Korvin János csatája történt-e ott'? Mivel semmiféle jelentősebb tárgy tudomásom szerint onnan nem került elő, csak csontok, még pedig túlnyomó mennyiségben lócsontok, s mivel jói tudtam és tudom, hogy az itt keresett csa a Szabaton pusztán történt, az illetőket felvilágosítva, a régészeti ásatást feleslegesnek tartottam. Egy ízben ugyan megnéztem a színhelyet, végig mentem a kocsiuton, de csak a főúton, a jóval rövidebb mellékágba nem mentem be s igy egyebet nem találtam, mint az emberi vagy állati csontokhoz gyakran hasonló úgynevezett „löszbabákat", vagyis a löszben gyakori meszes állományú kőzeteket. A múlt hét szombatján azonban egy kicsike, de biztos fénysugár derült a »szekszárdi csonthegy<r titkára. John Sándor és dr. Hódossy Sándor urak meghívtak egy kis sétára oda a csonthegyre, hátha lehetne ott valamit felfedezni. Szívesen vállalkoztam reá, bár az előzményekhez képest, épen nem bíztam valamelyes eredményben. De hát kedves társaim nagyon biztattak, miközben kiértünk a színhelyre s tényleg a mély kocsi- utban fent a partoldalból, a felszíntől mintegy 1—D/2 méternyi mélyen kilátszottak a csontok — a lócsontok — miket bottal elérve, részben kibonthattunk a lösz közül. Embercsontokból néhány borda részt, egy vékonyabb karcsontot lehetett kibontani, de általában a lócsontok vannak ott tömegesebben. Mindezek azonban teljesen bolygatott állapotban összevissza keverve, ami arra vall/hogy szőllőforgatáskor többszörösen fel voltak hányva és dobálva. Egy-két bemélyedés azonban arra vallott, hogy onnan emberi koponya csontok kerülhettek elő. Már azt hittük, hogy a lócsontokon kivül semmit sem fogunk találni, midőn egy helyen, ahol a kocsiút emelkedettebb s a partoldal alacsonyabb, John Sándor barátom a csontok közül egy kis csontlemezkét húzott elő, amelyen bevésett díszítés van. Örvendve nyújtotta át s azonnal felismertem a díszítési motívumokon a tárgy korát. Néhány lépéssel tovább már fölértünk a tetőre, honnan a terep belátható volt. Az egyik szőllő tulajdonosa, aki ép akkor érkezett, úgy mondta, hogy a csontok csupán egy kis területen vannak, valamikor a kocsiút vadvizárok volt s úgy látszik, hogy ebbe dobálták valamikor a hullákat. Az ő szőllejében csak néhány helyen forgattak fel csontokat s állítása szerint egy gyürii került csak elő, melyen félhold alakú díszítés volt, ez a gyűrű a gyermekek kezén elveszelődött. Azután észrevettük, hogy Hradek ur kint van a szőllőjóben, tehát átmentünk hozzá azon szándékkal, hogy engedélyét kérjem, hogy a partszélen néhány helyen áshassak. De ő értesített, hogy az a hely már többszörösen fel lett forgatva, a munkások zsákszámra hordták el a csontokat is, egyúttal elvezetett a Bzőllőjének arra a kis területére is, ahonnan a csontok előkerültek. Ha a kocsiút szélességét és a túlsó szőllő partszélét hozzávesszük, körülbelül 300—400 nógyszögméter- nyi terület lehet az a hely, ahol a hullák eltemetése vagy elföldelése történt. Azon kérdésemre, hogy találtak-e valami tárgyat is, Hradek ur értesített, hogy egy vas lándzsa csúcs, egy csizmára való patkó és egy ezüst római pénz került elő, más semmi. Arról is értesített, hogy feljebb a hol ftzőlleje egy magasabb emelkedésre nyúlik fel, forgatáskor sok terméskő került elő, — a tanyához levezető lépcső is ezekből való. - A lépcső fokai tényleg faragatlan kemény homokkőből üalók. Már most azok az adatelemek, amelyek nyomán valamelyes következtetés vonható, a következők: di szitett csontlemezke, túlnyomóan lócsontok, egy római pénz, termés ho mokkövek és a fensikszerü hegyoldal. Ezeket a látszólag össze nem tartozó elemeket a mennyire lehetséges, a következőkben hozom összefüggésbe : Közülük a legértékesebb és elsőrangú nyomra vezető a díszített csontlemezke, mely keskeny hosszúkás alakjánál fogva valamely késnek a nyeléről való. A lemez, bevésett indásleveles díszítése teljesen azonos a vármegyei muzeum régészeti osztályában levő szarmata- jazyg bronz szijvégek és egy kis darabka szintén csontlemez díszítésével, tehát az első és legfontosabb megállapítás az, hogy a talált csontlemez és a lócsontok nyilván a szarmata-jazygoknak itt tanyá- zása idejéből valók. Ugyanis a szarmaták az ősi skit* hák — tehát a törökfaju népelem leszármazottjai voltak s Kelet-Euró- pában a Fekete tenger környékén ugor, majd pedig germán elemekkel vegyültek, a magyarsággal is ethnikai rokonságban voltak. Egy részük már a Krisztus születése körüli időben itt bent tanyázott a nagy magyar Alföldön és a Duna—Tisza közén s amikor a rómaiak Pannóniát, a mai Dunántúlt lassanként elfoglalták, mint afféle nomád rabló- csapatok, a római tartományokat fosztogatták és rabolták. Tolname- gyóben a Duna—Sárvíz és Kapos mentén több helyről kerültek elő szarmata emlékek. A hunnok be- özönlésé alkalmával a szarmaták ezek közé vegyültek. A rómaiak több Ízben viseltek ellenük háborút, de néhány Ízben sikertelenül, mert a mocsarak közé vonultak vissza rendszerint. A szarmaták mint sgkitha ivadék, lovas nép voltak és szkitha szokásokat tartottak. A harcosok viseletét a rómaiak az úgynevezett Traján oszlopon, domborművekben örökítették meg. Ezzel a véletlenül megtalált díszített csontlemezke, a római ezüst pénz és a túlnyomóan lócsontok összetartozása meg volna fejtve. Most már csak az következett, hogy mi uton-módon kerülhettek ide a hegyoldalba ? Érre már csak a valószínűséggel lehet válaszolni, a szkitha szokások alapján. 1922 szeptember 16. Válaszbélyeget képek! Eladó. Házak (Szekszárdon): A város központján gazdálkodásra alkalmas nagy ház. Ára 1,600.000 korona. 71 sz A vasút felé, fél házrész 100 □-öl kerttel' Ára 220.000 korona. 70 sz* Az újváros, felső végén gazdálkodásra alkalmas ház. Ára 700.000 korona. Lsz, A kórházhoz közel gazdálkodásra nem alkalmas 4 szobás ház circa 3 hónap múlva beköltözhető. 78. sz. A vasúthoz közel 2 szobás kony. hás, gazdálkodásra alkalmas cseréptetős ház. Elfoglalható november elsején. Ára 420.000 korona. Jobbparásztai 4500 öles szőlő teljes felszereléssel, 2 tanyával. Házak (vidéken): Sióagárdon üzletnek és gazdálkodásra is alkalmas uj cseréptetős épület. 73 sz. Várdombon lakásnak is átalakítható cseréptetős tanya 1 szobával, 300 hl. befogadó képességű pincével. 49 sz. Tolnamegyében, járási székhelyen minden üzlet (gabona, deszka, bor) kereskedés Uzésére alkalmas nagy épületek, nagy udvarral, sok raktárral rendelkező ház eladó. Hozzá tartozik circa 7000 □ öl föld és minden egyéb gazdasági felszerelés. 68 sz. Különfélék (vidéken): Sióagárdon (Leányvárban) 1600 n-öles szőlő tanya nélkül terméssel. 58 sz. Tolnamegye egy élénk nagyobb községében, kétjáratu malom. Ára 800.000 K. 59]sz. Pestmegyében 105 kisholdas birtok. Fele szántó, 14 hold szőlő, 14 hold gyümölcsös, 12 hold akácos. Uj 3 szobás épülettel. Várostól 6,kilóméterre. Ára 6 millió korona. 74. sz. Pestmegyében 37 holdas birtok (barna homok). Épületek: 2 szoba-konyha, kamra, istálló, ól. Ára 2,000.000 korona. 74/1 sz. Pestmegyében 52 m. holdas tanyás birtok 21/s hold szőlővel. Talaja szürke homok. Átvehető október 26-án. Ára: 2,000.000 korona. 77/í sz. Pestmegyében 217 m. holdas tanyás birtok. Barnás homok. Holdja 40.000 korona. 77/2. sz. Pestmegyében 52 m. h. tanyás birtok 8 hold szőlővel. Boros pince 70 hektó boros edény és vasprés. Ára: 3,500.000 korona. Átvehető október 26-án. Ceglédhez közel 88 m. hold jó barna homok 6 hold szőlővel. Úri lakással (3 szoba fürdőszoba). 14:000,000 korona. 79/1. Kiskunmajsa határában 404 m. holdas tanyás birtok. Fele szántó, fele erdős. Barna homok. Holdja 45>000 kor. 79/3. Kecskemétnél 210 k, hold barna és sárga homok. Benne 120 hold szántó, 10 hold szőlő, Zsuppos,épületben 3 padlós szoba és 4 cselédlakás. Élő felszerelés 6 ökör, 4 bivaly, 32 rideg marha és holt felszerelés, valamint minden szőlőkezeléshez 'szükséges eszköz. 200 hl. boros hordó. 18.000,000 korona. 79/4. Pestmegyében 310 k. hold tanya nélkül. Benne 80 hold szántónak való gyep, többi buckás szürke homok. 100 méteröl kitermelhető Iával. Ára 15.000 korona holdanként. Azonnal átvehető. 74/10 sz. 2 ruhaszekrény és 2 ebédlő asztal eladó. / 5 sz* 2 villamos kályha eladó. Pénz. Keresek 5 millió korona kölcsönt 10 évre, amely jelzálogflag biztositható bőséges fedezettel. Az évi részletek visszafizetése vagy most meghatározandó mennyiségű búzában, vagy más gabonában történne. VESZ BORKÖVET, gereznákat (nyúl, róka, vidra, nyest, görény, borz). Flschhof Sándor ingatlan és áruforgalmi irodája Szekszárd br. Augusz lmre-u. 628. sz« Telefon: 101. IMOLIiAR rommal uesylleg fest és tisztit usg esészhen, mint feltett fiinwotmm Szekszárd. KM
