Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-05-14 / 20. szám
mmmm*c Szekszárd, 1921 május 14. 20. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatai: Szekszárdi Népbank épDletében. Teleíon szára 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 mlllmeier széles hssébon mlllméter sörönként 2 korona, a szövegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett rektémhlr valamint a nyilttér soronként 20 koronába kerBl. Családi hírek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint Pünkösd. A természet ünnepi köntösben áll. Susogó lombok, édes virágillat, a madarak vidám éneke mindmegannyi'jele annak, hogy a növény- és állatvilág milliói ünnepet ülnek, a boldogság, az élet feletti öröm, -. . . ünnepét. És ebben a nagy ünnepi hangulatban, az illat, a dal szerelmes ölelkezésében, komoran, hi- tevesztett lélekkel áll a természet koronája: az ember! Szive üres, nem ég bent a szeretet, agyában nem születnek felemelő gondolatok, arcán nem gyulád ki a lelkesedés pírja, szeme révedezve tekint, lelkét az önzés és gyávaság köti. le, nem tud felemelkedni a magasztoshoz, az eszményhez: az Istenhez. Pünkösdnek szent ünnepe! Az emberiségnek soha nem volt annyira szüksége az emlékezés, az emlékezésből való megerősödés napjára, mint most, soha nem, hogy az igazak lelke megerősödjék és bátran merjék hirdetni, amit igazságnak tanultak megismerni, a Krisztusnak igéit! Mintegy kétezer évvel ezelőtt ezen a napon, kis szobájukban remegve, minden zajtól félve, imádkoztak a nagy mester tanítványai. Körülöttük, künn az életben egyik oldalon önzésben, tivornyákban, hatalomban, gőgben tobzódtak az emberek, a másik oldalon a szolgaság, a nyomorúság, a megalázás terhét hordozták. A tanítványok szivében égett a hit, szemük látta a fenségeset, a felemelőt, de ajkuk néma maradt, lelkűkből hiányzott az, ami megnyitotta volna ajkukat, hogy a dőzsölőknek és nyomorgóknak oda kiáltsák az igét, az igazságé. És jött a csoda! A békének képében megjelent a Szentlélek. A tanítványok arcára kiült lelkűknek fénye, szivükben csodálatos, emberfeletti bátorság szállott, ajkuk felnyílott, nem remegtek, bátran hirdették mindeneknek a Krisztus tanítását, az örök szeretetet és igazságot. A hömpölygő, tülekedő, egymás gázoló embertömegben állok. Kufárok, farizeusok, ál próféták, a hatalmon lévők szolgái futkosnak körülöttem és a természet gyönyörű pompáját nem veszem észre, csak az embereket látom, mint igyekeznek legázolni az igazságot, lebirkózni egymást, hogy feljebb kerüljenek a hatalom lépcsőjén. Hallok embereket hit nélkül, meggyőződés nélkül kiabálni és szolgalelküen meghunyászkodni.......... Megfemeg a szivem, félve tekintek körül, kétségbeesés száll meg, ajkam némán záródik össze. De a távolból orgona hangját hallom, mely lassan búg felém és a hívők fohászát hozza a májusi illatterhes szellő. És amint hallgatom a mind erősebb búgást, a lefkeknek Istenhez emelkedő fohászát, megáll szi- ■ vem félénksége, a hitben megerősödve, reménnyel nézem a jövőt. ^ Úgy látom, hogy a gyűlölet sötétségéből egymásután bontakoznak ki az emberek, hogy kövessék azt a tüzes lelkű aggastyánt, aki nemzetünk megalázásának legszomorubb órájában bámulatát vívta ki legázoló- inknak és akinek örök hálánkat kellett volna elnyernie, aki a napokban is> ott a fórumon, oda állt az egymást tépők közé, az ő nagy hitével, szavának bámulatos varázsával és az igaz- ; ság bátorságával megmutatta, milyennek kell lenni a kereszténységnek és ezen a hatalmas pil- : Iéren miként lehet felépíteni az uj Magyarországot! Az orgona búg és az én szivemből is könyörgés fakad: „Jövel szentlélek“, erősidsd meg az igazak lelkét, hogy ki merjék mondani az igazságot és követni az átérzett, a fenséges, az örökéletü kereszténység lángoló szavú apostolát, Apponyi | Albert grófot. S. Gróf Apponyi Iliért Szekszárd díszpolgára. Háromnegyed század boldogsága, öröme, vihara és keserve remegtp^te már meg legnagyóbb élő magyarunknak gróf Apponyi Albertnék szivét. Félszázadnál több idő óta világit be szellemének nagyságával politikai éle* tünkbe és ragadja meg bűvös szavának zeogésével a magyar lelkeket. E hó 28-án ünnepli a csonka ország nagy fia születésének 75-ik, közéleti szereplésének 50 ik évfordulóját. Ezen alkalommal 61 képviselőtes- tü’eti tag a következő indítványt nyújtotta be Szekszárd város h. polgármesteréhez „ Tekintetes Képvisetötestület! Országos mozgalom indult meg, a mely Apponyi Albert gróf —a legnagyobb élő magyar államférfin — születésének 75-ik és mindenkor a haza üdvének szentelt közéleti működésének 50-ik évfordulóját méltó módon kivánja megünnepelni. Apponyi Albert gróf a tiszta, ön zetlen és lángoló hazafiságnak mintaképe, egész élete és működése a nemzeti gondolatnak, a magyar nemzet erkölcsi megvjhodásának és szellemi fejlődésének lelkes és ihletett szolgálatában állolt. Jellemének ragyogó fényével, ékes szólásának büvöietes varázsával, nagj^ és hatalmas tudásával, izzó honszerelmével nemcsak hazájának és honfitársainak osztatlan tiszteletét és nagyrabecsülését, hanem az egész müveit világnak elismereset vivta ki magának. A háborús összeomlással re.ánk szakadt nemzeti szerencsétlenségben ő volt az, aki nemzetünk jogait, igazát és sérelmeit a győző országok előtt nemes önérzettel, komoly méltósággal és imponáló erővel képviselte s azóta is csüggedést és lankadást nem ismerve, minden szavával és tettével/a nemzetünk szebb jövőjébe, régi nagyságának és dicsőségének visszaszerzésébe vetett hitünket -és bizalmunkat éleszti. önmagunkat tiszteljük meg csupán, amikor hazánk nagy fiának ün- I népieséből kivesszük a magunk részét, miért is tiiztelettel indítványozzuk, hogy Apponyi Albert grófot, a magyar nemzetgyűlés tagját, az Ő polgári és hazafias erényeinek ps országos érdemeinek el.smeréseüí, születésének 75-ik és közéleti működésének 50-ik évfordulója alkalmából Szekszárd város díszpolgárává válasszuk és erről őt a folyó hó 28 án megtartandó országos ünnepen küldőttségileg értesítsük.“ Mint lapunk zártakor értesülünk, ezen indítvány alapján a képviselő- testület folyó hó 13 án tartott ülésén Apponyi Albert grófot nagy lelkesedéssel a város díszpolgárává választotta és elhatározta, hogy a disz- polgárságról szóló művésziesen kiállított határozatot az országos ünnepségen küldöttségileg adja át. Szekszárd városa nem hódolt sohasem annak az elvnek, hogy a hatalmon lévőket sietett polgárává választani. Kevés díszpolgárainak a száma és ezzel a megbecsüléssel mindenkor azok felé fordult, akik az ország egyetemének érdekében maradandó munkát végeztek. Apponyi Albert gróf díszpolgárrá választása dicsősége Szekszárd városának, de ennek a józan gondol- kozásu magyar város polgárainak lelkes megnyilatkozása, ha kicsiny mértékben is, de méltó kifejezője annak a határtalan tiszteletnek, ragaszkodásnak és szeretetnek, amely- lyel viseltetik Csonka-Magyarország minden lakója az iránt a férfiú iráut, aki a magyar nemzetnek még a legszomorubb órákban is dicsőséget tudott szerezni, aki a magyar kultúra megtestesítéseként emelte fel izzó lelkes tiltakozó szavát, amikor a legszégyenletesebb békének rabláncait rakták reánk és aki felette állván a mai forrongó politikának, azért küzd csak, hogy az egész nemzet egy és nagy legyen a megértésben és a kultúrában, hogy a szivek tiszta érzésével a szellem mindent meghódító felsőbbsógével visz- szaszerezhessük mindazt, amit elrabolt tőiünk a vesztett háborút meg- boszuló trianoni béke. i A szekszárdi kereskedelmi Iskola prosrammla. Dr. Resch Aurél szekszárdi főgym- uáziumi igazgató a polgármester felkérésére már elkészítette a Szekszár- don felállítandó kereskedelmi iskola tanitástervét, valamint a személyi és a dologi kiadásokra vonatkozó költségelőirányzatot. Az iskola kezdetben két évfolyamra szorítkoznék, mert a középfokú kereskedelmi oktatás vezérgondolata szerint a négy évfolyamú felső kereskedelmi iskola két tagozatra oszlik: az alsóra, amely az I. és II. és a felsőre, amely a III, és IV. évfolyamot foglalja magában. E kettős tagozás, amely a tanítványoknál; a jövő pályályukon kivántató alapos magángazdasági kiképzést társadalomtudományi közgazdasági alapon megadja: tekintettel van a kereskedelem tényleges szükségletére, a szülők anyagi helyzetére és a tanuló egyéni képességeire. A két alsó tanfolyam a tulajdon- képeni iskola, amejy a kisebb és a középső árukereskedelemre nevel. Est' osztályokban a hazai viszonyok nak megfeleljen magyar fogalmazás, számolás, nyérsáruk ismerete, egy idegen nyelv, a könyvvitel és levelezés elemein kivül a kereskedelemben oly fontos szép- gyors és gépírás szerepel az előtérben. Ezzé] szem ben a felső tagozat a III. és IV. évfolyam a közgazdaság! tagozat. Ez a szélesebb látókört kívánó, hazánk határain is túl irányuló kereskedelemre képez megfelelő erőket és anyagában a bizományi és értéküz- letet is felöleli. Ezen a fokon lép fel a közgazdasági és jogi ismeretek rendszeres tanítása az irodalomban, történelemben, földrajzban az egyetemes vonatkozás, a második idegen nyelv és a természettudományok köréből a vegytan. Az abó tagozat I. és II. osztályában előadásra kerülnének a következő tantárgyak: hittan 1, magyar 3, történelem 2, földrajz 2, áruisme 2, fizika 2, mennyiségtan és politikai számtan 2, kereskedelmi számtan 3, könyvvitel 2—3, levelezés és kereskedelmi ismeretek 2, német nyelv 4, gyorsírás 3—2, gépírás 2, testgyakorlás 2 mindössze heti 32 órában. Hogy az iskolát meg lehessen nyitni, szükség van az igazgatóra, továbbá már a fennállás elsfL évében rgy a kereskedelmi szaktárgyak tanítására képesített tanárra. Mivel az igazgató és ez a tanár . vannak hivatva az iskolának a szakjellegét kidomborítani és az összes szorosan kereskedelmi vonatkozású tárgyak tanítását ellátni: csak olyan tárgyak tanítására hivandók meg ideiglenesen a főgimnázium, illetőleg a polgári is- „ kola tanerői, amelyekben a kereskedelmi ezakvonatkozás a legjeienték- telenebb. Az uj intézet egy évi költsége — az 1921. évi szeptember havi megnyitás alapul vétele mellett — személyzeti és dologi kiadásokban, igazgatói és tanári fizetésekben, fűtési költségekben, irodai alapfelszerelésekben, tanszer és irodai átalápyok- ban, tisztogatási stb. költségekben — I bőven számítva — 140,000 koronát : tenne ki. Ha felvesszük, bogy a két
